Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-05 / 252. szám
N0GRÄD RW dcogmtea1 5. sagmhst l 1 .... ■!>■>■'. " »■■■■' A vetés utolján... » ;*r ..Ä'£ ^ «0M mm - m§ - íAZ&l ■'■■■:■..■ - ' • 3 Végéhez közeledik a kenyérgabonavetés a felsőtoldi Május 1 Tsz-ben. Helyenként két erőgéppel kellett húzatni a vetőgépet, hogy még a havazás és a fagyok előtt földbe kerüljön a mag. A nehéz napokban a bujáki Zöldmező Tsz is a felsőtoldi egyesült tsz segítségére sietett s mint a képen is látható, az erőgépekhez, traktorost, a vetőgéphez pedig gépkezelőt is biztosítottak. Számukra a jövő a fontos Egy németajkú község jelene Pest megye határához közel fekszik a község, az egykori vácá püspöki erdők között. Kfcreken két évszázada élnek lakói a telepítés idején kiirtott erdő területén. Szendehley községnek a története egybefolyik a megye többi községének történetével. Lakói német ajkúak kis szigetet képeztek, II. József telepítése után. Munkaszerető emberek voltak, akik az erdő irtása után alakították ki a község termőföldjeinek határát, a hegyolda’a- kon, mely csak verejtékes munka árán adott termést. Nem alakultak ki nagyobb birtokok, egyszerű földművelők maradtak, akik azonban ragaszkodtak a Termelőszövetkezeti tanácsadó Az őszi mélyszántásról Az őszi mélyszántás agrotechnikai jelentősége ma már nem kíván különösebb magyarázatot egyetlen gazdaságban sem. Ez a mostani ősz méginkább bebizonyította e munka fontosságát. Ahhoz, hogy az őszi vetésű növények időben földbe kerüljenek, s hogy a mélyszántást még az erős decemberi fagyok előtt elvégezzék, akkor az aratás után azonnal munkához kell látni. Több éves tapasztalatok bizonyítják, hogy a biztonságos termelés elengedhetetlen feltétele az őszi mélyszántás. Az ősszel mé- lyenszántott föld a téli csapadékot jobban tárolja, tavasszal kisebb a nedvességvesztesége, mert fordítás nélkül is jó magágyat készíthetünk. Az ősszel szántott területen korábban megkezdhetik a munkát a gépek, a termelőszövetkezeti tagok. Ezzel szemben a télire szántatlanul maradt táblákon a csapadék nagyrésze elfolyik, mert a tömődött talaj nagyobb hézagok híján a nedvességet nem tudja magába fogadni. A futóhomokos táblákat viszont ajánlatos szántatlanul hagyni, mert így jobban ellenállnak a téli szelek tulajpusztító hatásának. A mezőgazdasági üzemekben, gépállomásokon gyakorta felvetődő kérdés, milyen mélyen szántsunk ősszel. Itt tisztázni kell, hogy a talaj művelését kizárólag fordítással, vagy kizárólag mély lazítással, vagy a kettő összekapcsolásával lehet végezni. E kérdésekre természetesen csak a művelendő tábla talajviszonyainak ismeretében lehet válaszolni. A talajszelvények vizsgálata megmutatja, hogy milyen vastag a fejtalaj, amit károsodás nélkül lehet fordítani. Képet kapunk arról is. hol helyezkedik el az erősen tömődött eketalpré- teg, amelyet feltétlenül fel kell lazítani. Meggyőződünk arról is, hogy hol kezdődik a nyers altalaj, amelyet nem szabad szántással hirtelen a felszínre hozni, de okvetlenül fel kell lazítani, hogy a víz- gazdálkodást megjavítsuk. A meredek domboldalakat, amelyekről a humuszos felső talajréteget a víz elhordta, csak sekélyen szabad megszántani, de az ekére szerelt altalajlazító- val még további 15 centiméter mélyen kell lazítani, hogy a talaj vízbefogadó képességének növelésével csökkentsük az erózió kartételét. A mélyrétegű, jó minőségű földeken szántsunk mélyen ekével. A mezőségi és öntéstalajokon, valamint a jó minőségű erdőtalajokon mélyíthetjük a feltalajt egyszerre is a kívánatos mélységig. A mélyszántás termésfokozó hatása, így azonnal érvényesülhet. Az elhanyagolt, tápanyagokban szegény táblákon inkább a fokozatosan mélyítés ajánlható, bőséges, szervestrágyázással egybekötve. Ilyen esetekben minden évben 4-5 centiméterrel szántsunk mélyebbre, hogy egy- egy alkalommal csak kevés nyers talaj kerüljön a felszínre. A réti agyag és erdőtalajokon jó eredményt ad a nyári 40-60 centiméteres mélylazítás. A mélylazító kések nyomán keletkezett nagyobb hézagok a tartósabb csapadékot is jól magukba fogadják, a talajvíz és levegő gazdálkodását kedvezően javítják. A novemberi és a későbbi szántások gyomirtására, beéredésére megfelelő hőmérséklet híján már nem számíthatunk. Ezért a fogasolás felesleges munka. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy a késői szántások felszíne se legyen erősen ormos, mert az ilyen szántások tavaszi elmunkálása nehéz, mert csak a teljes kiszáradás után kezdhető meg a munka. Barlai Gábor Mezőgazdasági kutatók tanácskozása Érdekes és hasznos tanácskozás zajlott le a napokban a MEDOSZ Központjában Budapesten. A mezőgazdasági szakszervezet kezdeményezésére összeültek az ország mezőgazdasági kutatói, a tudományos intézetek vezetői, hogy megvitassák feladataikat, gondjaikat. A munkaértekezleten három alapvető kérdés foglalkoztatta a résztvevő, több mint háromszáz tudományos dolgozót: mindenekelőtt az, hogy a mezőgazdasági kutatásnak is — hasonlóan más tudományokhoz — az egész népgazdaság céljait kell szolgálnia: szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a kutatómunka és a gyakorlati tevékenység között; több gondot kell fordítani a kutatók továbbképzésére. Dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkárának megnyitója után — amelyben hangsúlyozta, hogy a tanácskozás az MSZMP februári határozatának végrehajtását hivatott segíteni — dr. Szűcs Kálmán, a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kísérleti Főigazgatóságának vezetője tartott vitaindító előadást. Szólt arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdulása egyre nagyobb lehetőségeket biztosít a kutatási eredmények alkalmazására. Kezdeti eredmények már jelentkeznek, azonban ezek még mindig nincsenek arányban a mezőgazdasági kutatásra fordított anyagi támogatással. A kutatómunka és a gyakorlat kapcsolataipak megjavításáról mind a referátumban, mind a vita során sok vélemény hangzott el. Ezt egyetlen számadaton lehet igen jól érzékelni. Ha a mezőgazdasági kutatási eredményeket azonnal bevezetnék a gyakorlatban, egyik évről a másikra 45—50 százalékkal lehetne emelni a mezőgazdasági termelést. Ennek viszont csak a kisebb része az objektív akadály, a nagyobb a helytelen szemléletből, a gyenge propagandamunkából származik. Éppen ezért fontos feladat a mezőgazdasági szaktanácsadás rendszerének a megjavítása, a termelőmunkában tevékenykedő szakemberek érdekeltségének elmélyítése az új eredmények bevezetése hatékonyabb előmozdítása szempontjából. A tanácskozáson foglalkoztak a résztvevők a kutatók politikai és szakmai továbbképzésének — főleg az idegen nyelvek és a tudományos minősítések elsajátításának, il- letye megszerzésének lehetőségeivel. A sok hasznos javaslat megvalósításra vár, amelyek elősegítik a mezőgazdasági kutatások gyümölcsöztetését, hozzájárulnak, ahhoz, hogy a tudomány anyagi erővé váljon. T. I. lassan szülőföldjükké váló területhez. Nem mentek e!. A két világháború vihara felettük is elszállt, és bár felelőtlen elemek próbálkoztak nemzetiségi mivoltukat háborgatni, ők maradtaik, akik voltak, a község szűk határának megművelő!. Nem kértek a fasizmus csábításaiból, nem voltak hajlandók elhagyni hazájukat, itt akartak maradni, mert itt keresték és találták meg jövőjüket Új úton A szocializmus építése biztosítja jólétüket, és megnyitotta előttük a község szűk határait. Szendehely is termelőszövetkezeti község lett de a fejlődést nemcsak ebben lehet lemérni. A község külső képe alapvetően és feltartóztathatatlanul alakul át az új időknek megfelelően. A régi gazdasági udvarokkal ellátott házak új, korszerű lakóházaknak adják át a helyüket. Új iskola épült Egyre több új berendezési tárgy kerül a háztartásokba, s az egykori népviselet helyet ad a városi ruházkodásnak. A község szűk keretei közül sokan a Dunai Cement- és Mészműveknél, vagy más környékbeli, üzemekben helyezkedtek el. Különböző szakmákat tanuknak a fiatalok, magasabb iskolákat keresnek fel. Kiléptek szellemileg, kulturális téren egyaránt az egykori váci püspökség erdeiből, s a többi községgel egy úton haladnak a jövő felé. Akik a földeken dolgoznak Termelőszövetkezetük még bizonyos nehézségekkel küzd. A sovány hegyoldal! földek nehezen adják a termést. Nagy segítséget jelentenek a korszerű mezőgazdasági gépek, melyek teljesítményét nagyra becsülik a tsz-tagok. De a föld sovány és éhes. Trágyázni kellene, jobban kellene trágyázni. A termelőszövetkezet tagsága felismerte ezt és a háztáji gazdaságokból a földekre szállította, vagy szállítja a trágyát. Segítségükre lehetne egy olyan intézkedés is, ha a gazdák háztáji földjeiket mindjárt a betakarítás után kapnák meg. így a föld minősége feljavítva kerülne vissza a következő évben a közösbe. Mivel szűk a község határa, a 170 munkaképes tsz-tag létszáma nagy. De erre is kerestek megoldást, mert segítenek a szomszédos termelőszövetkezeteknek a munkában. Más módját is keresik] és találják a fejlődésnek és az előrelépésnek, hi-: szén az előrelépés a fejlődés mércéje, az új, a több, a jobb jövedelem. Gyümölcsöst, nevezetesen almát telepítettek több holdon és ennek hasznából a tsz-tagok már részesedtek. Málnát is telepítettek és ennek a me-i gyénkbem jó bevált gyümölcsnek a termelésétől is jó eredményeket várnak. Nem csalódtak1 Szendehely kicsiny község, de halad és egyre fejlődik. Lakosai megtalálták számításukat, amit a község új arculata mutat, mert a lakóházak elhagyták a régi völgyet és átterjednek a műúton túlj egyre feljebb a hegy oldalába és mi ez, ha nem az elért eredmények legbiztosabb jele. Bokor István Pusztít az erózió Alig félesztendő alatt vitte véghez a képen látható hatalmas pusztítást az erózió: a rendkívül gyorsan lehullott csapadék mintegy öt vagon termőtalajt hordott le. Oroszlánszki Ferenc gépállomási brigádvezető szinte elvész a frissen vájt vízmosásban. (Bencze Barna felvételei!
