Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-17 / 236. szám
1964, november 17. kedd NÓGR AD 5 1 £nnepnapoko A buják* Zöldmező Tér melöszövet- kezetben minden percet ki használnak hogy minél előbb befejez zék a hátralévő betakarítási és szán tási munkákat. A bujákiak elhatá- rozták, hog. is dolgosnak... t még a vasárnapokon is dől goznak, ha az időjárás engedi, mert még tetemes munka van hátra. Novem bér hetedikén és nyolcadikán kettős ünnepi műszakot tartottak, s dolgozt ak most vasárnap is. Naponta 50-60 holdnyi területet tesznek szabaddá a kukoricaszártól a fogatosok. őszi mélyszántáson dolgoznak a szarvasgedei Hala dás Tsz traktorosai, akik nem akarnak elmaradni a bujáki traktorosoktól Munkások az exportról; A síküveggyár! A zagyvapálfalvi Síküveggyár vágóműhelyében vagyunk. Olyan ez, mint valami szabóműhely, csakhogy itt ruha helyett üveget „szabnak”. Mint kiderül, találó a hasonlat, az üveg „szabását” legalább olyan pontossággal kell végezniük a vágóknak, mint a szabónak a ruháét. Milliméter pontos méretre dolgoznak. A kezük alól kikerült termék exportra megy. Munkájuk bőségesen van. Mint ismeretes, a vállalat exportterve teljesítésében lemaradással küzd. Ennek egyik oka megrendeléshiány, a másik ok viszont minőségi kérdéseket vet fel. Hogyan áll mindezekkel a problémákkal a vállalat jelenleg? A FERUNION Külkereskedelmi Vállalat az elmúlt időszakban ellátta megrendelésekkel a Síküveggyárat. A másik kérdésre, miszerint a gyár biztosította-e a lemaradás behozásához szükséges előfeltételeket, a válasz: az anyagi és személyi feltételek nagyrészt adottak! Ami a vágókapacitást illeti, nincs fennakadás. Exportra jelenleg tizenkét vágó, azaz két brigád dolgozik. Közülük Bodor István brigádjával beszélgetünk. A brigád tagjai három éve foglalkoznak exportüveg vágásával, ismerik a követelményeket, az igényeket, amelyek év- ről-évre nőnek, jobb, becsületesebb munkát követelve meg tőlük is. Mit jelent ez? — Elsősorban a méret- pontosságra kell nagyon ügyelnünk. Milliméterre vágunk — mondja a brigádvezető. — Nemkevés- bé fontos természetesen az üveg minősége sem. A FERUNION szerint a Síküveggyár által gyártott ablaküvegek minősége nem felel meg a nemzetközi ablaküveg, azaz a „B” minőségre vonatkozó ismérveknek. Bodor István erről azt rrtondja: — Az általunk húzott üveg minősége sajnos valóban hullámzik. Tapasztalataink szerint az utóbbi időben valamivel javult a minőség. Reméljük ez a javulás tartós lesz, ilvágók letve az év hátralévő részében növekedni- fog. Ez számunkra, vágókra sem közömbös márcsak azért sem, mert ha a gépüzemből jobb minőségű üveg kerül a vágóasztalokra, a mi teljesítményünk is emelkedik. Munkájuk, amint azzal valamennyien tisztában is vannak, rendkívül fontos. Miben léphetnének előre? — Lassítja a munkát, hogy a megrendelők úgynevezett rendkívüli, azaz a belföldi piacra kerülő üveg nagyságánál nagyobb méretű árut kémek, amelyet nehezebb kivágni a távolról sem legjobb minőségű üvegből — tájékoztat Bodor István vágó. — Van egy másik gondunk is, amelyen viszont nekünk kellene változtatnunk, s amely már évek óta fennáll. Nevezetesen a gyémántszemek minőségének problémája. Mi, exportüveg vágásánál ugyanis gyémántot használunk, amely nem elsőrendű. A minőségi munkavégzés szempontjából ez egyáltalán nem közömbös. A brigád többi tagja: Az üzemszervező elemző munka szénbányáinkban Állandó gazdasági, műszaki elemző munka, üzem- szervezés nélkül ma már elképzelhetetlen a céltudatos iparvezetés. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemgazdasági csoportját is ezzel a céllal hozták létre. Molnár Lászlót, a csoport vezetőjét kerestük fel, hogy bonyolult, de éppen ezért szép munkájukról eredményeikről és gondjaikról érdeklődjünk. Miben látja munkájuk fontosságát. és melyek az általános feladatok? — A bányászatban nemcsak a mennyiség a fontos, hanem a gazdaságosság is. A térmelőtevékenység minden részleténél törekedni kell a műszakilag, gazdaságilag legcélszerűbb megoldásokra. A termelés korszerűsége a fejlett technológia alkalmazása, kiváló szervezettség a gazdaságosság alapja. Ez elképzelhetetlen anélkül, hogy a szakemberek állandóan foglalkozzanak valamennyi termelési eljárás műszaki-gazdasági elemzésével. Mivel foglalkoztak eddig behatóbban? — Több elemző vizsgálatot végeztünk már. A tröszt szállítási, szellőzte- tési és osztályozol kapacitása volt az egyik feladat. Meghatároztuk hol, és mikor lesz szükség kapacitásbővítésre. Elemeztük, összehasonlító költségvizsgálattal, a bá- nyaszállítási módokat. Tanulmányt készítettünk a munkásszállítás gazdasáSándor Miklós, Németh László, Matuzka László és Dudás László. őket is megkérdezzük. Mint mondották, rajtuk nem múlik a vállalati exportterv teljesítése, el tudják látni a növekvő feladatokat is. Sajnos az üzem véleményük szerint ma sem húz olyan üveget, amilyent kellene, bár a minőség az elmúlt hetekben kétségtelenül javult. — A gépüzemből jelenleg érkező üvegből hat- van-hetven százalékban tudunk exportra vágni — mondják. A munkakörülmények javításával kapcsolatban Németh László elmondja: — Most szürke filccel borított vágóasztalon dolgozunk. Ha ez fekete lenne, jobban észrevennénk az üvegen a fehér hibát, a hólyagokat, a szemcséket, a köveket, az öblös hólyagokat, stb. Körülbelül három éve be is adtam ezt újításban, el is fogadták. Sajnos változás abóta sem történt. Arra hivatkoznak, hogy nem lehet fekete filcet kapni. Átmenetileg a szürke anyag fekete festékkel való átitatását is’meg lehetne próbálni, bár ez bizonyára nem lehet olyan tartós. T. E. gi kihatálásairól. Elemző módszert dolgoztunk ki a közvetlen költségek munkahelyenkénti és művele- tenkénti megállapítására. Az elmúlt negyedévben a Margit VI. lejtősakna szenének a Király-tárón keresztül történé kiszállításával kapcsolatban végeztünk igen részletes vizsgálatot. Az elemzés bebizonyította, hogy ennek a földalatti koncentrációnak a megvalósítása célszerű, mert a hosszú külszíni szállítás kiiktatása, az osztályozó árbevételének növekedése, üzem- idejénk csökkenése mintegy 2 millió forinttal javítja meg a tröszt éves eredményét. Javaslatunk meg is valósul. A bányabiztosító TH ívek gyártásának gazdaságosságára is kiváncsiak voltunk. Kiderült, hogy a házi gyártás előnyös, az év első öt hónapjában 37 000 forint megtakarítást eredményezett. A termelékenység volt e már napirenden? — Igen. A fejtési teljesítmények ugyanis csökkenő irányzatot mutatnak. Nehéz megállapítani, a csökkenés okát. Mennyiben befolyásolják, azt a megváltozott geológiai viszonyok és mennyiben embereken múló, úgynevezett szubjektív tényzők. amelyek jobb szervezéssel, előkészítéssel felszámolhatók. Kiderült, hogy a telepvastagság csökkenése 56. viszont a nem kielégítő telepítések 40 kilogrammal rontják a fejtési teljesítményt. Ezt az előrehaladási sebesség növelése sem képes ellensúlyozni. Kétségtelen a fő tennivaló a te- lepítettség javítása. Milyen kihatása van a termelésre és önköltségre a sorozatos vagonhiánynak? — Legutóbbb foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. A vagonhiány hatása ugyanis végig gyűrűzik az egész termelési folyamaton. Természetes a visszahatás különbözőképpen jelentkezik. Termeléskiesést okoz, ha megtelnek a bunkerek és emiatt a csille forduló lassúbb lesz. Többlet költséget okoz, ha a bunkereken kívüli készletterekre kell dönteni a szenet és újra felrakni. Az árbevétel csökken a készletezés miatt mert romlik a minőség. Igen nagy költséget jelent a bunkerekben, vagy készlettéren tárolt szén vasárnapi elszállítása. Mindezek az év első kilenc hónapjában 63 000 tonna termeléskiesést és ezen felül mintegy 2 millió forint többletköltséget jelentettek. Ezek nem rajtunk múltak, de azért jobb szervezéssel változtatni lehetne rajta. Munkájuk bonycáult. bizonyára gátló körülmények is vannak, mivel lehetne még eredményesebbé tenni? — Kétségtelen, vannak gátló körülmények. A sok munkaráfordítással elkészült számítások gyakorlati hasznosítását gátolja, hogy az alapadatok sokszor pontatlanok. Az adatszolgáltatás és renszerezés jelenlegi „kisipari” jellege nem kielégítő. Időszerű lenne korszerűbb információs és nyilvántartási módszerek megszervezése. Az, aki elemző munkájában számítások óriási tömegét végzi, jól | tudja milyen sok bosszúságot okoz az alapadatok pontatlansága. Felsőbb szerveinktől, az ipargazdasági Intézettől, Tervező- és Kutató Intézetektől az utóbbi időkben már olyan igényű információkat kérnek, amelyek az egyes műszaki-gazdasági problémák mély ismeretét kívánja meg. Gondolok például a beruházási programok várható önköltségének anyagfelhasználásának meghatározására, a különböző technológiájával megvalósított fejtések pontos költségadataira. Jelenleg ezekkel még nagyon sok gondunk van. Nem sikerült például kiépítenünk az üzemeknél olyan hálózatot, amely pontos, a problémák gazdasági lényegét is feltáró' adatot adjon. Üzemeinknél pedig több mérnök elvégezte. vagy végzi a mérnök-közgazdász szakot. Több technikust magunk is készítünk elő a felsőfokú üzemgazdasági tanfolyamok vizsgáira. Ezekkel a jól képzett dolgozókkal még nem tudtunk megfelelő kapcsolatot kiépíteni- Szükséges lenne egyelőre legalább a három legnagyobb üzemünknél — Nagybátonyban, Mizserfán és Zagyván — üzemgazdasági tevékenységgel foglalkozó dolgozók munkába állítása. Milyen elképzeléseiéi vannak a jövőre vonatkozólap? Az egyik fő feladatunk: lesz a nógrádi szén.telepek, teleprészek művel sre való alkalmasságának vizsgála- ta. Ü zemgazdasági, főként elméleti számításokon alapuló munkánkon kívül azonban a gyakorlati üzem- szervezési tevékenység széleskörű javítása a célunk. Iparágunkban sokáig akadályozta a természeti adottságoktól, geológiai viszonyoktól való függőség a munkatanulmányozás és üzemszervezés tudományos módszereinek alkalmazását, amelyeket a gyáripar már korábban eredményesen vett igénybe. A bányászati munkák fejlesztése. gépesítésének fokozódás® trösztünknél is kény- szeritőieg vetette fel az üzemszervezési tevékenység javítását. Az üzemekkel szoros összhangban ezt szeretnénk megvalósítani — fejezi be Molnár Eószlc a tröszt üzemgazdasági csoportjának vezetője. Bodó János
