Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-17 / 236. szám

<5 NŐQKÁ9 9981 «ewmb» Túl a megyehatáron Fest megye: a főváros kertje PEST MEGYE a felsza­badulás után vette fel mai alakját. Megkapta a budai hegyeket, az Ipoly völgye is ide került, a déli rész­ből pedig Bács-Kiskun me­gye lett Sokarcú táj. A Börzsöny lefut az Ipodyig, az Ipoly túlsó partja már Csehszlo­vákia: a folyó két partján élők jó barátságban van­nak. sokszor traktorral, Alföld, a Kiskunság fel­ső fele. Kihagytuk a Duna jobb­partját, a hegyek közé bú- vó Pilisvörösvárt Pilis- szentivánt, ahonnan elő­ször érkezett szén a felsza­badult fővárosba. Göd, a magyar munkásmozgalom egyik akkori fellegvára- A 28 ezer lakosú Érd: óriási falu a főváros tőszomszéd­ságában, ám néhány kiio­nos Nagykőrösön volt „főgymmsiumi” tanár. Pe­tőfi, Bajcsy-Zsilinszki Endre nekik is volt közük Pest megyéhez. A kilenc városi, falusi múzeumban az őskorból őriznek értékes leleteket Pest megye nagyon mélyről indult húsz évvel ezelőtt. A tizenegy járás közül (a mai határokat nézve) talán ha kettőben, rúságot Pedig most jövaä többen élnek itt, mat ak­kor­Az 1945-től elteft majd­nem 20 esztendő alatt itt is ugyancsak — mint szier- te az országban — minden megváltozott. A megye év- ről-évre gazdagodott, és gyarapodott. Olyasmivel is dicsekedhet, amivel egyet­len más megye sem: egye­temi faluja van. Gödöllő községben működik a sok külföldi ország tudósait is i devonzó Agrártudományi Egyetem, Ha azt nézzük, hogy az egyetem megyéjében ré­gen az iskolák hat százalé­kában nyolc hónapnál rö- videbb ideig tartott a tan­év, mert. a gyerekeknek dolgoanwsk kellett, hogy az iskolák 42 százaléka osz­tatlan volt, fele pedig csak részben osztott, akkor mindjárt másképp hang­zik: egyetemi falu. A cse­csemőket is beleértve, már 2,6 könyvet kölcsönöz és 8 2 mozijegyet vesz évente minden Pest megyei. Azoknak a száma is hatez­ren felül van. akik esti gimnáziumba járnak. És mindjárt hadd tegyük hozzá — hiszen a kultúrá­ba az egészségügy is bele­tartozik, — hogy ma már minden tízezer lakosra 20,1 kórházi ágy jut, s ma nem 13 ezer, hanem 3397 em­berre jut egy. orvos. És a csecsemőhalandósági muta­tó országosan is kitűnő. MIBŐL TUDTA mind­ezt a megye felmutatni? Az új, a szocialista útra lépett ország támogatásá­ból, amelyben természete­sen az itt élő emberek erő­déinek. az avar háromban nem „álmodott fe?frtr’el. is b^n.n‘f, fogla1' Százilálom- a nyomor”. Az 1943-ös ta- tatnak' A munkas - — Pest megye szántóterületének mintegy 40 százaléka homok, A szőlő, a kü­lönböző gyümölcsféleségek és a konyhakertészeti növények díszlenek itt legjobban. Az évek óta nagy lendülettel folyó te lepítéshez a termelőszö­vetkezetek maguk gyökér eztetik a szőlővesszőt autóval is kisegítik egy- méterrel mást. Nyílik tovább a pa- sírokat rejtő 1967-ben már teljes kapacitással termel majd a százhalombattai hőerőmű, A gépesítés nagyfokú, az elsők között áll Európában: a 600 megawatt előállítását hatszázas biztosítják. mer­noráma, jön a Duna cső- battán. az ország légkor- vászon negyvenötezer cse- v?k . f Nagymarosnál dálatos patkóhajlása, a he- szerűbb hőerőműve gyek színeivel, a visegrádi olajfinomítója épül romok komor pompájával, aztán a Szentendre-sziget, s a főváros után az Árpá­dok hajdani szálláshelye, a Csepel-sziget. A sziget lédnek, nincstelennek osz­tottak földeket. Az akko­ri hatszázezer lakosra (az 1938-as adat) évi kétezer halott csecsemő jutott. A féltucat gyárban (már a háborús konjunktúra ide­A történelem, a múlt sok-sok emléket hagyott itt. Dózsa Cegléden beszélt, Kossuth is ott kezdte az országot felrázó toborzó ., , „„ . csücskén Pest megve is körútiat Vissrádon székelt Jen^ 60 ^er volí a fer£iak, . . , . . , T , f A szegeit nók atlagos óra_ veget er; balra kitarul az Mátyás király, Arany Ja- ^ Kevesen érték meg a 60 éves kort, hiszen' a mezőgazdasági napszám csak egyharmadát tette ki a majd két és fél pengős kórháza ápolási költségnek. Tizenháromezer emberre jutott egy orvos- Mintha erről írta volna József Attila: elmebaj, egyke és fivár) bűn, öngyilkosság lelki restség ...” DE ZÁRJUK LE a múl­tai. Beszéljünk a jelenről, amely húsz év előtt felfal­ta a múltbéli nagy nyomo­136 kisebb-nagyobb üzeme nagy gát csak a tőkés országok kö­zül 44-be exportál. Még Kanadából és Ausztráliából is hoznak valutát a Pest megyei áruk- A Csepel Autógyár a váci Forte, a gödöllői Ganz Árammérő és a többi üzem gyártmá­nyai. félép® a .lábos helyzetének megfele­lően — már ma is Buda­pest megve keresőinek majdnem fele a fővárosi és a megyei iparból él. Ez az arány — az ipar és me­gye javára — állandóan javuL Vácott épült fel a Dunai Cement- és M ész­mű, az ország eddigi ce­menttermelését megduplá­zó óriás. Százhalombattán 1967-ben már teljes üzem­mel működik a 600 mega­Az elmúlt két évtized a pest zöldövezete, zöldséges falu arculatát is átformál- és gyümölcsös kertje Az ta. A megye 1 092 972 ka- elkövetkezendő evekben tasztrális hold földterüle- még inkább az lesz tén több, mint háromne- A KERESKEDELEM gyedén 19 állami gazdaság egy évi adatai szintén fon- és 194 tsz gazdálkodik tce dolgokat mondanak A Üj istállók, ólak, gépsín- tsz-tagok, munkások es al- nek épültek abból a 700 kalmazofctak négy és fél millióból, amelyet a tsz-ek m'-üiárd forintért vásarol- 1961 es 1962 között bem- tók csak a megye üzletei- házásí segítségként kaptak. 7-'’6 televízió, 2349 A megye mindjobban be- motorkerékpár és 658 ma­rendezkedik a valóban Súnautó - ttbbek között nagyüzemi öntözéses erre }s irtott a négy és ’.zöldséggyártásra”. És csu- ^ miltiárdból. pán 1960-tól a módszeres És ami tálául a legszebb telepítés 3547 holddal nö- az elmúlt két évtizedben: velte meg a szőlő és 5818 egy nagyon mélyről, nagy holddal a gyümölcsösök nyomorúságból indult táj- területét- De a telepítésben rész, Pest megye ma már watt áramot adó ipari vél- nincs megállás. Minden minden tekintetben igysk- lalat. És évtizedbe sem közös gazdaság részit kár szik eiérm a főváros szint­telik a Dunakanyarban, belőle. Pest megye — sa- jét Gödöllőn 140 millió forintos beruházással bővítik és korszerűsítik az Agrár tue ományi Egyetemet. Rö­videsen Gödöllőre költözik majd Budapestről az ag­rárgépészmérnöki kar. is. Az új diákszállón nemrég még dolgoztak. jelenleg már a diakok lakják a két és háromágyas, modern szobákat. A Dunai Cement- és Mészmü már ontja a cementet. Annyit ad évente, mint az ország föhbi cement­gyára együttvéve Irta Murányi József, a felvételeket készítette Gábor Viktor

Next

/
Oldalképek
Tartalom