Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-24 / 268. szám
4 wOgrad 1964 dec. 94. ca&SMOk Televízió és népművelés A TELEVÍZIÓ széleskörű eí terjedésével, műsoridejének növekedésével és változatosságával országosan felmerült a probléma: hogyan használják fel népművelőink a tv adta lehetőségeket mun ká jukban ? Ezt a témáit viatták meg ez év tavaszán Salgótarjánban országos értekezleten a népművelők és a tv munkatársai is. Az értekezlet anyagát hamarosan kézhez kapják a népművelés munkásai, hogy srptségükre legyen a tv-alkalmazás a-lapelveiben és módszereiben, de addig is szeretném e feladat megoldását néhány gondolattal elősegíteni. A tv országos jellegéből adódóan nem képes műsorát úgy szerkeszteni, hogy mindenkor mindenkihez szólhasson. Ismeretközlése .ió. de a közölt ismeretek helyi elrendezése kevésbé. Itt kezdődik a népművelő feladata. Gondosan ki kell válogatni a helyi sajátosságoknak leginkább megfelelő műsort.. Ebben nagy segítséget jelent a „Népművelés'’ című folyóiratban két hónapra előre ftizölt és ajánlott tv- műsor. A műsor kiválasztás termószeesen az előre felmért igények figyelembe vételével történjék. A műsort mint az egyéb rendezvényeket, alapos előkészítő, szervező munka előzze meg. A NÉPMŰVELŐI tevékenység voltaképpen a szerencsésen kiválasztott adások ankétszerű megbeszélésével kezdődik. Megyénkben az ilyen jellegű kezdeményezés kezdeti stádiumban van, elterjedése gyarapítaná a népművelés tartalmát és eszközeit egyaránt. A tsz dolgozók számára sugárzott mezőgazdasági szakfiilmsorczat nagyon jó lehetőség a komaerű mező- gazdasági gépekkel való ismerkedésre. A műsor után helyi szakemberek bevonásával megbeszélhetjük, hogy a látottak alapján hogyan lehetne megvalósítani egy-egy tsz-ben. Elsősorban az ifjúság számára készül a tv komolyzenei sorozata. E műsor adásaira vasárnap délelőttönként kerül sor, amikor csaknem minden fiatal szabad. Megyénkben aránylag kicsiny a komoly zenét kedvelő közönség. A széleskörű komolyzenei ismeretterjesztésért aligha tehetünk jelenleg hasznosabbat, mint hogy minél több csoportot szervezünk e műsor rendszeres látogatására. Igen sok az esti és levelező tanuló is, akik a szűk- reszabott iskolai órákban csak részben értik meg az anyagot. Korrepetálni nem mindenkinek van lehetősége, de a tv iskolai adásait szinte mindenki megnézheti. Hasznos a tv művészeti adásainak megbeszélése is. Ezzel a művészeti nevelésnek, ízlésformálásnak szinte legösszetettebb lehetősége kínálkozik. Nemcsak igényes tv-nézöket, de egyben jó ízlésű színház, film, múzeumlátogató és könyvolvasó küzönséget nyerünk. AZ ANKÉTOK vezetésénél fontos kívánalom, hogy a vitavezető köztiszteletben álló, a tárgyban jártas szakember legyen, aki ügyel a fokozatosság elvére, előzékenyen, tapintatosan vezeti a vitát, törekszik arra. hogy lehetőleg mindenki véleményt mondjon. Minden foglalkozáson helyes segédanyagok, szemléltető eszközök alkalmazása. Leukó Albert a megyei művelődési osztály előadója Csak zseniket „ihletett" Nyolcvanöt esztendős korában New York-i otthonában meghalt Alma Mahlcr-Werfel asszony, aki arról nevezetes, hogy a század elején részben házassági, részben baráti kapcsolatokat tartott korának legzseniálisabb fér- fiaival. Anélkül,hogy ö maga alkotó tevékenységet folytatott volna, mint sok nagy ember ihlető társa, korának valóban kiemelkedő személyisége lett. Emlékirataiban elmondja házasságát Gustav Mahler zeneszerzővel, majd Walter Gropius-szal, korának egyik legkiválóbb építőművészével, végül pedig Franz Werfellel. A kitűnő asszony jóbarátságot tartott töbek között Oskar Kokoschka festőművésszel, Gerhardt Hauptmann íróval, dr. Paul Kämmerer biológussal és Ossip Gabrilowitsch zongoraművész-zeneszerzővel is. A századfordulóban „Bécs legszebb asszonyának’ tartották Alma Schindlert. Ezelőtt öt esztendővel az idős hölgy lesújtóan nyilatkozott a mai kor „zseni-állományáról”, „alig ahad egynéhány, — mondotta. Legfeljebb Leonard Bernstein és Thornton Wilder. Bezzeg az én időmben!” Jubileumi hangverseny Nagybátonyban December 20-án, vasárnap délután a Nagybáto- nyi Zeneiskola hatodik évének jubileuma alkalmából jól sikerült hangversenyt rendeztek, Szűts Pál igazgató bevezető szavaiban többek között azt mondta: „Kiemelkedő eredményeket nem értünk még el, de fő célunk, hogy a zenekultúrát a széles tömegek közé vigyük és terjesszük, hogy megkedveltessük a zenére hajlamos fiatalsággal." Hat év távlatában kiemelkedő eredményről nem is igen beszélhetünk. Kétségtelen azonban. hogy akik részt vettek a hangversenyen — akár szülők, akár érdeklődök —, igen mély benyomással távoztak. Megállapíthattuk azt. hogy gyermekeink zenei fejlődése jó úton halad. A tanári kar Szűts Pál igazgatóval az élen jó munkát végzett a hangverseny előkészítésében, megrendezésében és a műsorszámok megváloga fásában. A megyei tanács művelőd*,ügyi osztálya és a községi tanács mindent elkövet, hogy a zeneiskola munkája minél zavartalanabb legyen. Felszabadulásunk előtt igen kevés állami zeneiskolai létesítménynyel rendelkeztünk, de jelenleg körülbelül 40 hasonló intézet van az országban. Különös gondoskodást jelent, hogy Mátranovákon és Pásztón kihelyezett zenei oktatás folyik, és így megkímélik a növendékeket a fáradságos utazástól, akik ezáltal több időt tudnak fordítani a tanulásra. A hangverseny egyik tanulsága, az érdeklődést figyelembe véve az, hogy a jelenlegi zeneiskola hamarosan szűknek fog bizonyulni. Fekete Lajos 47. Az ügyész nagyon csodálkozott; kétszer is elolvasta a levelet, és pontosan megnézte a borítékot. A hátlapján, ott, ahol rendszerint a feladó nevét írják rá. egy kis pecsét volt: „Alfacotex — Wien Wipplingerstr. 111.” Ezt a címet nagyon jól ismerte az ügyész. A „fehér gengszterek” aktáiban is szerepelt. Lisewski mérnök vallomásában részletesen leírta azt a céget, amelynek egy esztendőkkel ezelőtt Bécsbe szökött lengyel a tulajdonosa. „A szabadságot választotta”, és kicsi pince helyiségben, egy mozgalmas kereskedelmi utcában „üzletet” nyitott, azzal a céllal, hogy kapcsolatot teremtsen lengyel turistákkal. Itt mindent el lehetett adni: lengyel pénzt is, s mindent lehetett vásárolni, ami a csempészeknek értéket jelent. Az agyafúrt cégtulajdonos gyanús megbízásokat is elintézett — többek köpött 6 volt a hivatalos ügynöke a „fehér gengszterek”-eknek Ausztriában. Lisewski, mint igazgató, felhasználva a cementgyár pecsétjét. és cégjelzéses papírját, az „Alfacotex” cégből formális képviseletet csinált, amely lehetővé tette, hogy az Osztrák Köztársaság területén mindent lebonyolítson, ami az illegálisan kiszállított 404-es gyorsankötő cementtel összefügötV. ö adott el cementet a Linz mellett gátat építő konzorciumnak Í5, Lisewski vallomásában megmagyarázta azt is, hogy az „Alfacotex” kifizette a szállítmány fuvardíját, és a konzorciumtól bizonyos összeget inkasz- szált be. Az elküldött ösz- szegből fizetett a mérnök a „fehér gengsztereknek, Lengyelországban. — Tudod, Stach! olvasom a levelet és nem hiszek a szememnek — mondta szomorúan az ügyész — Istenem, menynyire megbíztam a fiúban. — Hol van most? — — A második emeleten, a négyes teremben, egy tárgyaláson a jegyzőkönyvet vezeti — felelt Wilska kisasszony. A három ember közül, az őrnaggyal együtt léptek be az ügyjész szobájába, az egyik azonnal kiment. A bent lévők egyike azt javasolta: Őrnagy úr. mi megszálljuk a folyosót és a lépcsőházat. — Rendben van, egyezett bele az őrnagy, — de ne nyúljanak a joggyakornokhoz. Jöjjön ide ő maga. Ebben a szobában mindent elintézünk. Csendben, szenzáció nélkül. — Parancsára őrnagy úr. Az ügyész szótlanul ült az íróasztala mellett. — Ne bánkódj, Jerzy. Ennél nagyobb csalódások is érhetik az * embert. Nyolcmillió, és világkörüli utazás, ez nagyon is csábító egy fiatal ember számára, akinek csak Plockban van ügyészi állásra kilátása. — Még mindig nem tudom elhinni — mondta Wilska —, hogy Zygmunt ilyesmit tett. Nagyon jó barátságban voltunk. Persze, őrnagy úr, ne gondoljon semmi rosszra. Ez a fiú gyakran nekem beszélt a gondjairól és terveiről. Nem is régen, néhány nappal ezelőtt, említette, milyen rosszul esik neki, hogy nem hisznek benne, és figyelik. — Tehát tudott róla? — Igen! Még nevetett is, hogy nagy érdemei vannak, mert a főkapitányság két emberét úszni tanította. Állítólag az egyik nagy haladást ért el, különösen a „delfin” stílusban. Hangosan nevettem, amikor Zygmunt elmesélte, hogy mindketten reszketnek, amikor a hideg vízbe ugranak. Ártatlanul tréfálkozott. — Ez a tréfa — mondotta nyersen az őrnagy az íróasztalon lévő levélre mutatva — kevésbé ártatlan. — Azonnal a helyszínen akarod kihallgatni? — kérdezte az ügyész. — Igen. A legjobb lesz, ha rögtön feladok neki néhány kérdést, Tulajdonképen ez formalitás, de a törvényt szigorúan be kell tartanunk. Feltételeztem, hogy neked kellemetlen lesz aláírni a le- tartóztatási parancsot, e- zért előre megs zö végeztettem a kerületi ügyészségen. (folytatjuk)-----------------------------------------------------------C SANÁDI JÁNOS: Szerelmünk: a fény Letarolt tájon vesz körül az életnek roppant áradása. A szivárványos szemgolyó föld fénylik a határtalanságba! A vakító kék légkörökben omló kévékben szertefröccsen a nap tömör-arány kalásza, s a letarolt vidéken körben ég zenitjén fény beszökken az anyag halhatatlansága! Pilledt erek rózsája nyílik lüktető csillag-vérkörökbe; vörösvérsejtek fényük küldik sznper-galaktikus napokba. Közöttük és az ég között, • fényáradatban föl-letünve lebeg szerelmünk testetSltvet szikrázd húsából kibontva az élet égő robbanását- fókuszba gyűjti, összefogja szemünk, e földgoiyónyi prizma minden csöpp lelkes lobbanásét; vérkörei rózsáját nyújtja szívünkben lüktető napoknak, vérkörei rózsáját nyújtva életet gyújt jövő napokba, míg fönt galaktikák lobognak» s fény-atomokká szétprizmálva jöttek, kik Teetet adnak majd térnek s időnek! Miller-dráma Nógrád megyeien Az Állami Déryné Színház december 25-én, karácsony első napján kezdi meg Nógrád megyei előadássorozatát Arthur Miller, a haladó, világszerte ismert amerikai drámaíró Édes fiaim című művével. A darab szerepeit Kassai Ilona’ Feleki Sári, Hol- lay Bertalan. Haraszm Tibor. Hajdú Endre, Dombóvári Ferenc. Tordai Bo- ’ na- Borhy Gergely, Pite1 Éva. Brassai Adriennel játsszák. Rendezte: Kertész László. Az Édes fiaim a december 25-i romthányi szfn- rehozás után Karancs- lapűjtőn, Mátraszeién, Ho- mokteremyén, Mátranová- ikon, Karancsségon, Ete- sen, Nemtiben. Mihály- gergén és Dióejenőn kerül közönség elé. Képünkön: Hol lay Bertalan, Feleki Sár! és Kae-i sai Ilona a dráma egyik nagyhatású jcfoneédbee.'
