Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-01 / 224. szám

n I ■■■■viT ■■ ií' iWJl. UUVHJ2UOI I« NÖGRÄ D 5 Fémzárolják a nógrádi burgonyát Az Időjárás kedvező vál­tozásairól szóló híreket kü- önös figyelemmel kísérik ízekben a napokban az Ál­ami Vetőmag Felügyelőség »alassa gyarmati kirendelt­ségén is. Még az esős ok­tóberi napok beköszöntése »lőtt nagy munkába fog­ak; megkezdték a megye ermelőszövetkezeteinél a ovábbszaporításra alkal- nas vetőburgonya fémzá- (olását. Alig vizsgáltak át azonban 30-35 vagon Vető- Burgonyát, megjött a nem rárt eső, a munka félbe­szakadt. Az erősen átázott sáros burgonyagumókat témzárolni, szállítani lehe­tetlen volt­Most néhány napja újra jó idő járja. A nap, a me- eg októberi szél hatására I burgonya gyorsan szárad, Sjra megkezdték a munkát. Ahogy azt Zboray Tibor, tz Állami Vetőmag Felü­gyelőség megyei kirendelt­ségének vezetője mondotta, sz elkövetkezendő napok­ban mintegy hatszáz vagon burgonya fémzárolását vég­eik el Nógrád megye közös gazdaságaiban. Az idén iegyven termelőszövetke­zetben mintegy 1950 hol­don termeltek vetőburgo- nyát. A legnagyobb burgo­nyatermelő gazdaságok, az 5rhalmi Hazafias Népfront, i szécsényi II. Rákóczi, va- amint a varsányi Dózsa .ermelőszövetkezetek a ha­gyományos termelési eljá- -ások mellett, mintegy 170 noldon szárfelhúzásos mód­szerrel termesztették a Burgonyát, a Kisvárdai Burgonya Kísérleti Intézet­nek. Jelentős burgonya mennyiség vár fémzárolás­ra Dejtáron, Cereden, Szi- .aspogonyban, s Ludányha- lásziban az Alkotmány Ter­melőszövetkezetben is. A termesztett fajták közül az Amzelm vezet, amelyből mintegy 283 vagon várja a fémzárolást a szövetkezetek határában. Ezt a Gülbaba, majd a Kisvárdai rózsa követi a sorban. A kedvező időt kihasz­nálva a kirendeltség szak­emberei, — a napokban Budapestről segítségül ér­kezett szakemberekkel együtt, — naponta két há­rom gazdaságban végzik el a vetőburgonya fémzárolá­sát. A munka rendkívül nagy gondosságot kíván, hiszen az idén érzékeny vesztességet okozott a bur­gonyatáblákon vírusfertő­zés. Már a három szántó­földi szemle alkalmával, növényegészségügyi okok­ból mintegy 320 holdat al­kalmatlannak találtak a vető burgonyatermesztés­re. Ezenkívül az idő is sürget. A Meteorológiai In­tézet jelentése szerint köd­del talaj menti faggyal ér­A chlorocid előállítása közben keletkezett iszap­ból nemrég fémmangán gyártását előkészítő kí­sérlet kezdődött a zagy­varónai ötvözetgyárban. A gyógyászatban rendkí­vül hatásos chlorocid ke­nőcsöket az Egyesült Gyóg> szer és Tápszer­gyárban készítik, s e köz­ben többszáz tonnányi gyártási melléktermék, úgynevezett chlorocid iszap halmozódott fel. A gyár vegyészmérnökei ki­mutatták, hogy ez a mel­léktermék jelentős meny- nyiségü mangánt tartal­maz. Ezért felkeresték a kezik a november. A bur­gonya pedig igen érzékeny a hidegre. Elég csak meg­fázni, a fagyra kényes gu­móknak, s máris sokat ve­szítenek csíraképességük­ből, értékükből. Ezért a termelőszövetke- kezetek többségében már most felkészülnek a burgo­nya szállítására. Ugyanis a Nógrádban termelt vető­burgonya mennyiség bősé­gesen fedezi az itteni ter­melőszövetkezetek vetőgu­mó igényét, s a fölösleg­ből jut más megyék bur­gonyatermesztő gazdaságai­nak is. Jelentős burgonya­mennyiséget szállítunk Bé­kés, Szabolcs és Pest me­gyei termelőszövetkezetek­nek. A burgonyagumók egészségi állapotának meg­óvása érdekében a legtöbb termelőszövetkezet már most „téli ruhában,” szal­mával bélelt vagonokban indítja útnak a távolabbi megyékben a vetőburgo­nyát. kísérleti és kutatómun­káról országszerte ismert zagyvarónai ötvözet­gyár műszaki vezetőit, s felajánlották nekik a nagymennyiségű gyógy­szergyári melléktermé­ket. Az első gyártási kí­sérletek sikerrel jártak Zagyvarónán, s most megkezdték a fémman­gán végleges gyártási technológiájának kiala­kítását jelentő úgyneve­zett kontrolkísérletét. A gyógyszergyári mellék- termékből, előrelátható­an mintegy száz tonna fémmangán készül Zagy­varónán. Zagyvarónai jelentés Gyógyszergyári melléktermékből fémmangán Közös erővel új feladatok elé If özös vezetőségi ülést tart Bokor, Cser- hátszentiván és Kutasó pártvezetősége. A beszá­moló a közelgő pártvezető­ség választással kapcsola­tos teendőkkel foglalkozik. Vájsz Mihály, a bokori tit­kár olvassa. Mindenki erő­sen figyel. Csak akkor kapják tekintetüket az ab­lakra az emberek, mikor odakint dübörögve elgurul a ház előtt egy-egy trakor. A cukorrépával bajlódnak a nagy sárban az embe­rek. A beszámoló elhangzása uán Juhász Elemér, a já­rási pártbizottság megbí­zottja ismerteti a vezető­ségválasztás lebonyolítá­sát, majd Kokavecz Lász­ló kér szót. — Egyetlen kivételiéi helyeslem a beszámolót — kezdi gondterhelten. — Mit mondjak az emberek­nek a vetésről? Ha politi­káról beszélünk, akkor is a vetésnél kötünk ki, ha a vezetőségválasztásról, ak­kor is. A beszámoló köny- nyen megállapítja, hogy Cserhátszentivánban negy­ven hold még nincs elvet­ve. Ez nekünk nem köny- nyű. S főleg nekem nem mindegy! Valósággal ropogtatja a szavakat. Nyugtákat és ag­gódó ez az ember. Először Vájsz Mihály magyarázza neki, hogy az elmaradás nem az ő hibája. Azonban a Cserhátvölgye Tsz cser- hátszentiváni üzemegység vezetője nem nyugszik. — Miért nem kaptam gépet időben? A párttagok „rágják a fülemet”, úton- útfélen erről kérdezősköd­nek az emberek. A hangjában már nem az ingerültség, hanem az aggódás érződik. Félti a jövő évi kenyeret — mind­annyiunk kenyerét. Csak ne esne már a harmadik hete. Könnyebb lenne a fekhely Kokavec László­nak is. A kérdés azonban vá­laszra vár. Mihalik János, az egyesült termelőszövet­kezet elnöke is elmondja a véleményét. — Nem lett volna itt el­maradás, ha október tize­dikén nem kezd el esni az eső. Akkor már csak négy- ötnapos munka volt hátra. Arról senki sem tehet, hogy leesett az eső, mikor a gép hozzátok érkezett. Szólnak mások is. Trak­torista, tanácselnök, gép- állomási brigádvezető — a három község pártvezető­ségi tagjai. A nagy terme­lőszövetkezet közös gond­jai összekapcsolják a párt­vezetőségeket. A három község pártve­zetősége a termelőmunká­ban találta meg legelőször egymást. Hosszú éveken keresztül külön-külön dol­goztak. Különböző feltéte­lek között. A termelőszö­vetkezetek egyesítése azon­ban egy sor új kérdést ve­tett fel. Új helyzet elé ál­lította a pártalapszerveze- tek vezetői is. Bizony előfordul még, hogy a cserhátszentivániak elkeseredetten hibáztatják a kutasóiakat, ha nálunk elmarad valami — esetleg a helytelen üzemszervezés miatt. A jogos bírálatok­nak helye van. Az okta­lan vádaskodás, a falusi szűkebb pátria elsődleges szemléletéből fakadó gon­dolkodás lassan-lassan át­alakul. S ebben is hatal­mas szerepe van a párt- alapszervezeteknek, a ve­zetőknek. Nagy létesítményeink ( A Dunai Vasmű Hideghengerműve Lassan tizenöt éve, hogy az első kapavágást tették az egykori Dunapentelón és mégis mintha tegnap történt volna. Valóban, csodálhatjuk a vasmű mo­numentalitását, s egy tel­jesen új város kőrengete­gét, amelybe lelket, életet azok az emberek leheltek, akik ott dolgoznak a ha­talmas gyár-komplexum­ban. És ígérik, hogy 1965. közepére üzembe helyezik a vasmű utolsó nagy beru­házását, a Hideghenger­művet js. Ezzel elkészül a mű — a Dunai Vasmű tel­jes vertikalitással dolgozik majd. Már áll a csarnok A nagy teljesítmények mellett a vasmű születése óta úgyszólván mindennap gazdagszik, tökéletesedik valamivel. Ebben az évben kicserélik a kondenzációs turbinákat, ellennyomásos turbinákra. így oldják meg az új óriás, a hideghenger­mű technológiai és fűtési gőzigényét, valamint a vá­ros eddig mostohán ma­A tsz elnök ismét szót kér. , — A vetést megold­juk, a termeléssel nem le­het baj. Ha az idő engedi október végére, de lega­lább november hetedikére befeje »:ük. De ne feled­kezzünk meg az újabb párttagok felvételéről sem. Sok szorgalmas, becsüle­tes emberünk, asszonyunk van, akik megérdemlik, hogy köztünk legyenek. Az elnök fején találta a szöget. A pártépítés na­gyon fontos feladat ebben a három községben is. So­kat jelentene, ha megerő­sítenék a párttagok sorát a legkiválóbb pártonkívü- liekkel. I? észletesen megbeszé- lik a vezetőségvá­lasztásig elvégzendő ten­nivalókat. A téli pártokta­tást. Megegyeznek, hogy mindegyik községben cso­portos beszélgetéseket tar­tanak a lakosoknak, ahol kikérik véleményüket a jövő formálásáról. A veze­tőségválasztás előtti tag­gyűlést, együtt rendezi meg a három község párt­tagsága. Ez így lesz jó. Még közelebb kerülni egy­máshoz. Nemcsak a mun­kában, hanem emberileg, elvtársilag is. Pádár András radt negyedeinek gőzfűté­sét. De már addig is, ok­tóber 20-tól folyamatos a lakásokban a melegvíz- ellátás. A legnagyobb szen­záció napjainkban az új létesítmény: a készülő Hi­deghengermű. Már áll a hatalmas csar­nok impozáns épülete! Pontosan hat futballpálya férne el benne. Belül, a végeláthatatlan csarnok­ban Hazlach Lajos osztály- vezető gépészmérnök a technológiai sor elejére visz bennünket, és fárad­hatatlanul magyaráz. A Dunai Vasműben ed­dig kokillákba öntötték a folyékony nyens acélt és az öntecsekből meleg eljá­rással tábla-lemezt vagy szalagot hengereltek. A készáru azután került a gép- és vasszerkezeti ipar­hoz, vagy export útján külföldre. Már az eredeti tervekben is szerepelt, és 1960-ban megkezdték a Hi­deghengermű kivitelezését. Teljes előkészítése és be­rendezése 1700 millió fo­rintba kerül. Napi egymillió forint hasson Üzembehelyezése után a meleghengermű termelésé­nek kisebb részét a tábla­lemez, nagyobb részét a szalaglemez adja, amelyet a Hideghengerműben dol­goznak majd fel az eddi­gieknél sokkal értékesebb és keresettebb késztermé­kekké. Az itt gyártandó csövek átmérője jóval na­gyobb lesz az eddigieknél, fala pedig vékonyabb, gaz­daságosabb. A csövek gyár­tása sokkal gydrsabb és termelékenyebb is lesz, hi­szen eddig ezeket hazáink­ban kézzel heggesztették. Gyártanak még a tervek szerint hidegen hajlított profilokat, szög- és U-va- 6akat, valamint különleges idomacélokat, amelyeket jól hasznosíthat a vasszer- kezet- és a járműipar. Ké­sőbb gyártanak ónozott és műanyaggal bevont, hide­gen hengerelt lemezeket is. Az új létesítmény nép- gazdasági jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy eddig ezeket a termékeket importáltuk, vagy helyettesítő anyagok­kal pótoltuk. A valuta megtakarítást csak növelni fogja, hogy a hengerek jó­val kevesebb anyag fel- használását teszik lehetővé, hiszen képesek a másfél méter széles acéllemezsza­lagot hideg úton 0,35 mil­liméter vékonyra henge­relni, sőt, az egy méter széles acélszalagot 0.22 mil­liméter vékonyra is. És még egy szám. A reá­lis tervek szerint a Hideg- hengermű beruházási költ­ségei öt év alatt megtérül­nék. Durván számítva ez! azt jelenti, hogy a Hideg- hengermű naponként egy­millió forint hasznot hoz. Teljessé válik a Dunai Vasmű Az új létesítményt szov­jet műszaki dokumentáció felhasználásával magyar mérnökök tervezték. A be­rendezések többségét a Szovjetunióból szállították, de Ausztriából és a Német Szövetségi Köztársaságból is hoztunk be gépeket. Állnak a hatalmas gép- óriások, a villamos készü­lékek, a . melegítő- és hűtő­kemencék tucatjai, a 200 méteres szállítószalagok, amelyeken majd az ötton­nás acéltekercsek utaznak. Mellettük a szakemberek, akik tervezték. Űj létesítménnyel gaz­dagszik, teljessé válik a Dunai Vasmű, de új léte­sítménnyel gyarapodik az ország is. Millió és millió devizaforintot takarítunk meg, új készítményeket kap a magyar ipar. A Hi­deghengermű új munkale­hetőséget is teremt, mert 1965 nyarán már csaknem ezer ember dolgozik majd itt. Suha Andor így lett az ember óriás. Kiss Tiborné kormányállás kezelő egy mozdulatára megindul, vagy megáll a ha­talmas gépmonstrum, amel y hideg eljárással készíti a különböző idomacélokat. * (Foto: ősz) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom