Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-07 / 202. szám

2 nógrad 1964. október 7. szerda Fegyveres támadás a venezuelai Nemzeti Népi Élcsapat Párt székhaza ellen Caracas (TASZSZ): Fegyveres banditák tá­madást intéztek a venezu­elai Nemzeti Népi Élcsapat Párt székháza ellen. A iá- riadók kirabolták az arc­hívumot és összetörték a berendezést. A párt öt tag­ját magukkal hurcolták. Oropeza parlamenti kép­viselő az esettel kapcsolat­ban sajtóértekezleten beje­lentette, hogy a támadók a kormányt támogató és a rendőrséggel összejátszó fegyveres csoportok voltak. A rendőrség az utóbbi idő­ben fokozta nyomását a mozgalomra és a párt né­hány tagját letartóztatta. Több demokratikus szer­vezet nyilatkozatban tilta­kozott a székház elleni tá­madás miatt. A kÖKÖ§pel es vilá^xemléleí alapjait Ulbricht nyilatkozata a Pravdának MOSZKVA (TASZSZ): Walter Ulbricht a moszk­vai Pravdának adott nyi­latkozatában. a Német De­mokratikus Köztársaság 15 éves fejlődésének eredmé­nyeit összegezve, kijelen­tette: az. NDK munkájával és fejlődésével bebizonyí­totta, hogy a következetes békepolitika, továbbá a világ népeivel, a Szovjetunióval és más szocialista országokkal való barátság és együtt­működés szavatolja a német népnek a békés, a biztos és a bol­dog jövő távlatait. A szocialista országok politikai, gazdasági, tudo­mányos, műszaki és kul­turális együttműködésének fontosságával kapcsolatban rámutatott, hogy a békés együttélés ke­retei között folyó szo­cialista-kapitalista ver­seny megköveteli a he­lyes és ésszerű munka- megosztást, valamint a szocialista or­szágok fejlődési ütemét maximálisan meggyorsító együttműködést. Nem szabad felnagyítani azt a tényt hogy a gyakran bonyolult feladatok megol­dásánál a szocialista orszá­gok között különböző szem­pontok vagy érdekek me­rülhetnek fel — folytatta az NDK államtanácsának elnöke. — A közös cél és a közös vlágszemlélet alap­ján mndig ésszerűen egyez­tetni lehet a különböző ér­dekeket és véleményeket. A nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomnak azonban komoly kárt okoz, ha a kínai vezetők rendszeresen folytatják szakadár tevékenységü­ket a kommunista- és munkásmozgalomban, szítják az ellenségeskedést a szocialista országok kö­zött és zavarják azok min­denirányú együttműködé­sét. Mi elutasítjuk ezeket a cselszövéseket. Ralralolóilás a finn választásokon A vasárnap és hétfőn le­zajlott finn községtanácsi v álasztások részleges ered­ményei jelentős baloldali előretörést mutatnak. Kedd reggelig 490 köz­ségtanács mandátumainak megoszlása vált ismeretes­sé. Kitűnt, hogy a Szociál­demokrata Párt jelentősen növelte mandátumainak számát: a 490 községben 380 új tanácsossal képvi­selteti magát a régiek mel­lett. A Szociáldemokrata Párt sokhelyütt egy tömb­ben lépett fel a szociálde­mokrata és kisparaszt szö­vetséggel. Szavazatokat vesztettek a jobboldali pár­tok, elsősorban a legna­gyobb polgári csoportosu­lás, a Koalíciós Párt, to­vábbá a Svéd Néppárt. Az Agrárpárt, a Finn Népi Demokratikus Unió és a Néppárt megőrizték eddigi pozícióikat. Nosavan tábornok washingtoni tárgyalásai Phoumi Nosavan tábor­nok, laoszi miniszterelnök­helyettes, a jobboldali irányzat vezetője, aki rö­vid moszkvai tartózkodás után az Egyesült Államok­ba érkezett, hétfőn több mint két órán keresztül tárgyalt a washingtoni kül­ügyminisztériumban. Az AFP értesülése szerint körülbelül félórát tanács­kozott Rusk külügyminisz­terrel, majd hosszabb meg­beszélést folytatott Averell Harriman-nal, a politikai ügyek intézésével megbí­zott külügyminiszterhelyet­tessel. A tervek szerint Nosa­van szerdán utazik visz- sza Vlenti aneba, de előző­leg még találkozik Mcna- roara had iigymi-n iszterrel m. Szovjet-francia tárgyalások Párizsban Párizsban kedden szovjet —francia kereskedelmi tár­gyalások kezdődtek. Az előreláthatóan több hétig tartó tárgyaláson szovjet küldöttséget Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter vezeti, aki október 15-én érkezik Párizsba. A Szovjetunió és Fran­ciaország között fennálló hároméves kereskedelmi szerződés ez év végén le­jár. Most ötéves egyez­mény megkötéséről van szó. Szovjet részről ismé­telten leszögezték, hogy meg van a lehetőség a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésére. Hívás nélkül és elutasítás ellenére Kairó (AFP, Reuter AP) Csőmbe, a hívatlan ven­dég, kedden a hajnali órákban újabb, az előző napinál ezúttal valamivel sikeresebb kísérletet tett arra, hogy közelebb jusson az el nem kötelezett or­szágok értekezletéhez. A Lumumba meggyilkolásá­ért közvetlen felelősséget viselő volt katangai elnök, akivel az értekezlet részt­vevői vasárnap táviratban közölték, hogy jelenléte nem kívánatos, kedden hajnalban az Etióp Légitársaság gépén meglepetésszerű­en érkezett 20 főnyi kíséretével a kihalt kairói repülőtér­re, ahol csupán a kongói nagykövetség néhány tag­ja szunyókált már a váró­teremben. Hétfőn reggel, mint ismeretes Csőmbe gépe nem kapott leszállá­si erigedélyt A kongói miniszterelnö­köt egy alacsonyrangú kü- lügyminisztériumi beosz­tott és a katonai rendőrség a repülőtér presszójába kísérte, majd az egész épü- letszámyat lezárták. Há­romnegyed órával később Csombét és kíséretét gépkocsin a város szé­lén fekvő Oruba ven­dégpalotába vitték. Az épület távol fekszik a Csőmbe Kairóban csúcsértekezleten résztve­vő küldöttségek szállásától. Mint ismeretes, az érte­kezleten megjelent kor­mány- és államfők dön­tő többsége ellenzi Csőm­be részvételét s ezért kai­rói megfigyelők úgy vélik, hogy noha végülis a kon­gói miniszterelnöknek si- kerlüt leszállnia Kairó­ban, valószínűtlen, hogy be­engedik a tanácskozá­sok színhelyére. A hírügynökségek ugyan­akkor rámutatnak, hogy Csombénak kettős célja van: egyrészt minden áron be akar jutni a konferen­ciára, mert ezzel, úgy ér­zi „legalizálhatja” rend­szerét, s politikai tőkét ko­vácsolhat a kairói utazás­ból. Másrészt — mint az AP írja — Csőmbe az egész kairói értekezletet „cirkusszá akarja változ­tatni”, vágyik igyekszik elérni, hogy a tanácskozás résztvevői és a világlapok Az angol királyi Charlottetown (MTI): Mint a Reuter jelenti, hétfőn repülőgépen Erzsé­bet, angol királynő és fér­je Fülöp herceg London­ból megérkezett Kanada földjére. Repülőgépük a Prince Edward szigeten a világpolitika fontos kér­dései helyett az ő szemé­lyével foglalkozzanak. A nyugati hírügynökségek máris óriási nyilvánosságot biztosítanak a hívatlan vendég körüli színjátéknak, nagyobb terjedelemben is­mertetik ezt a problémát, mint magát az értekezle­tet. Csőmbe magatartása következtében elhide- ? ült a viszony Kairó és Leopoldville között. Mielőtt Csőmbe elindult volna országából, a repü­lőtéren összekülönbözött az egyiptomi nagykövettel és kijelentette, hogy „lát­ni sem akarja”. Az A1 Ah- ram, kedden közölte, hogy egyelőre bezárják az EAK Leopoldville-i nagykövetsé­gét. A kormány azért hoz­ta ezt a döntést — ami nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, — hogy megkímélje a nagy- követséget a Csombe-féle hatóságok provokációitól. pár Kanadában levő kanadai légitámasz­ponton szállt le. A repülő­téren az angol királyi párt Pearson miniszterelnök és Vanier főkormányzó fo­gadta. A látogatás 8 napig tart. SZÉLJEGYZET! rOadlaaak éx az elnök De Gaulle francia elnök hétfőn — argentínai láto­gatásának harmadik nap­ján — reggel ünnepélyes keretek között átvette a Buenos-Aires-i polgármes­tertől annak a teleknek okmányát, amelyre egy francia középiskolát építe­nek. De Gaulle ezután el­helyezte az új épület alap­kövét. Az ünnepség után a francia elnök felkereste a Buenos-Aires-i egyete­met, ahol azonban a diák­sztrájk miatt csupán mint­egy kétszáz hallgató tar­tózkodott. Délután de Gaulle a Buenos-Aires környéki egyik nagy farmra látoga­tott el, ahol népi táncokat mutattak be és vadlovakat törtek be tiszteletére. A fa­lusi ünnepség során több­száz személy ebédelt a sza­bad ég alatt. De Gaulle és a kíséretében lévő Illia argentin elnök, valamint a népes vendégsereg ezút­tal megszegte az érvény­ben lévő rendelkezéseket, ugyancsak jócskán fogyasz­tott a felszolgált marha­húsból. Argentínában je­lenleg a húskészletekkel való takarékoskodás érde­kében hétfőn tilos marha­húst felszolgálni. A hétfői zsúfolt program keretében került sor an­nak a megállapodásnak az aláírására, amelynek értel­mében az argentin és a francia kormány elősegíti francia földművelők — el­sősorban volt algériai tele­pesek — letelepedését Ar­gentínában. Az alapszervezef legmagasabb fóruma a taggyűlés írtat Sxoó Béla, a Salgótarjáni Járási Pártbizottság első titkára pártunk VIII. kong- •*- resszusa meghatá­rozta a szocializmus teljes felépítését, mint feladatot egész dolgozó népünk szá­mára. A szocializmus tel­jes felépítésének feladatai párton belül megkövetelik, hogy növeljük a párttagok felelősségét a párt politi­káját megtestesítő párt- és kormányhatározatok végre­hajtásáért. A kongresszuson elfoga­dott Szervezeti Szabályzat is a párttagok felelősségé­nek megnövekedését jut­tatja kifejezésére. Megha­tározza, hogy a szocializ­mus teljes felépítése a párt tagjaival szemben minden vonatkozásban növeli a követelményeket. A párt­tagok kötelessége, joga, hogy lelkiismeretesen dol­gozzanak a szociaiizmus teljes felépítésén. Nőjön az egyes párttagok felelős­sége a párt, illetve a nép ügye iránt. Ebből adódik, hogy a hozott határozatok végrehajtásában döntő sze­repük van a pártalapszer- vezeteknek. A párt által hozott hatá­rozatok a gyakorlati meg­valósításában nagy jelen­tősége van a párttaggyűlé­seknek. Pártunk Szervezeti Szabályzatában az áll, hogy a párttaggyűlés az alap­szervezet legmagasabb fó­ruma a párttagok szerve­zeti életének minimális követelménye a taggyűlé­seken való rendszeres és aktív részvétel. A taggyű­léseken kovácsolódik ki a párthatározatok végrehaj­tása érdekében az akarat és cselekvés egysége. A taggyűlések harcra moz­gósítják a párttagokat a párthatározatok végrehajtá­sáért, megszabják hogyan kell dolgozni a pártonkívü- liek között. Fontos feladat, hogy pártszervezeteink a Szer­vezeti Szabályzatnak meg­felelően rendszeresen meg­tartsák a taggyűléseket. Ugyanakkor látni kell, hogy a taggyűlések csak akkor töltik be szerepüket, jelen­tőségüket, — mint az alap­szervezet legfőbb szerve — a párt gyakorlati tevékeny­ségében, ha a párttagokat érdeklő minden fontos kér­dést taggyűlésen vitatnak meg. A taggyűlések párt­tagságot nemcsak a kérdé­sek megvitatásába, hanem a pártszervezetek irányítá­sába, a határozat hozatal­ba is bevonják, fejlesztik a párttagokban azt a meg­győződést, hogy ők a párt gazdái, megszilárdítják a kollektivitást a munkában és erősitik az öntudatos fegyelmet. A taggyűlésen —, mint a tükörben —, meg­látszik az alapszervezet egész sokrétű élete, ideoló­giai, szervezeti munkája, a taggyűlés megmutatja, mi­lyen fokon áll a párttag­ság elvi, politikai felké­szültsége, választ ad arra is, milyen erős a pártszer­vezet befolyása a társadal­mi, politikai életre, az üze­mek, termelőszövtekezetek termelő tevékenységére. Itt bontakozik ki a párt­tagság alkotó kezdeménye­zése, fejlődik öntevékeny­sége. Általában elmondható, hogy megyénkben a párt- alapszervezetek — a veze­tés színvonalától füg­gően — megfelelő jelentő­séget tulajdonítanak a párt­taggyűléseknek. Minden alapszervezet a szervezeti szabályzatnak megfelelően megtartja taggyűléseit. Nem ritka az olyan eset, hogy a vezetőség fontos politikai, vagy gazdasági feladatok megoldása érde­kében rendkívüli taggyű­lést hív össze. Ez helyes, mert a taggyűlésen kérik ki a párttagság vélemé­nyét, javaslatát és biztosí­tanak segítséget a felada­tok megoldásához. Ezek a taggyűlések meghozzák a várt eredményt, mert a párttagok felelősséget érez­nek a rájuk bízott felada­tok megvalósításáért. A taggyűlések szerepé­nek felismerését tükrözi, hogy pártszervezeteink a gazdasági, politikai és a kulturális élet legfontosabb kérdéseit tűzik napirendre és vitatják meg. Egy pár alapszerveze­tünknél időközönként he­lyesen alkalmazzák azt a módszert, hogy előre meg­beszélve a tagsággal nemi visznek konkrét napiren-i det a taggyűlés elé, hanem: a tagság veti fel az őkét és| a tömegeket foglalkoztató' gazdasági, politikai, kultu­rális problémákat. Az ilyenl tartalmú taggyűléseken sok] olyan témát mond el aj párttagság, amit a vezető-' ség csak így ismer meg ésí jól fel tudja használni a politikai munkában. Sok olyan párttag mondja el véleményét, így, akik egyébként csendes hallga­tók szoktak lenni. A mi a taggyűléseid színvonalát illeti — aktivitás, hozzáértés szempontjából — elmond­ható, hogy párttagságunk nagy felelősséggel, évről- évre javuló hozzáértéssel vitatja meg az előterjesz­tett napirendi pontokat, ad hasznos javaslatokat és vál­lal felelősséget a hozott határozatok végrehajtásá­ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom