Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-14 / 234. szám
1^64. november Í4. szombat NÓGRÍD Kérem a következőt!... Kés a késben Beteg állatok között A kutya apró és csúnya, ahogy babusgatják ezeket éppen almozott boxok so- Feje alig látszik ki a, ta- az apró jószágokat. De lakoznak- karó alól. Beleszippant a gazdáik számára sokkal rendelő kórházszagú leve- többet jelent egy „Lóri”. A kettes műtőben érdekes operációra készülneK. Ebédidő a kórteremben. gőjébe és fáradtan lehúny- egy „Buksi” az oktalan ál- Dr. Somogyvári Kálmán ja szemeit. Két idősebb latnál. adjunktussal mi is hivatahölgy fáradhatatlanul sí- Bár a rendelőintézetben losak vagyunk. A műtétre ránkozik. évente 8—10 ezer kis ál- előkészített beteg tehén — Jaj, doktor úr, mi lat jelenik meg vizsgája- kiváló anyaállat, és remek tejhozama van. így hát mindent elkövetnek a megmentéséért. A friss széna helyett, elfogyasztotta az istálló egyetlen, de nem eléggé őrzött locsolótömlőjének jelentős részét. A műszerek rendben. Még egy utolsó ellenőrző pillantás az asszisztenciára és elkezdődik az operáció. Érzéstelenítik az állatot. A bemdőmetszés csak állva végezhető, hogy a belső szervek természetes helyzetben maradjanak. Ezért nem altatják el a remegő tehenet és nem fektethetik műtőasztalra. „Szikét. -. Csipeszt... tampont... szikét... !” pattig a sebész szava. Sajnos, a tehén rendkívül érzékeny természetű volt. A dupla adag érzéstelenítő hatása ellenére is időnként felbőgött, majd, mint egy vadcsikó, rugda- lózott. Kemény munkát lesz vele? Szegény Bun- ton, mégis sokkal jelentő- végeztek körülötte az orcurka, túléli vajon? Már sebbek az egyetem klini- .vosok, orvostanhallgatók, harmadik napja koplal kái: a belgyógyászat, a se- Végülis — három és fél— Sajnos, vége! — mond- bészet és a szülészet. Itt a órás küzdelem után — ja az orvos. — Nagyon két utolsó évfolyam hall- előkerült a gumicső. A öreg már. És fájdalom nélkül, egy injekcióval „örökre elaltatták” Buncurkát, az em- | béri számítás szerint legalább 80 éves ölebet. A . ■ hölgyek siránkozva elin- fÉi dúltak. Az ajtóban voltak ' ! H már, amikor szólt a dók- jgÉkk — Hölgyeim, tiz forint- |g tál tartoznak! \ siránkozás kétségbe- * J|K **''■?*' w. ' esettebb lett: v — Tíz forint?! Még ez 9^* W gatja a szivét és megnyugtatja a gazdát: A cicát kórházba utalják gyógykezelésre .. Ezután egy csöpp beteg g^j gyógyítanak, orvosta- „mohóságot” csupán a •>-. " náraik felügyelete mellett, varratok jelzik- Néhány A klinikára az ország hót múlva gyógyultan táA „páciens”... (Kép és szöveg: Regős István) következik: „Pityuka”, a papagáj. Valami nem kívánatosat evett, ezért ke- különböző részéről érkéz- vozhat. A szövetkezet udvarán a keréknyomokban csonttá fagyott a hóié. A hegyoldalak fehér lepelbe öltöztek. A homokterenyei házak alá belopódzott az elcsigázott, elgyengült nyűi és őz. Januárt mutatott a naptár. A Kossuth Tsz irodájában vörösen izzott a karcsú vaskályha. Ködmön János tsz-elnök és Jeszenszki Gyula, a szövetkezet mezőgazdásza azonban már tavas ztváró hangulatban vitatta az 1964-es év várható feladatait. Legnagyobb gondjuk akkor is, mint mindig, a létszám- kérdés volt. Általában negyven munkaképes taggal számolhatnak és azok közül is alig 10-12 a férfi. Márpedig a férfiakat lekötik a fogatok és az állattenyésztés nehezebb munkái. — Ki fog zsákolni? — vetődött fel a kérdés, hiszen, mint minden más tsz-ben, a homokterenyei Kossuth Tsz-ben is növelték a kenyérgabona vetésterületét. • Asszonyok pedig nem hordhatják a tmagtárpadlásra a nehéz zsákokat A segítség házhozjön Akkoriban látogatott el a szövetkezet irodájába harmadmagával Molnár Gyula, a Mátramováki Bányaüzem igazaetója. — Jó szerencsét, elvtársak! — Bizony, ez szerencse! Talán tudtok segíteni, elvtársak — vélték a szövetkezet vezetői. — Hiszen azért jöttünk. Úgy döntöttünk, hogy a jövőben a Mátranováki Bányaüzem patronálja a homokterenyei tsz-t. A mizserfaiak, az eddigi patronálok pedig a kazári tsz-t veszik gondozásba... A szövetkezet ezideig már sok apróbb-nagyobb segítséget kapott a Mi- zserfai Bányaüzetntői, mégis ésszerűnek találta mindenki a cserét, hiszen Mátranovák oly közel fekszik, hogy szinte összenőtt Homokterenyével. S hamarosan szóba került, hogy milyen sok nehézséget okoz a búzás- és árpászsákok felvitele a magtárpadlásra. Most már bányaüzemi és szövetkezeti vezetők együttesen keresték a megoldás módját — Egy futószalag kellene. Lent csak rátennék a zsákot, a szalag fölvinné az emeletre és csak le kellene szedni I Az ötlet először nagyon vakmerőén hangzott, de ahogy a megoldás lehetőségeit kutatták, egyszeriben megvalósíthatónak tetszett. A szövetkezet adja a gerendát és a többi szükséges faanyagot, a bányaüzem meg a csigákat és a széles gumiszalagot. Villany, esetleg 'benzinmotor is akad a majorban. Néhány hét alatt elkészült a „felvonó.” Az első próba után még módosítani kellett rajta egy keveset, de ma már ott látható a magtár tűzfalánál. Ügy nyúlik be a padlásajtón, mint egy különleges létra. — Nyáron tíz-tizenöt férfi munkáját helyettesíti — magyarázza a mezőgazdász. Aratnak is a bányászok Ezzel kezdődött a bányaüzem és a szövetkezet kapcsolata. Attól kezdve a bányaüzem vezetői, ha csak tehették, részt vettek a szövetkezet közgyűlésein, tartották a kapcsolatot a homokterenyei gazdálkodókkal. A tsz-iroda előtt elhaladva bányá- szak és bányaüzemi alkalmazottak is meg-meg- kérdezték: — Mi a helyzet? Mit tudnánk segíteni? Természetesen voltak dolgok, amelyekben kérés nélkül is igyekeztek segítséget nyújtani. így például gyakran elbeszélgettek a tsz-tagokkal, bátorították, tanácsokkal látták el őket. A bányaüzemi igazgató vezetési módszereiből igyekezett észrevétlenül átadni a tsz-telnök- nek. A fő munkaidényekben p>edig segítettek a mezőgazdasági munkákra mozgósítani a tsz-tagok és a bányaüzemi dolgozók körében egyaránt. — Volt úgy, hogy ötven bányász is aratott nálunk — erősíti meg az állítást a mezőgazdász. Azután bányászok neve vetődik fel. olyanoké, akiknek munkája vetekedett a tsz-tagokéval: Ora- vecz János, Répás József, Hasznos újdonság rült az állatorvoshoz. nek beteg lovak, szarvasBikidh György: Hogyan éljen a cukorbeteg? A szerző ebben a füzetNe nyissa ki a kálit- marhák, birkák, sőt olyL - - - — «n .. U lnbl kát, tárva az ablak! kor kisebb állatok is. Az Nem olyan repülős a itteni kezelés több nagy- szentem”, doktor ur. értékű tenyészállatnak adLáttam mar >-Pa* ta vissza egészségét, cienst elmenni , es csak Rákoscsabán került horogra! Ilyen „közjátékok” szinÁllatkórház, — először furcsán hangzik. Fehérköpenyes orvosok, fertőtleníte mindennaposak. Az idős tők és műtők, — nővérkék nénik, bácsik kedvenc ál- helyett — szürkeköpenye- lataikkal gyakran keresik gds állatgondozók sürgőiéi az ÁUatorvostudomá- lödnek az állatok körül, nyi Főiskola Rendelőinté- Szóval valódi kórházban----^^■kórtermekben” b etegek szerint zetét. Hoznak ide tyúkot, járunk. A kutyát, macskát, még ci- ágyak helyett a negét is. A külső szemlé- „hovatartozása” lőre kissé komikusán hast, ketrecek, jászolok, vagy ja, a magyar delegáció Meggyorsul a szakirodalmi A napokban Prágában ülésezett a KGST-álla- mok Nemzetközi Mező- és Erdőgazdasági Tájékoztatási Központjának Tudományos Tanácsa. Dr. Mikó András, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatómezőgazdasági tájékoztatás vezetője hazatérve elmondotta: a Nemzetközi Központ 1964. elején kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a KGST-or- szágok minél hatékonyabban tájékoztathassák egymást a mezőgadasági szakirodalomban közölt kutatási és termelési eredményekről, módszerekről. ben az inzulin felfedezéséről. a cukorbai keletkezéséről és gyógykezeléséről ír színesen érdekesen. Részletesen kitér hogyan előzhető meg a cukarbaj> hogyan ismerhető fel kezdeti tüneteiből a kifejlődőben lévő cukorbetegség, ihat-e szeszesit~.lt, hogyan kezelje magát inzulinnal, mit tegyen rosszullét esetén? Választ ad arra lehet-e gyermeke a cukorbeteg nőnek, milyen a gyermekkori cukorbetegség, tájékoztat e betegség gyógykezelésében elért eredményekről és a most folyó kísérletekről. Bofoács Ferenc, Susan Balázs és még többeké. — Lovasfogatokat is küldött a bányaüzem a megnövekedett száílitás- hoz — toldja meg valaki. A mezőgazdász azzal is kiemeli a bányászok önzetlenségét, hogy ugyanolyan elbánásban részesültek, mint a tsz-tagok, tehát nem támasztottak fokozott igényeket, mint sokfelől hírlett. Egyéb kézzelfogható segítséget is számontarta- nak a tsz-ben. Ha az építkezéshez fát kellett lel- fűrészelnj, akkor mindig rendelkezésükre állt a bányaüzem keretfűrésze. A gépjavításban is számíthattak segítségre. A szövetkezet vezetői: sokszor részletkérdésekben is kikérik a bányaüzem vezetőinek tanácsát is. így hányták-vetették meg legutóbb, hogy Varga Imre személyében ai Hajdúságból, pontosabban, Halápról szegődtessenek juhászt. Ugyanis az elleti kanászt is onnan telepítették át Homokterenyére és nem csalódtak az. alföldi állattenyésztő szakértelmében. Természetes kapcsolat Azonban nemcsak ai nyáron, hanem az őszi betakarítás idején is számít-' hattak a bányaüzem támogatására. A bányászok és hozzátartozóik tevékenyen részt vettek a burgonya ásásában, sőt némelyikük a széna begyüj tésében is segédkezett: Cserében a szövetkezet á bányaüzemnek adta el szálastakarmány fölöslegét. — A politikai munka most sem szünetel — tájékoztat Molnár Gyula, a Mátranováki Bányaüzem igazgatója. — Amióta a három egybenőtt község, Homokterenye, Nádújfalu és Mátranovák tsz-tagsá- ga kezdi belátni, hogy milyen előnyös lenne a három tsz egyesítése, igyekszünk meggyőzni a még: kétkedőket. Igaz ugyan, hogy a természeti és köz- gazdasági viszonyok any-j nyira önként kínálják eztj a lehetőséget, hogy sok) magyarázatra nincs szükség. Hiszen az egyesülés a szakosításban, a munka- erőgazdálkodásbain és az erőteljesebb vezetésben is előnyös lehet, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Talán akkor kell majd a nagyobb segítséget adnunk, ha a tsz-köz- gyűlések az elképzelést határozattá emelik és a megvalósításra kerül sor... A három község határában többfele a friss szántásból nőnek ki a bányák aknái, a nyíltszini fejtés helyén dózerek egyengetik a talajt, hogy ismét alkalmassá tegyék a mezőgazdasági termelésre. Bánya és mezőgazdaság elválaszthatatlan itt egymástól. Még az országúton is tábla inti a gépkocsivezetőt óvatosságra, mert az út alatt bányafolyosó vezet. Ilyen természetes és elválaszthatatlan a kapcsolat a Mátranováki Bányüzem és a homokterenyei Kossuth Tsz között is. Lakos Gyönty
