Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-14 / 234. szám

t90t acpamber 14. sasrabat N#m kívánatos #?rnu@m lékek" Kitéve az egész életüket lahm élő embereket, jó­részt mindenki megfordult már bérházak lépcsőhazá­ban. És ha gyors közvéle­ménykutatásit rendeznének emlékeik között, bizonyos, hogy többnyire az elhanya­golt állapotban levő lép­csőháziak maradtak meg emlékezetükben. Nem ros­kadozó épületekre gondo­lok. Vadonatújokra is. Ná­lunk mintha ,divat” lenne, hogy az alig egy két éves épületeket néhány lakó va­lósággal „műemlékké” vál­toztat Legalábbis belülről nézve. Nem az egészen elriasz­tó rongál ásókra gondolok. Ma már szerencsére nagyon ritka az új parkettet el­tüzelő vandál. Akad? Hely- lyel-közzel, riasztó példá­nak. De tízezer és száz­ezer számra nem ilyen em­berek lakják a házakat — és a házak mégis gyakran idő előtt ütött-kopottakká válna. TÍ2iezer számra ren­des emberek, jószándékú közömbösek és figyelmet­len ^szorgalmasok lakják — és rongálják az épületeket. Mindezzel nem az épít­kezések hibáit akarjuk iga­zolni. Nagyon jól tudjuk, hogy lakásépítkezésünk mi­nősége (különösen a kivi­telezés és főként a szere­lés néhány vonatkozásá­ban) még meglehetősen gyenge, De sehol sincs '.megírva”, hogy az épüle­tek természetes sorsa a fiyúzás, Nem az elhaszná­lódás — mert az valóban természetes. De közömbös lehet-e. milyen gyors ez az elhasználódás? Különösen, ha tekir tetbe vesszük, hogy a népgazdaságnak milyen óriási anyagi erőfeszítésé­be került az új lakások tíz­ezreinek felépítése. A legszebben kivitelezett épületnek sem használ pél­dául az ajtók mennydör­gésszerű csapkodása. Még­is ki ne ismerné azt a szomszédot, aki másképpen nem is tud közlekedni. A jó vívmányok árnyoldalát mutatja az ablaktörések nagy száma. Egy új lakó­telepünkön szinte egész nyáron — rendszeresen, napi pontossággal — hull­tak az ablakok- csörrentek, törtek. — Hát aztán mondta valaki, akivel be­széltem a dologról — biz­tosítva van, megfizetik. Az ablakbiztosítást a házfel­ügyelők valóban összegyűj­tik elsején. Dehát honnan kerül elő az a sokszáz táb­la üveg? Mondhatná vala­ki: ugyan, hát átépítések­nél, renoválásoknál maguk az építők is sokat betör­nek. Csakhogy mások ha­nyagsága nem érv a saját nanyagságunk indoklására. És itt apró, valóban nem égbekiáltó hanyagságok halmozódnak fel. De fel­halmozódnak, és ez a lé- ayeges. Egy gyerek firkál a fa­iakra: ugyan, semmiség. Legfeljebb mégegyszer oda­kerül: „Hajrá” vagy „Fujjj” — aszerint, melyik csapat­nak szurkol a kislegény. De öt gyerek, tíz gyerek már egész telepek vado­natúj és nem olcsó lába­zatfestését firkálja össze. Ki inti le őket? Sokszor senki. Kis' parkokat tapo­sunk és villanykapcsolókat törünk. Filléres holmi — /egy darab belőle De tíz­ezer? N 0 G R A P Tíz űj gyártmány Felfelé ível as> expert grafikám a Salgótarjáni Acélárugyárban A Salgótarjáni Acéláru­gyár termékeiből évről évre több kerül exportra. Az idén például négyszer több mint 1960-ban. A Hideghengermű idei feladata, csaknem 240 mil­lió forint értékű export- termék gyártása. A tőkés forgalom a múlt évihez ké­pest 310 százalékkal növek­szik. Vizsgáztak mar a salgó­tarjáni szalagfelék, többek között Szovjetunióban, Lengyelországban, Jugosz­láviában, Egyiptomban, In­diában, Franc iaországba n. Olaszországban. Acél szalagokkal alig két és fél éve, hogy megjelent az acélgyár a világpiacon. A dolgozóknak meg kel­lett ismerni a nemzetközi minőségi normákat, bizto­sítani a versenyképességet. Áz igényekkel mindég lé­pést tartottak, sikerült ki­elégíteniük az újonnan be­lépő államok szokásosnál jóval nagyobb minőségi kö­vetelményeit. A választék a külföldi piaci keresletnek megfele­lően bővült. Keskeny termékek elő­állítására újabb körollót helyeztek üzembe. Az újí­tók. csomagológépet készí- ; tettek, amivel a szalagok csomagolása könnyebb, ter­melékenyebb és minőségi- j leg tetszetősebb. Az üzem igyekszik úri- i elégíteni bútorrugóból is a j mennyiségi és minőségi igé- j nyékét. Jobb minőségű alapanyagból állítják elő és rezezés után még további korrózió ellen védelmet nyújtó színtelen lakkozás: művelet alá vetik. Az el­múlt. évi egy műszakos munkarend helyett az idén ' három műszakban termel­nek. Szeg exportunk válasz­tékbővítését szolgálja a 10 darab új szegverőgép. A kovácséit és sajtóit kéziszerszámok általában tőkés piacokon keresettek, összesen 36 országban szállítanak kéziszerszámo­kat. A piacbővítés érdeké­ben tíz új gyártmányt ké­szítettek. Az export áruik minősé­gének korszerűségének, versenyképességének állan­dó javítása érdekében de­cember elején kiállítást rendeznek a József Attila Művelődési Otthonban. V. E. Szakmunkás paraszía«szonyok Szocialista országból ér­kezett delegációval jár­tunk egy dunántúli ter­melőszövetkezetben, s a vendégeket az elnök tá­jékoztatta a tsz fejlődésé­ről, helyzetéről. Az egyik vendég szaporán kérdezge­tett; a baromfinevelés, a zöldségtermelés és más, „kis” kérdések is elhang­zottak. És bizony az elnök- aki ugyancsak belevaló ember, előbb válasz-olga- tott fólig-meddig de az­tán csak kiderült: ezek­nek a _ „meliékágazatok- nak” a adatait nem tartja a fejében. Hanem feltűnt, mennyire igenis „fejből” súg neki egy asszonyka. a zöldségtermelesí munka­csapat vezetője. Tanfolya­mot végzett, ért a munká­hoz, szívesen csinálja, szin­te vonza a többi asszonyt, s nagy jövedelmet hoznak a házihoz. Általában sok szó esik arról, hogy a mezőgazda­ságban végzett munka is szakma, mégpedig egyre több ágazatra osztott szak­ma, Nagyüzemben nem is mehet másként. De ar­ra már viszonylag keveseb­ben mutatnak rá, hogy a szakmunkás-képzésből fa­lun se „felejtsék ki" az asszonyokat, a leányokat. Sz. J. 4 TŰZHELYG YÁRBAN A ZOMÁftCOZÓKN A Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregységének egyik keresett gyártmánya a tea-tűzhely. Képünkön Simon Béláné zománcozó égetéshez készíti elő a tea­tűzhely külső szekrényeit. Az asszonyok általában szorgalmasan dolgoznak ezen a munkahelyen is. Kiváló szakértelmükkel hozzájárultak, hosv a ke­zük alól kikerült gyártmányok ízlésesek és nagyon keresettek (Koppány György felvételei Felelősséggel, hozzáértéssel... A hideghengermű kommunistáinak taggyűlésén A Salgótarjnái Acéláru­gyár hideghengerdéjének taggyűlésén Szűcs László üzemvezető helyettes ezek­kel a szavakkal kezdte hoz­zászólását: — A termelést lényege­sen nem emelhetjük to­vább az eddigi módszerek­kel. — Nálunk most főleg a minőségről van szó. .. — majd utalt arra, hogy a jövőben főleg a minősé­gi, gazdaságossági mutatók alapján mérik az üzem munkáját. Ez pedig újabb, hatékonyabb módszereket, intézkedéseket kíván meg a vezetők, a dolgozók ré­széről. Ez a jövőbelátás, az ed­dig végzett munkának ez a kritikus értékelése jelle­mezte a hengerde kommu­nistáinak tanácskozását, amikor az üzem termelési- gazdasági helyzetét, felada­tait elemezték. Kétségtelen, hogy , egyet­len vezetőnek, dolgozónak nincs szégyenkezni valója. Amint a beszámoló megál­lapította áz utóbbi három évben az új, korszerű üzemben másfészeresére nőtt a mennyiségi terme­lés, a választék bővítése nyomán pedig még ettől is nagyobb mértékben emel­kedett az értékteljesítés. Három évvel ezelőtt kez­dett az üzem exportra is termelni és ezalatt meg­háromszorozták az ilyen termékek mennyiségét. Sőt, a népgazdaság exportfel­adatainak előmozdítása ér­dekében az idén terven fe­lül még háromezer tonna terméket, adnak. A taggyű­lés is igazolta, hogy az adott szó teljesítése be­csületbeli üggyé vált a hen­germűben: ez év első ki­lenc hónapjában három százalékos a túlteljesítésük! Nem kisebb eredmény, hogy a csaknem három év­vel ezelőtt avatott új üzem­ben a műszakiak és a fi­zikai dolgozók tudásban, szakértelemben, felelősseg­érzetben ..hozzanönek” az új technikához, a korszerű berendezésekhez. Ez tük­röződött az egész taggyűlé­sen, de különösen a vitá­ban, A beszámoló szóvátette, hogy az utóbbi hónapok­ban növekedett a selejt, gyakori a gépállás a mo­dem 20 hengeres gépen, ez rontja a termelékenysé­get, nem halad megfelelő ütemben a technológia korszerűsítése, a kisgépest- tés. A hozzászólók szinte kivétel nélkül erősítették a vezetőség megállapításait. De ami ettől is lényege­sebb: igen sok olyan ja­vaslat hangzott el, ame­lyek megvalósítása segíti az idei terv teljesítését, a lövő műszaki fejlesztését. Kurdi Ferenc idős. tanasz- lalt henserész például a beszámolóban is említett szakadás okait kutatta. Meglátásait szabatosan 10 pontba foglalt3, ami bi­zony egy jó műszaki intéz­kedési terv alapjai is szol­gálhatná. Többen a' mű­szerezettség gyenge szín­vonalát kifogásoltak. Szá­mosán javasolták, hogy a pártvezetőség — csakúgy mint eddig — a jövőben is hívja össze a gazdasági munka illetékeseit, ha va­lahol probléma van, vagy hibát lehet megelőzni. Po- nyi László a pártvezetőség mellett, működő termelést ellenőrző bizottság tevé­kenységének fontosságát hangsúlyozta . .. Aki termelésről beszélt, az annak kapcsán szólt a pártmunkáról, az igényes politikai oktatásról is. Kü­lönösen a termelés, a po­litikai. szakmai és általá­nos továbbképzés problé­máját mondták el a mű­szakiak és 3 fizikai dolgo­zók. Magas a nyolcadik ál­talánost el nern végzettek száma, különösen a vidéki dolgozóknál hiányos a po­litikai oktatás, fokozni kell a műszaki vezetők új irán­ti érdeklődését, is. Stur- mann Béláné nagyon talá­lóan jegyezte meg: „A ve­zetőség is lépjen egyet elő­re az oktatásban, ne csak a marxizmus—ieniQizmus első évfolyamára járjon Igen, ez már példamutatás dolga is! A hideghengerdei kom­munisták bátrán, mély elemzéssel vizsgálták mun­kájukat, feladataikat Mél­tó keretet, adott ehhez, he­lyes szemléletet tükrözött ebből a szempontból He­gyes Ferenc hozzászólása: „Számukba döntő a terme­lékenység. a minőség a békés gazdasági verseny­ben . .Fükő elvtárs ki­jelentette: „Bxportmun­kánk beleszól a békés gaz­dasági versenybe ..Má­sok arról szóltak, hogy a korszerű gépeken a salgó­tarjáni hengerészek is tud­nak olyan termékeket, elő­állítani. mint a fejlett tő­kés országokban. A hengermű kommunis­tái megfelelő határozatot is elfogadtak. A 21 pont­ból álló konkrét tervezetet az újonnan választott veze­tőség a vita alapján meg átdolgozza. A csaknem ötőrás j£8 sikerült taggyűlés betöl­tötte hivatását. Ih. E»

Next

/
Oldalképek
Tartalom