Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-21 / 240. szám
W64. november 21. szorru^ NÖGRAD Szigorú mérce Az új és a korszerű Kevés fogalom van, bonyolult feladat, a szel- amely az utóbbi években lemi és fizikai erők kon- annyit szépéit volna a na- centrálását igényli. De ten- pilapok hasábjain; mint ez: ni kell. És ahol az üzem világszínvonal. Nagyon in- gépparkját felújították, a dokolt. hiszen az ipari te- legkorszerűbb gépeket, vékenység legfontosabb cél- gépegységeket sorompóba kitűzését summázza, egy állították a terv teljesíté- szóban tömörítve a meg- séért, a korszerű gyártóoldandó feladatok sokasá- berendezésekkel nagy mu- gát; egyebek között a kor- lasztás volna elavult ter- szerűséget, a jó minőséget, mékeket gyártani. a versenyképes árut. , , , Ezért üdvözlendő minden Mindenről most azért olyan törekvés, amely koridőszerű szót ejteni, mert szerű új cikk gyártását az üzemekben elkészültek szolgálja. Hangsúlyozva a a jövő év műszaki fejlesz- korszerűt és nem csupán tési tervek, sőt a Kohó- és az újat. Mert a kettő nem Gépipari Minisztériumban azonos. A mérce ugyanis már a terveket felülbíráló nagyon szigorú, s ami bizottság is befejezte te- könnyűnek találtatott, hiá- vékenységét. A vélemény: ba új cikk, már születése az üzemek zöme felkészült pillanatában avulttá válik, a korszerű termékek gyár- örömmel állapíthatjuk tására, az elavult cikkek meg: egyre több magyar termelésének beszüntetésé- gyártmány alkalmazkodik ma már sikerrel ehhez a szigorú mércéhez. Ezt bizonyítják a KGM-ben jóváhagyott műszaki intézkedési tervek is. re. Ebben a tekintetben is sürget a fejlődés. Igaz. ugyan, hogy egy-egy új gyártmány előkészítése, gyártásának megszer/e;#.se R. S. Földművesszövetkezeteink számvetése A földművesszövetkeze- vetkezetek vezetői, hogy a tek vezetőségei minden munkát se zavarják, a esztendőben két esetben be- munka szünetében, cso- számolási kötelezettséggel portos beszélgetésen tájé- tartoznak a tagságnak, koztatják a tagságot. adnak számot a földmű- A foldmuvesszovetkezeü vesszövetkezet tagságának kiskereskedelem ruhazati- a féléves eredményekről, es vegyesipamkk forgalmának emelkedese kulon- Egyes községekben a be- külön is és gyüttesen is számolók iránt nagy ér- felülmúlta a megye többi deklődés nyilvánul meg. kereskedelmi szektorának Az érsekvadkerti gyűlésen forgalomfejlődését. Ez mu- 457 szövetkezeti tag je- tatja, hogy a falusi lakoslent meg. A beszámoló azt ság vásárlási ereje megbizonyította, hogy a föld- nőtt és ez növeli a földmű- művesszövetkezet jó ered- vesszövetkezetek felelőssé- ményeket ért el. Újabb gét. építkezésekkel bővítették a kereskedelmi hálózatot. Ecsegen 350 résztvevő jelenlétében bonyolították le a beszámolót. Megnehezíti a munkát, hogy a beszámolás arra az időszakra' esik, amikor az kisvendéglő, esős időjárás okozta kése- több helyen A beruházások teljesítését gátolták a kivitelezésben fennálló késedelmek. Ennek ellenére elkészült a bokori italbolt, a pásztói vesúti vendéglő, a rétsági Azonkívül felújításokat delmet pótolják a falvak és kisebb dolgozói. A földművesszö- végeznek. beruházásokat Miért mostoha gyermekek? (Tudósítónktól.) Nemes, szép tervek megvalósítását tűzte maga elé tavasszal a hugyagi Magyar-Szovjet Barátság Termelszövetkezetben Antal Ferencné szocialista címért küzdő munkacsapata. A tizennégy asszony 5 hold paradicsom, 8 hold dohány, 7 hold dinnye, 15 hold kukorica, s több hold cukorrépa megmunkálását vállalta az idén. Az asszonyok szorgalmát, lelkiismeretes munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 56 éves Varsi Mihályné munhzegység könyvébe is 280 egységet jegyeztek eddig. Pedig a kapálásnál sokszor csak tized munkaegységekkel fizetik az asz- szonyok napi fáradozását. Persze lényegesen köny- nyebb lenne a dolguk, ha a szövetkezet vezetői nagyobb megbecsülésben részesítenék a szövetkezet szorgalmas asszony tagjait, segítenék munkájukat- Még a tavasszal megígérték nekik, hogy könnyűének munkájukon, a foga- tosok lókzpával egyszer végig járják a kapásnövények földjét. Az asszonyok azonban hiába vártak a fogatosokra. Hozzáláttak a kapáláshoz ők maguk. Így bizony a magasra nőtt gyomok között munkájuk kétszeres erőfeszítést kívánt. * Antalné munkacsapata már tavaly nekirugcszko- dott, hogy elnyerjék a szocialista címet. Nem rajtuk múlott, hogy akkor nem koronázta siker vállalkozásukat. A kudarc oka > ha~ sonló volt mostani gondjaikhoz: a szövetkezet vezetői nem biztosították a megfelelő körülményeket ahhoz, hogy az asszonyok nyugodtan dolgozhassanak. Takács Lajosné Példák as Acélárugyárból A munkahely nem cirkusz! A felelőtlenség szüli a baleseteket Kovács Sándor, a sál- rencse, hogy nem valami gótarjáni Acálárugyár gépre, hanem egy üres vasöntödéjének kokilla- ládára, formázóját szeptember elején súlyos baleset érte. A nedves kokillafelöntés beszívódását akarta pótolni, a kifröccsenő vas égési sebeket ejtett a testén. Helyrehozhatatlan baj ezúttal nem történt, Kovács Sándor a kórházban meggyógyult. Az esetről eny- nyit mond: — Előző nap esett az eső és én a beöntés előtt nem néztem meg a lámpával, hogy a formában van-e víz. De ott volt a művezető és a osoportve- zető is. Ki hét a hibás? Egyrészt: aki odaállította. Másrészt maga a dolgozó, akinek viszont be kellett . ken volna tartania a munka- 8 védelmi szabályokat, akár nak csökkentésére ló tervekről: — Az év hátealéwS készében a gazdaságvezeSSk, u i , a gyáregységvezetők JteNem puszta Olemzés tézkedési tervet dolgoznak ........ ............. ki a balesetek mege&őaéE példákat egészítsük sének módjairól. SzáJssae- ki egy felméréssel: rübbé tesszük az oktatást, Vállalati szinten 1963- s a dolgozókat anyagilag tói ez év harmadik ne- is ösztönözzük a balesetek gyedére háromtól négyre megelőzésében. TervezzrfSk, emelkedett a balesetek hogy a szocialista brigá- száma. Az egy hónapra dóknál konkrét feladat leeső kiesett munkanapok gyen a balesetek megelő- száma pedig 281-ről 436- zése. Mindezeken ksvQt ra. Valamennyi termelő újra élővé tesszük a gyáregységnél több lett a munkavédelmi őrség te- baleset, kivéve az energia vékenységét, s ez vonatás a munkásellátás gyár- kozák a szakszervezeti részleget. A legnagyobb munkavédelmi aktívák- az emelkedés az Acélön- ra is. tödében (131 százalék), a Vasöntödében (74 százalék), valamint a Huzalmű és a Kovácsoló gyáregyFurcsa válasz... Az okok között Természetesen nem- csak az egészségügyi és több szocialista létesítmények felettesei utasítása ellené- dolgot említ a beszámoló, bővítésén van a hangsúly, re is. Szól arról, hogy a havi hanem a munkahelyek, a munkavédelmi oktatást munkakörülmények bízformálisan tonságáról is. Vagyis nem végzik a művezetők, csu- állandó balesetveszély-d pán a részvételt íratják ^ amit Kovács Sándor Említhetnénk még Bale- esetenként za Sándor dróthúzó balesetét, akj a többfokozatú _ __ d róthúzógépen a húzódob aiá a dolgozóval. Ezt fő- toWTaToVmázr^emiít* palast felülete erdesiteset Ieg acél_ & vasöntö kézben tartott köszörűkő- dében lehet tapasztalni, darabbal végezte, közben Számos baleset következik a huzalszál a dobra fogta a kesztyűjét és őt felrántotta a gépre. Ha a gépen nincs meg, üzemképes a kapcsoló, akkor balesete halállal végződik. munkahely zsúfoltságáról? Aizt mondja: — Mi a salak fölött ön-' tünk. Nines hova lehúznunk a salakot, nincs hely, így a lábunk alatt be a szabálytalan munkavégzés, vagy az óvórendszabályok betartásának eln®n? mulasztása következtében nőnek a kupacok. Esőzé biztonsági iS) amint azt előbb emlí- sek után víz, salak összetett példáink ugyancsak keveredik, úgy lépkedünk, igazolnak. a mocsárban, mint a góAz okok puszta elemzé- lya. Mi egyszer már meg- sével természetesen nem kérdeztük a főművezetőt, elégedhetünk meg, nem hogy md történik akkor, elégszik meg a vállalat ha mi itt nem öntünk, vezetősége sem. Horváth hiszen egy szédülés, egy Gyula munkavédelmi ősz- botlás, máris kész a bale- jét vélte cirkuszi mutat- tályvezető és Tóth József, set. Azt válaszolta a főa szakszervezeti bizottság művezető: akkor elmen- munkavédelmi felelősé- ték haza, mert más hely nek helyettese így tájé- nincs... Vagy szóljunk a fiatal Imre László, a TMK bádogosának balesetéről, amely szintén tipikus példája a fegyelmezetlenségnek. ö a hengermű teteványra alkalmas helynek, ahonnan a raktárcsarnokba zuhant Különös sze- koztat a balesetek számáTakarékosabb szerszámgazdálkodást Mint ismeretes a szerszámok egy részénél a kopás gyakorta a század- milliméternél is kissebb határok között mozog, mégis ez a jelentéktelennek látszó fémveszteség már kétségessé teszi a A Csepel Autógyár részére készülnek a balassagyarmati Fémtömegcikk Ipa- ri Vállalatnál a D—455 tehergépkocsik billenő pl atói. (Koppány György felvétele) hatóságát. Érthető tehát, nosítottak meg. Módszerük hogy az üzemek is fontos- bevezetése nem került nak tartják a használt egyetlen fillérbe sem, még- szerszámok intézményes is sökmillió forint értékű felújítását. szerszám megóvását eredEzek közül az egyik ményezte. Ez a „módszer” leghatásosabb forma az nem más mint a jó szem- „átköszörülés”. Ennek a léltető, felvilágosító mun- szerszám további használ- módszernek az a lényege, ka. A gyár különböző hogy a drága gépi dörzs- üzemeiben kirakták a kü- árakat, ha mérettűrés alá lönféle szerszámokat és kopnak nem küldik el mindegyik mellé odaírták, beolvasztásra, hanem át- hogy annak mennyi a beköszörülik egy alacso- szerzési ára. így a dolgo- nyabb méretre. zók előtt ismertté vált, Az ilyen és hasonló el- hogy szerszámokkal milyen járások meghonosítása kü- nagy értéket bíznak gond- lönösen a közép- és kis- jaikra. üzemeknél még kezdetén A tapasztalatok bizonyít- tart. Pedig ezeknek a mód- ják: ahol a munkások tud- szereknek a bevezetése ják, hogy mibe kerülnek rendszerint alig igényel a szerszámok, ott nagyobb beruházási költséget. gonddal bánnak ezekkel a A takarékosságnak az drága gyártó eszközökkel, említettek mellett van És, hogy ez a nagyobb egy kézenfekvőbb, de még gondosság mit jelenthet ugyancsak feltárásra váró megtakarítás szempontjá- tartaléka: a szerszámok- ból népgazdaságunknak, kai való jobb bánásmód, elegendő, ha megemlítjük: Az üzemek egy részében a Kohó- és Gépipari Mi- a dolgozók — mivel nem nisztérium területén éven- kellőképpen ismerik a te csaknem 3 milliárd fo- szerszámok értékét — nem rint értékű szerszámot fordítanak elég figyelmet használnak fel. A szakem- a szerszámok megóvására, berek szerint ennek az a karbantartására. Emiatt értéknek a 20-30 százalé- sok drága szerszám idő ka megtakaríthátó volna, előtt kárba vész. Ez pedig több száz millió A Győri Járműipari Mű- forintot jelent. Bőven meg- veknál a szerszámgazdái- térül tehát minden olyan kodás megjavítására — a fáradozás, ami a szerszám- többi között — egy jó, kö- takarékosság érdekében vetésre méltó eljárást ho- történik. Igen, a zsúfoltság súlyos gondként nehezedik az egész üzemre, Barcs József munkavédel- mi előadó szerint ez egyik legnagyobb baj. — A felszabadulás előtt itt 2 400-600 ember dolgozott, most ugyanazon a kerítésen belül 4 650 —* mondja. — Valamint itt halmozódik a nyersanyag, a félkész- és a készáru is Nincs hely! S ezt véglegesen szerintünk majd csak a profilizálás fogja megoldani. De a feladat addig is sürget. S ez, amint azt az Acélárugyárban is jól látják, nem tőr halasztást Tettes: a fegyelmezetlenség Nemrég miniszteri felhívás jelent meg, miszerint a kohó- és a gépi-1 parban általánosan súlyosbodott a baleseti helyzet. E felhívásban a tárca területén előforduló halálos baleseteket elemzik, * megállapítják, hogy a döntő tényező a fegyelmezetlenség, s munfcafegyelerB lazulása, a óvórendszabályok alkalmazásának elmulasztása mind a műszakiak, mind a fizikai dolgozók részéről. Ezen általános jegyek az Acélárugyárban s jelentkeznek. Minden ott dolgoz! feladata fellépni ellenük. S ezt elsősorban és mindenek felett az élei törvényei követelik. J*fti nemét
