Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-05 / 227. szám

tfS4 Bovemb«r 5. csütörtök nögrad 5 As áramszolgáltatás korszerűsítése Salgótarjánban Az emberek sokszor bősz- voltos nagyfeszültségű ká- kótelepek, ahova villamos- szankodnak, ha látják, belhálózatot és az ezzel energia és kábelhálózat hogy felbontják az útbur- kapcsolatos falazott, illet- szükséges. Ez az oka an- kolatot, pedig szükség van ve lemezházas transzfer- nak, hogy csak lépésről- rá. Salgótarjánban a mo- mátor állomásokat. E táp- lépésre haladnak előre és dern város kialakítása már pontok kiépítése után kö- előfordul az is, hogy az több éve folyik. Szemünk vetkezhetett csak, második előző évben lefektetett előtt tűnnek el a korsze- lépcsőként, a kisfeszültsé- nagyfeszültségű kábel- rűtlen. régi földszintes gű, illetve közvilágítási ká- nyomvonalon újbóli föld­épületek. hogy helyet ad- belhálózat építése a kábé- munkával kell kisíeszültsé- janak a több emeletes, lek lefektetése. Jelenleg gű kábelhálózatot építeni, minden igényt kielégítő új ezeket a munkákat végzik ahogy az jelenleg is folyik házaknak. A nagyarányú az ÉMÁSZ dolgozói, s még a Rákóczi-úton átépítés az áramszolgálta- ebben az évben be is feje­tási hálózat korszerűsítését zik. -----------------------­i s megköveteli. Modern va- A nagyfeszülségű, vala- ros el sem képzelhető meg- mint a kisfeszültségű, il- felelő villamosenergia letve közvilágítási kábelek szolgáltatás nélkül hisz a egyidőben történő lefekte- villany kultúrát, kényei- tése műszakilag sem és met jelent a háztatrások- egyéb okok miatt sem kí- ban. Amilyen ütemben nö- vánatos, mivel azok a táp- vekszik a lakosság villa- pontok teljes kiépítése mosenergia fogyasztása, után kerülhetnek csak fe- úgy javulnak életkörülmé- szültség alá. Népgazdasá- nyei is. gunk teherbírása a kábel­Az elmúlt három év gyártó vállalat kapacitása alatt éppen a rohamosan sem teszi ezt lehetővé, hisz növekvő villamosenergia az ország minden városá- igények kielégítése érdeké- ban tömegével épülnek új ben kiépítették a 10 kiló- házak, újabb és újabb la­Hogy vissza ne térjenek a gondok Gépállomásaink a téli nagyjavítás előtt Van a balassagyarmati Palócföld Termelőszövet­kezetnek egy lánctalpas traktora. Ahogy nyitott a tavasz, elkezdték vele a munkát. Alig szántottak azonban néhány holdat, a gép leállt és az alkatré­azonan a gyakorlatban ko­ránt sem volt ilyen egy­szerű. Az alkatrészekért a szövetkezet elnöke, mező­gazdásza, a szerelők beba­rangolták csaknem a fél országot. S bizony elmúlt a tavasz, a nyár is és jöt­szek sorát kellett kicserél- tek a szeptemberi, októbe­ni a szerelőknek, hogy új­ra szánthasson. A dolog A KIRAKAT ÉLDrr A mezőgazdasági szakember védelmében Fontos hírről tudósítottak a közelmúltban a telexgé­pek: a MEDOSZ központi vezetőség ülése megvitatta egészségügyével. Erre em­lékeztet például, hogy 1963-ban 900 megvizsgált traktoros közül csaknem a mezőgazdasági üzemek 220-ról derült ki: egészsé- munkásvédelmi helyzetét. gi okok miatt nem alkal- A MEDOSZ központi ve- masak a traktorvezetésre, vezetőségi ülése felhívta az Az ilyen & ehhez hasonió illetékes állami szervek fi- ... . . . . , gyeimét: többet és intéz- Problémákat - bar jelen- ményesebben kell foglal- tős a munkaerőhiány kozni a mezőgazdaság rendezni kell. (Foto: Kinka László) Gondolatok az ipartelepítésről MANAPSÁG DEKÜ kérdéssé KÖZÉR- tatottság önmagában bár­vált az milyen fontos kérdésére. ipartelepítés. Megannyi ve- Sokkal összetettebb politi­lejárói: új munkaalkalmak, új szakmák, új termékek, új kommunális gondok. Míg az iparosítás általában jelzi a fejlődést, addig az ipar- telepítés a fejlődés konk­rét földrajzi helyét jelöli meg. Természetes tehát, hogy legközvetlenebbül az adott földrajzi területen élő emberek életére van hatással. Nem is olyan régen a magyar falvak számára szinte csak Budapest je­lentette a munkaalkalmat. Komoly erőfeszítések tör­téntek már eddig is, hogy ez megváltozzék. A meg­felelő arány kialakulásáig azonban még hosszú az út. A második ötéves tervben épülő 51 ipari üzemek több mint fele a kevésbé ipa­rosított rr'-,vékben és vá­rosokban létesül. A harma­dik ötéves terv elképzelé­sei még jelentősebb előre­haladást terveznek: amíg az ipa-ban foglalkoztatot­tak összlétszáma országo­kat gazdasági, műszaki fel­adat. Összefügg például más népgazdasági ágak fejlődésével is. Éppen ez­ért az ipari üzem telepí­tését nem helyes az egy­séges fejlesztési tervből kiragadva önmagában el­bírálni. Az összefüggések szám­bavétele nélkül a legjobb szándék is több kárt okoz­hat, mint hasznot. A terv­szerű előrelátást és vala­mennyi körülmény mérle­gelését nélkülöző telepítési döntés kedvezőtlen követ­kezményeinek példája a váci képcsőbúragyár, vagy a gyöngyösi vákuumtech­nikai gépgyár és a fél­vezetőgyár. Az eredeti el­határozás főleg csak az épületadottságokat vette fi­gyelembe. Viszont a gyön­gyösi esetben számításon kívül hagyta az intenzív mezőgazdaság és a közeli bányák munkaerőszükség­letét. Ezáltal az ipartele­pítéssel túlterhelte az san átlagán levelibb 10 amúgy is szűkös helyi mun- százalékkal emelkedne, ad- kaerőtartalékot. dig az alföldi megyékben 40—50 százalékkal nőne, fjvoSoics megyében pedig A HELYI SZERVEK ter­mészetesen a maguk terüle­tének elmaradottságát ér­maidnem megkétszereződ- zik a legsúlyosabb problé­mának. De érthető türel­metlenségük miatt előáll lalkoztatottak létszámának az a helyzet, hogy sürge­ne. Ugyanakkor Budapes­ten 1970-ig az ipari fog­legfeljebb 4—5 százalékos emelkedésére kerülne sor. A vidék iparosítását ter­mészetesen nem szabad le­egyszerűsíteni a foglalkoz­tik az ipartelepítést, ugyan­akkor szorgalmazzák a sző­kébb körzetükben a me­zőgazdaság belterjességé­nek növekedését is, holott a munkaerőhelyzetet figye- lembevéve esetleg csak az egyik fejlesztés látszik je­lenleg reálisnak. Nagyfokú előrelátás szükséges tehát ahhoz, hogy az ipar-telepí­tési előirányzatok össz­hangban legyenek más nép- gazdasági ágak helyi fej­lődésének méreteivel és irányaival. Nélkülözhetetlenül fon­tos a helyi érdekek alá­rendelése a népgazdasági érdekeknek. Ennek pedig csak az felelhet meg, ha minden terület fejlődése egyben az egész népgaz­daság érezhető fejlődését is jelenti. Hozzátartozik ehhez az is, hogy az egyes iparágak telepítési törek­véseinek sem lehet kizá­rólag az ágazat érdekei­nek alapján helyt adni, hanem csak a területfej­lesztés elveivel összhang­ban. így például az ipar­ágak legtöbbje jelenleg igyekszik a vidékre tele­pítést összekötni a számá­ra legkedvezőbb összponto­sítás és üzemnagyság lét­rehozásával: kevés helyen néhány nagyüzemet létre­hozni. Indokolt ez legtöbb iparágnál a járulékos be­ruházások könnyebb meg­valósíthatósága, továbbá a városiasodás és az életkö­rülmények gyorsabb fej­lődésének a lehetősége mi­att. Ugyanekkor az össz­pontosítás általános érvé­nyesítése ellen szól a mun­kaerő és a lakásellátás megoldásának nehézsége. Ezeket a decentralizált te­lepítéssel sokkal könnyebb megoldani. A helyes arány kialakí­tása nehéz, de nagyon fon­tos. Az első kezdeti számí­tásoknál a tervezők a ma­gasfokú összpontosítás le­hetőségét vizsgálják. Hosz- szútávon az ipartelepítés 60—70 százalékát az arra legalkalmasabb 30 vidéki helyre koncentrálták. Ki­derült, hogy ebben az eset­ben sok tízezer lakással többet kellene építeni, mint amennyit a 20 éves lakásépítési program elő­irányoz. Ez persze megva­lósíthatatlan. így tehát az látszik a legkedvezőbbnek, és megvalósíthatónak, ha az öt legnagyobb vidéki vá­rost (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr) ki­emelten fejlesztik és ezen­kívül még további 40 hely­re összpontosítják a telepí­tést, ahol lehetőleg ugyan­csak minden tekintetben kedvezőek a feltételek. E- mellett természetesen olyan helyekre is kerül majd ipar, ahol a helyi adottsá­gok hasznosítása, gazdasá­gi, vagy népességi ok in­dokolja. így például több nehézipari körzetben lehet telepíteni olyan könnyű­ipari üzemet, amely a he­lyi női munkaerőtartalékot kiaknázhatja. REMÉLHETŐ, HOGY a következő években immár átfogó telepítési és fejlesz­tési tervek alapján, sokol­dalúan megalapozva halad­hatunk tovább az ipari fejlődés útján. Faragó István gépállomások egymás kö­zött ccseréljenek olyan al­katrészeket, amelyet egy másik állomás, éppen e ja­vítási módszer alkalmazá­sával nélkülözni tud. Saját erőforrásból Mert az alkatrészellátás, a gondosabb előkészületek ellenére sem megnyugtató. Több millió forint értékű alkatrész gyártásának az ri napok, amikor a gép végre felépült hosszú be­tegségéből, s újra dolgoz­ni kezdett a szövetkezet földjén. A gépek folyamatos, Agrotröszt nem talált meg­szakszerű javítása egyre gyakoribb téma a mező- gazdasági üzemekben, hi­szen a naptár már novem­bert mutat, a termelőszö­vetkezetek és a gépállomá­sok javítóműhelyeiben el­felelő gazdát, s így bizo­nyos alkatrészek ezen a télen sem kerülnek le a hiánycikkek listájáról. Nem árt tehát, ha a gép­állomások Nógrád megyei Igazgatósága már most kezdik a gépek téli javítá- megteszi a szükséges in­sát. A tennivaló több, mint a korábbi évek bármelyi­kében volt. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyán kapott tájékoztatás szerint több mint ezer trak­tort, valamint az erőgépek­tézked seket, hogy a he­lyi erőforrásokra támasz­kodva enyhítsék a gépállo­mások alkatrész gondjait. A Salgótarjáni Acéláru­gyár segítségét például ta­valy is igénybe vették. S hez tartozó munkagépek mennyivel könnyebb lesz sokaságát vizsgálja át a té- a gépállomások munkája, li hónapokban a szerelők gyorsabb a gépek javítása, gondos szeme, hogy aztán ha a gondosabb előkészü- szakavatott kezek gyógyít- letek eredményeképpen sák a beteg részeket. A gépállomásokon — mert a gépek nagy részét a gépállomási javító mű­helyekben teszik újra mun­kaképessé — lényegesen szervezettebben, és jobb körülmények között kezdik meg a javítást, mint a múlt évben. Nemcsak azért, mert a járási tana nem az utolsó pillanatban kapkodnak majd fűhöz-fá- hoz. Elegendő szakemberf Több gépállomáson ki-' sért a szakemberhiány ré­me is. Igaz, a gépállomá­sokon mintegy háromszáz ember, technikusok, szere­csok mezőgazdasági szak- lók, műhelymunkások so- emberei, a gépállomások ra sietteti a beteg gépek főmérnökeivel, a szövetke- mielőbbi gyógyulását. A zeti vezetőkkel időben fel- tervek szerint ugyancsak a mérték a javításra váró tavalyi jó gyakorlathoz ha- gépek sorát, s ennek alap- sonlóan bevonják a javí­ján készítették el aztán a gépjavítási munka tervét. Több, a javításnál nélkü­lözhetetlen korszerű szer­számgép is a gépállomá­sok javító műhelyeiben, mint a korábbi években volt. A motor javításhoz szükséges fékpad már van minden gépállomáson és több marógépet is munká­ba állítanak. Számos mun­tási munkába a termelő- szövetkezetek mintegy 200' traktorosát is. A folyama­tos munkához azonban még ez is kevésnek bizo­nyul. A gépállomások a té­len szakmai továbbképző tanfolyamokon, sok mű­helymunkást képeznek; szakmunkássá. Ez kétség­kívül bizonyos minőségi változást hoz a gépek javí­kaeszközt maguk a gép- tásánál. Helyes lenne azon- állomások készítenek. Az ban, ha a termelőszövetke- Ersekvadkerti Gépjavító zeti vezetők lehetővé ten- Állomáson például szállító- nék, hogy minél több sző-' kocsikat, hűtővizsgáló be- vetkezeti tag tanulna eze rendezéseket készítenek a megye valamennyi gépál­lomásának. A bevált formában A szervezettebb, ered­ményesebb munkát szol­gálja az a tavalyi jól be­vált gyakorlat alkalmazása is, hogy egy-egy gépállo­más egy, legfeljebb két géptípus javítását végzi. A ken a tanfolyamokon. Mert) a példa azt bizonyítja, a szerelők a műhelymunká­sok számának növelését sem hanyagolhatják el a gépállomásokon, termelő- szövetkezetekben. Szervezettért Nincs még egy esztende­je, hogy a lapban Vissza­térő gondok címmel arról Pásztói Gépállomáson ja- írtunk, a készületlenség, a vítják például a salgótar­jáni járásban és a pásztói járás közös gazdaságaiban dolgozó lánctalpas trakto­rokat. Az ilyen munka- szervezésnek több előnye szűkös alkatrészellátás, a szakemberhiány évről-áv- re visszatérő gondjai meg­hiúsítják az olyan jó el­gondolások megvalósítását, mint a géptípusonkénti, is van. A szerelők, miután szalagrendszerű javítás. Az hosszabb ideig végeznek idén gondosabban, körülte­egy-egy munkafolyamatot, valóban mesterei lesznek szakmájuknak. Gyorsabb, eredményesebb lesz ígv a javítás, kevesebb a kény­szerpihenője a szövetkeze­tek határában dolgozó gé­peknek. Tavalyi példák sokasága bizonyítja, köny- nyebb így a hiányzó al­katrészek pótlása is. Lehe­tőség van arra, hogy a kintőbben készültek fel a gépjavításra a gépállomá­sok, a termelőszövetkeze­tek, mint a korábbi évben. S most a munka kezdetén még arra is megvan a le­hetőség, hogy szervezett intézkedésekkel, ha nem is teljesen, de útját állják a visszatérő gondoknak, az alkatrész- és szakem­berhiánynak. V. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom