Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-31 / 223. szám
4 N Ó G R A D 1964. október 31. szombat. A néptribun Múzeumok az íróasztalban Az ffOFOTÉRT"-ban... m öreg munkások üldögélnek a klub asztalainál, az emlékek, az elmúlt idők csendes idézgetése közben egyszer csak elhangzik egy név; Bokányi Dezső neve. A szemek felcsillannak. Ki ez a történelmi alak, akinek nevét fél évszázaddal ezelőtt munkások, kisemberek rajongása, a burzsoázia s a hatalmasok gyűlölete övezte? Mi a titka varázserejű szavának, mivel vitte tűzbe hallgatóit, s mivel csendesítette le a tömegindulatok háborgását? A halálraitélt népbiztos nevének puszta kiejtése is elegendő volt, hogy az ember súlyos gyanúba keverje magát a szimatoló Hort- hy-hatóságok előtt. Hivatott szerzők hivatott tolla válaszol ezekre a kérdésekre Kelen Jolán és Barabás Gyula: A néptribun című nemrég a Kossuth Könyvkiadónál megjelent könyvében. Ez a mű Bokányi Dezső életútjának fontosabb fejezeteit mutatja be meggyőző erővel a gyermekkortól nagy igazságok felismerésén és nagy tévedéseken, győzelmeken és kudarcokon át a tragikus befejezésig. Kelen Jolán — maga is „nagy idők tanúja” — már számos könyvben ismertette meg az olvasókat a munkásmozgalom múltjának egy-egy izgalmas fejezetével. Barabás Gyula neve is jól ismert a Népszava régi olvasói körében. Kabos Ernő A foktői „Alulírott, egy általam megválasztott időponttól, de legkésőbb 1965. január 1-től megkezdem falumban a helytörténeti krónika vezetését.” Az alulírottak: Simon Elemér Mátranovák. Nyem- csok Mihály Kálló, Budai Gyula Szurdokpüspöki, Becsó Károly Tar, Hajnal Sándor Szügy, Erdős Barnabás Nógrádmarcal, Klu- ka László Bércéi, Fenyvesi József Kisterenye, Szabó Emil Vizslás, Daróczi Sarolta Magyarnándor- Madarász József Nagybátony, Pintér Nándor Pásztó. Harcos István Ecseg... A salgótarjáni múzeum dolgozó szobájában vagyunk Kovács Jánossal, a múzeum munkatársával. Az asztalon két vaskos, keménykötésű könyv. Ama bizonyos, országos nevezetességű Koktői Krónika első évjáratai. Foktő picike község Kalocsa szomszédságában. Kalocsa paprikájáról lett híres. Foktő nevezetességet az teremtette meg, hogy 1961 augusztusától néhány lelkes ember dr. Kuczy Károly tanár vezetésével elkezdte a falu fontosabb eseményeinek jegyzését, papírra örökítését írásban és képekben. A gondosan gépelt lapok kötetekké gyűltek, s gyönyörűség bennük a búvárkodás. S méginkább az példa és megyei követői lesz a jövendő korok emberének. Falumonográfiáknak találhatjuk elszórt nyomait a múltból is, de folyamatosságuk, rendszerességük egy-egy személy kedvének, vagy elkedvetlenedésének függvénye volt. A „stafétabotot” nem mindig volt kinek továbbadni, így váltak foszlányossá, szakadozottá ezek a monográfiák. A Foktői Krónika folyamatosságának szerkesztő bizottság a garanciája. Erős szervezettsége példa lehet a kezdeményzés követőinek. A Nógrád megyei követők is Foktő felé fordultak figyelmükkel, hogy a leghelyesebb módszereket átvéve megteremtsék a fa- lukrónikék alapját. A megyei tanács művelődésügyi osztálya s a múzeum vezetői idestova egy esztendeje foglalkoznak a megvalósítás tervével. így fogalmazódott most papírra 13 lelkes kultúrmunkás szövetsége. — Az elhatározás — mondja Kovács János — igen nagy jelentőségű, mert hűséges tükre lehet egy-egy falu politikai, gazdasági, szellemi, kulturális fejlődésének. A falukrónika célja a községek gazdasági és társadalmi életének megörökítése a jelen és a jövő számára. — A krónika hűsége, alapossága széleskörű gyűjtőmunkával jár s megvetheti a helytörténeti múzeumok alapjait, A Foktői Krónikát páldául igen találóan úgy jellemezte valaki: múzeum az íróasztalban. Nos, a szép példa nyomán ilyen íróasztal-múzeumokat szeretnénk létrehívni. Az anyagi feltételek lényegében egészen elenyészőek. Fotoszakkör majd minőén művelődési otthonban munkálkodik, az újságok, fol> óiratok ugyancsak figyelemmel követhetők a művelődési otthonokban. A papírszükséglet és a kötésmunka biztosítása pedig nem jelent különösebb költség- vetési gondot. Az eredményesség feltétele a szerkesztőbizottság lelkesedése, ambíciója és érzéke. — Az az elgondolásunk, hogy a munkát jól ösztönzi, ha évről évre jutalmazni tudjuk a legszebb, tartalmilag leggazdagabb krónikákat. A kezdeményezéshez az első vállalkozók már együtt vannak Nógrádban, de az a célunk, hogy a jelenlegi keretet tovább bővítsük s legkésőbb januártól 25—30 falukrónikás kezdje meg értékes tevékenységét. Barna Tibor Pillanatkép a szakfénykép észck és fotoamatőrök paradicsomából. .. (Foto: Kinka László) Új művelődési otthonok nyílnak November 7-én a Nagy kapuit a cserhátszentiváni Októberi Szocialista Fórra- és a mátramindszenti mű- dalom évfordulóján két új velődési otthon, hogy a to- művelődési otthont adnak vábbiakban irányító köz- át rendeltetésének Nógrád pontja legyen a két falu megyében. szellemi- kulturális életéEzen a napon nyitja meg nek. 3. A joggyakornok fiókjaiban, melyeket az altiszt nyitott ki, csak egy kevés tiszta papírt, a „gyanúsított személyek kihallgatási jegyzőkönyveit” és a tanúk jegyzőkönyveinek nyomtatott űrlapjait találták. — A vádirat nincs sehol — bosszankodott Kur. — Sem a vádirat, sem a „fehér gengszterek" ügyének utolsó kötete — fűzte hozzá Wilska. — Abban a kötetben voltak a vádlottak utolsó ' állomásai. Abban volt az a bizonyos bécsi levél is — az ügyészhelyettes teljesen magába roskadt. — Hol lehetnek azok az akták? — Kalinkowski addig dolgozott itt, amíg be nem zárták az épületet. Biztosan nem fejezte be a munkát és az aktákat magával vitte. — De mi jutott eszébe, hogy magával vigye a vádiratot és a dokumentumokat! — Az ügyész egyre dühösebb lett. — Hiszen ez tilos. Na, lesz itt nemulass, ha ezt a főnök megtudja. Mit csináljak most a dokumentumok nélkül? A bécsi levél nélkül! Még másolatunk sincs róla. — Ne aggódj — nyugtatta meg Wilska az ügyészt —, ha Kalinkowski idejövet útközben lett rosszul akkor a papírok nála vannak. Ha nincsenek nála, akkor holt biztos a lakásán vannak. Jerzy Kurt megragadta az a gondolat. — Telefonálj .a mentőknek — kérte Wilskát. — A telefonszám 8—24—24. A titkárnő felvette a kagylót. — Itt a vajdasági ügyészség! Kalinkowski joggyakornok iránt érdeklődöm. Ma reggel vitték be ... — Igen, igen. Köszönöm. — Wilska letette a kagylót és az ügyészhez fordult. — Nem volt jó a telefonszám. Ez csak a mentők hívószáma. Azt mondták, hogy hívjam a balesetinformációt. — Add ide — határozta el magát Jerjzy Kur — felhívom az igazgatót. — Feltárcsázta a telefonkönyvben talált számot. — Kérem az igazgatót, doktor Mulát. — Hol van? Nem lehet a telefonhoz hívni? Itt Jerzy Kur ügyészhelyettes beszél. Nagyon fontos és sürgős ügyről van szó. — ön doktor Mula titkárnője? A mentők ma bevitték a joggyakornokunkat, Zygmunt Kalinkows- kit. Nagyon fontos ügyészi inatok voltak nála. Kérem helyezze biztonságba ezeket az aktákat, azonnal értük megyünk. — Igen. Várom a telefonértesítést! Kérem, hívja a központot és kérje a 483-as melléket. Az ügy valóban nagyon sürgős ... Nagyon!... Igen! Várom ... Az irodában feszült csend volt. Az ügyész és a titkárnője szótlanul ült; meg- babonázottan néztek az íróasztalon heverő kis Fekete készülékre. De a makacs készülék sokáig hallgatott. Végre megcsörrent. Kur gyorsan felkapta a hallgatót. — Igen! Hallom! Semmiféle papír nem Volt nála? Jól megnézték? Biztosan nem volt? Mikor lehet vele beszélni? . . . Rendben van, telefonálok. — A hallgatót tartó keze lassan lehanyatlott. Utolsó reménye is szertefoszlott. — Elmegyek a lakására — ajánlotta Halina Wilska. — Talán otthon vannak az akták. Hol is lakik? — Ellenőrizte a címet a betűrendes mutatóban — Ujazdow negyed, a „finn házak". Már rohanok is! — Én is veled megyek — mondta az ügyész. — És mi lesz a főnökkel? Rögtön féltizenkettő, és a főnök nem szereti, ha az ügyészek késnek az értekezletről. — Mit tehetek? Ha nincs meg a vádirat, minek menjek hozzá? Hacsak azért nem, hogy elmondjam: elvesztek a vádlottak utolsó kihallgatásának jegyzőkönyvei és a fontos dokumentumok, többek között az a bécsi levél is. Nem, ilyen szívvidító újságokkal felesleges sietnem. Először menjünk az Ujazdów negyedbe. A bíróság épülete előtt nem sikerült elcsípniük egy taxit. De szerencséjük volt: egy ügyvéd éppen kiszállt a „Moszkvics”-ából, és felajánlotta nekik: szívesen elviszi őket a Wiejs- ka és a Kiekna utca sarkáig. Néhány perc múlva már a helyszínen voltak. Egy asszony udvariasan segítségükre sietett, hogy megtalálják Kalinkowski lakását. Nem sokkal később egy idősebb, őszhajú asszony nyitott nekik ajtót. — Kalinkowska asszony? — kérdezte az ügyész. — Nem, Zygmunt Kali- kowski a nővérem fia. Milyen ügyben keresik? — A Vajdasági Ügyészségről vagyunk, Zygmunt kollégái — mondta Wilska. — Jerzy Kur ügyész úr, és pedig a titkárnője vagyok. Halina Wilska — tette hozzá bemutatkozva. Az idős hölgy szélesre tárta az ajtót. — Tessék, fáradjanak be, de Zygmunt nincs itthon. Elment a hivatalába. De hiszen önök vele együtt dolgoznak . . . Úristen, mi történt? Valami baj van Zygmunttal? — Az idős hölgy csak most döbbent rá, hogy nővére fiának kollégái, az ügyész meg a titkárnője, olyan időpontban látogattak el, amikor Zyg- muntnak a munkahelyén kellene lennie. — Ne tessék megijedni — igyekezett megnyugtatni Wilska a háziasszonyt. — Nem történt semmi baj. Vagyis semmi nagy baj. Zygmunt, amikor munkába ment, hirtelen rosszul lett. De az egész nem komoly — tette hozzá gyorsan. — A Hoza utcában fekszik, a mentőkórházban, néhány nap múlva egészséges lesz. És igazán nincs komolyabb baja. — Nagyon köszönöm, hogy értesítettek. Rögtön rohanok hozzá. — Kérem van még egy problémánk. Zygmunt itthon is dolgozott, és itthagyta az iratokat. Ezeket szeretnénk elvinni. — Éjjel valóban dolgozott, és valamit írt. Még haragudtam is rá. De semmiféle papírokat nem hagyott itthon. Különben este későn jött haza, csak bekapta a vacsoráját, és már szaladt is dolgozni, azonnal írni kezdett. Láttam, amikor reggel az aktatartóba rakta a papírokat. egy olyan rózsaszínűbe, az akták cérnával voltak összefűzve. Reggelit akartam neki adni, de , ő csak legyintett. „Majd eszem a büfében” — mondta. Fogta a táskáját és szedte a lábát. — Kérem, asszonyom — szakította félbe az ügyész — azoknak a papíroknak feltétlenül itt kell lenniük. Tessék utánanézni. Talán Zygmunt elfelejtette a táskáját elvinni. — Hiszen mondom, hogy történt minden! — Az idős hölgy kissé megsértődött. — Zygmunt magával .vitte a sárga aktatáskáját. Győződjenek meg maguk is erről; nézzenek körül a szobájában. Kalinkowski íróasztalán az ügyész néhány jegyzetet és a joggyakomok által készített betűrendes kimutatót talált a dokumen- umról, amelyeke bizonyára a vádiratnál használt. Az idős hölgy igazat mondott. Az aktatáska nem volt a szobában. Kalinkowski magával vitte. Mi történhetett az aktatáskával? (Folytatjuk) Kedvezményes baleset«* biztosítás tanulóknak Az új tanévben ismét kedvezményes balesetbiztosításban részesülhetnek az egyetemi és főiskolai hallgatók. A biztosítás kiterjed a sportolás, kísérletezés, közlekedés alkalmával és más körülmények között történt balesetekre. Kivétel csupán az olyan eset, amikor a hallgatót SZTK-já- rulék fizetésére kötelezett munkavállalás közben éri a baleset. A biztosítás díja egy tanulmányi félévre 10 forint Gyermekszínház a megyében A budapesti bábosok d következő hónapokban két darabjukat mutatják be a megye kicsinyeinek.. Az első turné keretében november 3-tól 7-ig Rétsápon, Érsekvadkerten, Szécsényben, Nagylócon, D iósjenőn, Nógrádon, Romhányban, Tereskén, Karancsságon és Mihály- gcrgén Petőfi János vitézének mesejáték változata kerül színre, december 1-től 5-ig pedig Pásztón Nagybátony ban, Salgótarjánban, Somoskőújfalun, Mátranovákon, Kisterenyén, Balassagyarmaton és Patakon Grimm halhatatlan meséje, a Csipkerózsika zenés bábjáték-változatát mutatja be a színház KISZ-fiataljaiból álló együttese.
