Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-09 / 204. szám

6 NÖGSAB 1964. október 9. päSHS RINDET a baglyasaljai sportkörben Még egy kicsit BESZÉ LIEH —■ Min bosszankodik kedves Palóc sporttárs? — Csak azon, hogy egyes emberek milyen akadályo­kat tudnak állítani bizo­nyos sportágak fejlődése elé, Az SBTC kerekesei éppen ilyen akadály miatt nem tudtak részt venni a Balaton kupáért folyó ver­senyen, — Mi történt tulajdon­képpen? — Csak annyi, hogy az egyik gyárunk TMK fő­nökhelyettese a TS szabá­lyos kikérésére sem volt hajlandó elengedni az egyik versenyzőt és az ed­zőt a versenyre. — Érdekes, pedig a Mun­katörvénykönyve is bizto­sítja a sportolók országos, illetve l, osztályú verse­nyeken való részvételét. — Ez igaz, de az illető vagy nem ismeri, vagy nem akarja ismerni a Munkatörvénykönyv ide­vágó paragrafusát. A bosz- szantó még az volt; amikor az eset kitudódott és őt hibáztatták, elrendelte, hogy az edzőnek írjanak a szombati napra hiányzót. Ez azonban már nehezen fog menni, ugyanis az ed­ző mind a szombati, mind a hétfői napot szabálysze­rűen ledolgozta munkahe­lyén, ezt igazolja a műve­zetője is. Nagyon bántana a dolog, ha mindez sport­sovinizmusból történt vol­na. Kár lenne rontani két sportkör között fennálló jő viszonyt. Tegnap hallottam egy egészen furcsa dolgot a megyei ifjúsági szövetségi kapitányról, aki egyik nagyüzemünkben dolgozik. Érthető, hogy az üzem csa­patának egyik legnagyobb szurkolója. Az azonban már nem érthető, hogy azokat a játékvezetőket szidja mérkőzésről mérkő­zésre, akikkel együtt dol­gozik a szövetségben. Pe­dig egyszer emiatt már fe­gyelmije is volt. Ekkor komoly ígéretet tett, hogy ilyen eset többé nem fog előforudlni. A legutóbbi mérkőzésen azonban újra elfeledkezett ígéretéről és ismét hozzáfogott a sérte­getéshez. Nehéz eset, de úgy gondolom, lehetne azért segíteni a dolgokon. Mint vizsgázott játékveze­tő, ő is sípot vehetne a szájába és biztos vagyok benne, hogy egy-két mér­kőzés után már ö is csen­desen nézné végig a mér­kőzéseket. Kedvenc csapatunk ed­zője még mindig nem vesztette el optimizmusát és bízik a csapat jobb sze­replésében. Ennek ellenére nem szeretnénk a helyébe lenni. Takács A városi sakkbajnokság hírei Az SBTC rendezésében fo­lyó Salgótarján városi sakk­bajnokságot nagy küzdelem és tBmör élmezőny jellemzi. A hatodik forduló után két SKSE versenyző, Pethő és Várad! áll az élen négy ponttal, egy füg­gő játszmával. További sor­rend: G»llai (ZIM), Horváth (SKSE), 4 pont, Gábriel (SBTC) 3,5 p, Lengyel (SBTC) 3 p, Né­meth (ZIM) 3 p A H. osztályúak csoportiá­ban Andó Sándor (ZIM) vezet veretlenül 6 ponttal. További sorrend: Gombos 5,5 p. Gö- miőrl 5. p, Palla 4 p. Rákóczi 4 p, Shablik 4 p. A sok függojátszma, és el­maradt parti változtathat a sorrenden. a sportszerűtlenségnél. Hi­szen azt látni kellett a ve­zetőknek, s látták a szur­kolók is. Mivel azonban sem fegyelmi bizottság, sem kollektív vezetőség — Kovács Miklós kivételével nem működött, sok min­dent eltekintettek a játé­kosoknak. A jó fiú szere­pében akartak tündökölni, esetleg egy-egy szóbeli „dorgálásig” eljutottak, de komolyabb, a játékosok é$ a csapat érdekében is hozott döntésig már nem mentek el! Még a csapat józanabbik részének figyel­meztetését sem vették fi­gyelembe — pedig akkor még sok mindenre lett vol­na lehetőség. Vagy az sem jutott el a vezetők füléig, amit az aggódó szurkolók mérkőzésről mérkőzésre kiabáltak be a pályára: „itt jön ki az ital,” — ép­pen a szurkolókat, akik látták egy-egy játékos sportszerűtlen életmódját?! Ez volt az indítóoka an­nak, hogy megromlott a viszony az edző és néhány játékos között. S a veze­tők nem azt az egészséges törekvést tápláltak amiért az edző harcolt, hanem elnézésükkel inkább egyes játékosok rossz felfogását táplálták. Nem azt látták, hogy ha emberek árán Is, de megfiatalított csapattal búcsúznak esetleg az NB II-től, s a következő évek­ben egy egészséges szelle­mű csapattal küzdenek a visszajutásért, hanem „itt már csak azért is ered­ményre kell törekedni” felfogással hagyták, hogy kátyúba jusson az együt­tes. Van itt más is. Néhány játékos a sértő­döttet játsza, némelyik ta­lán jogosan. De míg Wal- kampf idejében is akadt játékos, aki kijelentette, A besztercebányai SVA- ZARM meghívására a Nóg- rád megyei MHS lövész válogatottja részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójára Nagykür­tösön rendezett emlékver­senyen. A hat napig tartó verseny-sorozat nyolc szá­ma közül ötben részt vet­tek. Az eredményeket erő­sen befolyásolta a borús idő és az igen erős szél, többen az átlag alatt lőt­tek. Igen zavaróan hatott a hazaitól eltérő tábla elhe­lyezés. Eredm.: sportpuska 120 1. ossz.: egyéniben: 4. i Szutor 1073 kór, 10. Soltész n. hogy nem játszik addig, míg Ő lesz az edző, Csu- berda Ferencz idejében is akad, aki ugyanilyen véle­ményen van. Talán jogo­san is, hiszen előfordult, hogy mai edzőjüktől sem láttak jobbat, mint amit egynéhány játékos űzött Nincs jogunkban pálcát tömi egy edző felett, de meg kell kérdeznünk: ho­gyan tudja biztosítani a játékosok sportszerű élet­módját, amikor segédedző korában maga is italosán jelent meg a pályán, ami­ért a szóbeli figyelmezte­tés sem maradt el. A sér­tődöttség aztán odáig is vezetett, hogy a Szeged el­leni vesztes mérkőzés után mindössze hatan jelentek meg az edzésen — bizo­nyítva, hogy fegyelmezet­len a játékosok egy része. Feltétlen szólni kell ar­ról a törekvésről is, ami korábban már kezdeti stá­diumban volt. Ez pedig a fiatalítás. Több játékos, Kozik, Pepsinszfci nagy re­ménységgel indult. Pepsin- szki még ma sem jöhet számításba a csapatnál. De vajon ő egyedül a hibás? Aligha! Másik oldala a fiatalí­tásnak. Nem sikerült, mer t éppen a korábbi vezetők ellenállásába ütközött ez az elképzelés. A sok közül csak né­hány durva jelenséget ra­gadtunk ki a Baglyasaljai Sportkör életéből. Mindez azonban elegendő volt ah­hoz, hogy ma a csapat a kiesés rémével küzdjön. S ma már hiába az akarás, az idegeskedés nyomja a bélyegé a csapatjátékra Korábban kellett volna kezdeni! Még az elején szóltunk arról, hogy a fe­lelősség kérdését is felve­tik a szurkolók. Elsősorban is azoknál a játékosoknál kezdeném, akik mindezt előidézték. Horváth, Földi. 1044 kör. Csapatban: 4. Nógrádi MHS (Lavrincz, Szutor, Molnár, Környei) 4131 kör. 60. lövéses fekvő: egyéniben: 3. Molnár 563 kör, 4. Lavrincz 559 kör, 7. Környei 553 kör. Csapat­ban: 1. Nógrádi MHS 2214 kör. A nők és ifjúságiak részére réndezett junior verseny eredményei: sport­puska 90 lövéses összetett, egyéniben: 4. Csapóné 762 kör, 5. Balogh 758 kör% 6. Godó 748 kör. Csapatban: 2. Nógrádi MHS „A” csa­pat, (Godó, Balogh, Ki­rály) 2235 kör, 3. Nógrádi MHS „B” (Csapóné. Ballá- né, Zsíros) 2204 kör. Sport­Pifkó parttagok. Tóth KISZ-titkár. Éppen nékik kellene példát mutatniok példás magatartásukkal a csapat jó szellemét előse­gíteni. Felelősségük első­sorban nékik van! De fe­lelősek a korábbi vezetőik, Machinyák Istvánék, az elnökség tagjai is, akik közömbösen sokszor elvte­len megalkuvással nézték, szemlélték a csapat néhány játékosának bomlasztó te­vékenységét. De felelősség­gel tartozik a csapat gaz­dája, a Zagyvái Bánya­üzem is. Nem elég egy sportkört egy ‘évben „be­számoltatni” a végzett munkáról, hanem ott kell élni, a csapat között, is­merni a játékosok búját, baját, örömét. Kezüktfen volt — és van még ma is a fegyelmezés eszköze, az­zal pedig élni kell! A sportkör élére ma már rátermett vezetők kerültek. Bányá­szok, fizikai munkások, akik szavvel-lédekkel dol­goznak, fáradoznak a bag- lyasi színekért. De ne hordják — amint egyesek mondják, tenyerükön a já­tékosokat, hanem a fegye­lem betartásával tisztítsák meg a sportkört az oda nem való emberektől, le­gyen az játékos, vagy szur­koló, mindegy. Tettekre van szükség, rendet kell teremteni Baglyasalján. Még akkor is, ha. az pilla­natnyi áldozatokkal jár. Ha ki is esik a csapat az NB II-ből, ez biztosíték lesz arra, hogy jobb szel­lemű együttessel, sportsze­rű életmóddal és sportsze­rűen küzdenek azért, hogy ez a régi múlttal dicsekvő együttes méltó1 is legyen egy magasabb osztályban való szereplésre Az áldo­zatot pedig vállalni kell. puska, 60 lövéses összetett: egyéniben: 2. Balogh 562 kör, 8. Godó 542 kör. Csa­patban: 4. nógrádi MHS „Á” (Csapóné, Godó, Ba­logh) 1635 kör. 5. Nógrádi MHS „B” Zsíros, Király, Balláné) 1578 kör. 60 lövé­ses sportpisztoly: egyéni­ben: 6. Nyerges 506 kör, 8. Katkó 500 kör. Csapatban: 4. nógrádi MHS (Katkó, Molnár, Sulyok, Nyerges) 1930 kör. A találkozó végig baráti légkörben zajlott, megyénk lövészei a vendéglátók ta­valyi látogatását adták visz- sza. Somogyvári László Kxitnapűs neru’tuj ser űzni N Nógrád megye lövészei Szlovákiában Játékosból játékvezető Néhány hete, hogy levél­ben kérte az SBTC vezető­ségétől tagságának törlé­sét a népszerű labdarúgó Bodon öcsi. Az, indoklás egyszerű. Mint újdonsült játékvezető nem lehet egyetlen klubcsapatnak sem tagja. Bodon öcsi 1963-ban az NB I B-ben a Buda­fok elleni mérkőzésen szenvedett tokszalag sza­kadást és emiatt volt kény­telen végleg abbahagyni a labdarúgást Azóta is na­gyon sokszor emlegették nevét a salgótarjáni szur­kolók akik szívükbe zárták, a nagyszerű, hatalmas aka­rattal rendelkező, mindig sportszerűen élő, szerény labdarúgót 1947 őszén egy tehetség­kutató mérkőzésen Túrán István fedezte fel a tehet­séges játékost. Hamarosan a SSE első csapatának já­tékosa lett. 1950-ben vonult be katonának és mint ka­tona a Szegedi Bástyában, a ' 'Veszprémi Bástyában majd a Kőbányai Dózsá­ban rúgta a labdát Lesze­relése után annak ellenére, hogy a Fradi és a Dózsa is szerette volna leigazolni, mégis hazajött Salgótarján­ba és az SBTC játékos® lett. Szűcs György toH ak­kor a bányász csapat ed­zője, aki a szerencsése® összejött játékos állomány­ból remek csapatot ková­csolt Ennek a csapatnak lett tagja Bodon Öcsi tg. Kétszer nyerték el a vidék legjobb csapata címét # maga pedig az utánpótlás, a C, majd a B válogatott tagja lett és 1958-ban mint a magyar nagy válogatott tagja Belgium ellen ma-* gára húzhatta a címere« mezt. Mint labdarúgó ját­szott a Szovjetunióban. Lengyelországban, Cseh­szlovákiában Romániá­ban, Jugoszláviában, Bul­gáriában és Ausztriában, ö volt mindig a gól-* lövő és előkészítője, mely feladatot nagyszerű erőnlé­tével ragyogóan oldott meg. De nem egyszer távoli vagy közeli lövése nyomán akad) meg a labda az ellenfél há­lójában. Hatalmas akaratereje nem csak a pályán, a»' életben is megmutatkozott. 1957-ben mint asztalosse­géd szabadult fel, 1963-ban jeles eredménnyel elvégez­te a Bányaipari Techniku­mot. A könnyű élet helyett a könyvet, a tanulást vá­lasztotta és ezért becsülik őt • munkahelyén is. Jelen­leg, mint -játékvezető mű­ködik, de már az oktató! tanfolyamot végzi és min­den vágya, hogy a fiatal labdarúgókat taníthassa. A Salgo együttese A megyei labdarúgó baj­nokság B. csoportjában a legutóbb lejátszott mérkő­zéseken különösebb ered­mény nem született. A Sal­gó együttese Karancsbe- rény felett aratott 3:0 győ­zelmével megerősítette 'el­továbbra is az élen ső helyét a tabellán, s 4| pontos előnyével a bajnok-l ság esélyesévé lépett elá További eredmények: Hasznos — Szurdokpüspö­ki 1:0, Ménkes — Mátrave- rebély 1:2, Jobbágyi — Ró­nabánya 1:1, Mátranovak — Forgács 1:0, 4 szovjet aflétacsapat az olimpiai faluba költözik Nemzetközi' sportkörök­ben sok találgatásra adott okot az a körülmény — je­lenti a TASZSZ —, hogy a szovjet atléták nem a tokiói olimpiai faluban, ha­nem a japán fővárostól 160 kilométerre levő Nikko üdülőhelyen szálltak meg. Sokan azt gondolják, hogy a szovjet atléták — távol az olimpiai falutól — va­lamilyen „titkos taktikát” akarnak kidolgozni, hogy legyőzzék vetélytársaikat. Nos, Gavril Korobkov, a szovjet atléták főedzője most feltárta a „titkos tak­tika” nagyon egyszerű tit­kát. Elmondta, hogy már harmadszor jár Japánban és régen kiszemelte Nik- kót. Véleménye szerint ez az üdülőhely a legmegfele­lőbb az olimpiai felkészü­lésre. Elmondta azt is, hogy az egyik újságban arról olva­sott, miszerint a szovjet atléták 8 aranyérmet visz­nek haza. Ezzel szemben az a véleménye, hogy a szovjet sportolóknak min­den esélyük megvan arra, hogy ennél több aranyér­met szerezzenek. Közölte végül, hogy a szovjet atlé­tacsapat ma átköltözik, az olimpiai faluba. N Ó G R A n A Magyar Szociálist« Munkáspárt Nógrá megyei Bizottság* ém a Megyei Tanács íapia. Főszerkesztő: Gotyár Gyula. Szerkesztőségi Salgótarján, Városi Tanács-köz 2. Telefon: főszerkesztő: 12" 94.­párt- és tömegszervezeti óe kulturális rovat: 14-4G, lO-'iB. ipari rovat: 10-54, mezőgazda- sági rovat: 12-12 (123-asvmeHék). Szerkesztés: 11-59. Kiadja: A Nógrád megyei lapkiadó V, Felelős kiadó: Vida Edit. Kiadóhivatal: Salgótarján. Rákóczi út 53, Telefon: 10-29. Index-szání: 25 072. Előállítja: a Nógrád megyei Nyomdaipari V., Salgótarján. Lovász József u. 2. Telefon: 11-92. 64.302. Felelős vezető: Fila István. Terjeszti a Magyar Fosta. Előfizethető a helyi postahi­vataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hóra: 13.- forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom