Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-01 / 224. szám
NÖGSAB 5 1964 november i. vasárnap Teljes üzem a földeken I étik a húsát a balassagyarmati járásban Hétszáz hold cukorrépa termését már betakarították Mélyszántás Diósjenön Vetik a búzát a balassagyarmati járás homokos talajain, a dejtári József Attila, az érsekvadkerti Magyar Csehszlovák Barátság. a balassagyarmati Palócföld, a patvarci Lenin termelőszövetkezetekben. valamint a honti, a hugyagi és a szügyi gazdaságok határában. A tervezett 7 550 holdból több mint 5 500 holdon, — még a huzamos esőt megelőzve — földbe tették a búzát. Hogy a hosszantartó októberi esőzés után a hét elején már újra_ megkezdhették a talajelőkészítést és a búzavetést, nem pusztán a homoktalajok ilacsony víztartó képességével magyarázható. A járás valamennyi kö- tös gazdaságában a megváltozott helyzetben a munka szervezésének, előkészítésének időszaka volt az elmúlt két hét. Az elmaradt búzavetés gyors pótlására intézkedések sorát tették. Azokban a termelő- szövetkezetekben. ahol a kukoricatörés késleltette volna a talajelőkeszítő és vetőgépek munkáját, megváltoztatták a búzavetés helyét, s a nagyobb teljesítményű, de nehezebb gépi vontatású vetőgépeket felváltották a fogatos vetőgépek. Az elmúlt napokban mintegy 140 fogatos vetőgépet készítettek elő a munkára a balassagyarmati járásban, s a gépek jelentős része a hét közepén már munkához -látott. A traktorok nagy része, amelyek a szántás és vetés me'>"vorsításában segíteni még nem tudnak, a cukorrépát szállítják, A cukorrépa betakarítása ugyanis a kedvezőtlen időjárás ellenére sem állt meg. A csaknem ezer holdnyi cukorrépa termésének nagy részét, — jó hétszáz holdról. — már betakarították. A hét közepén ugyancsak munkához láttak a rétsági járás több termelő- szövetkezetében is. A tol- mácsi Szabadság Termelő- szövetkezetben saját traktorukkal már szántanak. A diósj.enői Űj Barázda Termelőszövetkezetben, — az elsők között végeztek az őszi búzavetéssel, — ugyancsak mélyszántást végeznek a gépek. A Tolmácsi Gépállomás traktorosai szántén munkához láttak már több mező- gazdasági üzemben. Munkájuk nem kis erőfeszítést kíván az esőáztatta, sáros földeken. A nógrádi termelőszövetkezet vezetői a gépállomás Sz—100-as traktorát még nem engedték dolgozni, mert attól tartanak nem lesz megfelelő minőségű a munkája. A gépek mellett kint vannak a földeken a legtöbb termelőszövetkezetben a szövetkezeti tagok is. Tovább folytatják a korábban megkezdett munkát, a cukorrépa betakarítása Hivatástudat... felelősségérzet fegyelem... A Nógrád nemrég egyik cikkében foglalkozott trösztünk baleseti helyzetével. A cikk megállapítja, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt az idén is nagy erőfeszítéseket tett mind anyagi, mind szervezeti vonatkozásban. Milliókat költöttünk el a munkásvédelemre, biztonsági berendezésekre. balesetelhárítási propagandára. Ezek az erőfeszítések azonban nem hozták meg a kívánt eredményt. Mem vezetői tulajdonság A hibák legfőbb oka a fegyelem lazulása és a felelősségérzet hiánjia, Nézzük meg. mi a helyTermelőszövetkezeti elnökök továbbképző tanfolyama indul Hétfőn kezdődik a termelőszövetkezeti elnökök kéthetes továbbképző tanfolyama. amelyet Eresztvényben két turnusban bonyolítanak le. Az elsőben azok a termelőszövetkezeti elnökök vesznek részt, akiknek a gazdaságában már nem okoz nagyobb gondot az őszi mezőgazdasági munka, és megfelelő helyettessel is rendelkeznek. A második turnusban pedig azok a tsz elnökök, akik az előző tanfolyamról kimaradtak. Már elkészítették a tanfolyam programját. Neves mezőgazdasági szakemberek tartanak előadásokat, többek között a népgazdaság helyzetéről, a XXI. ötéves terv feladatairól; a Megye növénytermesztésének helyzeteiről; az _ állattenyésztés tennivalóiról. Megtárgyalják a tsz-bizottságok szerepét és a tsz demokráciát, valamint az operatív és a távlati tervezés problémáit is. ÖREG UTCA Kinka László felvétele Vigyázat, életveszélyes! A törvény szigorával... A NÓGRÁD MEGYEI Tanács Építőipari Vállalatánál fegyelmi eljárást indítottak néhány dolgozó ellen: Az ÉMÁSZ körzeti szerelőjének jelentése szerint Cereden önkényesen kikapcsolták a községbe vezető kisfeszültségű hálózatot, a kapcsolószekrényt felnyitották és gumikábellel áramot vittek a vállalat itteni építkezéséhez. Ezzel olyan üzemi állapotot teremtettek a vezetéken, amelyről — a leleplezés pillanatáig az ÉMÁSZ szakemberei nem tudtak. A kontárkodásnak súlyos baleset lehetett volna az eredménye. A tettesek a körzeti szerelő figyelmeztetésére szidalmakkal és ííurva fenyegetőzéssel válaszoltak. Október 16-án, a GELKA szerelője Karancsalján, a Rákóczi úton felment az egyik villanyoszlopra, s a kiégett olvado biztosítót drótdarabbal átkötötte. Tekintve, hogy nem ismeri — nem is ismerheti — a vezeték üzemi állapotát — őt is súlyos baleset érhette volna. Ettől eltikintve az olvadó biztosító szakszerűtlen „kijavításával” megteremtette a feltételét annak, hogy egy zárlatos berendezés most már nem csupán egy házban, de az egész útsoron megszakítja az áramszolgáltatást. AZ ÉMÁSZ IGAZGATÓJA hasonló visszaélések megakadályozására szólította fel a Salgótarjáni Tempó KTSZ-t is, ahonnan válaszként konkrétumokat kértek. íme: Kotrocó pusztán, a Haladás Termelőszövetkezet majorjában, Karancs- lapujtőn az Uj Élet Termelőszövetkezet majorjában a salgótarjáni Tempó KTSZ dolgozói szárító ventillátor szerelésén dolgoztak. Saját szakállukra kikapcsolták a nagyfeszültségű leágazást, feltörték a kapcsolószekrényt és egy berg- mancső közbeiktatásával háromsarkú konnektort szereltek a trafóház oszlopára. Az itteni vezeték primér oldalának húszezer, szekunder oldalának háromszáznyolcvan wolt feszültsége halálát okozhatta volna a Tempó KTSZ szerelőinek. Az üzemi állapot avatatlan és törvénytelen megváltoztatása tüzet is okozhat. Megtörténhetett volna az is, hogy valamely hiba elhárítása végett kiszálló gyanútlan ÉMÁSZ szerelőt jóvátehetetlen szerencsétlenség éri. A MINAP A KUTAK vámszedői ellen emeltünk szót, most ha lehet még élesebben kell tiltakoznunk az ellen, hogy vilamos vezetékeken és berendezéseken lelkiismeretlen kezek babráljanak. Nyugtalanító, hogy az ÉMÁSZ szakembereinek tapasztalatai szerint az efféle beavatkozások az utóbbi időben elszaporodtak. Pedig a megyei és a városi villanyhálózat több pontján rekonstrukciót hajtanak végre. A vezetékek üzemi állapota emiatt, de néha a városi ipari üzemek pillanatnyi szükségleteinek következtében is egyik percről a másikra változhat. Amelyről — magától értetődően — nem értesítik sem a GELKA, sem a Tempó KTSZ, sem a tatarozó vállalat, sem más vállalat dolgozóit. Annál is inkább, mert az ÉMÁSZ kezelésében lévő vezetékekhez és berendezésekhez az áram- szolgáltató vállalat dolgozóin kívül más — ha még olyan képzett villanyszerelő is — nem nyúlhat. Ha mégis megteszi — s a példák sajnos ezt bizonyítják —, nemcsak önmaguk, de mások testi épségét, életét veszélyeztetik, esetleg tetemes anyagi kárt okozhatnak. MÉG MIELŐTT emiatt bárhol tragédia történne, kell a kontár kezeket félreütni a törvény szigorával. Csizmadia Géza zet ebben a tekintetben a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél. Nyílván a meglazult . fegyelemre, felelősségérzet hiányára vezethető vissza, hogy az idén a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 457 esetben állított le munkahelyet szabálytalanság, biztonsági előírások be nem tartása miatt. Ugyancsak ebben az évben, eddig 226 műszaki, 293 fizikai dolgozót bírságoltak meg 71 600 forintra mulasztásokért A tröszt saját hatáskörében is élt a törvényes eszközökkel. Az előbb említett okok miatt 22 esetben prémiumot, 12 esetben pedig csapatvezetői pótlékot vontunk el 17 800 fprint értékben. Ez a kép azonban nem általában jellemző trösztünkre. Fényes példák a kötelességvállalásra, hivatásérzetre és a fegyelemre a fctribesi gázbetörés eseményei. Ismeretes, hogy az országban egyedülálló szénsavgáz kitörés elhárítása során a felelős műszaki vezetők éjt nappallá téve, tudásuk legjavát, fizikai képességük maximumát adva törekedtek elsősorban az emberek testi épségének biztosítására, a veszély elhárítására. Ilyen szervezettség és fegyelem mellett nem is fordult elő egy karcolás sem. A tiribesi mentési munkálatok Irányításában részt vett üzemi és tröszti dolgozók közül- is kiemelkedett Szebényi Ferenc bányaüzemi főmérnök, aki saját életét veszélyeztetve személyesen mutatott példát a helvtállásban. De lehet-e felelősségérzetről beszélni a szilváskői táróban bekövetkezett ha- ’álos balesetnél? Amikor kiszálltunk a helyszínre megkérdeztem Koczka Jánost, az éjieles aknászt, hogyan történt a baleset? Nem tudott felvilágosítást '•dni. nem tudta térképen sem megjelölni a baleset helvét, mert a baleset bekövetkezéséig. hajnali fél •háromig nem járt a munkahelyen. nem győződött meg annak biztonsági állapotáról, elmulasztotta az ellenőrzést. Később kiderült, hogy a munkahely biztosítását nem a technológiai utasításnak megfelelően végezték. A ménkesi bányaüzemnél az előfeltételek hiányában olyan kamrafejtési módszert kellett alkalmaznunk, amely biztonsági, műszaki-gazdasági vonatkozásban nem volt kielégítő. A merev, rideg fedü rendszeres gondozása az eddig alkalmazott kamrafejtéssel nem volt lehetséges. Több esetben súlyos baleset is előfordult. A tröszt vezetősége hosz- szas kutatási tevékenységgel, gondos utánjárással biztosította az előkészületeket a már októberben megindított frontfejtés kivitelezésére. Hosszú lenne felsorolni azt a sok gondot, amit a frontfejtés telepítése előtt meg kellett oldani, de sikerült, és ma már működik a 84 folyóméter homloké koncentrált fejtés. Más kérdés, milyen tevékenységet fejtett ki ennek I érekében a ménkesi üzemvezetőség, saanugte mteisi, Nagy Oszkár felek* nsésaa* ki vezető? Meghálált Már a kezdet kezdetem észre lehetett venni, hogy idegenkedik a frontfejtéstől. Ez abban jutott kifejezésre, hogy az előkészítő munka vontatottan haladt Az első omlasztási kísérlet is csak több napos késéssel történt meg és kivitelezési hibák miatt nem sikerült. Újabb tetemes idő és munka felhasználásával a gondatlanul előkészített robbantási éljárást meg kellett ismételni. Akkor, amikor az üzem ilyen rendkívüli esemény előtt állt. hisz a sikertől függ az üzem jövője. Nagy Oszkár nem tartotta fontosnak, hogy a munkálatokat a helyszínen irányítsa, helyette nyugodt lelkiismeref- t.el ment lakodalomba. Ménkesre Nagy Oszkár helyére olyan technikust akartunk helyezni, akinek az üzemvezetésben, különösen a frontművelésben évtizedes gyakorlata van. Ez a technikus Wisovszki Ferenc a ltányási üzem bányamestere. Erről többízben beszélgettünk wie. benne láttuk a megbízható megoldást. Három szobás lakást, kertet, gyümölcsöst garázst és fizetésemelés* ígértünk, ennek ellenére sem vállalta a feladatot hivatkozva a legkülönbözőbb és legképtelenebb okokra. A trösztnél működő és .sok sikeres harcot megvívó műszaki kollektívában akadnak még ih-en felfogassal rendelkezők, de örvendetes. hogy mind kevesebben. Ménkesen is megoldódott a gond. mert Bakos Péter bányamérnök a nagybátonyi bányaüzem műszaki csoportvezetőié elvállalta a ménkesi üzem. azon belül a frontfejtés megszervezését és vezetését. Ib’en mérnököket, mi csak üdvözölni tudunk. HatérexsH irányításra van siükség A nógrádi bányászok, fizikai és műszaki dolgozók a múltban és azóta is helytálltak. Nem egyszer vívták már ki az egész ország elismerését jó munkájukkal. Sajnos, e két vezető rossz magatartása a ve zetés színvonalára, a fizikai dolgozók fegyelmére is kihat. Ott. ahol kényelmesség, nemtörődömség üti fel a fejét, ahol hiányzik a hivatástudat és a felelősségérzet, ott lazul a fegyelem. sokasodik a belese' tek száma és nem tudnak megfelelni a népgazdaság követelményeinek. A bányászok mindig szerették, és követték a szigorú, határozott, szakmáját értő és szerető, vezetőket. Csak az ilyeneknek van tekintélyük. Őket erősítjük a vezetésben, akik tudnak és akarnak fegyelmet tartant, balesetmentesen munkál szervezni. Pothomík József a Nógrádi Szénbányászát! Tröszt igazgatója..
