Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-05 / 252. szám

» 4 NOGRAD Nők könyvespolca Mit nyújt és hogyan csatlakozhatunk az akcióhoz ? Egyr«e növekvő könyv­kiadásunk sok olyan köny­vet hoz forgalomba, amely különösen a nők érdeklő­dését vonzza. Gyermekne­velési, háztartása, szabás- varrás-kézimunka, egész­ségügyi műveK nagy szám­ban jelennek meg hazánk­ban. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy sok nő azért pem vásárolja meg eze­ket a könyveiket, mert nem is tud a megjelenés­ről. Ezt a hiányosságot kí­vánja megszüntetni a „Nő k könyvespolca”. Nehány hónappal ezelőtt indult meg kísérletképpen és máris bebizonyította eietrevaloságat. A „Nők lapja”- ban megjelent csat­lakozási felhíváshoz máris több mint 3000 leány és asszony jelentkezett, na­gyobbrészt vidékiek, falu­siak. A jelentkezők közül sokan igénybevették a fo­lyószámlára történő vásár­lás nyújtotta részletfizetési kedvezményt is. A rende­lésekben szép számmal szerepeltek a fent felsorol­takon kívül ifjúsági és szépirodalmi művek is. A kezdeményezők az el­ért eredmények alapján most elhatározták a „Nők könyvespolca” kiterjeszté­sét. Több könyvkiadó vál­lalat jelentette be, hogy támogatja a kezdeménye­zést, a Szépirodalmi Kiadó pedig már meg is jelen­tette az első kiadványát, Tamási Áron: Czimeresek című regényét sorszámo­zott, különleges kötésű ki­vitelben a szerző aláírásá­val, kizárólag a résztvevők számára. Előkészületben van Sását Sándor: Egy asszony elmegy című regé­nyének hasonló kivitelű különleges kiadása is- Ter­vezik a többi között olcsó kézimunka- és szabásmin­ták forgalomtoahozatalát is. Minden asszony és leány részt vehet az akcióban. Bármely levelezőlapon megírja adatait a „Nők könyvespolca” elmére. (Bu­dapest, VI., Népköztársa­ság útja 21.) Onnan meg­kapja majd a legújabb ki­adványokat tartalmazó, kéthavonlként megjelenő Képes jegyzéket, a meg­rendelőlapot és a csatlako­zási nyilatkozatot. A résztvevők egy sor to­vábbi kedvezményhez is jutnak. így 400 forint ér­tékig részletfizetési ked­vezményt kaphatnak, 4 ha­vi törlesztésre. A postai szállítás 50 forint értéken felül díjtalan. A „Nők könyvespolca” lehetővé te­szi, hogy az akció résztve­vői 50 százalékos kedvez­ménnyel fizethessenek elő A könyv című folyóiratra és hasonlóképpen féláron válogathatnak sok könyv és kiadvány közül. G. szakmai-képzés a szécsényi járásban Az új oktatási évben a szécsényi járásban a szak­munkásképzés továbbfoly­tatása mellett szakköröket és termelőszövetkezeti aka­démiákat is létrehoznak. Növénytermesztő szakmun­kásképző tanfolyam már tizenhárom helyen műkö­dik — második és harma­dik évfolyammal■ Űj tan­folyamot öt helyen indíta­nak. Szakmunkásképzőre csaknem ötszázan járnak a járás közös gazdaságai­ban. Mezőgazdasági szakkört öt termelőszövetkezetben alakítanak. A szécsényi tsz- ben zöldség- és gyümölcs- termesztő szakkört. Var- sányban növénytermeszté­si, állattenyésztési és gépé­szeti kérdésekkel is fog­lalkozik majd a szakkör. A ludányhalászi Alkot­mány Termelőszövetkezet­ben pedig rét- és legelő- gazdálkodással, állatte­nyésztési kérdésekkel is­merkednek meg a résztve­vők. Termelőszövetkezeti Aka­démiát két helyen, Rimó- con és Nagylócon szervez­nek a járásban. Az akadé­miákon általánosabb kér­désekkel ismerkednek meg a tsz-tagok. Az előadásokat minde­nütt a legképzettebb szak­emberek tartják- A mező- gazdasági szakoktatás, il­letve ismeretterjesztés meg­oldásában a termelőszö­vetkezeti agronómusokon kívül résztvesznek a szé­csényi mezőgazdasági tech­nikum tanárai, valamint a járási mezőgazdasági osz­tály szakemberei is. 32. Az ügyész Halinkanak jegyzőkönyvbe diktálta a kérdést és a választ, s ci­garettával kínálta meg Macieszkát- A főkönyvelő rágyújtott, egy pillanatig hallgatott, mintha a törté­netet rendezgetné emléke­zetében, végül bestólni kezdett: — Tíz esztendővel ez­előtt kerültem a cement­gyárba. Jó állás volt. Szép szolgálati lakást kap­tam. A földszinten Lisew- ski igazgató lakott, a köz­vetlen felettesem. Ezért is tudott Lisewski mindent rólam és gondjaimról. Bár főkönyvelői fizeté­sem viszonylag elég jó volt, mégis egyre szaporod­tak anyagi gondjaim. Há­rom gyermekem a lublini iskolában tanult. Öltöztet­nünk, táplálnunk kellett őket, aztán a sok tankönyv és minden hónapban né­hány zloty apró kiadások­ra. Nagyon, nagyon szeré­nyen kellett élnünk. Ké­sőbb az egyik kislány az érettségi után Lublinban dolgozni kezdett, és gyor­san férjhez ment. Megint komoly. kiadások Mindig kellett vermi valamit. Kénytelen voltam adóssá­got csinálni. De mindent becsületesen visszafizet­tem az utolsó fillérig. Az ügyész félbeszakítot­ta, és ezt a részt azonnal lediktálta a gépírónőnek. Maci őszek folytatta: — A szomszédomnak, Lisewskinek sóikkal jobban ment a sora. Magasabb fi­zetése is volt, és prémiu­mot is mindig sikerült sze­rezni magának, ha más­honnan nem, hát a köz­pontból — altkor még lé­teztek a központi hivata­lok —, vagy a miniszté­riumból. Később, amikor megkezdtük az export ter­melést, akkor export pré­miumot kaptunk. Lisewski osztotta el, mindig ő kapta a legtöbbet. Azt azonban el kell ismerni, hogy jó szervező volt és nagyszerű szakember. Neki köszön­hető, hogy a termelés meg­gyorsult és megnövekedett. Egy szó. mint száz: Lisew­skinek állandóan volt pén­ze és gyakran kölcsönzött nekem­Macioszek mélyet léleg­zett és tovább beszélt: — Négy esztendővel ez­előtt Lisewski Ausztriában járt. Nagyon elégedetten tért vissza, és beszéd köz­ben nevetve mesélte el, hogy jó üzletet kötött. „Egyszer még mindnyájan gazdagok leszünk” — mondta. Röviddel ezután észrevettem, hogy a ce­menttermelés rohamosan csökken. De még semmit sem gyanítottam. Később valahogy nem egyezett a rakodásra beállított vago­nok száma az Ausztriába kiküldött cement mennyi­séggel. Az előbbiekből sok­kal több volt, mint a meg­rakott és a kiküldött va­gonokból. Bizalmasan kö­zöltem Lisewskivel. Kine­vetett és azt mondta, hogy a vagonok nem párolog­hattak el a vakvágányon. Biztos a vasút tévedett. Többet állított a vakvá­gányra, mint amennyit kellett volna, és a több­letet elfelejtették törölni a kimutatásból. A magya­rázkodás logikus volt. Szó nélkül elfogadtam. Külön­ben, őszintén szólva, elég­gé főtt a fejem ahhoz, hogy mindezen elgondol­kozzam. Éppen akkor je­gyezte el magát a máso­dik leányom, egy nagyon szolid. helybeli fiúval. Már kijelöltük az esküvő időpontját is. Nem tudja elképzelni ügyész úr, mit jelent egy lakodalom fa­lun, vagy kisvárosban. — Egyszóval Lisewski akkortájt egy nap felke­resett, és azt mondta: A méltatás művésse 80 éve született Kárpáti Aurél Üj Koesuth-díjasokat köszöntöttek 1960 márciu­sában az írószövetségben. Az ünnepeltek egyike Kár­páti Aurél volt; egész éle­te művéért, elsősorban sok évtizedes kritikai munkás­ságáért részesült a magas kitüntetésben. Eleinte le­sütött szemmel hallgatta a munkáiról szóló dicsérő szavakat, majd kiosont, s csak akkor tért vissza, mi­kor már rég nem róla be­széltek. A sok epizódból, amit emlékeként őrzök, csupán eh említem. Akkor is, később is egyik elbe­szélésének hősét juttatta eszembe, aki valósággal menekült, ha személyére, személyes sikereire terelő­dött a méltató szó. De mennyivel inkább örömmel osztotta az elis­merést másoknak, és má­sok érdemeinek. A csak­nem félévszázados, hallat­lanul széleskörű — az iro­dalmat, a színművészetet, és a képzőművészet egy ré­szét átfogó — kritikusi te­vékenysége bizonyítja: ritkán tévedve, avatott kézzel tapintott rá az ér­tékekre, s bőven elhalmoz­ta őket — olykor serken­tésnek szánt — dicsérettel. A méltatás művészeként tartottuk számon. Ugyan­akkor azonban kitűnő „vívó”-ként is, aki nagy­szerűen vette célba a mű­vészi teljesítmény gyen­gébb pontjait és „talála­tait” sosem harsányan, hanem az igaz mesterekre jellemző atyai figyelmezte­tőül adta tudtukra. A mű­vek értékrendjének felál­lításában a shakespearei mércét tartotta szem előtt, azt, hogy az alkotás „tük­röt tartson mintegy a ter­mészetnek, hogy felmutas­sa az erénynek önábráza­„Férjhez adod a leányod. Na, ez a mulatság sokba fog kerülni. De ne csinálj magadnak gondot. Ki áll­jon melléd ebben a hely­zetben, ha nem én, a ba­rátod? Sokat nem tudok adni, de tizenöt ezerre szá­míthatsz- Ami pedig a visszafizetést illeti, majd akkor adod meg a pénzt, ha lesz.” Szerencsétlensé­gemre elfogadtam ezt a pénzt. A lakodalmat meg­tartottuk, én pedig Lisew­skinek minden hónapban 300 zlotyt törlesztettem. Miután a vallomásnak ezt a részét is jegyzőkönyv­be vették, Macioszek to­vább beszélt. — Két hónappal a lako­dalom után megint kezem­be került a vagonlkimuta- tás. Ezúttal sem stimmelt, és ezúttal még nagyobb volt az eltérés. Megint szóltam Lisewskinek. Va­lahogy kimagyarázta a dolgot, de láttam rajta, hogy nyugtalankodik. „Ne szólj erről senkinek, — mondta —, majd magam nézek utána az ügynek.” Ez hatvanban történt, a római olimpia idején. A fiam, aki akkor már a Krakkói Műegyetemen ta­nult, arról álmodozott, hogy eljusson Olaszország­ba. Külön óraadással és más keresettel hatezer zlotyt gyűjtött össze- Né­hány ezerrel nekem kel­lett kipótolnom. Mit tehet­tem? Gyenge voltam. (folytatjuk) tát, a gúnynak önön ké­pét és maga az idő, a szá­zad testének tulajdon alakját és lenyomatát.” Minden műben, amelyet vizsgált, a humánumot, a mélyen emberi „tükrét” kutatta és egyekezett fel­mutatni. Az 1884 december 5-én Cegléden született Kárpáti Aurél a tanítóképző elvég­zése után festőművésznek készült. Ezzel az „álmával” azonban hamar felhagyott. Versek publikálásával kezd­te írói pályáját Költemé­nyei, noha két kötete (Az én örökségem, 1909; Kalá­ris 1920) is napvilágot lá­tott, számos más versét pedig különféle folyóira­tok hasábjai őrzik — fe­ledésbe merültek. Nem így elbeszélései, novellái, kü­lönösen az első világhá­ború előttiek (Éjszakai ballada; Budai képeskönyv), valamint regényei, elsősor­ban az 1918-ban közétett Három régi esztendő. E megejtően szép. lírai hang­vételű kisregény alapján — amelyben a századfor­duló finom hangulatát ele­veníti meg — bírálói jog­gal ronokították őt Krúdy Gyulával. De azután belevetette magát a színházi életbe. Krónikása lett a magyar színműirodalomnak, szín­játszásnak és vele egyidő- ben a magyar irodalom­nak is. Attól a naptól, hogy az elhúnyt Ambrus Zoltán kritikusi székét örökölte a Pesti. Naplónál, úgyszólván egyetlen buda­pesti színházi bemutató sem múlott el, amelyről ne számolt volna be. Bár színibírálatainak zöme közvetlenül az előadás után íródott, mégis többet jelentenek a beszámolók­nál: kortörténeti hátteret is adnak, s a nemzeti szín­játszás legjobb hagyomá­nyaihoz mérve mutatják be a szóbanforgó teljesít­ményt Felecfeetette« srí­nész-portrékat örökített meg: többek közt Pethes Imre Hamlet-, Ódry Ár­pád Solness-, Törzs Jenő III. Richard-, Somlay Arthur Hamlet-, és Ladá­nyi Ferenc Peer Gynt ala­kítását Ilyenirányú mun­káit Főpróba után (1956) és Színház 1959 c. kötetei­ben gyűjtötte össze. A nemes művészet iránti, rajongó tisztelet vezette irodalmi kritikák és írói portréi megformálásában is. Nagy műveltségével ét megelevenítő készségével szinte személyes ismerő­sünkké tudta tenni a ma­gyar és a világirodalom több kiemelkedő alakját., így például Madáchot, Cholnokyt, Színi Gyulát, Krudyt, Bródyt, Karint- hyt, Molnárt, Kiss Józse­fet, Dosztojevszkijt, Turge-, nyevet, Defoet, és Jack, Londont. Irodalomismerte- tő munkáit tartalmazza az 1961-ben kiadott Tegnap­tól máig c. könyve. Hivatásának tartotta an irodalom és a művészet legjobb értékeinek népsze­rűsítését. Nemcsak ilyen jellegű írásaival, hanem | személyesen is részt vett a| közéletben. Vezetőségi tag-| ként aktív szerepet játszott| az írószövetség újjáalakí­tásában és a Pen Club te­vékenységében, egészen 1963 februárjában bekövet-j kezett haláláigt E halksza-j vú művész élete nem volt megpróbáltatásokkal ter-j hes. Valahol egyszer ügyi határozta meg az epikus* és drámai hős közti kü-j lönbséget, hogy „az előbbi' keresztül megy a világon, J az utóbbin keresztül megy a viláff’. Kárpáti Aurél azj előbbiek közé tartozott — áthaladt a világon, küzd-j ve, harcolva az irodaimii és művészeti közízlés ne-! mesítéséért. — 4» — Ilyen nagy szerelem Az ÁTUcmi Déryné Színház december 7-én m»* tatja be Nógrád megyében Pavel Köfoout: Tbye*\ nagy szerelem című drámáját, A darab Csongrádi Mária rendezésében kerül «| közönség elé, főszerepeiben a színház legkitűnőbb művészei: Patassy Tibor, Herendi Mária, Fodor Te# réz, Kőszegi Gyula, Táncsics Mária jaéóttdk feéaéa-t tokhoz. Képünkön: Kőszegi Gyula, Herendi Mária, Pa­tassy Tibor és Táncsics Mária az Ilyen nagy sze­relem egyik drámai jelenetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom