Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-10 / 205. szám
I mJLQ e&DLHÁSJAL BGFESÜLJETKEJ ÍZ MSZMP NÖGSAD HEGTE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. EVF. 205. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1964. OKTÓBER 10. SZOMBAT Harc ai érmé ellesi Á távfűtés építői kozott Miért négy cent a féldeci ? it Innepi nyitány Tokióban __________________________ i V ersenyfutás az idővel Elós-ebowátanctó, hogy megyénk «te őszi munkák végzésében jobb helyen áU, mint tavaly ilyenkor, a munkák minősége is jobb, jóformán minden munkamenetnél betartották a szakszerű előírásokat szövetkezeteink, állaim gazdasagaink és csak járásonként néhány szövetkezetben tapasztalható kapkodás és ’felületesség De még ezeket a szövetkezeteket is ügyelemmel kísérik a járási szakigazgatási szervek mezőgazdasági szakemberei, mindent elkövetve, hogy a hibák meg ne ismétlődjenek A vi- SBonylagc» javulással szemben azt is be kell vallanunk, és ezt több termelőszövetkezeti vezető is őszintén megmondja, hogy az aratásnál, cséplésnél nyert egy-két hetes előnyt már csak kevés helyen tartják és ha az időjárás következetesen igazolja a Meteorológiai Intézet előrejelzését, akkor a szövetkezetek nehéz hetek elé tekintenek Sokkal több erőfeszítéssel és a trmésho- za.mok.ra kiható kockázattal kell azt a munkát befejezniük, amelyre ezidelg annyira kedvezett az időjárás. Különösen lassúnak bizonyul? a betakarítás üteme. Több olyan szövetkezetünk van, ahol szeptember közepére ígérték a krumpli kiásását, felszedését de még mindig szedik Még nagyobb a hátrány, az adósság a kukorica törésénél. A kukorica kései beérésére való hivatkozás egyes helyeken csak a késlekedés igazolására volt jó, mert számos olyan szövetkezetünk van, ahol még mindig nem törik a kukoricát és nem vágják a szárat, pedig ma már egy-két kivétellel mindenütt beérett a kukorica. Nyugtalanító és bántó látvány az érintetlen kukoricatáblák sora, hiszen a megye több gépállomása azt jelezte már, hogy a betakarítás vontatottsdga tétlenségre kárhoztatja a traktorosokat, az erő- és munkagépeket. Némi élénkülés mutatkozik a cukorrépa szedésénél, de még itt is sokat kell lendíteni a tempón, ha a hónap végéig ki akarják ásni a tsz-ek a cukorrépa termését is. Á tapasztalatok szerint a tsz-ekben most mutatkozik meg, hogy valóban helyesen választották-e meg a jövedelemelosztási, premizálási formát. Valóban ósztönző-e az és kihat-e a kapások művelésének és betakarításának minden menetére? A fari tsz-ben például, ahol családokra, tsz-tagokra osztották ki a cukorrépa területét és a tagok prémiumként kapják a cukor bizonyos százalékát, egy-egy családból nvoican-tízen is kint szorgoskodnak a határban, a cukorrépaíöldeken. Az anyagi érdekeltség ösztönző hatása ugyanígy nyilvánul meg szövetkezeteink többségében. Akadnak azonban olyan tsz-ek is, amelyekben a tavaszi hibák, hiányosságok most ütköznek ki: azokon a helyeken, ahol a területet nem osztották fel maradéktalanul a tsz-tagok között, a közös művelésre és gondozásra hagyott kapások betakarítása egyáltalán nem halad olyan ütemben, mint ott, ahol a tsz- tag az össztermés ben anyagilag is érdekelt. Olyan hibás felfogással is találkoztunk egyes tsz-vezetők részéről. hogy az egész éven át családonként művelt krumplit, kukoricát mo6t nmkacsapatokkal, a termés mérlegelése nélkül óhajtották betakarítani. Ráadásul csodálkoztak, hogy ez a kezdeményezés — bármennyire is a betakarítás gyorsaságát célozta — a tagság többségének ellenzésével találkozik. A betakarítás gyors vagy lassú végzése jelentősen kihat az őszi búzavefés tempójára és méginkább a minőségére. A búza hozamának növelésében egy nagyon jelentős tényező a jó magágy készítése. Márpedig hogyan várhatjuk el olyan helyen a megfelelő szakszerűséget, ahol hiányoznak az előfeltételek. Nem lehet megfelelő magágyat készíteni ott, ahol még október második felében akarják csak letakarítani azt a kukoricát, amelynek helyére a tervek szerint búza kerül. Károsan hat a kedvező magágy készítésére az is, ha az esőzés vagy akár a szárazság következtében különös erőfesftést, töbszöri rámenetelt követel meg a talaj megmunkálása. Még több helyütt azzal jár a versenyfutás az idővel, a le nem zárt talajon a fagynak kevésbé ellenállóbb a vetés. Senki nem vitatja, hogy a mezőgazdaság legnehezebb évszaka az ősz, amikor a termés betakarításával egyidejűleg megvetjük jövőévi kenyerünk ágyát is. Ilyenkor van szükség a legtöbb munkáskézre, ilyenkor vár fokozott igénybevétel gépeinkre és ebben az időszakban bizonyul kevésnek a rendelkezésre álló szállító-eszköz. A nyári betakarítási munkák időszaka azonban art mutatja, hogy megfelelő, nagyon körültekintő üzem- és munkaszervezéssel a legsokrétűbb és legbonyolultabb feladatok is megoldhatók. Versenyt futunk az idővel, de ezt úgy kell csinálnunk, hogy a minőségi követelményekből egy szemernyit se engedjünk. L. Gy. Fokozzák a letakarilási munkát a míxserfai külfejtésen A mizserfai szénbányához tartozó külfejtés az év elmúlt 9 hónapjában mintegy tizenkilenc és fél ezer tonna szenet adott a népgazdaságnak terven felül. Az év utolsó negyedében a külfejtésnek naponta 100 vagon szenet kel! termelni, s becslések szerint éves tervét már december 10-e körül teljesíti. A külfejtési bányánál a legfontosabb teendő a le- takarítás. Ahhoz ugyanis, hogy napról-napra teljesíteni tudja tervét kelló mennyiségű letakart szén- vagyonra van szüksége. A téli zavartalan munka érdekében igen fontos kérdés hogy kellő mennyiségű letakarított szénvagyonnal rendelkezzenek. Jelenleg hat kotrógép, bat dózer és 26 dömper dolgozik a le- takariiáson. Mátraszele irányába haladva nemcsak a 100 vagonos termelés feltételeit Igyekeznek biztosítani, hanem előzetes számítások szerint mintegy másfél havi termelési tartalékot akarnak képezni. Befejezték a kenyérgabona vetését Tolmácson és Diósjenőn Nograd megyében elsőként, a hét közepén befejezték a kenyérgabona vetését a tolmácsi Szabadság Termelőszövetkezetben. Akárcsak a nyári munkákat, most az őszi szántást, talajelőkészítést és a vetést is szervezetten, folyamatosan végezték a közös gazdaságban. így sikerült a megyei párt- illetve a megyei tanács végrehajtó bizottságainak együttes ülésén hozott határozatban megjelölt batáridő előtt mintegy húsz nappal korábban élvetni a búzát. Szeptember és október hónapban mintegy 440 hold vetés talajelőkészítését végezték el a termelőszövetkezet és a gépállomás erőgépei. Kenyérgabonát 360 holdon vetettek, s több mint 50 hold volt az őszi árpa vetési tervük is. Ezenkívül 25 holdon tették földbe a bíborherét A korábban elkészített ütemterveknek megfelelően halad a közös gazdaságban a kapások betakarítása is. A burgonya szedését már befejezték, s jelentős részét betakarították a kukorica termésnek. A cukorrépa szedését a cukorgyárral történt megállapodásnak megfelelően szedik a szövetkezeti tagok, Ugyancsak jól halad a munka a tolmácsi gazdasággal szomszédos diósje- női Üj Barázda Termelő- szövetkezetben is, A hét közepén Diósjenőn befejéz- ték a kenyérgabona vetését. Fauch Ferenctől, a termelőszövetkezet főagronó- musától kapott tájékoztatás szerint a közös gazdaságban meghaladja a 750 holdat az őszi vetésű növények területe, ötven holdon rozsot es ugyancsak ilyen terület en őszi árpát vetettek. Az őszi takarmánykeveréket 30 holdon, a bíborherét pedig 25 holdon tették földbe a szövetkezetiek. A legnagyobb gondot a búza vetése jelentette, hiszen a közös gazdaságban 600 holdon vetettek búzát. A tervszerű, szervezett munka eredménye, hogy a szövetkezetben optimális időben, jól előkészített magágyba került a búza. Ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága Az országgyűlés ipari bizottsága pénteken. Bonder József elnöklésével ülést tartott a Parlamentben A képviselők Igaz Sándornak, a KönrtVűiftari Minisztérium főosztályvezetőjének tájékoztatója alapján megtárgyalták a helyiipar szolgáltató tevékenységét. A vitában részt vettek: Balogh László, Csedreki László, Fabók János, Kaszás Imre, Pataki Mihály, Schuchmann Zoltán és Szurdí István országgyűlési képviselők, továbbá Szűcs Andrásné, az OKISZ főosztályvezetője, dr. Pál József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője és dr. Péntek Mihály, a KISOSZ ügyésze. Ä falusi nők helyzete A Magyar Nők Országos Tanácsának konferenciája A Magyar Nők Országos Tanácsa pénteken értekezleten vitatta meg a falusi nők helyzetét és a vidéki szövetkezetek feladatait. A konferencián Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke tartott vitaindító beszámolót. Bevezetőben mezőgazdaságunk egészséges fejlődéséről szólt, s hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a szövetkezetek megerősödésével, a falvak életének megváltozásával párhuzamosan nagyot változott a parasztasszonyok élete, gondolkodásmódja, és társadalmi helyzete is. A rohamosan fejlődő kulturális és szakmai igények, a szövetkezeti gazdálkodás fejlődése űj feladatokat és egyre nagyobb követelményeket állít a szövetkezetekben dolgozó asszonyok, lányok elé. Ma már a közös gazdaságok tagságának, 38.4 százaléka nő, s mintegy 306.000-re tehető azoknak a lányoknak, asszonyoknak a száma, akik a termelőszövetkezetek közös munkájában, családtagokként rendszeresen részt vesznek. A növény- termelésben a munka 60-70 százalékát nők végzik, s még ennél is nagyobb százalékban foglalkoznak a nők a szövetkezeti állattenyésztéssel. Jórészt lányok, asszonyok érdeme, hogy az elmúlt esztendőben és az idén is számos temrelőszövetkezet jelentékeny eredményeket ért el a nagyüzemi barom- fitartásban. Erdei Lászlóné a továbbiakban rámutatott: a nők nemcsak a termelőszövetkezeti munkából veszik ki derekasan részüket, hanem eredményesen dolgoznak a háztáji gazdaságokban, s nagy részt vállalnak a tsz-ek áruinak értékesítéséből is. Nagy számban vesznek részt lányok, asszonyok a mezőgazdasági munkaversenyekben. s a jónéhány területen elért munkasikereik vetekszenek a férfiak eredményeivel. Az Országos Nőtanács elnöke ezután a falusi asz- szonyok gondjaival, problémáival foglalkozott. Egyebek között utalt arra, hogy még sok minden gátolja a falusi asszonyok szervezett, tömeges továbbképzését tanulását. Sokhelyütt gondot okoz a mezőgazdasági gépek kapacitásának kihasználása, mert kevés a szakember, nincs jól képzett gépkezelő ezért a jövőben elsősorban ezen a területen kell segíteni a lányok, asszonyok szakképzését. A nőmozgalom egyébként már eddig is nagy segítséget nyújtott a nők mezőgazdasági szakképzéséhez, illetve az oktatás megszervezéséhez. Ezt bizonyítja, hogy míg 1961- ben a szakmunkásképző tanfolyamok hallgatóinak csupán 3 százaléka volt nő, ebben az évben ez az arány 22.6 százalékra emelkedett. Erdei Lászlóné rámutatott, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó nők tovább tanulásához az eddiginél több segítséget, támogatást keli nyújtaniok a tsz-ek vezetőinek is, A falusi nőmozgalom feladatairól szólva hangoztatta: a nőszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy — az illetékes helyi szervekkel együtt — segítsék a fiatalok megfelelő vidéki munkafeltételeinek biztosítását, tanácsadással, felvilágosító munkával járuljanak 'hozzá ahhoz, hogy a falvak fiataljai otthon, a közösben találják meg helyüket. Az előadó ezután beszámolt arról, hogy a falusi nők munkáját, tanulását sokhelyütt nehezíti a gyermekintézmények hiánya. Igaz. ezen a téren nagy a fejlődés; ma már például 1981 községben 100 066 heSyel állandó óvoda várja a gyerekeket, a nyári nagy munkák idején pedig 859 helyen idény-napközi működött. A nőmozgalom — lehetőségeihez mérten — a továbbiakban is segíti a gyermekintézmény/ hálózatának bővítését, új óvodák bölcsődék, napközik létesítését.
