Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-20 / 265. szám
4 nögrat» T964. december 20. vasárnap A megyei tömegszervezetek tanácskozása a színházi kultúra megteremtésének feltételeiről Iskolán hívül is - hasznosságból Az orosz nyelv tanulásáról Megyei tomegszervezeti vezetők tanácskoztak Salgótarjánban arról, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának felhívása alapján milyen feladatok várnak tömegszervezete- inkre a színházi kultúra fejlesztése érdekében. Leukó Albert, a megyei művelődési osztály előadója vázolta a kérdéshez kapcsolódó problémákat. A fő dolog, amiben a művelődési szervek fokozott segítséget kérnek a tömeg- szervezetektől, a körzeti centrumok kialakítása. Megfelelő szintű színházi produkciókat csak megfelelő feltételek között lehet teremteni, ezért válik mind szükségszerűbbé, hogy a feltételeket leginkább kínáló központokat megkeressük, kialakítsuk. A körzeti központok eredményes’ munkája azonban csak úgy képzelhető el, ha a rendezvényekhez a környező községekből személyszállító 1 járatokat Biztosít az AKÖV. A vállalat vezetőségével folytatott tárgyalások eredményeként megfelelő számú igény mellett erre módot lehet teremteni. Kiss Imréné, az SZMT kulturális osztályának vezetője a szakszervezeti művelődési otthonok igényéről beszélt. Ez az, hogy a körzetek kialakításánál nem szabad figyelemén kívül hagyni a baglyasal- jai, a zagyvapálfalvi dolgozók igényét, akik körzeti előadásokra Salgótarjánba járhatnának, — vagy számolni kell a Homokte- renyéhez és Nagybátony- hoz közeli községek, települések kívánságával. Felvetődött a tanácskozáson: lehetővé kel tenni, hogy az üzemi szocialista brigádok bejáró tagjai a községükben teljesíthessék kulturális vállalásaikat, így a rendszeres színházlátogatók igen nagy számmal növekednének. Hasznos, figyelemreméltó javaslat volt az is, hogy a művelődési otthonok küldjék meg rendszei esen havi programjukat a község által leginkább érdekelt üzemeknek, így a bejáró munkásokat kettős ráhatással az eddiginél nagyobb számban nyerhetnénk meg a színházi tömegkultúrának és általában a széleskörű művelődési életnek. Ellenbach Istvánná, a megyei Hazafias Népfront munkatársa indítványozta, hogy a megbeszélés javaslatait körlevélben juttassák el a községi KISZ, nőtanács, népfront szervezeteknek, a szakmaközi bizottságoknak. Segítségevei jobb közhangulatot lehetne teremteni a színházi tömegkultúra kibontakoztatásának. Javasolta, hogy termelőszövetkezeti kulúrfelelősök tavaszi tanácskozásán szót kell fordítani arra is, hogy a termelőszövetkezetek a mindinkább bűvölő lehetőségeik között az eddiginél fokozottabb mértékben vegyék ki részüket dolgozóik színházkultúráájnak fejlesztéséből. Megállapította a tanácskozás, hogy a tömegszervezetek törekvése a színházak segítségével válhat eredményessé. Szükséges, hogy a színházak a bemutatásra kerülő művekről jóelőre megfelelő közérthető ismertetőket küldjenek az érdekelt községeknek. MAJAKOVSZKIJ, a nagy szovjet költő írja egyik versében: ha néger lenne, vágy idős, éltes ember, akkor is, fáradságot, erőt nem kímélve megtanulná az orosz nyelvet, mert az Lenin nyelve. S valóban, ezt a nyelvet ma már tanulják és tanítják nemcsak a baráti, hanem a vezető tőkés országokban is. Hazánkban az egyén, de a társadalom szempontjából sem érdektelen, mi lesz azzal a szellemi tőkével, amelyet az orosz nyelv tanításával az iskola fektetett bele a fiatalokba. De az sem közömbös számunkra, hogy a Szovjetunióval minden területen Gépírás óra a Salgótarjáni Közgazdasági Technikum II. B. osztályában. A tanulók a zene ütemére gyakorolják az írást. Kinka László felvétele lobbi szombati számában megjelent a megbeszélt apró hirdetés a „különfélék" rovatában. Eltelt három nap. Szerdán, Kur ügyész nevére ismét érkezett egy ajánlott levél. Sem az ügyész, sem Wilska nem vette kezébe a levelet. A mindenről idejében é*tesített őrnagy egy daktiloszkópiai szakértővel jött. Ez utóbbi, körültekintvén, megnézte a vastag, szürke papírból készült borítékot; kinyitotta kis táskáját és fehér porral szórta be a boríték mindkét oldalát. Néhány helyen világosan látszottak az ujjlenyomatok. A szakértő egy speciális itatósra vette fel a nyomokat, ezeket megszámozta és borítékba tette. Ezután óvatosan felvágta a boríték szélét és egy összehajtott papírcsomót szórt ki belőle. Amikor kibontották, az ügyász azonnal megismerte: a „fehér gengszterek” aktája volt. — éppen abból a kötetből, amelyet Kalinkowski magával vitt, és amelyet később, amikor megtámadták, elraboltak tőle. A Donaubank csekkjét és a vastag borítólapot kivéve, amelybe az eredeti dokumentumok be voltak varr- va, természetesen semmi nem hiányzott. — Ezt korábban is el- küldhette volna! — mondta Wilska elkeseredve. — Háromheti gépírástól kímélt volna meg. Most, amikor mór mindent újra írtunk, mi az öiriógnek nekünk ezek a régi papírok! — Nagyon jó, hogy elküldte — örvendett az ügyész a visszakapott aktáknak. — lega'ább össze lehet hasonlítani a későbbi kihallgatások jegyzőkönyveivel. A daktiloszkópus befejezve munkáját, eltette a borítékot az ujjlenyomatokkal. Elköszönt, és távozott. — Nem értem, minek küldte el most ezeket az aktákat? — csodálkozott Wilska. — Pofon egyszerű! Ezzel bizonyítja, hogy a csekk birtokában van. Akinek a kezében volt az akta, annál van a csekk is, amely az aktákhoz volt csatolva. Ravasz fickóval van dolgunk. Egyelőre úgy táncolunk, ahogy ő fütyül. Mint sakkjátékos három lépést látok előre. __ 9 — Nem küldte vissza, és nem is tette iönkre az aktákat korábban, mert már előre gondolt arra, hogy hirdetést adunk fel, és jutalmat tűzünk ki. Azt is előre látta, hogy el fogadjuk ajánlatát és bizonyítékot kérünk tőle, mely szerint valóban nála van a csekk. Félek, szt is tudja, hogy a mi beleegyezésünk csak látszólagos. Nos. hát mit tegyünk? Az ő füttyszavára táncoljunk továbbra is? Végül talán mégis csak mi kerekedünk felül. — Mit akarsz most tenni? — Mint már mondtam, tovább játszom, bár ellenfelünk feli/telezi, hogy hamis kártyákkal játszunk. Lehetséges, hogy sejti a következő lépésünket is. Valamilyen, számunkra még ismeretlen oknál fogva, szüksége van erre a játékra. Mivel mi is időt akarunk nyerni, tehát foly - tatjuk a játékot. Próbálunk alkudozni a mi „sápadt Nikórtk”-ka:l. — Alkudozni? Hogyan? — Egyszerűen — állapította meg az őrnagy. — Feladjuk a következő hirdetést, hogy legfeljebb egymilliót tudunk adni. Már írom is. Az őrnagy az íróasztalhoz ült. „Igazoljuk, hogy a küldeményt az aktákkal átvettük. Elvben elfogadjuk az ajánlatot. Az első ár egyharmadát tudjuk kifizetni. Várjuk a választ!” Krzyzewski elbúcsúzott az ügyésztől és a Wiejska utcába sietett, a „Varsó- Sejm” postahivatalba. Amikor érdeklődött a postahivatal vezetőjénél, minden nehézs : g nélkül megtalálták azt a tisztviselő- nőt, aki a levél feladása napján ügyeletes volt az ajánlóit leveleket felvevő ablaknál. A főnök behívta a szobájába, és megismertette az őrnaggyal. (folytatjuk) fejlődő kapcsolatainkhoz rendelkezünk-e kellő számú, az orosz nyelvet beszélő felnőttel, s hogy az élet legkülönbözőbb területein dolgozó szakemberek ismerik-e azokat a technikai, tudományos vívmányokat, amelyeket a legtapasztaltabb és legfejlettebb szocialista ország felhalmozott és szüntelenül gazdagít ma is. Ezért oly fontos az egyén és a társadalom számára hogy mind többen tanulják az orosz nyelvet iskolán kívül in. Aligha kell bizonygatnunk a szovjet tudományok, a technika fejlettségét, hiszen azt egyaránt elismerik Keleten és Nyugaton. Mégis, műszaki könyvtáraink tapasztalatai szerint mérnökeink nem használják fel a különböző területek szakirodalmát a kívánatos mértékben, s ennek kétségkívül egyik nagy akadálya a nyelv ismeretének hiánya. Kevesen tudják talán, hogy a Szovjetunió vezet a világon a tudományos, technikai kiadványok számában. Azt jelenti ez. hogy mérnökeink, tudósaink orosz nyelvű könyvökből hozzáférhetnek olyan tudományos publikációkhoz is, amelyeklhez a hazai irodalomban különben nem juthatnának hozzá. Az orosz nyelv tanulásának hasznosságát azonban más tényezők ugyancsak bizonyítják. Vajon levon- tuk-e már a megfelelő következtetéseiket a felnőttek nyelvtanulására vonatkozóan például az idegenforgalom ugrásszerű emelkedéséből? Százezrével ér- . keznek hazánkba turisták Csehszlovákiából, s mind többen jönnek vendégségbe hozzánk Bulgáriából, Jugoszláviából, Lengyelországból is. Aki az orosz nyelvet beszéli, annak nem okoz különösebb nehézséget megértetnie magát ezekkel a vendégekkel. S évről-évre nő a hazánkba látogató szovjet turisták száma is. Az idegenforgalom, a vendéglátóipar területén dolgozó tíz és tízezer embernek tehát szinte munkabeli szükségletté válik ismerni, beszélni az orosz nyelvet. S még nem is szóltunk arról: hazánkból is évente száz- és százezrek látogatnak el ezekbe az országokba, ahol : az olasszal mindenütt jól j lehet boldogulni. AZ OROSZ NYELV Iskolán kívüli oktatása eddig heírom széni hatáskörébe tartozott. Nyelvtan- folyamokat szervez mindenekelőtt a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, azután a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Pedagógusok Szakszervezete. Az 1964,'65-ös tanévre az MSZBT tanfolyamaira vidéken 3 155 hallgató iratkozott be, mintegy 15 százalékkal többen, mint tavaly. Mindenekelőtt Szabolcs megyét kell kiemelnünk. Itt elérték, hogy a különböző iskolák esti — és levelező tagozatain tanuló felnőttek közül sokan beiratkoztak orosz nyelv- tanfolyamokra. Elismerésre méltó igyekezettel szervezték a tanfolyamokat és jó eredményeket értek el Nógrád, Somogy, Borsod, Komárom, Baranya, Szolnok és Hajdú megyében is. Budapesten a központi nyelviskola 58 tanfolyamára ebben az évben 1412 hallgató iratkozott be. s ezehkívül a kerületek 73 tanfolyamán további 1351 hallgatni tanul. (A múlt évihez képest Budapesten is több mint 10 százalékos a hallgatók létszámának emelkedése). De még így is azt kell mondanunk: az orosz-nyelv iskolán kívüli tanulásban jóval a szükséglet és a lehetőségek alatt vagyunk. Ez indította az illetékes szerveket arra, hogy megvizsgálják az orosz nyelv iskolán kívüli tanulásának helyzetét és feladatait. A nemrégiben megtartott vizsgálatból születeti az az elhatározás, hogy összefogottabbá, egységesebbé teszik a nyelv tanítását. A jövőben az MSZBT-n kívül a TIT és a SZOT szervez nyelvtan- folyamokat. A szakszervezetek munkájában, sőt al KISZ tevékenységében is nagyobb szerepet kap az orosz nyelv tanítása. A szakszervezetek és a KISZ- szervezetek valóban 60kat tudnak segíteni. Széleskörű kulturális munkájukban, s mindazokban a mozgalmakban, amelyekben az ifjú mestereket, a műszakiakat segítik szakmai továbbfejlődésükben, igen1 fontos szerepet játszhat azi orosz nyelv tanulásának propagandája, a tapasztalatcseréktől kezdve • könyvtármunkáig. Intézkedések történnek arra is, hogy felkészültebb nyelvtanárok foglalkozzanak a hallgatókkal, s hogy az orosz nyelv iskolán kívüli tanításában mind szélesebb körben használják fel a nyelvtanítás modem módszereit, eszközeit. A TANÍTÁS színvonalának javítására vonatkozó intézkedések akkor lesznek igazán gyümölcsözőek, ha ezzel párhuzamosan mind szélesebb körben, mind többekben ébreszti fel az igényt az orosz nyelv iskolán kívüli tanulására. S ebben a népszerűsítő munkában a legmeggyőzőbbek azok az érvek, amelyeket maga a szovjet nép szolgáltat a technikában, a tudományok fejlődésében, a kultúrában elért eredményeivel. Ezek nagyszerűen bizonyítják az orosz nyelv tudásának hasznosságát. Faragó Jenó
