Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-21 / 240. szám

6 M6QSÄB 1964 acwwsTíb«* SL saarat*#: PályaválaiatAsí tanácsadás Fiatalok a kereskedelemben A KERESKEDELEMNEK megyénkben 236 ezer la­kosnak az élelmiszerrel és iparcikkekkel való ellátását kel! biztosítani. Ezeknek a feladatoknak ellátására úgy az irányítás. mint a végrehajtás terén képzett, a kereskedelmet szerető szakemberekre van szük­ség Olyan szakemberek kel­lenek ehhez a feladathoz, akik megfelelő áruísmeret mellett az eladáshoz álta­lános műveltséggel, em­berismerettel, áruforgalmi, kereskedelem-szervezési, piackutatási és még sok egyéb ismerettel rendelkez­nek Ismerni kell a higié­niai követelmények mellett az áru sajátosságait, rak­tározási feltételeit és a fel- használás célját. Kereskedelmünk minden minden ágában megtalál­hatók a kiváló szakembe­rek. Több kereskedelmi dogozónk részesült magas kitüntetésben, erkölcsi el­ismerésben Sok boltunk vezetője és dolgozó kollek­tívája fáradságot nem is­merő előzékeny és udva­rias munkával, öntudatos, fegyelmezett magatartás­sal vívta ki vevői elisme­rését, A Nógrád megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalat salgótarjáni 363. sz, férfi konfekció, 353. sz. kötött divatáru, a 370. sz, vas-edény, továbbá a ba­lassagyarmati 330. sz, gyermekruházati boltok va­lósággal vonzzák a vásár­lókat. Friedmann Sándor­nak, Kulcsár Miklósnak, Selmeczi Györgynének, Bo­bál Gyulánénak olyan sze­mélyes kapcsolata alakult ki a vevőkkel, hogy távo­labbi vidékekről is bolt­jaikba jönnek vásárolni. A földművesszövetkezeti ke­reskedelem kiváló szakem­berei közül elismeréssel szólhatunk Csonka József­ről, az ecsegí ruházati bolt, — Márton Sándorról, a szécsényi vasműszaki bolt vezetőjéről. A Nógrád megyei Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat bolt­jai köziül a 170. sz. salgó­tarjáni fűszer-csemege, a dorogházai 107. sz. élelmi­szer-vegyes és még sok ha­sonló bolt dolgozói járnak elől jó példával. Hasonló­képpen sorolhatnánk a Salgótarjáni' Állami Áru­ház, a Nógrád megyei Ven­déglátó Vállalat és más kiskereskedelmi vállalatok­nál példát mutató, az ellá­tás biztosítása érdekében jó eredményeket elért ke­reskedelmi dolgozókat. A kereskedelem olyan sokoldalú, hogy szinte min­den pályázó megtalálhatja benne egyéniségének leg­jobban megfelelő szakmai ágazatot. A ruházati- és élelmiszer-szakma legis­mertebb, de ezeken kívül megtalálható a rádió-mű­szaki, vegyi-háztartási, óra­ékszer, sport-játék-ajándék, fotó- és optika, jármű terü­leteit, mint a cukrász, sza­kács, felszolgáló, eladó és szállodai portás. A felso­rolt szakmák széles skálá­jára hívjuk fel a pályavá­lasztó fiatalok figyelmét­A FIUKAT a rádió-mű­szaki, vegyi-háztartási, vas­edény, vendéglátó-felszol­gáló és húseladó szakmák­ba várjuk. Ezekben a szak­mákban hiány van férfi munkaerőből. A folyamatos káderutánpótlás, valamint e szakmák előtt álló fejlő­dés sok fiatal elhelyezését teszi lehetővé. A SZAKMUNKASBIZO- NYITVÄNY megszerzése után lehetőség nyílik a fia­talok előtt arra, hogy bolt­vezetői, üzletvezetői képe­sítést szerezzenek és ezieket a funkciókat betöltsék, A középiskolát végzett fiata­lok rövidebb időn belül jutnak szakmunkásbizo- nyftvány birtokába. Kereskedelmünk sok szakmai ágából választhat­nak azok, akik a kereske­delem szakmai területét élethivatásuknak érzik. Nehéz feladat, szépsége mégis éppen az emberekkel való foglalkozásban rejlik. Laczkó András Több hús, több tojás Jelentősen növekedett • a hústermelés a pásztói Bé­ke Termelőszövetkezetben az elmúlt két év alatt. Kü­lönösen a sertés, a hízó­marha értékesítés volt szá­mottevő, s az idén négy­száz pecsenyebárányt is útnak indítanak Görögor­szágba, Két évvel azelőtt 266 má­zsa, tavaly pedig már 438 mázsa sertéshúst küldenek piacra. Ebben az évben 440 mázsa hízottsertést adtak át a fogyasztásnak. Hizómarhából 1962-ben 292 mázsát értékesítettek. Ta­valy már 316 mázsára, az idén pedig csaknem 350 mázsára növekedett az a húsmennyiség, amelyet a népgazdaságnak adtak. Jelentős a baromfi te­nyésztés is. Elsősorban to­jástermelésre rendezked­tek be, de a téli hónapok­ban tavaly is, az idén is meghizlalnak háromezer csibét. Tavaly 85 mázsa baromfihúst küldtek piac­ra, Az idén csaknem 100 masa baromfit énfeékeaiie- nek. BABÁK~ <F«tos Kink a* Tantermek, utak» hidak, járdák létesültek k össégfej l esstés bői Nem bogaras szokás Egy szép és hasznos szenvedélyről Nyugodtan nevezhetjük annak a bélyeggyűjtést. Ma. már a bélyeggyűjtés nem unalmas, kissé meg­mosolyogni való passzió, amelynek bogaras termé­szetű óreg urak, vagy agg­legények hódolnak. A bé­lyeggyűjtés ma olyan szó­rakozás, melyet minden korosztály számos tagja választ szívesen üres órái­nak kellemes és hasznos eltöltésére. Túl vagyunk azon az időn. amikor a bélyeggyűj­tés — nemzetközi nevén filatelisztika — visszavo­nulást, magába zárkózást jelent. Ellenkezőleg táv­latok nyíltak, baráti kap­csolatok alakultak idegen országok gyűjtőivel, egy­ben a sokfajta bélyeg, az “gyén általános ismereteit ■s bővíti. Képes lexikon A bélyeg a legkónnyeb- öen olvasható lexikon, fel­tehetőleg a legtöbb cím­szóval rendelkezik. Körül- oelül 180 ezer fajta bé­lyegről tudunk. A kiadott Összes bélyegek száma en­nél lényegesen nagyobb. Mik is lehetnek a bé­lyegekből alkotott lexikon límszavai? Említsünk né­hányat. Nincs olyan ország, ahol valamilyen, fontos évfor­dulóról ne emlékeznének meg, egyes bélyeg, vagy egy-egy sorozat kiadásával Képviselve van telhat a bélyegek kepén a tech­nika, a művészet, növény­tan, földrajz, néprajz, de megtalálhatjuk a történe­lem minden eseményét, a munkásmozgalom, béke­harc kimagasló személyi­ségeiről, eseményeiről tör­tént megemlékezést. Vannak gyűjtők, akik például csak a repülés­sel, vagy sporttal foglal­kozó bélyegek iránt ér­deklődnek. De igen érde­kesek a régi tudósokról, felfedezőikről, feltalálókról kiadott bélyegek. Ezek mind-imind cím­szavai a hatalmas bélyeg­lexikon nyújtotta isme­retterjesztő anyagnak. Értékes bosszúságok Valaki feladott egy le­velet, de hiányos bérmen­tesítés miatt portóbélyeg­gel ellátva kapta vissza. Bosszantó eset, mert a le­vél elküldése fontos volt, viszont fizetni kellett. A bosszús levelező történe­tesen bélyeggyűjtő volt. Ezért leáztatta az említeti portóbélyeget, amelyről kiderült, hogy bélyegki­adásunk egyik ritkasága. Egy néni levélboritékot dobott el az utcán. (Ter­mészetesen a szemétgyűjtő mellé). A mögötte lépke­dő rendszerető férfi rá­szólt a rendetlenkedöre. — Miért oda dobja azt a borítékot. Nem látja a szeméttárolót? — Az ud­varias válasz: — Mit fáj az magának. — Ez a bosz- szúság újból kifizetődött. A hanyagul eldobott bo­rítékon levő belyeg nem volt mindennapi a gyújtó szempontjából. Fordított érték Azt hiszem lepipált a birtokában levő nők szá­mával minden török ba­sát. Csak olyan bélyege­ket gyűjt, amelyek képén nők szerepelnek. De még egy érdekessége van en­nek a gyűjteménynek. Itt fordított a hölgyek érté­ke — minél régebbiek, an­nál többet érnek. Csak néhány pillanatké­pet villantottunk fel a bé­lyeggyűjtés szórakoztató, tanulságos területéről. Bokor István Nőtt a társadalmi munka hozzájárulás Az idén a rétsági járás­ban községfejlesztési alap­ból számos fontos intéz­ményt létesítettek. Elké­szült többek között még a tanév első napjára ki­lenc új tanterem, ezen­kívül folyamatban van újabb hat tanterem és egy nevelői lakás építése, A lakosság felajánlott 356 ezer forint értékű társa­dalmi munkát, amit már október végéig 463 ezer forintra túlteljesített. Har­minc százalékkal több he­lyi anyagot használtak fel az építkezéseknél, mini ahogy tervezték, Romhányban eredetileg 70 ezer forint értékű tár­sadalmi munkamennyisé­get ajánlott fel a lakos­ság, amit máris 150 ezer forintra túlteljesített Az iskola építését támogatta ilyen nagymérvű közhasz­nú munkával a lakosság. Szendehely«! az út- és járdaépítést 20 ezer forin­tos munkavállalás helyett 40 ezer forint értőiben támogatták a falu lakói, Tolmácson a tervezett 60 ezer forint helyett 80 ezer forinttal. Sokat költöttek as utak, hidak, járdák rendbeho­zatalára. Kisecseten a községfejlesztésből 90 ezer, Szendehelyen 200 ezer fo­rintot költöttek Ilyen cél­ra. Tereskén és Tokná­ri. Horn a presszóban, beszélik a hivatal­ban, suttogják az utcán, szóval beszélik. £s meg sem tudom cáfolni, mert nem tudom, hogy igaz-e vagy sem. De mondják, terjesztik, bizonyítják es senki sem cáfolja meg- Nem védi meg a rágal­maktól szegény Kukiilát a Buborék Vállalat osztály- vezetőjét senki. Hagyják, hogy texjesszék róla, hogy legutóbb is egy szép. ken­dermagos kakaspárt kapott ajándékba az egyik delik­venstől, mert részére több buborékot utalt ki. Mit képzel magáról ez a Kukilla? — hallom titt is, ott is. Azt hiszi, hogy ne­ki, mert ő osztályvezető, már mindent szabad? Csak úgy, egyszerűen sárba ta­poshatja, felrúghatja, meg­szegheti az erkölcsi ' nor­mákat ? De kérem, beszé­y------------------­B eszélik >1 r lík, bizonygatják azt is, hogy Kukilla, csak azok után fogadta el azt a par kakast, miután saját sze­mével meggyőződött ártól, hogy a főosztályvezető la­kására a napokban az egyik páciens egy par hí­zott kacsát vitt, s üres kosárral távozott. S gon­dolta Kukilla, ha szabad a főosztályvezetőnek, miért ne lenne szabad neki is. De nemcsak ezt beszélik, kérem. Beszélik azt is, hogy különben ez a főosz­tályvezető is rendes ember lenne, ha.. . Igen, ha az igazgatója, nevezetesen lo­vászi kartárs el nem di­csekszik, hogy a minap megajándékozták egy vá­lasztási malaccal, mert szebb buborékokat uto.lt ki az illetőnek, mmt mások­nak- Ezt hallva, a főosz­tályvezető sem talált ben­ne semmi kivetni vatót, hogy azt a nyamvadt pár hízott kacsát elfogadja. De mondom, csak be­szélik- Mert, ha így lenne a dolog kérem, akkor már rég nem volna osztályveze­tő Kukilla. Leváltották volna a főosztályvezetői is, s talán Lovászi is máshol fújná a buborékokat. Ezt is beszélik. Hogy mi min­dent beszélnek? Megáll az ész. De én kérem egyiket sem hiszem. Mi is lenne, ha mindent olyan könnyen elhinne az ember, amit beszélnek. esoo 8Ű6—50« négyzet­méter járdát építettek közerőből Tőtobhelyütt* így Kisecseten. Nő gr ad- sipeteen óvodát, Sietve orvosi rendelőt állítottak helyse a községfejte&ztes- ből Átiazm pénzből is ha­sonló célokra költöttek aé idén. Dsósjeoőn 1 trwüáó forint értékű járdát léte­sítettek, Nőtincsen pedig 1 milftó 200 ezer forin­tot fordítottak a közűn híd korszerűsítésére. Bét- ságon a járdák rendbeho- zatalára 150 ez« farwstot- szántak. Gondoltak a köz­ségek szépítésére is: D*ós- jenőn 350 ezer, Kétségem 200 ezer forintba került a parkosítás. A tefflöüböaó létesít menyek tetésssé - nyék felújítására, Nme- rűsitésére pedig 7 msMio forintot költöttek Bőből egyebek mellett Nógrádon és Teresksén az orvosa la­kást tatarozták. J övőse tovább saepűL fejlődik a rétsági járás. Tantermek, nevelői laká­sok, óvoda épül a község­fejlesztés alapból. Szen­dehelyen pedig tanácsé»- zát építenek. Saótoakerült három község orvosi ren­delőjének fejlesztése, va­lamint a könyvtárak könyvállományának bőví­tése is. A következő esz­tendőre 3.5 millió forint­ból gazdálkodnak a köz­ségi tanácsok. A járási tanácsülés pedig 27 mil­lió forintos költségvetést fogadott el, amiből Szen­dehelyen, a kö*v0égffcéet korszerűsítik, s a közsé­gek szépítésére, parkos.! tására áldoznak jelentős összeget A 27 msTlióból 4 mil’ho forintot szánnak Farkas Kálmán felújításokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom