Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-15 / 260. szám
4 NÖGRA D 19ff4. december T5- keid „A Miller-dráma mindannyiunkért beszél66 Kodály Zoltán nyilatkozata o Déryné Színház bemutatójáról Tovább a lenini úton A Déryné Színház budapesti otthonában — a Ku- lich Gyula téren — már játsza ez évi programjának parádás darabjait, Arthur Miller „Édes fiaim” című drámáját. A „világsiker” szó, sajnos, enyhén elkopott; kifejezőbb jelző hiányában mégis élnünk kell vele. Sikert, megérdemelt sikert aratott mindenütt, ahol jól játszották. És így játszottak a fővárosban a Déryné Színház művészei... Az egyik előadás után néhány percig beszélgettünk Kodály Zoltánnal a magyar zeneszerzővel. — Az előadás művészi színvonala minden várakozásomat kielégítette, — mondotta a mester. — Miller drámája nemcsak a kapitalizmus szükségszerű erkölcsi csődjéről, a szereplők személyi tragédiájáról beszél, de mindannyiunk nagy ügyéről: a béke megvédéséről, fenntartásáról is — mondotta Kodály Zoltán. A második világháborúban motorhiba miatt huszonegy amerikai pilóta veszíti életét. A nyomozás kideríti, hogy a szerencsétlenség sorozatot a helytelen gyártási eljárással készített hengerfejek hibája, a hiba szándékos eltitkolása okozta. Két ember kerül e miatt vizsgálati fogságba, majd egyikük — jogerős ítélettel — a börtönbe. Kettejük közül a másodikként említett az, aki kisebb mértékben bűnös. Igaz, a Miller-drámában az iizemtulajdonos Joe Keller is megbünhődik anynyira, amennyire azt a nézők igazságérzete követeli, de a főbűnös — a tőkés társadalmi rend — a drámaíró egyértelmű elítélésén túl szerit és sérthetetlen marad. Miller krisálytiszta társadalomkritikájának megértését Kertész László rendezése könnyíti meg a néző számára. Kertész bravúrosan kerül minden erőszakot amerikanizálást. Szerző és rendező teljes egymásra találása érezteti meg, teszi tudatossá, hogy a nagy bűnök gyökere a kapitalista társadalom feloldhatatlan emberellenességébe nyúlik. Ezért válik hűlt rozsdává — mint tiszta oxigénben az izzó vas — a szerelem; ezért hull dol- álrcentekre az orvos kutatóvágyának kincse; ezért várja haza hiába — önámító csökönyösséggel — anya a fiát; ezért talál hazug vigaszt édesanyja és a maga számára a misztikumban a köznapok józan szatócsa; ezért szakad el fivér a húgától, A felvonásvégeken mennydörgő taps egyaránt szól a művészeknek és a drámaírónak. A maradandó emlékű színházi élményt Miller mellett Feleki Sárinak, Kassai Ilonának, Tordai Ilonának, Pithó Évának, Brassai Adriennek Haraszin Tibornak, Hollay Bertalannak, Hajdú Endrének, Dombóvári Ferencnek és Borthy Gergelynek köszönjük. Érdekes előadások a nevelők akadémiáján A TIT rendezésében eredményesen működik a nevelők akadémiája. Megyénk pedagógusai jeles szakemberek előadásainak meghallgatásával gyarapítják, bővítik ismereteiket. Az akadémia tematikája hat előadásból áll. A december 18-án kezdődő második előadássorozaton számos érdekes témát tárgyalnak a pedagógusok. Salgótarjánban a városi és járási nevelők részére Radios László pszichológus, míg Pásztón Tunkly László pszichológus tart előadást „Emlékezet és tanulás” címmel. Salgótarjánban a középiskolai nevelők részére Kiss György tudományos kutató közreműködésével „A tanulók munkájának értékelése, mint nevelési tényező” címmel tart értekezést. „A gyemreknevelés korszerű módszerei” című előadást Orosz Lajos minisztériumi főelőadó tartja. Az előadást Szécsényben rendezik. Balassagyarmat nevelőinek dr. Jáki László főiskolai tanár tart előadást „A nehezen nevelhető gyermek” címmel. Érdekesnek ígérkezik dr. Majzik Lászlóné az Országos Pedagógiai Intézet munkatársának beszámolója, amely Rétságon lesz. Címe: „Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele a nevelésben”. Kádár elvtárs beszédeinek és cikkeinek új gyűjteményes kötete két esztendő harcainak hű krónikája. Lapjairól elénk tárulnak az elmúlt évek eseményekben gazdag napjai, azok a küzdelmek, amelyek során népünk megoldotta a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a szocializmus alapjai lerakásának forradalmi feladatát. Az egyik kérdés, amelyre az olvasó sokoldalú választ kap a könyvből: miért volt képes a párt nagyhorderejű feladatainak a megoldására? Mindenekelőtt azért, mert megtisztult a személyi kultusz és a dogmatizmus ballasztjaitól, újjáteremtődött és a marxizmus—lendniz- mus útmutatásai szellemében végezte munkáját. Életereje annak az osztálynak az életerejéből fakad, amely a kommunizmus eszméinek természetes hordozója, a magyar munkás- osztályéból. Kádár elvtárs beszédein vörös fonálként húzódik végig az a gondolat, hogy a párt nem önmagáért van, a pártot a történelmi szükségszerűség szülte, legalapvetőbb feladata és létének értelme pedig: a nép szolgálata. „A vezetés n *m uralkodás, és az a munka, melyet mi végzünk, olyasvalaminek a szolgálata, aminél szentebb számunkra nincs: a szocialista haza, a Magyar Népköztársaság. és népünk szolgálata. Mindig tudatában kell lennünk, hogy mi nem uralkodásra elhivatott új kiválasztottak, hanem a nép szolgálatára rendelt emberek vagyunk.” Ezért mindig arra ösztönzi a kommunistákat, hogy a nép önzetlen harcosai legyenek, akik saját boldogságukat is, az egész nép boldogságáért való küzdelemben, a társadalmi haladá- sjrt vívott áldozatos harcben találják meg. Ezeket a beszédeket és cikkeket a párt és a tömegek közötti kapcsolat állandó erősítésének szükségessége, a NÉP iránti határtalan tisztelet hatja át' Kádár elvtárs minden alkalmat felhasznál, hogy felhívja a kommunisták figyelmét arra, hogy a szocializmus az eg'sz nép 'e-k énül. „Akik ved'n megértik. hogy politikánk az egész népé. az egész népnek szól, azok azt is megértik, hogy ezt a politikát csak az egész név valósíthatja meg a gyakorlatban, a szocializmust csak az egész nép évitheti fel.” Nem egy beszédében hangsúlyozza, hogv az országot mindig a nép éní- tette, az elnyomatás éveiben is, irrtgha csak gond s szenvedés jutott is akkor neki osztályrészül. Ezért olyan gyakran visz- szatérő gondolata a beszédnek a kommunista eszméknek az az alaovető törvénye, amelyet úev lehet röviden összefoglalni: hűség a nénhez, bizalom a népben nárttagok és pártonkívü- i.íek testvéri szövetsége a közös célért folytatott harcban. A párt politikáiénak ez az alapja. ..Enélkül. a tömegek iránti bizalom nélkül nem létezhetünk” — mondja —, mert „minden eredményünk között talán a leg jelentősebb ■.. a párt és a dolgozó tömegek összeforrotf- sága... a név összes alkotó erőit felszabadító és mindjobban kibontakozó szocialista nemzeti összefogás és egység." És a kommunistáknak nem szabad arról sem megfeled- kezniök — figyelmeztet —. hogy e nép bizalmát, amelyet pártunk hosszú és évtizedes küzdelmek árén. a dolgozó tömegek odaadó szolgálatával vívott ki, nao mint nap, újra ki kell érdemelni, meg kell szerezni és munkálkodni kell annak erősítésén. Eredményeink másik alapvető forrásaként Kádár elvtárs a proletárnemzetköziség eszméjéhez és gyakorlatához való hűsáset jelöli meg. Beszédeiből kiviláglik, hogy a nemzetköziséghez való hűség, á kommunista párt sikereinek elengedhetetlen feltétele. A magyar kommunisták a hazát sohasem tekintették függetlennek a munkásosztály nagy nemzetközi küzdelmeitől. A párt annak tudatában végezte tevékenységét, hogy a nemzetközi és kommunista mozgalom, a nemzetközi proletariátus forradalmi harcának sikerei a magyar dolgozó nép üsvét is szolgálják — a mi sikereink. a mi eredményem!? pedig harcra lelkesítik, más országok dolgozóit, a még elnyomatásban élő népeket. Ez a gondolat — a p rol etárinternacionalizmus leglényegesebb vonása, különösen időszerű napjainkban. Ugyanis „egyetlen egy őrségben sem létezhet olyan győzelmes kommunista forradalom, amely a kommunista világ forradalom rovására, annak gyengítése árán erősödhet... A mi népülik érdeke egyetlen lényegbe vágó kérdésben sem ütközik a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista világrendszer érdekeivel, hanem egybeesik azokkal.” Nemzetköziség és nemzeti érdek, az igiaz hazafiság és a nemzetköziség eszméje, tehát egybefonódik a párt politikájában. mint ahogy egybefonódik pártunk vezetőinek minden tettében és fellépésében. Pártunk hűen ápolja a magyar kommunista mozgalom internacionalista hagyományait. Kádár elvtárs nem egy beszédében visz- szaidézi a múltat, utal ar- ra, hogy a magyar kommunisták mindig helytálltak a nemzetközi forradalmi osztályharc különböző frontjain- Ott voltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom böl-j csőjénél, a spanyol nép szabadságharcáért folyó nemzetközi küzdelemben, a hitleri fasizmus elleni harcoló szovjet csapatok-! ban és partizánok soraiban éppúgy, mint a francia, belga és más ellenállási mozgalmakban. A magyar kommunista mozgalom internacionalista hagyományai folytatódnak, immár magasabb szinten, a magyar—szovjet barátságiban, a többi szocialista országhoz és a nemzetközi kommunista mozgalom ügyéhez való törhetetlen hűségben is. Kádár elvtárs következetes hirdetője annak a pártunk politikájában törvényszerű gyakorlatnak, hogy a kommunista pártok szolidaritása a világ1” első szocialista1 országával ima is kifejezője a nemzeti felelősségérzetnek, a nemzetköziségnek, annak ,hogy a kommunisták szivükön viselik né]pük sorsát. Tovább a lenini úton. Tömör meghatározása eeí a céloknak, utaknak, eszközöknek, ámenekkel a párt az ország és népünk előtt álló feladatokat megoldotta, és amely egyj ben program is számára. Hitvallás és útmutatás ezf a könyv, amelynek minden sorát, minden lapjátj a kommunista eszmeiség, a nép iránti odaadás, a haladásért, az emberiség jövőjéért érzett nagy fele-, lösségtudat hat át. Ezek-1 nek a beszédeknek nagy; részét hallottuk, olvastuk a sajtóban, mégis így együtt ,egy kötetben az újszerűség erejével hat-' nak. Gondolatot ébresztenek, tettekre mozgósítanak mindenkit, aki hazánk jelenén és jövőjén becsülettel akar munkálkodni. Vass Henrik — borváró — m S3rj SÄsa ßltHatv — ii ‘ li 8 '!------0 8 ■ . h------9— 3 9. A pnuszosok jegyzékén, ás azok között, akik körözés alatt állnak, sem .diós”, sem késelő huligán nem szerepelt ilyen gúnynévvel. Az őrnagy átment a fővárosi rendőrparancsnokságra. Itt egy másik sikertelenség érte. A dollárral üzérkedés specialistái határozottan állították: egyetlen kliensük sem visel „Niko” gúnynevet. A legkülönbözőbb ál — és gúnyneveket sorolták fel, általában angol eredetűe- <et. minthogy a valutaüzérkedéssel foglalkozó fiatalok között amíg egy- egy komolyabb bűntény miatt rács mögé nem kerülnek. a jazz és az angli- eizmus uralkodik — de ilyen nevűre senki sem emlékezett. s Sőt. az erkölcsrendésze- tic’ ’-ment az őrnagy a m k emeletre is, mert tudta, hogy a dollár és a prostitúció a bűnözök világában nagyon közelálló szakmák, sem tudtak felelni kérdéseire. Igaz, emlékeztek egy „Niko” nevű fiatal stricire, aki kiskorúakat rontott meg és áldozatait a prostitúcióra kényszerítette. Az ipse ezért, két, évvel ezelőtt súlyos börtönbüntetést kapott, aminek még a felét sem töltötte ki. De biztosnak látszott, hogy ez a Niko, nem azonos a sápadt Nikóval. Krzyzewski őrnagy, hogy kiaknázzon minden lehetőséget, meglátogatta az ügyészek főnökeit, akik a Swierczewski utcai bíróság épületében dolgoztak. Mindegyiktől elkérte a munkatársak teljes listáját, a feltüntetett születési időponttal és a lakóhellyel. Természetesen nagyon rosszkedvűen fogadták kérését. A kerületi ügyészek pedig egyenesen tiltakoztak ellene. Minthogy azonban az ügyészségnek és a rendőrségnek jó viszonyban kell lennie egymással, a közös munka eredményessége érdekében: végülis az őrnagy elérte célját. Meg- ígiérték, hogy két-három nap múlva megkapja a listákat. Később Wielawski, a fővárosi ügyészség főnöke keserű szemrehányást tett a vajdasági ügyésznek, akivel kávézás közben a büfében találkozott. \ — Kolléga úr, a szabadságolások legviharosabb időszakát éljük. Mostanában két hétig várnak gépelésre a vádinatok, sőt az „őrizetbevételek'’ is, és akkor jön hozzám ez az őrnagy a főkapitányságról azzal a kívánsággal, hogy mindent tegyek félre és csináljak a munkatársakról egy kimutatást, mert r»ki kell a nyomozáshoz! És még magukra hivatkozik, mondván: „feltétlenül szükséges a nyomozás érdekében. az ügyészség főnökeinek különösen fontos ez.” De minek neki a lista? Mintha az ügyészségen csak tolvajok dolgoznának, és az ügyészek a Mokotó- won ülnének. Az ügyész nagynehezen kiengesztelte barátját. — Vajon jól tettem-e. hogy beleegyeztem Kur kérésébe, — gondolta az ügyész — és interveniáltam Wlochowicz ezredesnél: bízza ezt az ügyet Krzyzevskire. Nem látom benne a mi Sherlok Holmesünket. Lassan eltelt három hét és a nyomozásnak semmi eredménye. Ha így megy tovább, kérnem kell, hogy egy energikusabb nyomozónak adják át az ügyet. Időközben Krzyzewski őrnagy nem is sejtette, hogy borús felhők gyülekeznek feje fölött; meglátogatta a járási bíróság, a varsói vajdasági bíróság, a varsói bíróság és a legfelsőbb bíróság elnökét, sőt a Pruszków-i járási és városi bíróság elnökét is. Végül csal? arra kapott engedélyt, hogy átnézheti a bíróságokon a dolgozók személyi lapjait és kijegyezheti azt, ami érdekli. A kerületi ügyészségek némi huza-vona után. de eljuttatta hozzá a listákat. Az őrnagy egy egész sereg nevet jegyzett fel noteszében. Aztán megszámolta a neveket, egész szép eredményt ért el. Száznyolcvanhét személy dolgozott a bíróságon és az ügyészségen Vajon sikerül-e ennyi ember közül megállapítani annak az egynek a személyazonosságát? S egyáltalán vajon najta van-e ezen a listán? Efelől az őrnagy maga is kételkedett, de mivel rendkívül fontos ügyben felelősségteljes nyomozást vezetett, semmit sem mulaszthatott el, ami esetleg célhoz vezeti. (folytatjuk), i
