Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-02 / 198. szám

vau As fecleta&jal egyesüljetek; AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVF. 198. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1964. OKTOBER 2. PÉNTEK Az ű;iíömozgalom gondjai Mit jelenI korszerűnek lenni ? Egv fokkal magasabbra A rádió és a tv jövő heti műsora A csesztvei ünnep Irta: Mihály fi Ernő C sesztve, a kis nógrá­di falu nevét sokan megtanulják most Magyar- országon és hazánk hatá­rain kívül is. Újságcikkek­ben, előadásokban, rádió­ban, televízióban sűrűn szer-epei ezekben a napok­ban Csesztve. Itt élt Ma­dách. Ez az alig nyolcszáz lakosú község lett a Ma- dách-centenárim ünnepsé­geinek középpontja. Ma kezdődnek az orszá­gos ünnepek. De Nógrád megye nemcsak most, ok­tóber fi-én, halála 100. év­fordulójának napján emlé­kezik Madáchra, hanem az egész 1964-es esztendőt nagy költő-fia emlékének szentelte. A Nógrád megyei Madách Emlékbizottság hónapokra szóló ünnepi programot dolgozott ki és részben már le is bonyolí­totta: előadássorozatok, iro­dalmi pályázatok, Madách életéről vándorkiállítás, amely Csesztvéről indult és bejárja a megye majd­nem minden községét. És most szombaton Csesztvén gyűlnek össze az ünneplők, a megye, az or­szág és a külföld küldöttei a Madáchról elnevezett művelődési házzá és isko­lává alakított régi kúriá­ban és a múzeummá ren­dezett házban, amelyben nyolc éven át lakott Madáchról, életművéről, élete főművéről sok vita folyt száz esztendő alatt s vita folyik ma is. Én azt hiszem, Madách és nagy műve magvarázás&hoz csak Csesztvéről lehet el­indulni, ■ „Vidéken élni” — mi­lyen panaszos vita folyik mostanában erről. Hogy le­het-e vidéken élni? És hop- vidéken lépést lehet-e tartani a világ folyásával? De mi volt ez a vidék, milyen volt ez a falu ak­kor, amikor Madách ott­hona volt? Sáros útja csak száraz nyárban vagy téli fagyban volt ■ járható — még most is csak egy út vezet hozzá s’ innen nincs tovább —, erre mondják joggal, hogy „az isten há­ta mögött”. Hogyan lehet kitömi ebből a szorongató elzártságból? Mekkora energia, micsoda írói szen­vedély kellett ahhoz, hogy az istállók között álló ház­ból figyelemmel kísérje a világ eszme-áramlatait s azokba bekapcsolódva vi­lágraszóló művet alkosson! Hogy érkezhettek ide akkor a világ hírei? He­tenként hányszor — és ho­gyan — járt ide a postás? Gyalog Balassagyarmatról — ez volt az „utolsó pos­ta”. * Ma már pontosan tudjuk, milyen folyóiratot olvasott, honnan szerezte tudomá­nyos, világnézeti tájéko­zottságát Madách, amely- lyel mert es tudott állást- foglalni az emberi társa­dalom fejlődésének szinte valamennyi kérdésében pedig sad. a nógrádi tár- békéért folyó vllágmozga- sadalom visszahúz- lom fegyverévé is lett. Az ötvenes évek elején vitaülést tartottak a Ma- dách-kérdésről a Magyar Tudományos Akadémián za. Egyszer felteszi a kér­dést beszélgetés közben: lehetséges-e az, hogy va­laki az emberiség egész történetét megírja egy drá- Az előadó akkor többek mai műben? A nógrádi ne­mesi társaság egyhangú válasza az, hogy ez lehe­tetlen, ilyen művészi kí­sérlet sikertelen lenne. Fel­közt a következő kérdése­ket vetette fel: — Segítheti-e, vagy gátol­hatja Madách műve né­pünk öntudatosodását jegyezték hogy Madách a lnunkájának_ békeharcának valaszra elkomorult. Aszó- iAnHüWpi? rongás fokozódott, u — Alkalmas-e arra, hogy a béketábor erősítője, a bé­kéért, a haladásért küzdő népek kölcsönös megbecsü­lésének és együttműködé­sének segítője legyen? Azok közé a kincseink kö- „Nem tehetünk arról, hogy tartozhatik-e, amelyek S milyen véleménye volt erről a társaságról? Bi­zalmas barátaival együtt kegyetlenül gúnyos epig­rammákat írt róluk. Két sort idézünk az egyikből: hű festése megyénknek Mindig csak torzkép és epigramma lehet.” És mégis itt születnek és érlelődnek politikai gondo­latai, művészi tervei, esz­méi, meggyőződései, me­kel a magyar nép a nem­zetközi szocialista kultúra kincsestárát gazdagíthatja? Alig egy évtized telt el azóta s ez az idő egyértel­mű, határozott választ adott ezekre a kérdésekre, aggodalmakra is. A Béke lyek aztán élete főművé- Világtanács a Madách-cen­ben jelentkeznek. Soha nem távozott el messzire Nógrádtól: Cseszt­ve és Alsósztregova s ha tenáriumot, mint az embe riségre jelentős évfordulót az egész világon történő megünneplésre javasólja, ezek köré száz kilométeres izekkel a szavakkal, kört húzunk — itt folyt le „Madách Imre magyar élete. Talán egyszer lépte költő és publicista. Most át ez a kört, akkor is vas- van halálának századik év- raverve vitték a pozsonyi fordulója. Legismertebb börtönbe. E százkilométe­res körbe beletartozott Bu­dapest is. Itt töltött egye­temi évei életreszóló él- tragédiája — ményt, indítást jelentettek. műve — melyet 1859—60- ban írt, drámai költemény jambusokban: Az ember az ember történetét mondja el és ki- _ , , fejezést ad egy emberibb világ utáni vágyának. Ko­ra számos forradalmi har­tanulmány elmélyült kuta­tas alapján szinte pontról cának sikertelensége elle- pontra kimutatja Madách nére müvének zárószavai futtáikon olvasmányainak ukban hordják a győ­osszefuggeset a Tragédia .^lembe vetett hitet Élete eszmevilágával es megvila- utol#ó éveiben írt drámái gitja a legvitatottabb kér- elnyom4s eUtélését es dest is, Madach vélemé­nyét a szocializmusról. a szabadságért vívott küz­delem bátorítását szolgál­A magyar szellemi élet- tak ben a folyóiratokban el- A Béke Világtanacs fel- entmondasosan nem tisz- hivá3a nemzetközivé teszi tazottan jelentkeztek ezek az eszmék. Madách mű- unfiepunket vében pedig a száz észtén- ünnepen a legíonto­dő előtti kor közvélemé- sa*3^: jelent nekünk nyei tükröződnek. De Madách ma és mit jelent mást hogyan is kérhetnénk az ünnep? számon tőle? Tudományos Mit jelent Csesztvén? világképe nem előzhette éjü látta ezt a kis falut meg korát, amelynek kor- készülődni az ünnepre, azt látai közül nem léphetett valami nagyon boldog ér- ki. Az ember tragédiája zés melegítette. legvitatottabb képeiben is ezekkel vitatkozik, nem a mával. Mü van az ev szakában járható út a faluba (ha keresztül még nem is megy Nem egyedül ünnepe­lün* A. ma«ffr néppel kastélyból “'lett Madách- egyutt ünnepelik a nagy mÚ2eumhoz magyar kolto és gondolkodó emlékét a szomszédos Most újjászületett. Csehszlovákia népei is. És Csesztve most ismét a kör ez az internacionalista vo- közepébe került, zarándok- nás teszi különösen jelen- hely lett, főssé ezt az emlékünnepet. Felragyogott. Sugárzik a Csesztve és Alsósztrego­va, a két testvérközség ba kis falu. Része lett annak a jelentős irodalmi, művé­rátsága, amely Madách sze«> kulturális *iunká- emlékével indult, ma már nak' amely a ,mal Nograd egyre szélesedik. És együtt ünnepel ve- *-J lünk az egész világ. megyét jellemzi. Madách megy ej e köszön­ti és szeretettel várja az A Madách-centenárium a ünnepi emlékezőket. Baráti találkozók munkásokkal és parasztokkal Csehszlovák vendégeink Szolnok megyében A hazánkban tartózko­dó csehsziovák párt- és kormányküldöttség csütör­tökön Antonin Novotny vezetésével Szolnok me­gyébe látogatott. A küldött­séggel tartott Bozena No­votna, az elnök felesége is. Részt vett a látogatáson Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke és felesége. Dr. Ajlai Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, az Or­szágos Tervhivatal elnö­ke, Szurdi István az MSZMP KB titkára, Lo- sonczi Pál földművelésügyi miniszter, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes, es Cséby Lajos hazánk prágai nagykövete. A vendégek különvona- ta délelőtt fél tízkor gör­dült be a magyar-, "cseh­szlovák és vörös zászlók­kal, üdvözlő feliratokkal díszített szolnoki vasútál­lomásra, ahol fogadtatá­sukra nagy tömeg gyűlt össze. A vonatról lelépő vendégeket az egybegyűl­tek lelkes éljenzése köz­ben Csáki István, a Szol­nok megyei pártbizottság első titkára, Oláh György, a megyei tanács vb-elnö- ke, Váczi Sándor és Za­gyi János, a megyei párt- bizottság titkárai, Sípos Károly, a városi pártbi­zottság titkára, Kapás Re­zső, a városi tanács vb el­nöke, valamint a megye és a város több más veze­tő személyisége fogadta. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át. A megye és a város dolgozói nevében Csáki István üdvözölte a vendégeket. Az üdvözlésre Draliomir Kolder Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a KB titkára válaszolt. A beszédeket követően Antonin Novotny Dobi Ist­vánnal együtt elhaladt a pályaudvaron összegyűlt dolgozók sorai előtt. A szolnokiak meleg ünnep­lésben részesítették a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfőjét. A vendégek szívélyesen elbeszélgettek a fogadá­sukra megjelentekkel, majd rövid szolnoki tartózkodás után folytatták útjukat Mezőtúrra, ahová a megyei vezetők is elkísérték őket. A külön Vonal fél li-kor érkezett meg Mezőtúrra. A feldíszített vasúti állo­máson Bene Lajos, a vá­rosi pártbizottság titkára. Lévai Zsigmond, a tanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadta az érkező­ket. Bene Lajos üdvözlő szavai után úttörők virág­csokrokat adtak át a ven­dégeknek, akik Mezőtúrról gépkocsin folytatták útju­kat a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezet zászlódíszbe öltözött köz­ponti épülete előtt Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára, Pereczki László a járási ta­nács vb elnöke, Csótó Ist­ván, a mezőhéld Táncsics tsz elnöke, Rojkó István' párttitkár és Kiss István községi tanácselnök fogad­ta a látogatókat, akiknek népviseletbe öltözött KISZ- fiatalok virágcsokrokkal kedveskedtek. A TáncsicS tsz művelődé­si házának nagytermében Csótó István elnök ismer­tette a megye egyik, leg­régibb és legnagyobb ter­melőszövetkezetének törté­netét, helyzetét és terveit. Ezután Rojkó István párttitkár elmondotta, hogy a termelőszövetkezet p jv - tagjai _ három alapszerve­zetbe tömör ilnek. Eleven a pártszervezetek kapcsolata a KISZ-szel. a Hazafias Népfronttá!, a nőtanárs- rsal és más társadalmi szervezetekkel. A vendegek megtekintet­ték a termelőszövetkezet központi üzemegységéi A törpe-vímüvel is ellátott korszerű gazdaságban meg­nézték a magtárpadlásos szarvasmarha istállókat, ahol a tehenek évenkénti átlaghozama jóval felül van a háromezer literen. Elismerést keltett a terme­lőszövetkezet nagyüzemi itatásos borjúnevelője és a magtisztító gépék mun­kája is. Ma kezdődik a Madách-centenárium eseménysoroza ta Országos méretekben ma kezdődik el az az ün­nepségsorozat, amely a nagy magyar drámaköltő: Madách Imre, a nógrádi föld fia halálának 100. évfordulójára emlékezik. A centenáris eseménye­ket délelőtt 10 órakor a Magyar Tudományos A- kadémia emlékülése ve­zeti be. Sőtér István le­velező tag Madách és a koreszmék címmel érte­kezik a költőről. Az em­lékülésen felszólalnak a külföldi Madách-kutatók és fordítók is. Este a budapesti Nem­zeti Színház új helyiségé­ben, a Petőfi Színházban díszelőadás keretében, új szereposztásban Jyemutat- i ja Madách főművét, Az ember tragédiáját. Az ünnepségek köz­pontja október 3-tól a költő szűkebb hazaja, Nógrád megye lesz. Ezen a napon déli 1 órakor Csesztve község tanácsa ünnepi tanácsülést tart. Itt Jobbágy Károly József Attila-díjas költő emléke­zik a megye nagy szülöt­tére. Ezt követően a Ma- dách-kúria parkjában ke­rül sor Madách szobrának leleplezésére. Emlékbeszé­det Komlós Aladár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke mond. A kastélyban berendezett emlékmúzeumot ünnepi szavak keretében Mihály- fi Ernő országgyűlési képviselő nyitja meg. Ezen a délutánon és esten Balassagyarmat a budapes­ti Irodalmi Színpad ifjú­sági és felnőtt előadásai­val áldoz a költő emléké­nek. Pódiumelőadás kere­tében Az ember tragédi­ája kerül közönség elé. Október 4-én, vasárnap délelőtt Salgótarjánban, a megyei tanács nagytermé­ben ülést tart a TIT orszá­gos irodalmi és nyelvi vá­lasztmánya. Az ülésen Waldapfel József akadé­mikus előadása hangzik el s külföldi vendégeinké lesz a szó. A centenáris esemény- sorozat a hónap további részében is folytatódik. Ok­tóber 12-én Salgótarján­ban ünnepi hangversenyt, 17-én, a Budapesti Irodal­mi Színpad közreműködé­sével irodalmi estet ren­deznek. Készül emlékmű- soraira a Salgótarjáni Acélárugyár színjátszó1 együttese és a Balassagyar­mati Irodalmi Színpad is, ezen kívül az év kereté­ben a megye számos he­lyén lesz megemlékezés a költő életéről és munkás­ságáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom