Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-05 / 227. szám
6 N ö G K A D 1964. «evembar 5. csütörtök Állami gondozottak kozott Majlath gróf rezidenciáján £gy teherautónyi gyerek — Megváltozott az udvar Og® ssondják, Majláthdik Varga Katalin, a mesok kastélya közül tatért építtette északi fekvésűnek a cserhátsurányit, mivel a legforróbb nyári napokban e tájon szokta agyonütni az időt. E hajdanvolt, kényes szeszélynek ma az épületben elhelyezett gyógypedagógiai intézet adja meg tonna szenekben az árát. Mindenütt érzik a jóleső meleg. A kályháké és a szereteté egyaránt. Az igazgatóék — Örkényi Ferenc és felesége — gyermeket várnak. Oj öröm, új gond. Maholnap mindkettő beköszönt. Veszélyes az erdő A régebbi örömből pedig néhány hónap múlva új gond lett. Ez a gond a fénylőn feketeszemű Erzsiké, aki valahonnan a messzi Dunántúlról került a balassagyarmati járás hegyei közé- Tizennégy- éves koráig itt nevelkedett az intézetben, s hogy elérte a felső korhatárt, előtolakodott a kérdés: Mi legyen vele? Mint növendék nem maradhat az intézményben. A házaspár — hosszúhosszú fontolgatás után — úgy határozott, hogy magához, állami gondozásba veszi a kislányt. — S ekkor következett a meglepetés. emlékezik Örkényi Ferenc. — A többi gyerek között Er- szike a legkönnyebben irányíthatók közé tartozott, így, szűk családi körben vahéz boldogulnunk vele. Olykor szárnyaszegett, szomorú. étvágytalan. A minap ismerősök kisérték vissza az erdő tájáról. '— Megszökött? > — Nem. Csak nem szólt arról, hová megy. Itt körülöttünk hatalmas, sűrű az erdő< szakadékos a. hegy. — Ilyenformán mi lesz a kislánnyal? — érdeklőgyei tanács vb művelődési osztályának ifjúságvédelmi előadója— Jobban vigyázunk rá, mint eddig. S ha esetleg elkerülhetetlenné válik, hogy intézetbe adjuk, előzőleg nagyon megnézzük, hová kerül. Van fontosabb az esküvőnél Nyolc esztendeje — így tartja az eseményeket leegyszerűsítő pásztói száj- hagyomány — egy teherautó állt meg a községben. Utasai gyermekek voltak. S mind olyanok, akiknek szüleit a kalandvágy sodorta nyugatra, vagy taszította a sírba. G. Bálint is ezek között volt. Az elemista fiúcskát Bárány János termelőszövetkezeti gazda és felesége fogadta állami gondozásba. Szálltak az évek. A házaspár úgy gondolta, jobb lenne Bálintnak hozzá hasonló korú fiatalok között nevelkednie, ezért — fájó búcsúzás után — beadta a salgótarjáni kollégiumba. Az első év keserű csalódással végződött: az általános iskolában oly szorgalmasnak bizonyult kisdiák a gimnáziumban megbukott— Nem a gyerekben van a hiba, — vigasztalták, — Olyan fiú ez, akinek a családi kör az életeleme. Bálint visszakerült Pásztora, ahol úgy folytatja a tanulást, amint az ált János iskolában megkezdte. Happy end?... Dehogy. Bárány Jánosné, a nevelőanya éppúgy elköltözött* mint néhány évvel előbb az édes. Magára maradt a hitvan évnél korosabb, gazda, meg a se gyerek se legény fiú. Esznek, amit főznek; járnak abban, amit Km! álUún a blokká!é-éta ? jmtL kimosnak A férfikéztől idegen munkában a sógorasszony segít. Már amikor tud, mert saját háztartásától sem szakadhat el. — Meg kellene házasodni. Nem megy ez így a végtelenségig, — morfondírozott Bárány János, az ifjúságvédelmi előadóval töprengve. — Rászánná-e magát mégegyszer, János bácsi? — Rá én, ha olyasvalakiről lenne szó, akinek kedves a fiú, meg aki a fiúnak is kedves. Másként inkább maradjunk így, ahogy vagyunk. Az esküvőnél fontosabb nekem a gyerek. Örökbefogadás ? — Nevelés? Amíg a 21 -es országút sima betonján szalad a Moszkvics, arról beszélgetünk, mennyire szeretik az emberek a gyermeket. S furcsa, hogy míg sokan vállalkoznának örökbefogadásra> addig a nevelőszülői hajlandóság ritkább. Varga Katalin elmeséli egy szécsényi járási házaspár esetét- Ezek a szeretet- re vágyó emberek három évig kilincseltek, amíg gyermeket sikerült örök- befogadniok. Igaz, azt sem tudták, hová kell fordul- niok: a megyei tanács ifjúságvédelmi előadójához. — Ha most jelentkezne valaki ilyen kéréssel, tud- né-e teljesíteni? — Sajnos, nem. De lehetséges, hogy valamelyik, más megyebeli kollégám igen. — Létezik országos érvényű nyilvántartás örökbefogadható gyermekekről- esetleg - a Művelődésügyi Minisztériumban? Ügy hisszük, az ezzel kapcsolatos adminisztrációt két ember könnyen elláthatná. — Nem; nincs ilyen. Közben megérkezünk a festői szépségű Szorospatákra. Űtitársunk arra kéri a gépkocsivezetőt, hajtson lassan. — Annyi itt az egyforma ház, — úgy mond. Oláhék portáját arról ismerem meg, hogy nálunk a legtisztább a lépcső ■.. Ez az! Ej, de megváltozott ez az udvar.... Meg bizony, mert kisebb lett. Oláh Vilmosék a bányász-hűségjutalomból fürdőszobát építettek a ház mellé. Borváró Zoltán (Kinka László felvételei A számviteliek felelőssége OLlU {Gerő Sándor rajza) Találkozni még olyan termelőszövetkezeti vezetővel, aki azzal dicsekszik, hogy figyelemreméltó terméseredményeket értek el mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Bőbeszédűségre, dicsekvése csak akkor halkul el, amikor arról kérdezik, hogy mennyiért is termeltek egy mázsa búzát, egy liter tejet stb. Bár a legjobb termelőszövetkezetekben már folyamatosan mérik, vizsgálják a költségeket, tehát elemzik a termelést, a közös gazdaságok nagyobb többségében még bőséges a tennivaló a számviteli munka megszilárdításáért. A mezőgazdaságot irányító szervek ezirányú törekvései szépen gyümölcsöztek, hiszen lényegében két év alatt befejeződött a termelőszövetkezetekben az áttérés az egyszerű rova- tos könyvelésről a kettős könyvelésre. Ezalatt az idő alatt általánossá tették az önköltségszámítást. Ha nagyszerű gyakorlati eredményekről még nem is lehet beszélni, a bekövetkezett mennyiségi és minőségi változás lehetőséget teremtett a „mennyiért" szemlélet kialakítására. A számviteli munka megszilárdításának utóbbi évei szép eredményeket hoztak több temelőszövetkeze- tünkben. Elsősorban azokban a közös gazdaságokban, ahol a főkönyvelők hozzáértése párosult a lelkesedéssel. Ezeken a helyeken az eredmények megszilárdítására a számviteli munka finomítására van szükség, míg másutt éppen az említett eredmények elérése legyen a cél. Számos közös gazdaság sz.ítnmények után kullog. Sok baj van például a tagnyilvántartással. A tagokkal kapcsolatos régebbi elszámolásokat nem őrzik meg. De mi lesz akikor, majd ha valamelyik tag nyugdíjért folyamodik? Vajon miből fogják megállapítani a nyugdíjhoz szükséges adatokat? Ugyancsak lehetne beszélni az állóeszköz nyilvántartás, a selejtezés és egyéb fontos tennivalók pontatlanságáról, vagy teljes hiányáról is. Nem kell bővebben magyarázni, mennyire fontos a számviteli munka! De arról már beszélni kell, hogy a pontatlanság fölöslegessé teszi a ráfordított munkát, semmi 'haszonnal nem jár. Helytelen az a szemlélet, hogy a főkönyvelő bűvész, majd ő mindent elintéz. A számokban könyörtelen törvényszerűségek érvényesülnek, amelyeket nem lehet megváltoztatni. A tei'melés hibáit a számokkal nem lehet elkendőzni — ez csak a számok önkényes törvénytelen alkalmazásával lehetséges, ami veszélyes a gazdaság pénzügyi egyensúlyára. A főkönyvelők, könyvelők, számviteli dolgozók felelősségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, szerepük nagyon jelentős a megtermelt értékek pontos számontartásában. Szarvasge- dén például, ahol minden traktorosnak saját kulcsa van az üzemanyagraktárhoz. vagy Terényben, ahol nem állítanak ki bizonylatot a kiadott anyagokról, elképzelhető mennyire 'esz nontos az év végi összesítés. , Sok baj van még a fuvarozással is a termelőszöviteli apparátusa az ese- vetkezetek egy részében. Régi rossz szokás, hogy nem utalványozzák rendesen a szállításokat. Szátokon a fogatosok, személyes anyagi érdekeltsége dönti el, hogy hová mennek fuvarozni, Szűgyben pedig aikkor mennek fuvarozni a lovakkal, amikor akarnak, Jónéhány termelőszövetkezetben hiányosságok tapasztalhatok a kiszállási vagy a reprezentációs költségek felhasználásában is. Elgondolkoztató, hogy néhány gyengéit gazdálkodó termelőszövetkezetekbe n indokolatlanul magas a reprezentációs költség. Persze az is helytelen felfogás, hogy csak a számviteli dolgozók feladata a pénzügyi, bizonylati fegyelem betartása. Ez végső soron a termelőszövetkezet minden vezetőjének kötelessége. Nem szólva arról, hogy a termelőszövetkezet minden tagjának — vezetőnek, beosztottnak egyaránt — lelkiismereti kérdésként 'kell közel n ie a közös tulajdon számontartását, megőrzését. Ezzel megkönnyítik, elősegítik a számviteli tevékenységet. A termelőszövetkezetek előtt nagy termelési feladatok állnak, ami szükségszerűen megköveteli a számviteli munka magasabb színvonalát. Ahhoz azonban, hogy a főkönyvelők, s más számviteli dolgozók a jövőben hatékonyabb munkát .fejtsenek ki, mindenekelőtt politikailag és szakmailag kell tovább tanulniok. Csak alapos szakmai ismeretek bil-tokában lehet helyes üzemelemzést végezni. Márpedig a termelés folyamatos. rendszeres elemzése nélkül elképzelhetetlen a gazdaságos termelés. F. A. Á Nautilus-őrs Üj őrs alakult a Rákóczi úti iskolában. Hajó nevei választottak. Az őrs valamennyi tagja hajós-szakkörbe jár, s már az első vitorlás készítésénél tartanak. A. nyolcadikos fiúk őrsé azonban most forrong csak igazán. November 7-re készül a Nautilus őrs. Ezen a héten senki sem kaphat figyelmeztetőt.. Csak jó felelet és tiszta osztály. Ez a jelszó. Ebbe az őrségbe engem), is bevontak, amely egy levéllel kezdődött. — A Nautilus őrs névé-1, ben kéréssel fordulok Ön-1 hoz, hogy november 7 al-t kaiméból egy megemlékez zést szíveskedjék írni. Elő-' re is köszönöm! Enyedy Balázs őrsvezető — így az alkalmi és sebtében papírra vetett kérelem. Azt hiszem senki nem) lett volna, aki nemmel vá-\ laszol. Egy részt idézek: — Az orosz balti flotta hadihajója, az Auróra, a Nyikolajev-híd melletti Né- va-kikötöben horgonyzott. S a volt cári tengeri, cirkáló nevéhez méltóan teljesítette nagy történelmi feladatát. Ezen az éjszakán győzött tehát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Párizsi Kommün utáni második proletárdiktatúra, a világ első szovjet hatalma. Az Auróra teljesítette történelmi küldetését. 194S óta történelmi emlékként őrzik a hajót a Névén. — Minden bizonnyal ezután tovább nő az őrsbeliek hajós büszkesége.
