Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

• ,-;;irií .......... ■-----"— ———------­lö nögrAd 1®65. április 18. vasárnap Tamás bátya kunyhója Egyperces interjú Radványi Gézával Múlt év aszón a Belgrádi Availa Filmstúdiót több nagy nyugati film-társaság is kibé­relte, illetve ott forgatta úi produkcióit. Az Amerikai Co­lumbia film a Dzsingisz Kán-t készítette, az egyik nyugatné­met cég pedig a Tamás bá­tya. kunyhóiát. A kíváncsiság vitt el az Avala Filmstúdió­ba. Igaz. nem magyar filmet forgattak, de a filmgyár fdl- vételezői csapóién ez a felirat állt: Regie: Géza von Radvá­nyi. azaz magyarul Radványi Géza. A neves filmrendező itt forgatta a Tamás bátya kuny­hóra felvételeit. A filmben egész nemzetközi gárda gvűlt össze. Tamás bátva szerepét lohn Kitzmiller Olaszország­ban élt néger színész alakí­totta. aki sainos nem érhette meg a film bemutatóiát. nem régen elhúnyt. Nevét, s őt magát a magyar nézők a Bé­ke völgye című olasz-iugosz- láv filmben ismerhették meg. A produkciónak több érde­kes szereplőié is volt. Egyebek között a Etiópia belgrádi nagy­követének kisfia. A regény főszereplőiét Elizát, a mulatt komomát. Catama Ca- yetano. aki Guatemalában szü­letett. Harrist a férjét Hanoid Bradley játssza, ö hivatásos labdarúgóból lett színész, utá­na Perugiában mint festőmű­vész szerzett ió nevet. A forgatás szünetében volt alkalmam beszélgetni ftaqyá- nyi Gézával, aíbi a felszabadu­lás utáni egyik legnagyobb si­kerű, a Valahol Európában cí­mű filmünket rendezte. Szívé­lyesen fogadott. Érdeklődött — mi újság otthon? Felsorolt né­hány ismert régi színészt, tu­dakolta. milyen most Buda­pest. mert mióta kint él. csak képeslapokból és filmről is­meri. — Miért nem látogat haza? — szegeztem ihellének a kér­dést. Nem válaszolt mindjárt, né­hány percig gondolkozott, maid ezeket mondta: — Tudja, mennék is meg nem is. Szeretnék régiekkel beszélni, találkozni. Ügy va­gyok vele. mint a régi barát­nővel. Attól félek, hogy húsz év után ismét Budapesten köt­nék ki. Megérti, ugye nyug­talanságomat. Honfitársaimtól tudom, milyen nehezen tudnak szabadulni egv hazai látoga­tás varázsosan szén. s mégis szorongatott emlékezetétől. Egyelőre nem vállalkozom egy ilyen felzaklatottság elviselé­sére. Nem is szabad most, hiszen a világot járva állan­dóan forgatok. Nem terhel­hetem meg magamat jobban... — Látott mostanában ma­gyar filmet? — A Körhintát láttam. Na­gyon tetszett és sajnálom Sós Imrét, hogy nincs már az élők sorában. Tehetséges szí­nész volt. Nagyon iók a ma­gyar rövidfilmek. Azokat több­ször is alkalmam volt mar látni. Éj .-a megszólal a felvételt jelző duda. Radványi Géza helyet foglal a rendeződ szék­ben. megkezdődik a forgatás. Kívánjuk, ez a fimie is ér­ien el olyan sikert, mint a Valahol Európában. Hiszen ha régen is volt itthon, úgy érez­zük. közénk tartozik. „Büszke mélabú borong a szép fejen" Ferenczy Béni csodája a művészet Az aíksotó energia csodája! így emlegetik évek óta ba­rátai és tisztelőt Ferenczy Bé­ni művészi feltámadását. Dra- matizálás veszélye nélkül ne­vezhetjük annak, ami vele történt. A betegség letörölt emlékezete lapjáról csak­nem mindent, hosszú időre szavát vette és bénító bi­lincsbe verte mozdulatait. Ám ő nem adta meg magát. Az ember és a művész erő­sebbnek bizonyult" minden megpróbáltatásnál. A világ szépsége, a rejtőző titkol felfedezésének öröme vezettt vissza az életbe, s azóta, évek óta mór, mintha egy új Fe­renczy Béni, a légi magasla­tokat is maga mögött hagyó, nagyszerű művész szórná ajándékait kiapadhatalan bő séggel. Rajzait, szobrait, dóm borműveit és érmeit hazai é> külföldi kiállítótermek kö­zönsége csodálja, a kritika méltatja, s már a művészet történet is vitathatatlanul időtálló értékként jegyzi lap­jain. Államunk elismerése pe dig az április 3-án átadót: Kossuth-díj első fokozata. A legméltóbbak között jutalma­zott nagy művészt szeretnénk most néhány villanásnyi kép­ben bemutatni. linbe költözik. Európa-szerte ismerik már nevét, a huszas évek művészi úttörésének vi­lághírű képviselői a barátai. 0 azonban nem tud hazájá­tól elszakadni. 1925-ben ismét kiállítást rendez a Nemzeti Szalonban. 1929-ben érmeket és rajzokat mutat be. Egyik érme az első1 szovjet ötéves terv ihletésére készült, egy másik pedig Lenint ábrázolta. A harmincas évek elején Radványi Géza rendezés közben (a kép közepén). A kép játszó John Kitzmiller (Irta és fényképezte: Koppány György) Édesapja neve a magyar művészettörténet egyik szép fejezetének lapjait díszíti. Nagybányán, festészetünk újjászületésének bensőségesen hangulatos, gazdagélményü fészkében tölti gyermekkorát. Míg a vele egykorúakról is­kolai fotó készült, őt édesap­jának arckép-remeke örökíti meg nagy hajú, makacs ön­tudattal néző gyermekként. A műterem örömei és gondjai, a művészvilág témái és kul­turális élményei segítik, s meg is határozzák pályakez­dését Tehetsége is művésszé rendelte. Rajzol és fest, ér­meket készít és bronzból min­táz. Mindenkitől tanúim igyekszik, a legjobbaktól a legjobbat. A hazai mesterek után Párizs következik, ahol az új törekvések tanulságát is a maga egyéniségének ké­pére formálja, s viszi to­vább művészetében. Már az első világháború előtt sike­rek állítják nagyhírű édes­apja mellé. Nagyobb anyaggal 1916-ban mutatkozott be elő­ször az Ernst Múzeumban, a Ferenczy család kiállításán, amelyen Ferenczy Károly és három gyermeke, Béni, Noémi és Valér vett részt. A Tanácsköztársaság bu­kása őt is száműzi. Csehszlo­vákiában él, majd Bécsben dolgozik, később pedig Ber­Ferenczy Béni Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság Ki­váló Művésze (MTI foto — Sziklás Mária felvétele) négy évet töltött a Szovjet­unióban. A moszkvai élmé­nyek és tapasztalatok múlha­tatlanul felszívódtak művé­szetében. Alkotásairól nehéz számot adni, hiszen a leg- jobbakból válogató album is vaskos kötet. Ferenczy Béni sokoldalú és nagyon gaz­dag művész akinek életművé­ből ezt vagy azt kiemelni, külön hangsúlyozni, voltakép­pen a többi mesterművei szembeni igazságtalanság. Emlékeztetőül mégis hadid hivatkozzunk néhány mun­Petőfije önmagába merülő, erőt gyűjtő férfi, a valósággal fartkasszemet néző művész és forradalmár. Nincs semmi a lelkesség közhelyeiből, az ol­csó érzelmességből. Ferenczy Béninek mindig szoros kap­csolata volt az irodalommal, s természetesen a körtére köl­tőkkel, írókkal is. Barátait, Juhász Ferencet, Pilinszky Jánost, Németh Lászlót meg­mintázta, s elkészítette a Babits-síremlék branzdombor- művét, az ifjú dalos sugaras alakját, amely a költő szavait hirdeti: „Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüld az énekesét”. És hány szobrát, plakettjét, grafikáját kellene még említeni... 1956-ban sújtott le rá a be­tegség. Fölépülóae hosszadal­mas volt. Barátai aggodalmas szívvel, féltő szeretettel figyel­ték küzdelmét az újrakezdés­ért. a megszólalásért. Szinte mindent élőiről kellett kezde­nie. Épen maradt balkezébe vette a mintázófát így látott újra munkához, amely hama­rosan áttörte a hállgafc&s bör­tönének falait. A szál néma maradt, de beszélt helyette a vonal, a szín. Ferenczy Béni nyugodt és kiegyensúlyozott. Ma már néhány szót beszél is. de vallani igazán műveiben tud és akar. Üjra fogalmazza a világot, megismétli, kiteliesi- ti régebbi témáit érzés- és gondolatvilágának jellegzetes motívumait. Azelőtt is gyak­ran mintázott kisfiút, kamaszt, törékeny ifjút. Most ez a té­ma is megújult serény balke­ze alatt. Mai fiúfiguráí szelí­dek és györíjgédek. klasszikus Vízszintes: 1. A KMP és az SZDP. 1919. március 21-i egyesüléséből alakult politi­kai szervezet. 13. Táncmulat­ság. 14. Recés felületű szö­vetanyag. 16. Szegedi labda­rúgócsapat. 17. Állami bevé­tel. 18. Leves. 19. Női bece­név. 20. Régi mértékegység, kb. 1,9 m. 21. Magyar törzs­fő, a kalandozások korának hőse. 23. Bóbitás madár. 24. A láb része. 25. Déligyü­mölcs. 27. Rangjelző szó. 28. Délutáni táncos tea időpont­ja. 30. Megmunkált épületfa (-}-’). 31. Női név. 32. Egy Borsod—Abaúj—Zemplén me­gyei községből való. 33. T. S. 34. Az úttörőcsapat legkisebb egysége. 36. Jugoszláviához tartozó adriai sziget. 37. Tar­talék. 38. Görög betű. 39. Ma­gyar szőlőfajta. 42. József At­tila egyik szép verse. 43. In­fluenza jelzője. 44. Tengeri ál­tat. 45. Személyes névmás. 47. Csapadék. 48. Város a Szov­jetunióban. Moszkvától délre. 49. A Duna mellékfolyója. 51. Rémült kiáltás. 53. Egymást követő betűk. 54. Nóta. 55. Csodálkozó szócska. 56. Nem­zetközi találkozó, az idén Al­gírban rendezik. 57. Tisztító­szer márka. 59. Pontszám. já­tékban. sportversenyen — ki­ejtés szerint. 60. Hibázik. 61. A magvar munkásmozgalom kimagasló alaki a. az SZDP balszárnvának egyik vezető­iéként résztvett a Tanácsköz- táesaság létrehozásában. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ IV. 18. Függőleges: 2. Szalonnát főz. 3. Gondviselő. 4. Mint a 27. sz. 5. A huszas évek váloga­tott labdarúgója. 6. Madár. 7. S. 8. Kiejtett betű. 9. G.S. 10. Atlanti-óceáni köztársaság népe. 11 Francia sziget Bre­tagne közelében. 12. A magyar és nemzetközi munkásmozga­lom kiváló harcosa. 13^- Mu­latság. 14. A ló körme. 15. A Magvar Tanácsköztársaság legkimagaslóbb vezéralakja, külügyi népbiztos volt. 17. A Magyar Tanácsköztársaság bel­ső rendiének fenntartására 1919. március 26-án felállított karhatalmi szerv. 18. Prémes állat. 21. Hideg, száraz bukó­szél. 22. Szögletes, faragat­lan. 23. Fájdalmat okozó. 24. Fűszer. 26. NEJ. 29. Külszín­ről induló bányatérség. 30. Fösvény. 33. Tamáska. 35. Nyi­tott állati szállás. 37. Tetőfe­dő anyag. 39. Meghitt viszony egyik jellemzőié. 40. Kör alapú gúla. 41. Olasz város. 42. Apró lepke. 44. Kutyafaj­ta. 46. Csillagászati talppont. 48. Súlymérték. 50. Műfordító (Anitái). 52. Kikötőváros az NSZK-ban. 53. Tésztaféle. 56. Gondol. 57. A Magyar Ta­nácsköztársaság vezérkari fő­nöke. az északi hadiárat egyik vezetője. 58. Liszt Ferenc. 59. Például. 60. Római 495. Beküldendő: A vízszintes 1.. 61.. továbbá a függőleges 15.. 17. és 57. sz. sorok megfej­tése. Április 11-i keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: Anyagvizsgálat. Fizikai Nobel díjat. Betegség megállapítás, gyógyászat. Könyvjutalmat nyertek: Nagy Zoltán Mátranovák bt.. Palicza József Salgótarján. Me- zőfi János Szécsénv. A könyvet postán küldjük el. A kedvelt szoborral (MTI foto — Zinner Erzsébet felvétele) kájára, amelyet a művészi közvélemény is megkülönböz­tetett tisztelettel, szeretettel szeretettel tart számon. * A Művész felesége című mellszobor a legszebb ma­gyar portrék egyike. Ahogy Ferenczy egyik méltatója. Genthon István írja: „büszke mélabú borong a szép fejen”. Bartók-plakettján, amely 1936-ban készült, a szellem tisztaságának, az értelem fö­lényének szenvedélyes híve­ként vállalt szolidaritást a nagy muzsikussal. A második világháború legsúlyosabb éve­iben készítette Fiatalság című nagyhajú, tömzsi női aktját, az élet és az ember szereteté- nek keresett pátosz nélkül is nagyhatású hitvallását. Az elmúlt húsz évben is sokat és jelentősét alkotott. 1848 centennáriumára Petőfi álló­szobrát mintázta meg. Az ő harmóniában fejezik ki benső­séges. közvetlen kapcsolatai mindennel, ami emberi. Egy­szerre idillibb és tragikusabb Ferenczy Béni úi. s már nem­sokára évtizedes új művészi korszaka. Poklot megjárt fér­fi megpróbáltatásainak, ham­vasztó tüzekben edződő bizal­mának. igazságszeretetének. optimizmusának iele az úi plakettek, rajzok, kisplaszti­kák sora. Illyés Gyula vers­ben köszöntötte: ..Leheld anyagodba esendő vágy; . -kát.' alakteremtő!” — kérlelte a művészt, s a válasz nem ma­radt és nenb marad el. Fe­renczy Béni tovább dolgozik, s minden munkás naoiával új szépség születik. 1. t. t /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom