Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-31 / 223. szám
1964. október 31. szombat N 6 G R A D 5 1 Hűség és helytállás Harminc éve halt hősi halált Hoffmann Ottó Elindult, mint az egyszeri vándorlegények, de utána nem kísérte szerencse. Ami elől itthonról menekült, azt találta a balkáni országokban is, a királyi Romániában, — csakúgy mint Konstantinápolyban; kapitalista kizsákmányolást, munkanélküliséget, nyomort. Hoffmann Ottó, a fiatal budapesti vasas, a szegénysorsú me- zőszilasi tanító fia, végső kiúttalanságában' mint ez- időtájt sok kisiklott életű fiatal, a francia idegenlégióba jelentkezett. De a végső pillanatban, az önkéntesek behajózása előtt rádöbbent, hogy nem lehet elmenekülni a proletársors következményei elől, végig kell járni a küzdelem útját, vállalni annak minden következményét. Nem lehet idegen- légiós, tovább járt munka után, nélkülözött, mint a gorkiji regényhősök, húszéves korától a forradalmi harc iskoláját járta. Hazatért, néhány hónapra a dorogi bányában kapott munkát, aztán onnan is kikerült többszázad magával. Üjra elkezdődött a sorbaállás a bezárt gyárkapuk előtt, a hiába való várakozás a munkaközvetítő hivataloknál. Megint útnak indult: Romániában az egyik Zsil-völgyi bányában alkalmazták, később hídépítésnél dolgozott, aztán újra semmi, pénz nélkül- sokszor éhesen bolyongott a rokonsorsúak között. Ekkor már úgy jött vissza Magyarországra, ahogy a küzdőtérre megy a harcos. 1929-ben a Kommunisták Magyarországi Pártja felvette tagjai sorába. A nagy gazdasági válság közepette csupán Budapesten több mint százezer ember volt munka nélkül. A fővárosi levesosztók előtt életerős férfiak, nők, fiatalok ezrei sorakoztak bögrével, lábassal, hogy • egy merőkanálnyi meleg ételhez jussanak. Ekkor került be a szótárba a Sipőcz-le- ves, ilymódon örökítve meg a székesfőváros akkori polgármesterének nevét. Még a budapestinél is rosszabb volt a helyzet vidéken, ahol a dölyfös, vármegyéi hatalmasságok évtizedeken át megszokták, természetesnek tartották a sokezemyi koldus látványát, s legkevésbbé sem nyugtalanították őket a diósgyőri, a tatabányai, a pécsi, a salgótarjáni, vagy a győri, szombathelyi munkanélküliek sorsa. A párt ebben a helyzetben munkanélküli akcióbizottságot hozott éltre, s, élére Hoffmann Ottót állította. Az illegális lapok és röpcédulák voltak a leghatásosabb eszközök, amelyekkel a párt tettekre ösztönözhette az elnyomottakat. A rendőrség ennek az apparátusnak a megbénítását tartotta legfontosabbnak. Ezért, amikor 1934. október 31-én — harminc évvel ezelőtt — sikerült az akkor harminckét éves forradalmárt kézrekerítenie. mindent elkövetett, hogy vallomásra bírja, társait is elfogja, s hosszú időre lehetetlenné tegye a párt kiadványainak megjelentetését. De Hoffmann Ottót semmiféle kínzással nem tudták megtörni, s rábírni a párt titkainak elárulására A szadista rendőrnyomozók gyilkolták meg. Hozzátartozóinak azt mondták: öngyilkossági szándékból kiugrott a fő- kapitányság egyik emeleti ablakából. Hősi halálának évfordulóján úgy emlékezünk rá, mint a hűség és a helytállás egyik példaadó megtestesítőjére. Vadász Ferenc Kihaló szakma öreg mestere 250 éves a, mézeskalács készítés Egerben Ötven év óta dolgozik a szakmájában, Egerben Odry Dániel mézeskalá- csos és gyertyakészítő, aki az apjától tanulta ezt az érdekes, és sokak számára úgyszólván már ismeretlen szakmát. A műhely, melyben dolgozik, berendezésével együtt mintegy 150 éves. A kihaló szakma öreg mestere ma is nagy gonddal folytatja szamá- ját és gyakran jelenik meg az egri piacon és vásárokon, ahol áruba bocsátja a gazdagon díszített tükrös mézeskalács szíveket és sok más készítményt. Odry Dániel bácsi jól ismeri a szakma csínját, b ínját és hagyományait is. Szerinte már 250 évvel ezelőtt is volt mézeskalács készítő Egerbe. A szakma azóta számos változáson ment keresztül az igényeknek megfelelően. A régi műhely berendezése babonás szokásokról is vall. Az egyik polcon például különös fehér figurák sorakoznak: ház, disznó, emberi kéz, szem. Dániel bácsi ismeri ezeknek a történetét. Fél évszázaddal ezelőtt például ha valaki biztonságban akarta hagyni a i házát, vagy fájt valamije ilyen viasz figurákat vásárolt azt elvitte a temp-f lomba áldozatképen. Ügy tartották, hogy példától ha a ház figurát tette valaki az oltárra, akkor a házát nem fogta tűz, viz és biztosítva volt minden romlás ellen. Ebből a korból azonban már csak az emlékek maradtak meg, és lassan a mézes- kalácsos szakma is elhal. Miről vallanak a háztartási könyvek? 1963 47,7 7.4 15.2 10.3 3.4 2.1 2.4 1964 I. félév 47.2 7.3 14.4 10.7 3.6 1.9 2.4 Az egyes adatok arról tanúskodnak, hogy az idén — az életszínvonal javulásával — tovább csökken az élelmiszerekre fordított összeg aránya a háztartások összkiadásaiban, ugyanakkor növekszik az iparcikkvásárlás. A munkabérek átlagos színvonala idén mintegy négy százalékkal magasabb az egy év előttinél. Számos családban emelkedett a keresők száma is. Ha egyes fontosabb élelmiszerek vásárlásának az alakulását vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a kenyér és a cukor, a hús és a hentesáru, a tej és a vaj átlagos fejenkénti fogyasztása az idén emelkedett, míg a burgonya és a zöldség, a főzelék és a gyümölcs, a zsiradék és a tojásfogyasztás kisebb volt a tavalyinál. A háztartások bevásárlásainak második legnagyobb tétele a ruházkodás. Ennek az adatnak az értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a ruházati cikkek vásárlásainak a zöme mindig 5.3 7.2 az év második felére esik. Itt is, mint az élelmiszerekNem minden háztartásban vezetnek háztartási könyvet. Pedig ez nem felesleges időtöltés: csak az gazdálkodik észszerűen, aki megtervezi a havi bevételeket és kiadásokat, s azután ellenőrzi, hogy betaütja-e a saját tervét. Az az ezernégyszáz munkáscsalád, amelynek háztartási adatait a stataszti- kusok rendszeresen feldolgozzák — ilyen tekintetben példát mutat a többi háztartásnak. Természetesen minden család más beosztással gazdálkodik, és sajátos életkörülményei szerint. Akad, aki zsíros kenyéren él és a fogához ver minden fillért, csakhogy minél előbb együtt legyen a lakás, vagy a kocsi ára. De akad olyan is, akinél a hó vége már tizedikén „kezdődik”. A vizsgált háztartások adatai sok mindent elárulnak a családok gazdálkodásáról. Például azt, hogy mennyit költenek élelmezésre, ruházkodásra és egyéb beszerzésre. Ezek az adatok akkor sem változnának meg lényegesen, ha sokkal nagyobb lenne a nyilvántartott háztartások és háztartási könyvek száma. A munkásháztartások vásárlásainak százalékos megoszlása (a; összkiadás — 100) •4) „ N w — N öa 3 o « 2 j «2 tf x iu 0> 4> *© • 4> f >>-id «o a H o tt *41 O © »Pl W ‘es CB * •o S ss US 13 X -3 O «8 4) >* ‘,2 ’s tó w 7.3 Kérdések — válaszok Emlékké, válnak a Másfél évtizede múlott, amikor örhalomban egy falugyűlés után azt mondták az emberek: „Ha egyszer mégis menni kell a közösbe, akkor mi utoljára megyünk.” Azután hosz- szú évek teltek el. A szomszédos falukban dúlt a vita, feszültek az idegek, amikor egy távirat érkezett a megyéhez: „örhalomban egyöntetűen a közöst választották.” Az őrhalmiak mindig ilyenek voltak. A sorsukról maguk döntöttek, abba nem hagytak másokat beleszólni. Az átalakulás előtt is drámai napok voltak. összejöttek, beszélgettek, de senki egy lépést nem mozdult, egymásra vártak. Egyszer aztán a fiatalabbjai, Mártonék, Balláék, Hegedűsék elindultak és ment utánuk a többi is. Bállá István, az elnök most, utólag már elmondja, hogy ,,könnyet facsaró napok” voltak azok Az a tizenkét millió Legutóbb a pártiskolások jártak náluk, azt kutatták, hogyan lehetséges, hogy az őrhalmi termelő- szövetkezet ilyen kimagasló teljesítményt tud felmutatni. Mert valóban nagyon kimagasló a teljesítményük. Évi 12 millió forint a jövedelmük. Azt mondák, hogy minden különösebb erőlködés nélkül egy munkaegységre 60 forintot fizethetnének. Nem sokkal kevesebbet fognak fizetni, de csak azért, hogy a tartalékot is megduplázzák. Érthető, hogy a látogatók érdeklődését nagyon felkeltették. El halmozták az elnököt kérdésekkel. nél, a mennyiségről a minőségre tolódtak át az igények. Ugyanakkor tovább emelkedett a háztartási kiadásoknak az a tétele, amelyet bútorok és háztartási villamos gépek, kocsik és motorkerékpárok, valamint tv készülékek beszerzésére fordítottak. Az ilyen kiadások növekedésében természetesen nagy szerepe volt az OTP hitellevélnek is. A háztartási könyvek tanúsága szerint azonban a munkásháztartások kiadásainak főleg az az összege nőtt meg, amely a családiházépítést, a ház, vagy a telekvásárlást foglalja magában. A bérszínvonal emelkedése mellett ebben szerepe van annak is, hogy a művelődésre és szórakozásra fordított kiadás valamelyest csökkent. Ezek az adatok átlagos képet nyújtanak a munkásháztartások vásárlásainak megoszlásáról. De jól mutatják azt a tendenciát, amely — a családok bevételeinek növekedésével — a kiadások alakulásában érvényesül és alkalmasak arra, hogy összehasonlítsuk a magunk háztartási könyvével. aki hűségesen válaszolga- tott, semmit el nem titkolt. Kérdezték, milyen a vetés előkészítése. Az elnök elmondta, hogy nagyon gondos mélyművelést alkalmaztak. „Ez a siker titka!” — kiáltott fel a kérdező. De a másik már azt kérdezte: milyen a parasztság rétegeződése. Erre az elnök elmondta, hogy náluk ilyen nincs. Most már ennek tulajdonították a siker titkát. Amikor meg az elnök beszámolt arról' hogy január óta minden hatvan éven felüli tagnak nyugdíjat ad a tsz, már sejtették, hogy sok összetevője van a sikernek. Az első próbatétel Örhálom régen is nagyon jómódú falu volt. Elsőnek vitték az új krumplit a piacra, • az istállókban is olyan tehenek álltak, amelyek leadták a napi 15, 18, 20 litert. Bállá István most már elmondja, hogy az egész falu azt figyelte, ők mit csinálnak. Az első próbatétel a trágya közös kihordása volt. Megindultak az alvégen Balláék házától és mentek udvarról-udvarra. De a falu felső végében Fábiánék földhözcsapták a villát és azt mondták, hogy nem. Megakadt a munka. Ilyen bizonytalanságban nem sok kellett hozzá. Akkor egy néhányan összeszedték magukat és közrefogták Fá- biánékat. Az egyik Hegedűs, aki Fábiánékkal tartott, azt mondta, hogy jól van, nem szól a falu dolgába, de megy és keres másutt munkát. El is ment a gyárba. Egy félév múltán vissza jött, munkába állt, kitűnően dolgozott, a napokban kapott egy nagyon felelősségteljes megbízatást. Egymást biztatva dolgoztak és amikor az első zárszámadáson bebizonyosodott, hogy érdemes jól dolgozni, olyan lendületet vett a munka. hogy fékezni kellett az embereket, ne féljenek, mindenkinek jut belőle. De nem csak a Alig három esztendővel a földek védelméről szóló törvény megalkotása óta megyénk legnagyobb részében már végrehajtották a törvény által előírtakat. A rendelkezések szerint 1965 végére teljesen be kell fejezni ezt a munkát. Megyénkben a végrehajtási terv szerint 1962-ben 31, 1963-ban 42, 1964-ben, az idén 41 községben végezték el a törvény által előírt tennivalókat. Az idén újabb 41 községben hajtották végre a földvédelmi törvényt. Lényegesen jobb eredményekkel, mint az eltelt korábbi két esztendőben. A munka befejezésével megkezdett ellenőrzések is igazolják, hogy a gazdaságok, termelőszövetkezetek eleget teszdvárnai napúk. munka vár a tagokra, űr- halomban gazda módjára vesznek részt mindenben. Bállá elővesz az íróasztalából egy nagy köteg levelet: kérdésekre válaszok vannak benne. A bizalom Minden esztendőt ezzel kezdenek. Megkérdezik a tagokat, mit javasolnak a takarmánytermesztéshez, az állattenyésztéshez, a növénytermesztéshez. A tagok pedig válaszolnak. Nagyon sajátos, de igen bizalmat keltő módszer. A vállalásokban a közgyűlésen is megegyeznek. Az egyezséget azután állni kell. Hogy mennyire állják, erre egyetlen példa is elég. Hegedűs Istvánné 380 négyszögöl cukorrépát vállalt megművelésre. Ezen 99 mázsa és 20 kilogramm cukorrépát termelt. Hihetetlen magas termés. Oda- állt az elnök elé: „No elnököm kitüntetés, vagy legalább egy újságcikk nem születik ebből?” Az ilyen tagoknak megszámlálhatatlan a számuk. Kincs „Htok“ A jó munka megtenni a gyümölcsét. Ezért merte olyan határozottan, becsületére esküdve állítani Hegedűs, hogy ma jobbmó- dúak az' öfhalmi emberek, mint egyéni korukban. Nincs is ezen csodálni való hiszen minden paraszt ember tudja, hogy egyéni korában a gazdaság felújítási gondjai elvitték a legjobb jövedelmet is. Most ilyesmire nincs gondja Amit keres, az övé, a terheket a közös vállalja. Hogy mégis mi a titka,: hogy örhalomban olyan si-i kereket érnek el? A sok tényező közül talán a legfontosabb: Örhalomban mindenki becsülettel teljesíti kötelességét. Bobál Gyula nek a kiadott határozatoknak. Eddig tehát összesen 114 községben csaknem 350 ezer hold föld használatát vizsgálták meg. Ennek eredményeként 2400 holddal növekedett a szántó- terület, amely földterületet eddig indokolatlanul rétnek, vagy legelőnek használták. A felülvizsgáló bizottságok — az első esztendő kivételével — már a későbbiekben nemcsak a szántóterület mindenáron való növelését tartották szemelőtt, hanem kiterjedt figyelmük a talajjavításra, erózió elleni védekezésre ;s. Jövőre még 20 községben és két városban kell végrehajtani a felülvizsgálatot. Ennek a munkának az előkészítése már folyik. A fülelek védelméért Ádám László