Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-20 / 239. szám
rVLÁS FEOI.ETAR.IAL EGYESÜLJETEK! NÖG AZ MSZMP NOGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA A Pravda yerertíkte Megjegyiéseh az értekeMril .............és tv nmsor I lii traktorosok XX, ÉVF. 239. SZÄM. ARA: 60 FILLÉR 1961. NOVEMBER 20. PÉNTEK. Fonto^napirendej^^^i^anien^iléísszakáii Megkezdte munkáját az országgyűlés Cs9t8rtSfc&n délelőtt 11 órakos megkezdődött, az országgyűlés ülésszaka. Az Wfcpn részt vett Kádár János, az MSZMP Közpon ti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Mikiás, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai ké pviseletek számos vezetője és tagja. Az uLsszakot Vaas Istvánná elnök nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Ezután megemlékezett dr. Bárczi Gusztávról és Fodor Imréről, az országgyűlés elhunyt tagjaiul. Javaslatara a két képviselő emlékét megörökítették az országgyűlés jegyzőkönyvében. A képviselők néma felállással adóztajk az országgyűlés elhunyt tagjai emlékének. ... , Vass Istvánná bejelen tette, hogy Fodroczn Lajos, Gyor-Sopron megyei képviselő lemondott mandátumáról- Az elhalálozások és a lemondás következtében megüresedett, képviselői h elyekre a budapesti válasz tőkerületből Beckl Sándor. aGyőr-Sopron megyei vá lasztókerületből Tóth László, a Veszprém megyei választókerületből pedig dr. Bodogán János soron következő pófcképviselőket hívVass Istvánné beszámolt arról, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány benyújtotta az építésügyről, valamint a vízügyről szóló törvényjavaslatokat amelyeket az országgyűlés illetékes állandó bizottságai megtárgyaltak. A törvényjavaslatokat a képviselők között szétosztották. Ugyancsak megkapták a országgyűlés tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkot ott törvényerejű rendelete kről széló jelentését. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. munkások élszaBSsolásérol, étkeztetéséről szervezetten gondoskodnak. Kialakult egy új iparág, a betonelemgyártó iparág, amely jelentékenyen csökkenti a munkaerőigényt és hozzájárul az állványanyagok megtakarításához és az építkezések gyorsításához. Nagyon rövid idd alatt világviszonylatban is jelentős fejlődést értünk el a helyszínen előregyártóit nagyméreté vasbetonszerkezetek alkalmazásában. Az építési technológia gépesítettségét jól jellemzi, hogy tavaly a magas- és mélyépítő ipar, a szak- és szerelőipar mintegy 610 millió lóerő teljesítményű gépparkkal rendelkezett A párt határozatának szellemében Dr. Festa László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációra jelentkezett képviselők névsorát és az interpellációk tárgyát, majd Vass Istvánné javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát A napirend a következő: 1. Az építésügyről szóló törvényjavaslat; 2. a vízügyről szóló törvényjavaslat; 3. a külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról; 4. interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az építésügyről szóló törvényjavaslat tárgyalása Trautmann Rezső beszéde Trautmann Rezső építésügyi miniszter terjesztette az országgyűlés elé az építésügyi törvény javaslatot Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat államigazgatásunk építésügyi és népgazdaságunk építőipari ágazata szempontjából egyaránt nagyjelentőségű. Az építésügy körébe tartozó követelmények, feladatok egy részét még az 1931-ből származó törvény szabályozza. A több mint negyedszázados jogszabály ma már elavult, sok tekintetben nem felel meg a hazank gazdasági, társadalmi fejlődése következtében előállt követelményeknek. sőt hiányos , is, mert az építésügyi igazgatásnak csak egy szűkebb területére terjedt ki. — A mai megnövekedett és sokirányú építési tevékenység — folytatta a miniszter — magától értetődően megköveteli az építésügyi ágazat teljes, egységes értelmezését, ennek keretében a területrendezés és a különböző építményfajták egységes, összehangolt rendszerének megteremtését. Trautmann Rezső a továbbiakban az építőipar fejlődését jellemezte, adatokkal, tényekkel illusztrálta azt az utat, amelyet építőiparunk az elmúlt három és fél évtizedben megtett. Elmondta: a háború előtti építkezések technikai színvonalát jól jellemzi, hogy az építőipari gépek teljesítménye mindössze 1200 lóerő volt. Az építőiparban foglalkoztatottak száma százezer körül mozgott, s az építési tevékenység szinte kizárólag a nehéz fizikai munkán alapult. Az építőipari munkások életszínvonala és munkakörülménye a többi iparág dolgozóihoz képest is rendkívül alacsony, rossz Volt. Időszakosan, általában tavasztól-őszig foglalkoztatták a munkásokat, s szociális körülményeik siralmasak voltak. Az építőipari dolgozók feje felett is állandóan ott lebegett a teljes, vagy a részleges munkanélküliség réme. Mindez nagyban hozzájárult, hogy a háború előtti magyar munkásmegmozdulásokban az építőipari munkások, kőművesek, ácsok és kubikosok igen jelentős szerepet játszottak. — A magyar építőipar szervezeti és műszaki fejlődése a felszabadulás után, az államosítást követően kezdődött meg. 1949-ben már mintegy 160 000 munkás dolgozott az építőiparban. Ez a létszám — párhuzamosan a népgazdasági tervekben megszabott feladatokkal — 1963-ra 330 000-re növekedett. Az otthonuktól távol foglalkoztatott építőipari . — Az építőipar termelése mennyiségileg 1963- ban csaknem 3,5-szerese — ezen belül a szocialista építőipar termelésének mennyisége több mint ötszöröse volt az 1949 évinek. A legutóbbi másfél évtizedben a magyar építőipar nagy számban épített uj ipari objektumokat. gyárakat, erőműveket mezőgazdasági, szociális, kulturális, egészség- ügyi és igazgatási épületeket, utakat, hidakat, vasutakat öntöző és közműveket, más létesítményeket, amelyekkel jelentékenyen hozzájárult népgazdasagunk termelő erőinek fejlődéséhez, a lakosság kommunális ellátottságának és életkörülményeinek javításához. Szeretném külön kiemelni, hogy az eltelt másfél évtized alatt építőiparunk 685.000 új lakással gazdagította az ország lakásállományát, s az óriási méretű építési munka nyomán szembetűnően megváltozott, megszépült, szinte valamennyi városunk, községünk. — A nyilvánvaló eredmények mellett az építőiparnak sok, lényegében fegyelmezetlenségből, lazaságból fakadó hibája van, s sok külső nehézség is gátolja munkáját. Munkaerőhiánnyal küzd, vontatottan sajátítja el és vezeti be azokat a korszerű termelésszervezési módszereket, amelyek a takarékosabb munka- erőfelhasználást biztosft- jálr, nem használja tó elég széles körben a nagytermelékenységü szerkezeti és technológiai lehetőségeket, lassan halad a gépesítés útján, — Mint ismeretes, ezeket a problémákat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964 februári ülésén mélyrehatóan megvizsgálta, s egyúttal meghatározta a feladatok megoldásához szükséges legfontosabb intézkedésekét és módozatokat Jelenthetem tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a párthatározat iránymutatásának megfelelően számos intézkedés végrehiftés» van folyamatban. — Legtecyegesebb feü adatunkat az építőipar technikai alapjainak korszerűsítésében és a jobb munkaszervezesse! elérhető termelékenyseg-növelésben látjuk. Az építésű feladatok közül — tekintettel nagy tomegere éá koncentrálhatöságára — elsősorban a lakásépítés tétén kell nagy erőfeszítéseket termünk a technikai színvonal emeléséért Ismerete«, hogy több nagy- kapacitású házépítő kombinátot vásárolunk, amelyek lehetővé ■feszäc, hogy » köveffceeű terviSŰ- szafc elején a* átlátni lakásépítés 00 százalékát már e kombinátok segítségévet bonyolítsak te, btírtosftva egyflttal a vátíbi évek jelentős lakásé építési programjának korszerű ipari bázisáé. — Felsorolt céüaáak megvalósítására bővítjük építőiparunk gépparkját' fokozatosan kiépítjük *! vállalatok ^ tiertikalitását' megteremtjök a korszerű1 termelésszervezési módszerek alkalmazásánál: feltételeit * minden lehetséges módszert es eszközt í gertybe veszünk, hogy megszilárdítsuk a technológiai és munkafegyelmet valóra váltsuk az építkezések ütemességét gyorsítását. — Szeretnék sárne.taint hogy ** cpftesügyréB »ölé törvényjavaslat valamint ennek tervbe vett végrehajtó«®- * parfhatérozat célkitűzéséinek sikeres teljesítését hívatott elfiso- gítenL Egységes irányítást Trautmann Rezső éptesü gyi miniszter beszél. — A mezőgazdaság epí- esi szükségletének tekin- tlyes hányadát az állami azdaságok és a mezőgaz- lasági termelőszövetkeze- 'ek saját, házilagos építőse rvei valósítják meg. A következetek és a lakoság építési igényeinek kitágításé — részben szolgáltató jelleggel a az építőipari szövetkezetekre és az építő kisiparosságra hárul, amelyek kisebb munkákat közületeknek is végeznek. A magyar építőipar e nagy caatódt ..tedfclójáin” ott vannak még az egyeb főhatóságok, továbbá az üzemek kisebb-nagyobb vállalatai, vagy házilagos formában működő építési szervei, részlegei is. A továbbiakban marin Rezső hangoztatta hogy a terű tét rendezés és ennek keretében a regionális, illetőleg a város- és községrendezés VSÖb évre, (tolytatasa a 2. ofefa&sm# 16563389
