Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-15 / 260. szám

t&#L dwsombar Ä tedd »ŐÖSÍ9 5 Ä munkások még közbeszólhatnék A pártirodán Altes Já­nos, a megyei pártbizott­ság titkára, Trizna János, a megyei pártbizottság ipa­ri osztályvezetője és Csábi Imre, az Öblösüveggyár pártbizottságának titká­ra folytat baráti eszme­cserét az éves terv teljesí­tésének lehetőségeiről, ki­látásairól, a várható intéz­kedésekről. — A kommunisták és munkások miként véleked­nek — kérdi a megyei titkár? — Cselekednek- A ket­tes alapszervezet kommu­nistái pótolják az év ele­ji lemaradást. Azt állítják, hogy öt százalékkal meg­tetézik az éves tervet. így gondolkodnak, a IV-os csarnokban és a IV-es fa­zekas kemencénél . Egye­dül a zöldárunál nem tu­dunk előbbre jutni. Nem a munkások hibájából. Rosszak az automaták. Ne­hezen kapunk hozzá al'iat- részt... — Mit mond a központ? — Ígér, meg statisztikát kér. Ebből viszont nem lesz üzemképes gép■ Az a szerencsénk, hogy az Acélárugyár segített. Más­képp, ki tudja. hol áll­nánk — folytatja Csábi Imre. Később a gyár igazgató­ja, Papp Gyula a követ­kezőkkel egészíti ki: — Az automatáknál szinte máról-holnapra élünk. Mi­vel egyedi gépek, a szük­séges alkatrészek gyártá­sát nem szívesen vállalják. — Hogy előbbre jussunk lerajzoljuk a szétszedett gépek alkatrészeit és en­nek alapján készítjük el az újakat — mondja az üzemi pártbizottság tit­kára. — Ez azonban hossza­dalmas, sokba kerül és sok idő telik el vele — ál­lapítja meg az igazgató. Nemrég Nagybátony vas­útállomás előtt az egyik személyvonat mozdonyve­zetője, Kusper Károly az 50 kilométeres sebességgel ro­bogó vonat mozdonyából eddig ismeretlen okok mi­att kiesett. A gépen levő fűtő azonnal leállította a szerelvényt és segítségért ment az állomásra. A hívásra gyorsan meg­érkezett a mentőautó és Kusper {íárolyt súlyos fej- séruüléssel a salgótarjáni volt bányakórház baleset sebészeti osztályára szállí­tották, ahol az orvosok kö­telességükön felüli oda­adással kezdtek az eszmé­letlen ember gyógyításá­hoz. ' Én a baleset után egy nappal felkerestem az ügyeletes orvost, aki úgy beszélt beteg kollégámról, mintha saját testvére, vagy közeli hozzátartozója len­ne. Megható és jóleső ér­zés volt látni igyekezetét és fáradhatatlanságát. De jólesett meghallgatni taná­csait is. Többek között azt mond- tea hogy telefonon hívjam fel dr. Samu István főor­vost a balassagyarmati kór- házteól és kérjem meg. hogy jöjjön el Salgótarján­ba a beteghez. De váratlanul tönkre­ment a négyes kemence, öt hónapig volt betegsza­badságon a főmérnök, a legjobb képességű műsza­kiak közül hárman Oros­házán segédkeztek az új üzem sikeres beindulásá­nál — sorolják az objektív okokat, amelyek hozzájá­rultak a jelenlegi állapo­tokhoz. — Adósságotok? — kér­dezi ismét a megyei tit­kár. — Hívjuk a tervest in­dítványozza Csábi Imre. Belép a tervosztályvezető■ Hóna alól vastag paksn- métát helyez az asztalra, kivesz belőle egy lepedő nagyságú kimutatást. Oszt, szoroz, kivon, aztán így szól: — Hat millió ... — Mennyivel lehetne csökkenteni? — Ha az automatáknál 1(1 százalékkal csökken a selejt, a IV-es és Vl-os ke­mencénél öt-öt százalékkal túlteljesítjük a tervet, ak­kor két millió négyszáz ezerrel. Ez nem befolyá­solja a export-terv telje­sítését. Lemaradás a tőkés ex­portnál lesz. Ez is azért, mert nem kaptunk rá meg­rendelést. Csábi Imre ceruzája se­besen szántja a fehér pa­pírlapot. Ez áll rajta: „megbeszélés a vezető mű­szakiakkal, a kommunis­tákkal. és munkásokkal az újabb lehetőségekről. ■.” Távozóban a tervosztály vezetője még megjegyzi: — Számításainkat — jó értelemben — a. munkások még keresztülhúzhatják, ha erőteljesen közbeszól­nak. Ezzel mindannyian egyetértünk.. Ven esz Károly A főorvos minden elfog­laltságát félretéve taxit fo­gadott és azonnal Salgótar­jánba utazott. Megvizsgál­ta Kusper Károlyt, majd konzultált az ügyeletes or­vossal. Most pedig tovább foly­tatom. A gondos, figyel­mes ápolás, gyógyekezelés következményeképpen kol­légánk állapota egyre jobb lett. Ez azonban nem nyugtatta meg az orvosi kart, s főleg dr. Samű Ist­ván főorvost. Mégegyszer eljött a beteghez és kollé­gáival folytatott eszmecse­re után megegyeztek ab­ban, hogy Kusper Károlyt további gyors gyógyulás céljából átszállítják a ba­lassagyarmati kórházba, ahol dr. Samu István fel­ügyel majd egészségére. Az előbb elmondottak­ról tudnak a kisterenyei fűtőház dolgozói, akik nagy szeretettel és tisztelettel gondolnak munkatársuk életének megmentőire. Azt kívánják, hogy életüket az alkotó munkából fakadó siker kísérje végig és min­denkor érezzék az embe­rek szeretetét, háláját és megbecsülését. Márföldi Gyula fűtőház főnök Kisterenye az erdőgazdaságban Október elsején új gaz­dasági évet kezdtek a Cserháti Erdőgazdaság dol­gozói. A tervek szerint eb­ben az esztendőben 121 hektáron telepítenek új erdőket és 263 hektáron újítják fel a gyengén fej­lett, vagy régi erdőségeket, Az erdősítés jól haladt az ősz folyamán: 67 hektáron sikerült kiül­tetni a facsemetéket. Na­gyobbrészt erdei fenyő, kocsánytalan tölgy és cser csemetéket ültettek a ko­pár dombhátakra. Az erdőfelújítás őszi idénytervét azonban nem sikerűit teljesíte­ni, a rossz időjárás miatt. A termelőszövetkezeti és községi területeken 80 hektárt kellett volna fásí- tani az ősszel. Az erdőgazdaság biz­tosított ‘minden érde­kelt közös gazdaság és község részére cseme­tét, illetve suhángot. de sajnos több tsz-nél, mint például Csitáron 2000, Magyamán- dorban pedig 800 nyár- suhángot nem ültettek el. Magyarnándorban még az­zal sem törődtek, hogy el- vermelték-e az értékes fa­anyagot, vagy sem. Bár- nán jól haladt a munka, 44 ezer vegyes csemetét és 2000 nyár suhángot. Va- nyarcon 2000 és Kélbo- donyban 3 300 nyár-suhán- got ültettek el az őszé idő­szakban. A gazdaság tennivalói­nak dandárja ezután kö­vetkezik. Az egész évre tervezett '81 000 köbméter fából eddig 15 ezer köb­métert vágtak ki a faki­termelő munkások. A ki­termelt faanyag nagyobb része jómdnőségű iparifa. Már az első negyedévben nagy verseny alakult ki a motorfűrészes csanatok kö­zött. Kiváló teljesítményt ért el az Inászói Erdészet­ben a Telek csapat, a Bu­jáid Erdészetben a Szabó és Molnár, valamint a Bércéi i Erdészetben a Csoi'dás motorfűrészei csa­pat. Ahol jó az Mit kellene ehhez még hozzáfűzni ? — kérdezhet­né az olvasó. Ahol jó az egyetértés, ott könnyebben találnak orvoslást a ba­jokra, az emberek tele vannak munkakedvvel, bi­zalommal, egyszóval len­dületesen, jól mennek a dolgok. S ahol valóban jó az egyetértés, vagyis a ve­zetők beosztottaikkal együtt törik a fejüket a bajok orvoslásán, meghall­gatnak minden jogos kifo­gást. okos javaslatot. Ahol pedig a közvélemény egy- hangon ■ beszél és komoly szerepet kap a gazdasági feladatok jó megszervezé­sében, a nyugodt alkotási lehetőség megteremtésé­ben, ott valóban gyümöl­csöző a jó egyetértés. De az életben, a min­dennapok gyakorlatában mégis felvetődik az aggo­dalom: egyetérteni is több­Hivatásuk magaslatán Kusper Károly mozdony vezelo újra egészséges lesz Ä nyereség nyomában Hol van a népgazdaság 16 milliója? Nyilatkozik Sült Tibor, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke A Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt az első há­rom negyedévben — a- hogy arról már hírt ad­tunk — 16 millió forint­tal kevesebb nyereséget ért el a tervezettnél. Ennek okairól a közel­múltban nyilatkozott dr. Baán János főkönyvelő, aki a termelés elmaradá­sát határozta meg a leg­főbb indoknak. Most Sült Tibort, a Nógrádi Szén­bányászata Tröszt főmér­nökét kerestük fel, vajon mi a véleménye a terme­lés elmaradásáról? — Az elmúlt évben 119 ezer tonna szénnel teljesítettük túl az éves tervet, az idén pedig 11 hónap alatt mintegy 21 ezer tonnával maradtunk el. Ha ennek okait vizs­gáljuk, megállapítható, hogy szénmedencénk idei terve lényegesen feszítet­tebb, hiszen a tavalyi 119 ezer tonnás többletet ter- vesítették. Ezzel szemben beruházásokra a második Tn* inrvhen mintegy 49.5 millió forinttal kap- i a,.. Kevesebbet, mint amennyit eredetileg ter­veztünk és a Nehézipari Minisztérium jóvá ha­gyott. Ez azt jelenti, hogy mintegy 2,5 millió tonna szén vagy on termelésre való előkészítése marad el. Problémáinkat csak fokozták az elemi csapá­sok. I — Melyek azok és milyen halassal voltak a termelésre? — A rónai kötélszaka­dás mintegy 1500 tonna szén veszteséget okozott. Ez azért következett be, mert bár megrendeltük az új kötelet, de a gyártó vállalat anyaghiányra va­ló hivatkozással nem szál­lította időben. Ismeretes a Forgách- lejtősaknán bekövetke­zett szakadás. Ez csak­nem egy hónapra megbé­nította a termelést. Emi­att ötezer tonna szenet vesztettünk. A székvölgyi tűz kétnapos, ezer tonnás, a tíribesi gázbetörés mint­egy 18 ezer tonnás ter- meleskiesést okozott. — Kisterenye hosz- szú időn keresztül nem teljesítette ter­vét. Vajon mi okoz­ta ezt? — Kisterenyen ae előző évhez viszonyítva jelentős a kapacitás csökkenés, mert. az előkészítés a ko­rábbi években nem volt összhangban a fejtéssel. Pócsha2a I- kimerült, Te­kén is művelésre alkalmat­lanná kellett nyilvánítani a vékony telepet. Ezért az id lm a feltárást, az elővá- jást szorgalmaztuk. Ennek következtében a kitermel­hető szén vagyon jelentő­sen növekedett a pócshá- zai és újlaki banyákban. Csiga bányában a MA V vasút védoillér.iének fejtés­re való előkészít‘se az en­gedélyezés elhúzódása miatt megkésett. — Van még néhány té­nyező. amelyekkel feltét­len foglalkozni kell. A gyakran előforduló vagon­hiány s az emiatt szüksé­gessé vált ki-belapátolás. a kényszerű tétlen kedés na­gyon megromlottak a mun­kafegyelmet. A meglazult munkafegyelem következ­tében nem tudtuk termelő munkára irány (tani a zagy- vaj szeméi vszéV rfrás me^- szüntetésénél felszabadult létszámot. Tavaly egesz évben ki­sebb letszámh'ámnyal is megoldottuk feladatainkat. az idén tobbletléTcrámot foglalkoztattunk. Pótmű- szaik tervünket a már em­lített ki-belapátolás. vasár­napi munka és az elemi károk elhárítása miatt mégis túllépjük. — A mennyiség mellett a minőség, illetve az árbevétel kielégítő lesz-e? — Az első negyedévben súlyosan elmaradtunk nz árbevételi tervtől. Ezt azonban sikerült pótolni, sőt. a var ható mennyiségi elmaradást a fajtagos ár­bevételi terv tulteljesftésé- vel pótolni tudjuk. Ez azt jelenti, hogy termelési ér­téktervét a tröszt teljesíti­Az idén lényegesen több loorszerű anyagot használ­tunk fel a bamyavagatok- ba, mint az előző években. Mintegy kétezer TH-gyű­rűvel többet építettünk be, mint amennyi a tervünk­ben szerepelt. Sajnos, a Lenin Kohászati Művek rekonstrukciója miatt kél hónapig szünetelt a szállí­tás. —; Mii tettek ai hibák felszánselása érdekében es mi vár­ható ezektől az in­tézkedésektől év vé­géig? — A vagonellátási zava­rok enyhítése érdekében gépesített ki-berako hel ve­ket létesítettünk Mátrano- vákon. Kányáson elkészült a bunker. Megoldottuk 8 külfeltésnél a 100 vagonos készletezési lehetőséget A létszámgazdálkodással kapcsolatban megszigorítot­tuk az ellenőrzést. Az im­produktív létszámot a ter­melő munkára irányítjuk. A tröszt utolso negyed­éves tervét a népgazdasági érdekek figyelembe véte­lével mintegy 20 ezer ton­nával kell túlteljesíteni. Novemberben sikerült je­lentősen túlteljesíteni a tervet, mert nem volt va­gonhiány és a 20 ezer ton­na szén felét már kiter­meltük. Decemberben 10 ezer tonnával ke’lstt vol­na terven felül adni. azon­ban. jellemző, hogy a hő­nap első barom napján 300 vagonnal kaptunk ke­vesebbet a szükségesnél. Igv tehát ma mar 15 ezer tonna szénnel kell többet termelnünk ahhoz, ho;v teljesíthessük népgazdaság iránti kötelezettségünket fejezte be Sült Tibor fő­mérnök. B. J, egyetértés féleképpen lehet. A múlt­koriban az egyik falu ta­nácsülésén nagyon hamar megegyeztek a törpe víz­mű építésében. A tanács­elnök előterjesztette a ja­vaslatot, megnevezte az építendő víztorony helyét, elmondta melyik utcában kezdik a munkát, ki mi­lyen közmunkát végez, hol lesznek közös vízcsapok, s ki mennyivel fog hozzájá­rulni az építkezéshez. Hoz­zászólás nem volt, min­denki bólintott és ellenvé­lemény nélkül megszavaz­ták a javaslatot. A tanács­elnök nem kis megelége­déssel emlegette, hogy ná­luk ez már így szokás, könnyen mennék a dol­gok, mert nem hiányzik az egyetértés. S még szét sem osztot­tak a tanácskozók, máris kiderült, hogy valami még sincs rendben a kellőkép­pen felmagasztalt összhang körül. A tanácstagok, s a község lakói körében is különféle vélekedések kel­tek lábra. Sem a terve­ket, sem a pénzek kezelé­sét. sem a munkák sor­rendjét, s főképpen a ki­jelölt vízcsapok helyét nem találták megnyugtatónak. Részrehajlást, egyéni elő­nyöket emlegettek, s vé­gül rágalomízű intrikák röppentek főként a tanács­elnök címére. Persze, mindez óvatosan, titokban, a feladó megnevezése nél­kül. S amikor elhangzott a kérdés, miért kellett ezt így csinálni — hiszen ott volt a tanácsülés, a legil- letékesebb fórum, amelyen hangot kaphatott volna minden kifogás — az em­berek azt válaszolták: az elnök nem szereti az el­lenvéleményeket, s jobb ha egyetértenek vele . . . Rossz szokás az ilyen­fajta ..jó összhang”, s az ilyen hangtalan kényszerű egyetértésről csak a legsú­lyosabb bíráló szavakat le­het elmondani, A jó egyetértés alatt mi semmiképpen sem azt éi*t- jük, hogy minden esetben egyszerre emeljük magas­ba kezünket, s alig vár­juk, hogy társaink véle­ményére kórusban mond­hassunk igent. A közös megértés minálunk abból az elvből indul ki: mind­annyian egymás boldogu­lását akarjuk, s feltételez­zük egymásban az új vi­lág felépítéséhez szükséges jószándékot. Csakhogy a mi nagy feladataink meg­oldása lehetetlen fejtöré­sek. viták. néha késhe­gyig menő ellenkezések nélkül. Vitázni, harcolná a jő­ért. megalkuvás nélkül szókimondó bátorsággá! kiállni érte, s ha nincs igazunk, azt is beismerni, — ez az igazi egyetértés. Egyetértés azzal, hogy va­lóban egyet és jót aka­runk. Kékesét Gjsh

Next

/
Oldalképek
Tartalom