Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-20 / 239. szám
2 WÖ6SAP 19*?. november 38. péntek Megkezdte munkáját az országgyűlés (folytatás ae 1. oMalrSl-) évtizedre előremutatón teremti meg a települések és az építmények egymással összehangolt műszaki alapjait, illetve rendszereit. Az ésszerű, helyes területfelhasználás biztosítékát nyújt egyebek között arra is, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket csak a legszükséŰjjáépülő — Elkészült az ország egész területére kiterjedő regionális koncepció, az úgynevezett országos településhálózat fejlesztési i ervtanulmány. Ez az első vezérfonal, amelyet máris felhasználunk a beruházási létesítmények telepítésénél, az egyes népgazdasági á ga íratok területi-fejlesztési elgondolásainak kiala,kilósánál és a tanácsok távlati fejlesztési terveinek kidolgozásánál. — A népgazdaság szempontjából fontos ipari körzetekre vonatkozó regionális terveken kívül elkészült a Balaton-környék, a Velencei-tó, a Dunakanyar, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység, valamint a nyugat-dunántúli üdülési tájegységek regionális terve isE tervek alapján már átgondoltan fejleszthetők a megnevezett üdülőterületek, sőt egyes térségekben, — így különösen a Balaton partja mentén — már említésre méltó ered.-.r menyek is mutatkoznak. gesebb mértékben vegyék más célra igénybe. Fokozottan súlyt kell helyezni a regionális, valamint a város- és községrendezési tervek kidolgozására — hangsúlyozta. E munka során már eddig is figyelemreméltó egyezmények születtek. vidékek Trautmann Rezső beszámolt arról is, hogy fokozottan előtérbe került a városok és községek rendezési terveinek előkészítése. E tervek útján kell ugyanis biztosítanunk, hogy a tető alá kerülő épületek és egyéb építmények együttesen gazdaságosan fenntartható településeket alakítsanak ki. — A területrendezési tervek, az építési előírások és követelmények érvényesítése, nagyrészt az építkezések hatósági engedélyezése és ellenőrzése révén valósul meg. Ezen a téren az a feladatunk, hogy megszüntessük az építkezések engedélyezési eljárásának jelenlegi hosszadalmasságát és bonyolultságát. Célunk az, hogy különböző hatósági eljárásokat összevonjunk és ezáltal az engedélyezési eljárás egész időtartamát csökkentsük. Ezekhez szintén korszerű, összhangolt törvényi alapelvek szükségesek. A tanácsok segítsége — A műemlékvédelemről szólva az építésügyi miniszter rámutatott, hogy jelenleg kereken 1860 épület és emlékmű áll védelem alatt — jóval kevesebb, mint az országban levő lakó- és középületek egy ezreléke. A műemléki jellegű épületek száma mint- egy 6000 körül van. s az ebbe a kategóriába tartozó épületeket csak odriig részesítik védelemben, míg meghagyásuk nem ütközik a rendezési munkálatokba, fenntartásuk pedig indokolt és gazdaságos. Egyébként a műemlékek több mint 60 százaléka korszerű rendeltetésének megfelelően hasznosítható. A többi —rom, vár, templom, szobor — kultúrpolitikai értékük mellett jelentékeny idegenforgalmi tényező is. — Tisztelt országgyűlés; Az előttünk fekvő törvényjavaslat végrehajtásához, gyakorlati életbe való átültetéséhez, az épitéspolitika valamennyi korszerű követelményének érvényesítéséhez természetesen több rendelkezés szükséges ezek körültekintő elkészítésénél számítunk valamennyi, az építésügyben érdekelt szerv támogatására, segítségére. Különösen fontosnak tartom a tanácsi szervek közreműködését, annál is inkább, mert tanácsaink saját területükön a rendezési tervek, a telekgazdálkodás, az építésrendészet — úgy is mondhatnám, hogy az építésügy — gazdái. Ezért külön is ki kell emelnem annak a lehetőségét, hogy a tanácsok illetékességi területükön építésügyi szabályokat alkothatnak, amelyek figyelembe vehetik az építésügyi célok realizálásánál az adott terület sajátosságait és a lax osság szokásait is. Trautmann Rezső ezután köszönetét mondott a tömegszervezeteknek, a népfront-bizottságoknak, mert hozzájárultak a településfejlesztési tervek megalapozásához, a műemlékek gondozásához. Külön megemlékezett az építőiparban dolgozó fiatalokról, akik az elmúlt években sok értékes kezdeményezést bontakoztattak ki. Számos új létesítmény sikeres elkészítése, bravúros megvalósítása köszönhető a munkálatokban részt vett fiatal műszakiak és munkások nagyszerű tevékenységének, Biztos vagyok abban — folytatta — hogy az építőipar előtt álló feladatok megoldásában fiatalok — átérezve azt. hogy tulajdonképpen róluk, jövűjükről van szó — motorjai lesznek a nagyobb termelékenységért, a szilárd technológiai és munkafegyelemét, a jobb és gyorsabb építésért folyó munkának. Befejezésül Trautmann Rezső a kővetkezőket mondta: — Az építésügyről szóló törvény elősegíti és alátámasztja valamennyi területrendező, építésvezető, építőipari kivitelező, minden építésügyi dolgozó törekvését, hogy munkájával minél eredményesebben szolgálhassa az ország, a szocializmust építő társadalom, az egész nép ügyét. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tiszteit országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) Ezután az országgyűlés ipari bizottságának nevében Bondor József, a bizottság elnöke emelkedett szólásra. ügyi-, mezőgazdasági- ás: ipari bizottsága nevébe» elfogadja és elfogadássá ajánlja. Az előterjesztéshez több képviselő szólt hozzá, mondott véleményt a törvény javaslatról. Bondor József beszéde gyalásában részt vett bizottságok hangsúlyozták: a törvény hatékonysága azon múlik, hogy mennyire lesz kapcsolatban az élettel, időben elhárítják-e az alkalmazását késleltető akadályokat. — A törvény a tervezők felelősségéről szólva hangsúlyozza, hogy munkájuk közben ezek a szakemberek is kötelesek a leggazdaságosabb megoldásokat alkalmazni. Ugyanakkor azonban a tervező vállalatok részére kiadott gazdasági mutatók nem ésszerű takarékosságra, hanem arra ösztönöznek, hogy minél drágábban tervezzenek, mert így Losonczi Pál beszéde A folyókból és kevés ál- nincs összhangban a* lóvízből származó vízkész- egyes időpontokban fel-, létünk időszaki alakulása merülő igényekkel. Intézkedés a vizvagyon növelésére — Tisztelt Országgyűlés, Kedves Képviselőtársak! Gazdasági életünk fejlődése, a lakosság anyagi és kulturális helyzetének javulása jelentősen megnövelte és állandóan fokozza a vízfogyasztást. Meglevő vízkincsünk és hasznosítható vízkészletünk azonban nem növekszik az igények arányában. Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter beszél. — A jelenleg érvényben levő rendeletek és jogszabályok nem tükrözik a társadalmi életünkben végbement változásokat, már nem alkalmasak az építésügy bonyolult, sokrétű területének irányítására — hangsúlyozta, majd így folytatta: — Az építés szervezete a kisipari módszerekkel dolgozó kézműiparból modem eszközökkel felszerelt nagyiparrá alakult és alakul át. Erről tanúskodnak az elmúlt tíz esztendő eredményei is ezek megvalósításakor számtalan város- rendezési, tervezési, kisajátítási és egyéb jogi probléma vetődött fel, amelyeknek megoldása napról-nap- ra nehezebben ment a régi rendeletek és jogszabályok labirintusában. — Ezért vált szükségessé az eddigi jogszabályok felülbírálata és egy új átfogó törvény megalkotása. Az új törvény alapján lehetőség nyílik az építésügy bonyolult, sokrétű feladatainak összehangolására, zökkenők nélküli irányítására. — Az új városok és falvak kialakítása, a régiek formálása és az iparfejlesztési program megköveteli a regionális tervezést, A régi városok szabályozása, a megnövekedett forgalom, a kulturális és egészségügyi igények kielégítése pedig korszerű városrendezési tervek elkészítését teszik szükségessé. Ezeket a feladatokat az 1937-ben elfogadott régi törvény alapján nem lehet megoldani. — Az új törvény az építésügy szabályozásakor messzemenően figyelembe veszi a lakosság érdekeit. Ezt bizonyítja, hogy amíg az 1937-es törvény — több külföldi állam jogszabályához hasonlóan — úgy rendelkezett hogy a telek kisajátított részéért nem jár kártalanítás akikor, ha az igénybevétel nem haladja meg a terület egy- hawnadát. A mostani javaslat viszont egyötödre csökkenti ezt a területrészt. Változást jelent az is, hogy az új törvény az eddigi gyakorlattól eltérően kimondja: akkor is adható cseretelek, ha arra többszintes lakóház épül. Ez kedvezően befolyásolhatja a társasházak építését is. — örvendetes, hogy a törvényjavaslattal egyidejűleg elkészült a végrehajtás rendelettervezete is. Ez lehetővé teszi, hogy a törvény elfogadása után késlekedés nélkül napvilágot lásson a végrehajtást szabályozó rendelkezés. — A javaslat meetárHazánk vízkészlete korlátozott, csapadékviszonyaink eléggé szélsőségesek. A Duna völgyének egész térségében országunk és főként a Tisza völgye a helyben keletkező vizekkel legkedvezőtlenebbül ellátott terület Növeli nehézségeinket, hogy felszíni vízkészletünknek 96 százaléka a szomszédos országok területéről többnyire szennyezetten érkezik hozzánk. hamarabb teljesítik a különböző előirányzatokat. Ezért ezeket a korábbi rendelkezéseket is összhangba kell hozni az új építésügyi törvény szellemével. — A végrehajtási utasításban nagyobb jogot kell biztosítani a tervezőknek a művezetői tevékenységhez. El kell érni, hogy azt a munkát, amelyet a tervező leállított, az illető szakember hozzájárulása nélkül senkinek se legyen joga folytatni, még a saját felelősségére sem. Majd befejezésül bejelentette, hogy a törvény- javaslatot az országgyűlés jogi-, igazgatási-, igazság— Vízkészletünk korlátozottsága, az igények növekedése céltudatos, tervszerű vízgazdálkodási munkát követel. A tervszerű vízgazdálkodás kettős, de összhangoltan megoldandó feladatot jelent. Ennek megfelelően a hasznosítható vízkészletünket és előrelátó intézkedéseket kell tennünk a hasznosítható vizvagyon növlésére. — A felszabadulás után a vízhasználók köre és igénye a mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben, az energiatermelésben és a lakosság vízfogyaszEzután Trautmann Reas© építésügyi miniszter váta-j szolt a felszól alásokra. Megjegyezte, hogy egyetért Kovács Pál Békés megyei képviselő véleményével, aki a törvényjavaslat 30. pa-i ragrafusának módosítását' indítványozta. Trautmamjj Rezső kérte az ország- gyűlést, hogy e módosítás-! sál fogadja el a törvény-! tervezetet. Az országgyűlés az építésügyről szóló törvényjavaslatot a Kovács Pál képviselő által indítványozott módosítással egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánná szünetet! rendelt el. A szünet után Pólyák; János elnökletével folyt»-’ tódott az ülés. Az országgyűlés meg-j kezdte a vízügyről szóló! törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Losonczi Pál földművelésügyi' miniszter terjesztette elő. tása terén egyaránt megnövekedett. A mezőgazdaságban aj vízgazdálkodás — a belvíz-' rendezés, az árvízvédelemj és az öntözés — régi hagyományokra tekint visz-', sza. Szocialista mezőgaz-, daságunkban a víz kérdése fokozottan és újszerűén< vetődik fel: mint a terme-1 lés fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. Az öntözés terén az utóbbi években számottevő eredményeket értünk el, hiszen; — az öt év előtti 165 000: holddal szemben — az idén j kereken félmillió holdat: öntözünk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben j a mezőgazdaság vízhasználata 840 millió köbméterről egymilliárd 400 millió; köbméterre növekedett. Az; öntözés — számításaink; szerint — holdanként háromszáz-háromezer ha tezáz forint többletjövedelmet jelent. Ezért az a célunk, hogy a még hasznosítható vízkészletek igénybevételével tovább növeljük az öntözött területet. — A mezőgazdaságot: érintő másik fontos víz-' gazdálkodási tevékenység; a belvízrendezés és árvízvédelem. A mezőgazdaságnak elsőrendű érdeke, hogy minél több hasznosítható vizet tartson vissza a talajban. Erre lehetőséget nyújt a korszerűbb gazdálkodás, a gépi talajművelés, a víztározók feiőleté(J-olyiaiá&i a 3. okMem.)
