Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-05 / 252. szám
» 4 NOGRAD Nők könyvespolca Mit nyújt és hogyan csatlakozhatunk az akcióhoz ? Egyr«e növekvő könyvkiadásunk sok olyan könyvet hoz forgalomba, amely különösen a nők érdeklődését vonzza. Gyermeknevelési, háztartása, szabás- varrás-kézimunka, egészségügyi műveK nagy számban jelennek meg hazánkban. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok nő azért pem vásárolja meg ezeket a könyveiket, mert nem is tud a megjelenésről. Ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni a „Nő k könyvespolca”. Nehány hónappal ezelőtt indult meg kísérletképpen és máris bebizonyította eietrevaloságat. A „Nők lapja”- ban megjelent csatlakozási felhíváshoz máris több mint 3000 leány és asszony jelentkezett, nagyobbrészt vidékiek, falusiak. A jelentkezők közül sokan igénybevették a folyószámlára történő vásárlás nyújtotta részletfizetési kedvezményt is. A rendelésekben szép számmal szerepeltek a fent felsoroltakon kívül ifjúsági és szépirodalmi művek is. A kezdeményezők az elért eredmények alapján most elhatározták a „Nők könyvespolca” kiterjesztését. Több könyvkiadó vállalat jelentette be, hogy támogatja a kezdeményezést, a Szépirodalmi Kiadó pedig már meg is jelentette az első kiadványát, Tamási Áron: Czimeresek című regényét sorszámozott, különleges kötésű kivitelben a szerző aláírásával, kizárólag a résztvevők számára. Előkészületben van Sását Sándor: Egy asszony elmegy című regényének hasonló kivitelű különleges kiadása is- Tervezik a többi között olcsó kézimunka- és szabásminták forgalomtoahozatalát is. Minden asszony és leány részt vehet az akcióban. Bármely levelezőlapon megírja adatait a „Nők könyvespolca” elmére. (Budapest, VI., Népköztársaság útja 21.) Onnan megkapja majd a legújabb kiadványokat tartalmazó, kéthavonlként megjelenő Képes jegyzéket, a megrendelőlapot és a csatlakozási nyilatkozatot. A résztvevők egy sor további kedvezményhez is jutnak. így 400 forint értékig részletfizetési kedvezményt kaphatnak, 4 havi törlesztésre. A postai szállítás 50 forint értéken felül díjtalan. A „Nők könyvespolca” lehetővé teszi, hogy az akció résztvevői 50 százalékos kedvezménnyel fizethessenek elő A könyv című folyóiratra és hasonlóképpen féláron válogathatnak sok könyv és kiadvány közül. G. szakmai-képzés a szécsényi járásban Az új oktatási évben a szécsényi járásban a szakmunkásképzés továbbfolytatása mellett szakköröket és termelőszövetkezeti akadémiákat is létrehoznak. Növénytermesztő szakmunkásképző tanfolyam már tizenhárom helyen működik — második és harmadik évfolyammal■ Űj tanfolyamot öt helyen indítanak. Szakmunkásképzőre csaknem ötszázan járnak a járás közös gazdaságaiban. Mezőgazdasági szakkört öt termelőszövetkezetben alakítanak. A szécsényi tsz- ben zöldség- és gyümölcs- termesztő szakkört. Var- sányban növénytermesztési, állattenyésztési és gépészeti kérdésekkel is foglalkozik majd a szakkör. A ludányhalászi Alkotmány Termelőszövetkezetben pedig rét- és legelő- gazdálkodással, állattenyésztési kérdésekkel ismerkednek meg a résztvevők. Termelőszövetkezeti Akadémiát két helyen, Rimó- con és Nagylócon szerveznek a járásban. Az akadémiákon általánosabb kérdésekkel ismerkednek meg a tsz-tagok. Az előadásokat mindenütt a legképzettebb szakemberek tartják- A mező- gazdasági szakoktatás, illetve ismeretterjesztés megoldásában a termelőszövetkezeti agronómusokon kívül résztvesznek a szécsényi mezőgazdasági technikum tanárai, valamint a járási mezőgazdasági osztály szakemberei is. 32. Az ügyész Halinkanak jegyzőkönyvbe diktálta a kérdést és a választ, s cigarettával kínálta meg Macieszkát- A főkönyvelő rágyújtott, egy pillanatig hallgatott, mintha a történetet rendezgetné emlékezetében, végül bestólni kezdett: — Tíz esztendővel ezelőtt kerültem a cementgyárba. Jó állás volt. Szép szolgálati lakást kaptam. A földszinten Lisew- ski igazgató lakott, a közvetlen felettesem. Ezért is tudott Lisewski mindent rólam és gondjaimról. Bár főkönyvelői fizetésem viszonylag elég jó volt, mégis egyre szaporodtak anyagi gondjaim. Három gyermekem a lublini iskolában tanult. Öltöztetnünk, táplálnunk kellett őket, aztán a sok tankönyv és minden hónapban néhány zloty apró kiadásokra. Nagyon, nagyon szerényen kellett élnünk. Később az egyik kislány az érettségi után Lublinban dolgozni kezdett, és gyorsan férjhez ment. Megint komoly. kiadások Mindig kellett vermi valamit. Kénytelen voltam adósságot csinálni. De mindent becsületesen visszafizettem az utolsó fillérig. Az ügyész félbeszakította, és ezt a részt azonnal lediktálta a gépírónőnek. Maci őszek folytatta: — A szomszédomnak, Lisewskinek sóikkal jobban ment a sora. Magasabb fizetése is volt, és prémiumot is mindig sikerült szerezni magának, ha máshonnan nem, hát a központból — altkor még léteztek a központi hivatalok —, vagy a minisztériumból. Később, amikor megkezdtük az export termelést, akkor export prémiumot kaptunk. Lisewski osztotta el, mindig ő kapta a legtöbbet. Azt azonban el kell ismerni, hogy jó szervező volt és nagyszerű szakember. Neki köszönhető, hogy a termelés meggyorsult és megnövekedett. Egy szó. mint száz: Lisewskinek állandóan volt pénze és gyakran kölcsönzött nekemMacioszek mélyet lélegzett és tovább beszélt: — Négy esztendővel ezelőtt Lisewski Ausztriában járt. Nagyon elégedetten tért vissza, és beszéd közben nevetve mesélte el, hogy jó üzletet kötött. „Egyszer még mindnyájan gazdagok leszünk” — mondta. Röviddel ezután észrevettem, hogy a cementtermelés rohamosan csökken. De még semmit sem gyanítottam. Később valahogy nem egyezett a rakodásra beállított vagonok száma az Ausztriába kiküldött cement mennyiséggel. Az előbbiekből sokkal több volt, mint a megrakott és a kiküldött vagonokból. Bizalmasan közöltem Lisewskivel. Kinevetett és azt mondta, hogy a vagonok nem párologhattak el a vakvágányon. Biztos a vasút tévedett. Többet állított a vakvágányra, mint amennyit kellett volna, és a többletet elfelejtették törölni a kimutatásból. A magyarázkodás logikus volt. Szó nélkül elfogadtam. Különben, őszintén szólva, eléggé főtt a fejem ahhoz, hogy mindezen elgondolkozzam. Éppen akkor jegyezte el magát a második leányom, egy nagyon szolid. helybeli fiúval. Már kijelöltük az esküvő időpontját is. Nem tudja elképzelni ügyész úr, mit jelent egy lakodalom falun, vagy kisvárosban. — Egyszóval Lisewski akkortájt egy nap felkeresett, és azt mondta: A méltatás művésse 80 éve született Kárpáti Aurél Üj Koesuth-díjasokat köszöntöttek 1960 márciusában az írószövetségben. Az ünnepeltek egyike Kárpáti Aurél volt; egész élete művéért, elsősorban sok évtizedes kritikai munkásságáért részesült a magas kitüntetésben. Eleinte lesütött szemmel hallgatta a munkáiról szóló dicsérő szavakat, majd kiosont, s csak akkor tért vissza, mikor már rég nem róla beszéltek. A sok epizódból, amit emlékeként őrzök, csupán eh említem. Akkor is, később is egyik elbeszélésének hősét juttatta eszembe, aki valósággal menekült, ha személyére, személyes sikereire terelődött a méltató szó. De mennyivel inkább örömmel osztotta az elismerést másoknak, és mások érdemeinek. A csaknem félévszázados, hallatlanul széleskörű — az irodalmat, a színművészetet, és a képzőművészet egy részét átfogó — kritikusi tevékenysége bizonyítja: ritkán tévedve, avatott kézzel tapintott rá az értékekre, s bőven elhalmozta őket — olykor serkentésnek szánt — dicsérettel. A méltatás művészeként tartottuk számon. Ugyanakkor azonban kitűnő „vívó”-ként is, aki nagyszerűen vette célba a művészi teljesítmény gyengébb pontjait és „találatait” sosem harsányan, hanem az igaz mesterekre jellemző atyai figyelmeztetőül adta tudtukra. A művek értékrendjének felállításában a shakespearei mércét tartotta szem előtt, azt, hogy az alkotás „tükröt tartson mintegy a természetnek, hogy felmutassa az erénynek önábráza„Férjhez adod a leányod. Na, ez a mulatság sokba fog kerülni. De ne csinálj magadnak gondot. Ki álljon melléd ebben a helyzetben, ha nem én, a barátod? Sokat nem tudok adni, de tizenöt ezerre számíthatsz- Ami pedig a visszafizetést illeti, majd akkor adod meg a pénzt, ha lesz.” Szerencsétlenségemre elfogadtam ezt a pénzt. A lakodalmat megtartottuk, én pedig Lisewskinek minden hónapban 300 zlotyt törlesztettem. Miután a vallomásnak ezt a részét is jegyzőkönyvbe vették, Macioszek tovább beszélt. — Két hónappal a lakodalom után megint kezembe került a vagonlkimuta- tás. Ezúttal sem stimmelt, és ezúttal még nagyobb volt az eltérés. Megint szóltam Lisewskinek. Valahogy kimagyarázta a dolgot, de láttam rajta, hogy nyugtalankodik. „Ne szólj erről senkinek, — mondta —, majd magam nézek utána az ügynek.” Ez hatvanban történt, a római olimpia idején. A fiam, aki akkor már a Krakkói Műegyetemen tanult, arról álmodozott, hogy eljusson Olaszországba. Külön óraadással és más keresettel hatezer zlotyt gyűjtött össze- Néhány ezerrel nekem kellett kipótolnom. Mit tehettem? Gyenge voltam. (folytatjuk) tát, a gúnynak önön képét és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát.” Minden műben, amelyet vizsgált, a humánumot, a mélyen emberi „tükrét” kutatta és egyekezett felmutatni. Az 1884 december 5-én Cegléden született Kárpáti Aurél a tanítóképző elvégzése után festőművésznek készült. Ezzel az „álmával” azonban hamar felhagyott. Versek publikálásával kezdte írói pályáját Költeményei, noha két kötete (Az én örökségem, 1909; Kaláris 1920) is napvilágot látott, számos más versét pedig különféle folyóiratok hasábjai őrzik — feledésbe merültek. Nem így elbeszélései, novellái, különösen az első világháború előttiek (Éjszakai ballada; Budai képeskönyv), valamint regényei, elsősorban az 1918-ban közétett Három régi esztendő. E megejtően szép. lírai hangvételű kisregény alapján — amelyben a századforduló finom hangulatát eleveníti meg — bírálói joggal ronokították őt Krúdy Gyulával. De azután belevetette magát a színházi életbe. Krónikása lett a magyar színműirodalomnak, színjátszásnak és vele egyidő- ben a magyar irodalomnak is. Attól a naptól, hogy az elhúnyt Ambrus Zoltán kritikusi székét örökölte a Pesti. Naplónál, úgyszólván egyetlen budapesti színházi bemutató sem múlott el, amelyről ne számolt volna be. Bár színibírálatainak zöme közvetlenül az előadás után íródott, mégis többet jelentenek a beszámolóknál: kortörténeti hátteret is adnak, s a nemzeti színjátszás legjobb hagyományaihoz mérve mutatják be a szóbanforgó teljesítményt Felecfeetette« srínész-portrékat örökített meg: többek közt Pethes Imre Hamlet-, Ódry Árpád Solness-, Törzs Jenő III. Richard-, Somlay Arthur Hamlet-, és Ladányi Ferenc Peer Gynt alakítását Ilyenirányú munkáit Főpróba után (1956) és Színház 1959 c. köteteiben gyűjtötte össze. A nemes művészet iránti, rajongó tisztelet vezette irodalmi kritikák és írói portréi megformálásában is. Nagy műveltségével ét megelevenítő készségével szinte személyes ismerősünkké tudta tenni a magyar és a világirodalom több kiemelkedő alakját., így például Madáchot, Cholnokyt, Színi Gyulát, Krudyt, Bródyt, Karint- hyt, Molnárt, Kiss Józsefet, Dosztojevszkijt, Turge-, nyevet, Defoet, és Jack, Londont. Irodalomismerte- tő munkáit tartalmazza az 1961-ben kiadott Tegnaptól máig c. könyve. Hivatásának tartotta an irodalom és a művészet legjobb értékeinek népszerűsítését. Nemcsak ilyen jellegű írásaival, hanem | személyesen is részt vett a| közéletben. Vezetőségi tag-| ként aktív szerepet játszott| az írószövetség újjáalakításában és a Pen Club tevékenységében, egészen 1963 februárjában bekövet-j kezett haláláigt E halksza-j vú művész élete nem volt megpróbáltatásokkal ter-j hes. Valahol egyszer ügyi határozta meg az epikus* és drámai hős közti kü-j lönbséget, hogy „az előbbi' keresztül megy a világon, J az utóbbin keresztül megy a viláff’. Kárpáti Aurél azj előbbiek közé tartozott — áthaladt a világon, küzd-j ve, harcolva az irodaimii és művészeti közízlés ne-! mesítéséért. — 4» — Ilyen nagy szerelem Az ÁTUcmi Déryné Színház december 7-én m»* tatja be Nógrád megyében Pavel Köfoout: Tbye*\ nagy szerelem című drámáját, A darab Csongrádi Mária rendezésében kerül «| közönség elé, főszerepeiben a színház legkitűnőbb művészei: Patassy Tibor, Herendi Mária, Fodor Te# réz, Kőszegi Gyula, Táncsics Mária jaéóttdk feéaéa-t tokhoz. Képünkön: Kőszegi Gyula, Herendi Mária, Patassy Tibor és Táncsics Mária az Ilyen nagy szerelem egyik drámai jelenetében.
