Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

SEGÍT A GÉP Világ proletárjai, egyesüljetek! A szécsényi .járás termelőszövetkezeteiben 1400 holdon termelnek az idén burgonyát. Az egyik legjelentősebb burgonyatermelő gazdaságban, a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetke. zetben a héten már munkához láttak a burgonyaültető gépek NÓQRÁD A 2 visz VP NOCftAD v.fCYtl BIZOTTSÁGA ES A vfCUl TANÁCS lAMií XXI, EVF., 92. SZÁM ___________ ARA: 80 FILLÉR 1965. ÁPRILIS 18, VASÄRNAP N agyszerű tettek (3. oldal) A csille-ügy (3. oldal) » Az indulat bajt okoz (4. oldal) Három folyó, három város (5. oldal) Bizakodó a hangulat a Szeged ellen (6. oldal) Amig az Antigonéig eljutott... C7. oldal) Családi kör (11. oldal) Magyar parlamenti küldöttség utazik Jugoszláviába Emberséggel, tárgyilagosan Jól emlékszünk azokra az időkre, amikor a kritikát, ha annak csak gyér része is igaz volt, el kellett fogadni. Ennek brve alatt aztán gyakran a sértegető, durva leszóló», ellent­mondást nem tűrő hang kapott polgárjogot. Kisebb aprósá­gokért is megszégyenítették az embereket. A kritika, az őszinte, alapos véleménymondás ma is el­engedhetetlen emelője a társadalmi haladásnak. A bírálótól többet várunk, mint néhány százaléknyi igazságot, ám, ha nem is kívánhatunk teljességet, jószándé­kot, józan tárgyilagosságot mindenképpen. Hiszen ha csu­pán azért vágnak valakinek a fejéhez valamit, mert az ,,el­lenfél” is ezt tette, akkor már nem az elvek vezetnek, nem a közügy a fontos, hanem az egyén „felülkerekedése”. Az ilyesmiből folynak presztizshóborúk. De szabad-e az egyén célját szembeállítani a közösségével? Semmiképpen, Ma mór más a kritika alaphangja. Túl vagyunk a sza­vakkal való felelőtlen dobálódzáson. Tudjuk, hogy a rosszul fogalmazott szavak súlyosak, s akinek szól, azt nem kész­teti töprengésre, gondolkodásra, inkább talán megsértődik, tüskét hord a szívében, rossz a hangulata, ez fékezi a mun­káját, idegesse teszi. Nem csoda, ha az ilyen ember a visz- szavágásban keresi az elégtételt. Am vannak érzókenykedők, akik ha a kritika, az észre­vétel csak árnyalataiban is téved, azonnal igazságot keres­nek különböző szerveknél, szinte kampányt indítanak. A bí­róságok életéből több tucatnyi példát lehetne említeni a csipp-csupp ügyek kapcsán. Jóindulattal, azokat a pereket, amelyek bíróság előtt zajlanak, el is lehetne kerülni. Csak sajnos, mint ahogy egy igazságügyi szakember kijélentette, nálunk még egy kicsit népbetegség a pereskedés, az izgága igazságkeresés. Nélkülözhetetlen fegyvere mindennapjainknak a kriti­ka, segítségével igyekszünk hát elhárítani az utunkba kerüli akadályokat. Olyanoktól, akik kisebb-magyobb kollektívát irányítanak, felelős munkaterületek vezetői, különösképpen elvárhatjuk a józan, tárgyilagos hangot. Az úgynevezett ki­rohanások, leszólások, hányaveti kijelentések mindenkiben reakciót, ellenérzéseket váltanak ki. A kritika fegyverével tehát mindig emberségesen, megfontoltan, körültekintően kell bánni. A sértegetés a dolgozók megszégyenítése, ledo­rongol ása a közszellemtől ma már teljesen idegen. Ha az emberség, az őszinte segíteniakarás készsége vezeti a bírá­lót, s nem ártani vagy afféle kisebb társasági sikert kíván kicsikarni, akkor a megbírált legtöbbször megérti a szándé­kot. ÚJÍTÁSOK, ÚJ ELJÁRÁSOK Szombaton a KISZ buda­pesti bizottságának székháza- ban Pozsonyi Vilmos, a KISZ budapesti bizotságámak titká­ra átadta a kiváló if jú mér­nökök, technikusok és közgaz­dászok pályázatának díjait. A beküldött 150 tanul­mány közül 11 munka al­kotóit — az első helyezet­teket — Moszkva—Lenin­grad, 13 pályázót — a második helyezetteket — pedig Berlin—Drezda— Meissen utazással jutal­maztak. Ugyancsak 12-en kapták meg a 400 forintos harmadik díjat. Három pályamű beküldői a bírá­ló bizottság különdíját nyerték el. Ezenkívül a különböző újítá­sok. iletve a kiváló ifjú mér­nökök és technikusok pályá­zatára benyújtott javaslatok kivitelezőinek, valamint a fital mérnökök és közgazdá­szok tanácsainak legiobbiai jutalomként a Magas-Tátrába kirándulhatnak. A pályázat résztvevői olvan úi éli óráso­kat, iavaslatokat dolgoztak ki. amelyek a termelékenység növelését, az önköltség csök­kentését. korszerűbb gyártmá­nyok előállítását szolgálják. Stocker Lajos. Csővári Mi­hály vegyészmérnök. Vincze János geológus mérnök és Rácz István vegyésztechnikus például a ..mecseki uránércek kénsavas feltárásának egveit súlyvizsgálata” című tanulmá­nyával nyerte el az egyik el­ső díjat. Olyan ú.i technológiát kí­sérleteztek ki, amellyel hozzávetőleges számítások szerint csaknem 10 millió forintot takaríthat meg évente a népgazdaság. Javaslataikat hamarosan a gyakorlatban is megvalósítják, br. Havas Jenő vegyészmér­nök — ugyancsak első helye­zett — kutatásaival és a pá­lyázatra kidolgozott munkájá­val jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar memb­ránelektródok 13 országban világszabadalmi rangra emel­kedtek. Szalai László és felesége — mindketten közgazdá­szok — második díjat nyert a medenceszintű szénvagyon — gazdálko­dás és iparpolitika né­hány alapvető kérdése a szocialista gazdasági rendszerben” című mun­kájával. Matematikai eljárást dolgoz­tak ki a tervezett beruházások gazdaságosságának elbírálásá­A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság parla­mentjének meghívására a kö­zeli napokban Kállai Gyulá­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­sága tagjának, a Hazafias Népfront országos tanácsa el­nökének vezetésével baráti látogatásra Jugoszláviába uta­zik a magyar országgyűlés küldöttsége. Egy művezető ismerősöm azt a gyakorlatot követi, hogy ha valamelyik beosztottja valami mulasztást követ el, akkor először négyszemközt teszi szóvá előtte. Csak akkor szól a nyilvánosság előtt, ha úgy találja: a kollektíva jel­lem és közvélemény formáló erejét is szükséges latba vet­ni. Az ilyen magatartás csak elismerést, s kedvező léékor1 válthat ki. Nélkülözhetetlen tehát a bírálat, a kritikus magatartás még afkkor is ha a hiba ellen fellépő nem számíthat azon­nali megértésre. Attól azonban, aki szóvá tesz valamit, tár­gyilagosságot és emberséget várunk, s azt a figyelmet, hogy vegye számításba a jogos érzékenységet is. Gulyás Ernő Április 24. a Gyarmati Ifjúság Napja Országszerte befeieződtek a Gyarmati Ifjúság Napjának előkészületei. Az idén — a.ki­lencedik világ ifiúsági talál­kozó előkészítésének legyé­ben — a szokásosnál na°vobb- szabású. egyhetes eseménvso- rozat köszönti ánriüs 24-ét. amelven százezrek foglalnak állást a evarmatosítás ellen, méltatják a békés együttélé­sért harcoló fiatalok összefogá­sának ielentőséeét. Miskolcon. S "■'’'den Győrben Debre­cenben Székesfehérvárott. Szombathelyen és más váro­sokban minteav 80 jelentős demonstrációt terveznék, s ezekre meghívják a hazánkban tanuló külföldi ösztöndíjasok képviselőit is. Az előzetes ada­tok szerint csupán Budapest­ről mintegy 150 afrikai ázsiai és latinamerikai fiatal indul az ország minden részébe, hogy magyar barátaival, társaival egvütt tiltakozzék a gyarma­tosítás. az elnyomás vala­mennyi formáia ellen. A kül­földi egyetemisták és főiskolá­sok felszólalnak maid a gvülé seken és összeiöveteleken s jónéhány helyen népük kul­túrájából. dalaiból táncaiból kis ízelítőt adnak. A MESTERMŰ %a ÜBLSÖÜY-EGG Y ÁRBAN. MTI FOTO. GERA JÓZSEF FELVÉTELE.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom