Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-21 / 240. szám

2 NOGRAB 1964. november 21, szombat Az Országgyűlés folytatta munkáját ffltoSnteeí.« az 1. oidaTrófA ■aárti. Még bensőségesebb vjsBoejrra törekszünk azok­kal az országokkal, ame­lyekkel kapcsolataink ba­rátiak. barátivá akarjuk fejleszteni azokkal az or­szágokkal, amelyekkel kap- csoilatunk normális és kor­rekt, amelyekkel pedig még nem kSeiógftö, vagy rossz a viszonyunk, nor­mális kapcsolatokra törek­szünk. Ezek az elvek és törek­vések vezetnek bennünket a nyugati kapitalista or­szágok viszonylatában is. Természetes, hogy korty- rtyebb ezeket; a törekvése“ két megvalósítaná semleges országok, mint szembenál­ló, katonai vagy gazdasági szervezet tagországai vo­natkozásában, bér hozzá kell tenni, hogy nem min­dig. Mi azonban azokat az országokat, amelyek a NATO-nak, vagy a Közős Piacnak, vagy más szerve­zetnek a tagjai, nem úgy tekintjük, mint az ilyen vagy olyan szervezet tag­ját, hanem egyéni adottsá­gaikat nézzük a kétoldalú kapcsolataink fejlesztésére való alkalmasságuk szem­pontjából. Azt pedig, hogy a hidegháború élesebb idő­szakában melyik ország, ynelyik kormánya mit kö­vetett el ellenünk, mi a nemzetközi élet java érde­kében és a békésebb együttműködés reményé­ben félretesszük, nem em­legetjük. Az utóbbi időben a ma­gyar—osztrák kapcsolatok terén biztató fejlemények történtek. (Az osztrák al- kancellár magyarországi látogatásai, majd minisz­tertanácsunk elnökhelyet­tese, Fock elvtárs auszt­riai viszontlátogatása azt mutatta, hogy kölcsönösen megvan a készség a két ország kormányai részéről a múlt vitás kérdéseinek a kölcsönös jóakarat szelle­mében való rendezésére s gazdasági és kulturális együttműködés útján né­peink s a nemzetközi hely­zet javítása érdekében az együttműködés fejlesztésé­re. A francia kormány ré­széről az utóbbi időben a szocialista országok iránt bizonyos fokú sajátságos érdeklődés mutatkozik. Ennek egyik konkrét je­lét, a Kínai Népköztársa­ság elismerését, mint po­zitív reálpolitikai jelensé­get üdvözöljük. Hasonló­képpen pozitiven értékel­jük azt az érdeklődést is, amely Franciaország ré­széről a keleteurópai szo­cialista országok iránt megmutatkozik. Magyar-angol vonatko­zásban az előző angol kormány egyik tagjának budapesti látogatása újabb előrelépés volt a hivatalos kapcsolatok terén. Az új angol kormány összetéte­le ad alapot ahhoz a feli- tételezéshez, hogy a ke­let-nyugat közötti keres­kedelem fokozásét s a nemzetközi feszültségek csökkentését készül mun­kálná. A magyar—olasz kapcso­latok fejlesztésében is sok további lehetőség van. Kapcsolataink Görögor­szággal jól fejlődnek. A görög kormány egy tag­jának hazánkban tett idei látogatása egyengette a további kedvező fejlődés útját, Több üzenetváltás is ▼olt az év folyamán a cip­rusi kormány és népköz- társaságunk kormánya között a délkelet-európai béke igen válságos pilla­nataiban. Mi Ciprus népét és kormányát szolidaritá­sunkról biztosítjuk. Sok ígéret van a ma­gyar-belga kapcsolatok le­hetőségeiben mind gazda­sági, mind kulturális té­ren. A magyar-finn baráti kapcsolatokról elmondha­tó; örvendetes, hogy azok ma már nemcsak az et­nográfiai rokonság roman­tikus hangulatát, hanem a gazdasági és kulturális kapcsolatok sok hasznos eredményét is magukban foglalják. A skandináv országok­kal általában kedvezően fejlődnek kapcsolataink. Különösen észlelhető ez magyar-svéd vonatkozás­ban. Mind a gazdasági élet, mind a kultúra és a sajtó terén örvendetes a fejlődés. pozitiven értékeljük. Olyan országokkal kötött ugyanis a Német Szövetségi Köz­társaság hivatalos megálla­podásokat hivatalos képvi­seletek létesítéséről ame­lyek nemcsak diplomáciai kapcsolatban vannak a Né­met Demokraikus Köztár­sasággal, hanem azzal sok­oldalú baráti és szövetségi együttműködésben élnek. Mi a két német állam té­nyének tiszteletben tartása elvi alapján további fej- lesztésr is készek vagyunk a Német Szövetségi Köztár­sasághoz fűződő kapcsola­taink terén. Külképviseleteink szá­mának alakulására a kö­vetkezők a legjellegzete­sebb adatok: Magyarországnak 1938- ban 38 országgal volt diplomáciai kapcsolata, 1961-ben 53 országgal, 1963-ban 59-cel s most 64-gyel.Ez évben újból több országgal nagykövet­ségi szintre emeltük kap­csolatainkat, így Japán­nal, Iránnal, az Afgán Királysággal, Ethiópiával, Olaszországgal, Svédor­szággal; ugyanez folya­matban van magyar-oszt­rák viszonylatban. Ebben az évben öt újabb ország­gal vettük fel a diplomá­ciai kapcsolatokat nagy­követségi szinten: Kana­dával, Kuwaittal, Kenyá­val, a Jordán Királyság­gal és Nigériával. Nemzetközi szervezetek A mai nemzetközi élet­ben a kétoldalú és több­oldalú közvetlen államkö­zi kapcsolatok mellett egyre jelentősebb a nem­zetközi szervezetekben folyó külpolitikai tevé­kenység. Száz évvel eze­lőtt, 1860-ban négy nem­zetközi szervezetet tartot­tak nyílván, ma számuk pontosan meg sem állapít­ható. A legtöbb hivatalos kimutatás kb. 1800 szer­vezetről beszél. A magyar Népköztársaság 450 nem­zetközi szervezet tagja. Ezek a nemzetközi szer­vezetek — legalábbis nagyrészük, éspedig a leg­fontosabbak — a béké­nek, a haladásnak, a gyarmati rendszer felszá­molásáért vívott harcnak ma már hatékonyabb fó­rumai, mint korábban le­hettek. A szocializmus vi­lágrendszerré válása és a gyarmati sorból felszaba­dult országok képviselői­nek megjelenése a nem­zetközi szervezetekben és növekvő aktivitásuk egy­re javítja a helyzetet. A Magyar Népköztársa­ság képviselői a nemzet­közi szervezetekben, a bé­ke és haladás frontjával együttműködve. eredmé­nyesen képviselik népköz­társaságunkat, szélesítik nemzetközi kapcsolatain­kat a békés egymás mellett élés politikájának sikere érdekében. Kül­dötteinknek a nemzetkö­zi szervezetekben elért sikerét mutatja — egye­bek mellett — az is, hogy az ENSZ-ben és más szervezetekben jelen­ig 34 választott tisztséget töltenek be népköztársa- gunk képviselői az UNESCO végrehajtó bi­zottságába a három szo­cialista hely egyikére most választottak meg a mi képviselőnket. A nem­zetközi szervezetek ebben az évben mintegy 25 ren­dezvényt, tanfolyamot, konferenciát tartottak Bu- dapesen. Az ENSZ techni­kai segélyprogramja ke­retében három szakmai szemináriumot rendeztek Magyarországon amelye­ken mintegy 15 fejlődő országból 58 hallgató vett részt. Ugyancsak az ENSZ technikai segély- programja keretében 9 fejlődő ország már más­hol egyetemet, főiskolát végzett továbbképzései vettek részt speciális ta­nulmányokon Magyaror­szágon elméleti és gya­korlati továbbképzés cél­jából. kálómmal nem csinál tit­kot abból, hogy egyes nyu­gati kormánynak a szoci­alista országokhoz fűződő gazdasági és kulturális kapcsolatokkal van a kap­csolatokon túlmenően egy másik célja is: éket ver­ni a szocialista országok közé és fokozatosan bom­lasztani a szocialista épí­tés eredményeit az egyes szocialista országokban. Ezek a megnyilatkozások természetesen éberségre intenek. Szeretném azon­ban itt is világossá tenni, hogy mi az ilyen spekulá­cióktól sem a szocialista országok szövetségi rend­szerét, sem a szocialista építés eredményeit nem féltjük. Azt is meg kell viszont mondani, hogy ha bárki az ilyen intenciók szolgálatában törvénybe ütköző akciókat folytat a Magyar Népköztársaság ellen, beleütközik nép- köztársaságunk szigorú és fenyítő hatalmába. Sem külföldi sem magyar ál­lampolgár nem emelhet kezet büntetlenül népünk államára. Újra hangsúlyozom, hogy a látogatások eme soroza­tának a külföldi sajtóban mutatkozó eredményei, amelyről az imént már beszéltem, kedvező képet mutatnak. A kedvezőtlen képekkel kapcsolatban vi­szont az a megjegyzésünk: nem kívánhatjuk, hogy minden újságíró, aki me­rőben más környezetből érkezik ide, értsen is ben­nünket Mi nem kívánjuk azt, hogy mindehhez a mi magyarázatunkat fogadja el. Egy a fő igényünk: a tisztesség. Nem kívánjuk, hogy életünk tényeit szé­pítse. csak azt, hogy hí­ven tükrözze. Hazánk nemzetközi helyzete sokat javult Egyházi vonatkozású nemzetközi megállapodások összegezve elmondhat­juk: népköztársaságunk nemzetközi helyzete álta­lában sokat javult. Ezeknek az eredmények­nek az elérésében nagy szerepük van a kormány­zati szervek mellett más intézményeknek, társadal­mi és tömegszervezeteknek, így különösen kiemelkedő az országgyűlés nemzetkö­zi kapcsolatainak fejlődé­se, részben a közvetlen de­legációcserék, részben az interparlamentáris unió ré­vén. Kulturális és tudomá­nyos intézeteink és ható­ságaink nemzetközi tekin­télyükkel és kapcsolataik­kal sokat segítenek külpo­litikai céljaink elérésében. Nagyjelentőségű a Szak- szervezetek Országos Ta­nácsának és az egyes szak- szervezeteknek a nemzet­közi tevékenysége. A Ha­zafias Népfrontnak, az Or­szágos Béketanácsnak, a Nőtanácsnak, a Demokra­tikus Jogász Szövetségnek a nemzetközi tevékenysége sokat segít kapcsolataink ápolásában. A kormányzati és a tár­sadalmi munka jobb és tervszerűbb egybehangolá­sa esetén, az eddiginél még! aktívabb, árnyaltabb és körültekintőbb külpoliti­kai tevékenységgel növek­vő lehetőségeinket még eredményesebben tudjuk a jövőben felhasználni nép- köztársaságunk, a magyar nép és az általa képviselt ügyek javára. Biztosíthatom a t. ország- gyűlést, hogy a külügymi­nisztérium és a külképvi­seletek munkatársai kivált­ságnak és megtiszteltetés­nek tartják, pártunk és1 kormányunk irányítása alatt a magyar nép, a bé­ke és szocializmus külpo­litikai ügyeit szolgálni. Arra törekszünk. hogy ez a szellem minél jobban érvényesüljön — fejezte be beszédét Péter János elvtárs. A külügyminiszter elő­terjesztése után Kállai! Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Beszédében részletesen ele- mezete külpolitikánkat és a külügyminisztérium, te­vékenységét. Viszonyunk rendeződhet az Egyesült Államokkal és az NSZK-vai Érthető, hogy a többi NATO országokhoz viszo­nyítva bizonyos mértékben lemaradt az Amerikai Egyesült Államok viszo­nyának rendeződése a Ma­gyar Népköztársasággal. Érthetővé teszi ezt a problémák bonyolult erede- le. Az egy évvel ezelőtti tragikus gyilkosság. Újab­ban pedig az elnökválasztá­si harc felfokozott hideghá­borús légköre, amely nem­csak az ilyen jellegű tár­gyalásokat gátolta meg. ha­nem olyan provokációkkal és agressziókkal is egybe­esett. mint a Vietnám el­ír! támadás és az Amerikai Államok Szövetségének Kuba ellen kierőltetett ha­tározata. A választások be­fejezése után azonban fel tá­télezzük, hogy az elvek, a realitások, a két fél saját­ságos szempontjainak fi­gyelembe vételével és köl­csönös tiszteletben tartásá­val újra elkezdődhet az elöbbrehaladás. A két ország története során először ez évben diplomáciai kapcsolat léte­sült Magyarország és Ka­nada között kanadai kezde­ményezésére, s ezzel egy- időben kereskedelmi szer­ződést kötöttünk. Ottawá­ban nagykövetséget. Mont­realban kereskedelmi kép­viseletet létesítünk. A ke­reskedelmi kapcsolatok mar most is kedvező ered­ményt mutatnak. Mint ismeretes, a Német Szövetségi Köztársaság a Magyar Népköztársasággal, Lengyelországgal. Romá­niá és Bulgáriával megálla­podásokat kötött hivatalos kereskedelmi képviseletek felállítására vonatkozóan. Mi ezt a kezdeményezést Mint ismeretes, kormá­nyunk és a Vatikán között egyes kérdéseikre vonatko­zóan megállapodások jöt­tek létre. A Magyar Nép- köztársaság alkotmányá­nak és törvényeinek érvé­nyesítésével, az egyház belső törvényeinek a figye­lembe yételével bizonyos kérdéseket sikerült ren­dezni. Ügy ítéljük meg, hogy az ilyen jellegű tár­gyalások és megállapodá­sok megfelelnek mind az egyház, mind a nemzetközi béke érdekeinek. Prágában ez év nyarán különböző felekezetű egy­házak keresztyén Béke Vi­lágkongresszust tartottak. Az öt világrészből egybe­gyűlt résztvevők emlék­irattal fordultak az orszá­gok kormányaihoz az ál­talános és teljes leszerelés, a békés egymás mellett élés. a népek közötti ba­rátság jelszavával. A kon­ferencián részt vett ma­gyar egyházi küldöttség vezetőit fogadta Kádár Já­nos elvtárs és átvette kor­mányunk nevében az em­lékiratot. Kormányunk üd­vözli a konferencia jó eredményeit s a határozat­ba foglalt ügyek munkálá- sához sikert kíván. Fő igényünk a külföldi sajtótól: a tisztesség Hazáink nemzetközi kap­csolatainak fejlődése a kül­földi sajtó irántunk meg­nyilvánuló érdeklődéséből is látható. 1961-ben mint­egy 450 külföldi újságíró járt nálunk, 1962-ben 750, 1963-ban 1100, ez évben mostanáig kb. 1250. Ezeknek a látogatások­nak a sajtóban tükröződő eredményei általában jók. Megfelelnek a korrekt tá­jékoztatás és a népek köl­csönös megismerése igé­nyeinek. Mégis szükséges egy megjegyzést tenni. A nyugati sajtó sok al­Nehéz kompromisszum Az EFT A hosszú éjszakája GENF (MTI): Hajnalig tartott Géni­ben az EFTA, az Angliát és a közös Piacon kívül álló hat másik nyugat­európai országot magába foglaló európai szabadke­reskedelmi társulás mi­niszteri tanácsának ülése. Gordon Walker angol külügyminiszter és Doug­las Jay kereskedelmi mi­niszter este nyolckor ült össze mun ka vacsorára a Genfi-tó partján fekvő Bergues-szállodában mi­nisztertársaival. A kiszi­várgott hírek szerint az EFTA tagjai azt követel­ték a bit miniszterektől, hogy Anglia 15 százalék­ról 10 százalékra csökken- se a behozatali cikkekre kivetett plusz-vámot. A késhegyre menő vita a hajnali órákig tartott. Gor­don Walker töhbízben is telefonált Wilson masnisz- terelnöknek, aki London­ban várta az EFTA létét fenyegető megbeszélések kimenetelét. Az álmos mi- miszterek csupán hajnali negyed ötkor találtaik kompromisszumos megol­dást. Aíjglia étellé az új helíviai kormányt LA PAZ, (MTI): A bolíviai kormány egy szóvivője csütörtökön be­jelentette, hogy Nagy-Bri- tannia elismerte az új kormányt. Politikai körök La Pazban arra számíta­nak, hogy legkésőbb a jö­vő héten Washington ré­széről is megtörténik az elismerés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom