Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-17 / 236. szám
4 N 6fT*ÄP Bei vjyy&cofoer IT, feedül i Egyengetjük az útjukat Amit a fogyatékosok iskoláiról tudni kell Rlejsbezd dd íl ti a Sárospataki Diáknapok ünnepségeinek előkészítése A Magyar Kommunista ünnepségein a következő zottsága székhelyére (Sáros- Ifjúsági Szövetség Borsod művészeti ágak kerülnek patak, Gimnázium, Rákóczi megyei Bizottsága, a Bor- megrendezésre: Pályázatok: út 1.) kell beküldeni. Kasod megyed Tanács VB Mű- Irodalmi pályázat: saját táridö: 1965. március 15. velődésügyi Osztálya, a Sá- szerzeményű költemény, Azok a középiskolák és ro6pataki Rákóczi Gimná- saját szerzeményű pró- iparitanuló intézetek, ame- zium KISZ Bizottsága fel- za, képzőművészeti pá- lyek részt vesznek a Diákhívással fordult Borsod, lyázat, néprajzi pályázat, napok ünnepségein, neve- Hajdú, Heves, Nógrád és fotópályázat. Vers- és pró- zésüket — kisérő nevét is Szabolcs megyék, valamint zamondás, irodalmi szín- feltüntetve 1965. év feb- Debrecen és Miskolc váró- pad, irodalmi vetélkedő, ruár hó 25-ig küldjék el sasok középiskoláihoz, ipari- szólóének, szólóhangszerek: ját megyéjük KISZ megyei tanuló intézeteihez az 1965. vonós, zongora, fúvós, bizottságának címére. A év május hónapban meg- énekkar, zenekar, hangsze- megyék KISZ bizottságai rendezésre kerülő Kulturá- rés kamaraegyüttes, tánc- és művelődésügyi osztályai lis Szemle harmadik Sáros- és jazz-zenekarok, néptánc, a beérkezett nevezési lapok pataki Diáknapok ünnepsé- klubvezetők estje. alapján rendezik meg márgein való részvételre. Az A Sárospataki Diákna- cius 25-ig a megyei középünnepségek központi gön- pok ünnepségei 1965. év iskolák és iparitanuló isko- dolata a korszerű tudó- május 27-től 30-ig lesznek Iák megyei bemutatóját, s mány és művészet eredmé- Sárospatakon. azok alapján döntenek arnyeinek megismerése, 1965 Az irodalmi, képzőművé- ról, mely iskolák szólistái hazánk felszabadulásának szeti, néprajzi és fotópálya- és csoportjai vesznek részt 20. évfordulója. művek jeligésen a Sárospa- a Sárospataki DiáknapoA Sárospataki Diáknapok ki Diáknapok rendezőbi- kon. Alapos kísérlet — gyakorlati hasznosítás A legutóbbi népszámlálás adatai szerint az ország 15 és 39 év közötti lakosságának mintegy a fele nem rendelkezett nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel. S ehez az adathoz — amely, arányait tekintve javult — adjuk hozzá: a hat éves korban iskolába iratkozott gyerekeknek egy része, különböző okok miatt, nem végzi el időben az látalános iskolát Nagy-nagy feladatok hárulnak tehát a jövőben is a dolgozók általános iskoláira. Éppen ezért vettük érdeklődéssel kézbe az MTI tudósítását a felnőttoktatás módszereiről tartott Szabolcs megvei tanácskozásról. A megbeszélésen azoknak az iskoláknak az igazgatói számoltak be a kísérleti eredményekről, ahol a hagyományostól eltérő módszereket alkalmaznak. Megpróbálták a VII. és a VIII. osztály anyagát természet- tudományi és humán tárgyak szerint csoportosítani, tehát „komplexesíte- ni”; egyes tantárgyakat nem párhuzamosan, hanem egymást követve tanítottak, s amikor az egyiket befejezték, évközben azonnal vizsgáztak is belőle a hallgatók. A sok-sok kísérlet — valamint a tanácskozás — nagyon hasznos lehetett, hiszen egyrészt az új módszerekkel jobban, alaposabban és könnyebben tanulhattak a felnőttek, másrészt a kísérletek minden bizonnyal módosították a nevelők felfogását is. Elmondhatjuk azonban — mégpedig nem a Szabolcs megyeiek fáradozásának kisebbítésére, hanem az gazság kedvéért —, hogy hasonló kísérletek már régóta folynak másutt is. Ezek tapasztalatait szinte minden megyében elég rendszeresen megbeszélik, csupán országos „begyűjtésük”, megfelelő általánosításuk, s ami a legfontosabb: hasznosításuk látszik túlságosan lassúnak, vontatoknak. Érthető, minden iskolatípus reformját előbb a nappali tagozatosokéval kezdik, de úgy véljük: az eddigi kísérletek eredményeiből már többet lehetett volna hasznosítani. Itt van egy példa: már határozat van rá, hogy a dolgozók általános iskoláiban — különösen faluhelyen — a tananyagot szakmai jellegű képzéssel is ki kell egészíteni, s mégis oly döcögve halad a megvalósítás. Persze, a sikerhez alapos kísérletek kellenek, de gyakorlati hasznosításuk sokkal inkább kedvezően hathat mind a hallgatókra, mind pedig a kísérletező pedagógusokra. varsói „Kabátujjunk” __ — Miféle Kabátujj? Azt hiszem ez érdekel engem! — „Kabátujj” ez csak amolyan gúnynév. Amikor először kapták el „munka közben”, találtak nála egy régi kabátból kitépett ujjat, az egyik végén bevarrva. Ezzel a homokkal megtöltött hurkával kólintotta fejbe a mi emberünk az áldozatát. Amikor az áldozat elájult, akkor szépen meg- kopasztotta. Ezért nevezték el „Kabátujj-” nak. A családi neve viszont nem jut eszembe, de a bíróságon az ipsét ismerik. Legalább tízszer volt büntetve. Legutóbb öt esztendőt sóztak rá, még biztosan ül, hacsak amnesztiát nem kapott. Kérdezze meg a Wolicówon. Ott mindent elmondanak róla, mert szeretett inni és mulatozni. Gyakran minden héten a rendőrőrsön kötött ki. Na, de nincs időm, őrnagy úr, a doktor épen integet a lépcsőn... Ha szüksége lesz, ne feledkezzen meg rólam, az öregről. — Még csak egy pillanatra, kedves ezredes űr — az őrnagy igyekezett visszatartani az idős urat. — Ismer olyan bűnözőt, akinek deformált füle van, Valamelyik este a „Közért” üzletben egy fogyatékos gyermekkel találkoztam. Türelmesen álldogált a pultnál, céduláról olvasta le, mit akar vásárolni, a pénztárnál óvatosan, nagy gonddal számolgatta a visszakapott aprópénzt, aztán elrendezte a táskában a kenyeret, tejesüveget, miegymást és igen határozott léptekkel távozott. Mint később megtudtam, rendszeresen ő vásárol be. Otthon segít, az iskolában is szépen halad. Mindez annak köszöhető, hogy szakszerűen foglalkoznak vele. A szülőknek is megnyugtató érzés tudni: embert nevelnek az ilyen gyermekből is. Mire elvégzi az iskolát, alkalmas lesz arra, hogy bizonyos szakmában fizikai munkát végezzen. Amit a természet megtagadott tőle, azt nagyon sok türelemmel megértéssel, s még több szakmabeli felkészültséggel pótolja a gyógypedagógiai iskola. Bizonyos, hogy nem tanulja meg ugyanazt, amit jó adottságú kortársai; hosszabb időbe, nagyobb erőfeszítésébe is kerül, de megszerzett ismeretei az ő számára rendkívül sokat jelentenek. Ma már igen alapos vizsgálat után tanácsolják a gyermeket az általános iskolából a gyógypedagógiára. Hogy ilyen javaslat egyáltalában megszülessen, ahhoz nem egy pedagógus, hanem az általános iskolai pedagógus kollektíva véleménye szükséges. Ennek alapján a tanuló a gyógypedagógus szakemberekből álló áthelyező bizottság elé kerül. Néha órákig foglalkoznak vele, s esetleg még ez sem elég, huzalapos, aiki valamikor bokszoló lehetett? — Miért érdeklődik Kabátujj felől, őrnagy, ha ismeri- Az öreg Kizlot vizsgáztatja, vagy mi a szösz? Hiszen Kabátujjnak lapos a bal füle. — Bocsánat . ezredes úr- de én valóban nem tudtam semmit erről a Kabát- ujjról. Egyszerűen azt a bűnözőt keresem, aki meg» támadta az egyik bírósági joggyakornakot, és egy homokzsákkal ütötte le. Amint a merényletnek az egyik, nem közvetlen szemtanúja mondotta, a tettesnek deformált füle van. — Az nem lehet más, csak Kabátujj. Biztos, korábban engedték ki. De hogy Kabátujj valamilyen joggyakornokoat támadjon meg? — csodálkozott Kizle. — Ö mindig a kocsmából kijövő részegekre vadászott, elsősorban azokra. akiknél nagyobb pénzösszeget látott- Ment a kiszemelt áldozat után, és egy sötét utcában „elaltatta”. El kell ismerni, nagyon finom keze van. Olyan nagyszerűen tud ütni, hogy az áldozat rövid időre, csak tíz-húsz percre veszti el az emlékezetét. (folytatjuk) mosabb vizsgálat kell Az elmúlt nyáron történt meg először, hogy az ilyen gyermeket egy hetes bentlakásos megfigyer lésre is elküldték. S csak azután került sor a bizottság határozatára. Az egészen súlyos állapotban lévő gyermekeket az Egészségügyi Minisztérium ápolóintézeteiben gondozzák. A gyógypedagógia azokat segíti, akiket különleges módszerekkel még nevelni, képezni lehet. Az nem törvényszerű, hogy valamennyi fogyatékos értelmű gyermek okvetlenül bentlakó legyen valamelyik intézetben. A szülők számára kétségtelenül könnyebb megoldás, — de az esetek nagy százaléka bizonyítja hogy az otthoni környezet feloldja az elszigeteltséget, amelyet az intézetben a hasonló sorsú társak jelentenek. Törekvés van arra, hogy az eredményesebb nevelő-oktató munka érdekében szétválasztják a jobban képezhető növendékeket a súlyosabban sérült nevelhető gyermekektől. Űj tantermek, s foglalkozási tervek készülnek mindkét típus számára. Cél az, hogy az adottságainak megfelelően a lehető legjobban előkészítsék őket az életre. Belőlük is válhat mezőgazdaságban, műhelyben, vagy háztartásban foglalkoztatott jó muka- erő. A nagyothalló, gyen- génlátó és mozgássérült gyermekek iskoláiban a speciális taneszközök és módszerek segítségével kísérletet folytatnak az általános iskola teljes tananyagának elsajátítására azért, hogy a továbbtanulásuk lehetőségét jobban elősegíthessék. A süketek, vakok iskolái számára is új tantervek készülnek. Jó eredményeket érnek el a beszédjavító iskolákban, — itt a gyermek fog játékosságának megszüntetése, vagy legalábbis javítása az elsőrendű célkitűzés. A gyógypedagógiai há-| lózat egyre bővül, de sajnos még valamennyi rászorulót nem tud befogadni. Minden gyógypedagógiai iskolának elsőrendű feladata: a gyermek képességeit, öntudatát olyan fokra fejlessze, hogy tudjon majd gyökeret verni a felnőttek közösségében. A reformtörekvések minden intézkedése azt szolgálja, hogy a tizenhatodik életévüket betöltött növendékeket — lehetőségekhez mérten — a közösségi életre alkalmas emberként bocsáthassák ki az intézmények. Mun- kábaállításuk megszervezése és utógondozásuk1 a társadalom további feladata. A fiatalok legnagyobb része jól megfelel a munkában. Megkeresi a kenyerét — mert most már a legtöbb igenis képes rá és átadhatja a helyét a kicsinyeknek, akiknek még egyengetni kell az útját. Hogy elindulhassanak ők is... Szekeres Ilona — Az őrnagy úr egy féléve, vagy talán még hosz- szabb ideje is, hogy nem volt, nálunk. — Istenem! — nevetett az őrnagy — látja mégis csak eljöttem. Kialo ezredes itt van? — Még nincs, de minden pillanatban jöhet. Ptak őrnagy már várja. Kawon igazgató nemrégen telefonált, hor»'- Wyrze- wicz doktorral rögtön itt lesznek. Az őrnagy a kávéházi részben választott magának egy kis asztalt, mert innen jól láthatott mindenkit. aki belép a klubba. Kávét rendelt, és türelmesen várt. Nem kellett sokáig várakoznia. Egy negyed óra múlva feltűnt az ajtóban Kizlo ezredes alakja. Az őrnagy felugrott, üdvözölte, és meghívta asztalához. Krzyzewski az ezredes egészsége, munkája felől érdeklődött, s arról, hogy mi történik a kultúrház- ban. Kizle hirtelen félbeszakította a társasági beszélgetést, és így szólt: — őrnagy űr, ne szédítsen engem. Vén róka vagyok én. Ha engem ilyen fiatal ember az asztalához hív, kávét akar fizetni és a reumám miatt aggódik, akkor érthető, hogy valamit akar tőlem. Tehát ki vele őrnagy úr, mert az idő is kevés, meg a játék is vár. — Ezredes úr emlékszik olyan bűntényekre, amit homokzsákkal követtek el? Az érdekel engem, mikor használtak zsákot, illetve homokkal megtömött kabátújjat, amivel a támadó elnémítja áldozatát, hogy aztán kirabolja. Az ezredes elgondolkodott. — Voltak ilyen specialisták. Emlékszem egy Mamaja nevűre, Krakkóból, és a sosnowi Karskira. De ennek szénpor volt a zsákocskájában. No, és a mi Zenés vígjáték a megyében Az Állami Déryné Színház nógrádi turnéja keretében november 14-én Romhányban játszotta először Király-Vécsey-Váradi : Az Igazi című játékát. Képünk a darab egyik mulatságos jelenetét mutatja a szerepekben a nívódíjas Fábián Józseffel, Bárány Icával és Papp Zoltánnal.
