Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

2 nograd J65. április 18 vasáman Kereszt és gumiból A tisztességes emberek szer­te a világon éberen figyelik Amerika- színes bőrű polgára­inak drámai küzdelmet joga­ikért. A selmái véres esemé­nyek híre eljutott a földke­rekség minden országában, De ez a botrány nem mérsék­li a fajirtók dühét. Fittyet hánynak a jogira, törvényre, emberiségre. A Ku-Klux-Klan keresztje újra meg újra ki­gyullad, s a ’’nagy . mágus” nyíltan fenyegetpdzik. A Stern című nyugatnémet hetilap szöveggel és kippe! dokumentálta a küzdelem egy mozzanatát. Eszerint Sel­mában, a kis alabamai vá­rosban lángolnak most a leg­magasabbra a gyűlölet, tüzel. A Stem fotója térdelő, imád­kozó papokat és vallásos em­bereket mutat be. Ezek a Klftn égő keresztje ellen a maguk keresztjét mutogatják, mégpedig a Selma Police gumibotjainak árnyékában. Maga Johnson elnök a véres események hallatára az’’Ame­rikai tragédia” új változatiáról beszélt. A társadalmi haladás kérlelhetetlen ellenségeit ez sem zavarja, fjgyan, miféle törvényesség lehet az, amely képtelen a már megszabott törvényt érvényesíteni ? Még a Stern is megállapítja : ”Azt azonban senki sem tudja, hogy a feketék fanatikus el­lenségei mikor kényszerülnek végleg - visszavonulni ?” A kétféle kereszt és az egyféle gumibot alabamai tájain — erre a kérdésre egyelőre nincs felelet. Vihar Szöulban Harmincezer tüntető, élen a diákok — Összevonták a karhatalmat 200 embert őrizetbe vettek — A japánok nem aggódnak Szöulban a szombati pap el­lenzéki megmozdulásai is diáktüntetésekkel kezdődtek. Hétszáz középiskolás diák vo­nult fel d.lelőtt a miniszterek, nökségi palotához, s tiltako­zott amiatt, hogy a sorozatos tüntetések nyomán, a kor­mányzat pénteken minden szöuli egyetemet és iskolát bezáratott. Egy másik közép­iskola ezer diákja is tüntetni készült, a rendőrség azonban minkdét csoportot gumibottai és könnygázgránátokkal ker­gette szét. A délutáni óráikban az el­lenzéki vezeti., egy csoportja nagygyűlést hívott össze a városi sporttelepre. A gyűlé­sen körülbelül 30 000 ember vett részt. A felszólalók — közöttük a diákmozgalomhoz csatlakozott Po Szun Jun volt köztársasági elnök — élesen támadták a Pák Csöng Hí kormányt, a „nemzet árulójá­nak” nevezték, mert a Japán­hoz fűződő diplomáciai kap­csolatok normalizálása végett áruba bocsátottak az ország érdekeit. A nagygyűlés résztvevői kö­zül körülbelül tízezren, ezután megindultak a belváros felé. A tüntetők áttörtek a riadórend­őrség sorfalán, s elárasztották a város-központ utcáit. Egy csoportjuk megrohant és fel­dúlt egv rendőrőrsöt, más tün­tetők a város déli részének rendőrkapitányságát roha­mozták meg. Szöul utcáira karhatalmi buktató nagyszabású diákmox- erösftéseket vezényeltek. A Balom kirobbanásának ötödik riadórendőrség ködfeilesztíe évfordulója.) A mostani .szöuli és könnygáz gránátokkal org- rendszer amelv e mozgalmak bálta feltartóztatni a tüntetők örökösének mondia masát, az rohamát. Az eevik gránát tü- évforduló alkalmából nagvgvű- zet okozott, mire a tűzoltók léseket betiltotta. is kivonultak. Egyelőre nem ismeretes hogy a rendkívül nagyszabá­sú tüntetéseknek volt-e halá­los áldozata, s mennyi a sebe­sültek száma. Több mint 200 embert őrizetbe vettek. A volt elnök. Po Szun Jun. aki a snort csarnoki beszéd után még a tüntetők élén állt. ké­sőbb észrevétlenül eltűnt a tö­megből. A Dél-Koreai Művelődési Minisztérium még a harminc­ezres tömeesvűiéo előtt közöl­te: ha a tüntetések tovább folytatódnak, hétfőn ..szükség esetén” az ország minden egyetemét és középiskoláit be­zárják (Hétfőn lesz különben a Lj Szín Man-rendszert mea­Mint Tokióból jelentik a ja­pán kabinetfőnöktől szomba­ton újságíróik megkérdezték, mi a véleménye a japán—del- koreai kapcsolatokat normali- záló lépés ellen, fellángolt dél­koreai diákmegmezü Másokról. A szóvivő kijelentette: Tokió neun tekinti súlyosnak a dél­körein megmozóuiásiXiat, a helyzet nem aggasztja, mert ugv véli. hogy Pák Csőn Hí­ren dszer a parafáit egyezmény véglegesítésére töreskzik. Az ói kípa hírügynökség ie- lentése szerint Fhenian-ban, a demokratikus Korea főváro­sában pénteken 1500 főnv> nagygyűlést tartottak a dél- koreai diákmozgalom támoga­tásának jegyében. Accrából jelentik A DÍVSZ Végrehajtó Bízott- z°b a két ország ifjúsági veze- sáeának accrai ülésszakán tői megvitatták az együttmű- részvevő magyar küldöttség ködps fejlesztésinek lehetőse- ...ámozott . ,h,„« ifjúsáai szervezet vezetőivel A baráti légkörben megtartott találko­nevében Nádasdi József, a KISZ Központi Bizottság tit­kára ajándékot adott át Z. P. Shardownak, a ghanai ifjúsági szervezet vezetőjének. fiz MSZMP Központi Bizottságának 1965, május 1-i jelszavai 1. Világ Proletárjai Egyesüljetek! 2. Éljen Május 1, a munkásosztály nemzetközi harci sereg- szemléje! 3. Győzedelmeskedjék az egész világon a szocializmus esz­méje! 4. Éljen a nemzetközi munkásosztályt összefogó proletár interna eionalizmus! 5. Éljen és erősödjék a szocialista országok összefogása az imperializmus elleni hsrejian! ^ 6. Éljen a Szovjetunió, a kommunizmus úttörője, a világ­hété bástyája! 7. Éljen és virágozzék a magyar Ás a szovjet nép örök ba­rátsága! 8. Éljen és erősödjék a világ dolgozóinak harcos összefo­, gasa, az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért! 9. Le a gyarmati rendszerrel! Forró testvéri üdvözlet a ha­zájuk szabadságáért harcoló és függetlenségüket védel­mező népeknek! 10. Forró, testvéri üdvözlet az amerikai agresszorok ellen harcolj) hős vietnami népnek! 11. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 12. Éljen népünk kipróbált vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt! 13. Éljen a társadalmi haladás élén járó, forradalmi har­cokban edzett magyar munkásosztály! 14. Éljen a szocializmus útján járó magyar parasztság! 15. Köszöntjük a szocializmust építő értelmiséget! 16. Éljen és erősödjék dolgozó népünk szocialista nemzeti egységei 17. Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Fegyelmezett mun­káltai, gazdaságos termeléssel segítsük második ötéves tervünk sikeres befejezését! 18. Köszöntjük a szocialista munkabrigádokat, a szocializ­mus építésének élenjáró harcosait! 19. Éljen és virágozzék 20 éve szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság! 20. Elöse a szocializmus teljes győzelméért, a magyar nép boldogabb jövőjéért! 21- Pékét a világnak! Az ENSZ az agresszióról Ismét lelepleződtek a gyarmatosító hatalmak Az utolsó napon a kül­döttek egyhangúlag dlfogad­ták a ciprusi küldöttség ha­tározattervezetét, amelynek értelmében a bizottság leg­közelebb 1967. áprilisában ül össze, hogy kidplgozza az Ensz-közgyűlés elé terjesz­tendő ajánlásokat. A ciprusi indítvány azt is előirányozza, hogy az Ensz-főtitlkár a jövő év elején folytasson konzultá­ciót a bizottság tagjaival, nem kívánják-e a bizottság mun­kájának felújítását a nem­zetközi helyzet javulása ese­tén már 190ß. áprilisában. Korábban három határozati javaslatot vitattak meg: a brit-argentin, a szovjet javas­latot és öt Afro-Ázsiai ország indítványát. Ezeket később az előterjesztők visszavonták. Az Egyesült Államok által támogatott brit-argentin ter­vezet arra irányult, hogy a bizottság meghatározatlan időpontra halassza el mun­káját, aipi egyet jelentett pintér Istrxin: A SZÁZAD NEVEZETES bűnügyei Antikor a bírói megveszi egeit k 43. Az eladósodott és válságba jutott tőkés vállalkozó ilyen módon a kényszeregyezségi bíró markába került. A bíró döntéseiül függött a bukás vagy a menekvés, s a bíró assaennt szokta volt buktatni, vagy menekíteni a vállalko­zót. hogy mekkora áldozatot kész hozni — készpénzben, vagy ajándék formájában — a bíró ..oltárán” ■ Ezekben az ügyekben kiváltképpen burjánzóit a megvesztegetés, a panama. Nem is szólva ár­tól, hogy a bíró rokonait, ba­tátáit nevezhette ki az eladó­sodott céghez vagyonfelügyelő­nek és könyvszakértőnek. Mi­vel 0 két beosztás kitünően jövedelmezett, ezt a kineve­zést senki sem kívánta in­gyen a jólelkű bíró uraktól... Viszont a bírónak módjában állt arról js gondoskodni, hogy legyen miből kifizetni a hála­pénzt, lévén. hogy a bajba jutott vállalkozó által kifize­tendő tiszteletdíjat is a bí­róság állapítja meg. Egy napon Sbatz József gróf Tisza István utcai kéz- műárukereskedő kényszer- egyezségi ügyét tárgyalta a nagyhatalmú bíró, Spatz gaz­dag ember volt, ingatlan va- nypnanak értéké többször annyi, mint az üzleti forgótő­ke összege. De ezúttal súlyos adósságba keveredett a Metro Bankháznál. Nem tudott ha­táridőre fizetni, s árukészletét nem tudta felfrissíteni. Kény­telen voit kényszeregyezséget kérni maga ellen. Nagy Ist­ván — mint „klienseiéi” álta^ iában — töviről hegyire is­merte Spatz ügyeit­Amikor tTjesnyhbtta a tár­gyalást, számba vette a meg­jelenteket- Ott volt Spatz és a bank képviseletében dr. Ke­mény Egon­— Megállapodtak? — tette fel a bíró a szokásos kérdést. — Igen — felelte dr. Ke­mény — Spatz úr adósságá­nak negyven százalékát fize­ti most­— Rendben van — hagyta helyben a bíró. — Könyv­szakértőként dr. Nagy Sándor, vagyonfelügyelőként dr­Szánlhó Béla budapesti lako- eók# ielölöm ki. Kérem, jegyző úr, szíveskedjék neve­zetteket a bíróság elé idéz­ni Milyen csodálatos véletlen, hogy a szóban forgó két úr éppen ott: tartózkodott a fo­lyosón, a tárgyalóterem kö­zelében! Nagy István ugyan­is jó előre odarendelte őket... De a bíró meglepett csodálko­zást színlelt, amikor a kije­lölt szakemberek tüstént a terembe léptek. — Nahát, micsoda szeren­csés véletlen! — dönmögte. — No mindegy. Akkor ismerte­tem az urakkal az ügy állá­sát­Eldarálta az előirt szöveget és kihirdette a döntést: — Tehát Spatz köteles adósságának negyven százalé­ka fejében kétmilliárd koro­nát azonnal lefizetni. Tessék aláírni az erről szóló nyilat­kozatot! Spatz aláírta. Kétmilliár­dot maid csak előlkapar. Majd értékesít egyet s mást. De amint alákanyaritotta a ne­vét, a bíró szemrebbenés nél­kül folytatta: — Ezenkívül a bíróság kö­telezi Spatz Józsefet, hogy a vagyonfelügyelő tiszteletdíjá­nak előlegül egymilliard koro­nát fizessen ki. Spatz felkiáltott: — Te jó isten, méltoságos elnök úr, hát honnét veszek én annyi pénzt? A bíró nyersein, mogorván f elcsattant: — örüljön, Spatz, hogy a bíróság ilyen kedvező döntés4 'hozott! Aki adós. fizessen s akinek nincs pénze, ne fog­jon üzlethez. Ezt követeli a tiszta üzleti erkölcs. Ha' pe­dig Spatz úr nem vállalná a kényszeregyezségi döntés kon­zekvenciáit, úgy azonnal cső­döt nyittatok. Csőd! A kereskedőbe bele­nyilallt az üzleti halál gondo­lata. Akire kimondják a cső­döt, többé aigha állhat talpra. Nem kap hitelt, odavész az üzleti bizalom. Remegő kéz­zé} aláírta kát az, elébe tolt Újabb nyilatkozatot. Kényte­len lesz eladni egyik bérhá­zét, az ördög vinné el ezt a gaz bírót! A tárgyalás ezzel véget ért, s a felek eltávoztak- Dr- Nagy Sándor és dr- Szántó Béla azonban néhány perc múlva visszatért a bíró szobájába. A nagyhatalmú bíró gerinces férfiú volt, s nem volt híve a köntörfalazásnak: — A hét végére megkapjá­tok a pénzeteket Spatztól. Te, öcskös — fordult dr. Nagy Sándorhoz, aki édes testvér- öccse volt —, 375 millióval jössz. Te, Béla, viszont 500 millióval. — Nem lesz egy kicsit sok? — viszolygott dr. Szánt­hó. — Nem alkuszunk! II— dör- rent rá a bíró. — Jó, jó, ne kiabálj, kér­lek. Még meghallják. No és hogyan adjam át a pénzt? — Elment az eszed? — né­zett rá szigorúan és dühösen Nagy. — Akárki beléphet! Mindent befizetni a bankba az „Erzsi" jeligével nyitott folyószámlára. A Spatz úr üzletmenetében beállott „rövidzárlatból” így hát 875 millió korona sápot húzott le Nagy István. És ilyen kényszeregyezségi ügy mindennap akadt kettő-há­rom. Most is, hogy a két ágens, a testvéröccs és pana­mista cimborája eltávozott, a bíró újabb tárgyalásra ké­szült. Quittner Alfréd és tár­sa cég nyolcmiUiárdos adós­sága ügyében kért kényszer­egyezséget. Az ügy aktáit hó­na alá csapta, és a tárgyaló­terem felé vette lépteit. A fo­lyosón már ott sétált dr. Bo­gyó István ügyvéd, a leendő vagyonfelügyelő. Kissé távo­labb dr. Gazda Géza, a Metró Bankház helyettes igazgatója ácsorgóit, a kijelölendő könyv- szakértő, N -gy rendelte őket oda. De most keresztülnézett rajtuk, mintha sohasem látta volna őket. A tárgyalás si­mábban zajlott le, mint a Spátz Úré, mert Qittner apósa „megemberelte magát", és az utolsó pillanatban vpje se­gítségére sietett, hogy elke­rülje a csődöt. A vagyonfel­ügyelői díjat egymilliárd, a könyvszakértői honoráriumot 450 millió koronában szabta meg a bíró. A két szakember, azaz a két panamista csen- des társ másnap illedelmesen befizette a bíró sápját az „Erzsi” elnevezésű folyószám­lára. A Quittner-ügyön 725 millió koronát keresett Nagy István. (folytatjuk) volna az agresszió probléma­körének végleges eltemetésé­vel. E jayaslat szerzői kate­gorikusan állást foglaltak az elfen, hogy az Ensz-köagyü- lés napirendjére tűzze az agresszió meghatározásának kérdését: nyilván attój tart­va, hogy a közgyűlésben kisebbségben maradnának. A bizottságban többséggel rendelkező nyugati hatalmak­nak — mint a ciprusi küldött rámutatott — nem sikerült keresztülhajszolnidk a szá­mukra előnyös tervezetet, amely tétlenségre kárhoztatta volna a bizottságot. A Taszsz tudósítója meg­állapítja, hogy a bizottság ülésszakon lelepleződött gz Egyesült Államok vietnami intervenciója és a gyarmato­sító hatalmak afrikai politi­kája. Az Afro-ázsiai csoport — Guinea, Ghana, Ciprus, Szíria és Szomália — képvi­selői felszólalásaikban elis­meréssel szólották a Szovjet­uniónak arról az igyekezeté­ről, hogy az Ensz-közgyűlés 20. ülésszaka tűzze napirend­jére az agresszió fogalmának meghatározását. kőműveseket, kubi­kosokat. FÉRFI Eb NŐI SEGÉDMUVRÁSO- KAT, önálló brigádokat is, budapesti munkára felve­szünk. Szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen az ÉM. 43. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat központ­jában, Budapest, XI. Dom­bóvári u. 19. szám alatt. (Megközelíthető 4-es, 47-cs villamossal. SZABAD KAPACITÁSUNK VAN f. év. n. III. IV. negyed évében kotrógéppel és dó- serrel történő földmunka végzésére Budapesten és vidéken egyaránt. MEG RENDELÉSEKET kérjük Főv. Csatornázási Művek Budapest, V. Beloiannisz u. 12. megküldeni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom