Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-07 / 202. szám
1964 aktobet 7 saerda MÖGEAD 5 Tapasztalatcsere Helyreigazítás helyett RENDEZTÉK A SOROKAT Célja, hogy általános előrehaladást érjünk el a gazdasági, politikai- és kulturális életünk minden területén. Jelentősége a termelésben nagy. Ennek megfelelően iparmedencénk több üzemében fellendülőben van a tapasztalatcsere mozgalom. Több gyárunkban a jutalmazásnál figyelembe veszik, kik azok az idős rríunkások, akik segítenek az újaknak a 100 százalék elérésében. Szorospatakon Papp Béla szocialista brigádvezető maga mellé vett több bányászfiatalt, akik közül ketten. Nagy János és Berecz Ancfcás ma már brigádvezetők, önállóan vezetnek csapatot. Az új munkások sokaságát tanította a kondenzátorgyártás szakmai fogásaira Tölgyesi Ferenc, a Balassagyarmati Porcelángyárban. Koczkás Ferenc és Csincsik István, a Salgótarjáni Acélárugyárból, Sárközi Imréné a Szé- csényi Sajtüzemből és még sokan mások, szívesen osztják meg tapasztalatlanabb társaikkal az évek során összegyűjtött jó munkamódszereket, ugyanakkor nem átallják átvenni az új megoldásokat. A tapasztalatcsere magasabb formája, amikor az azonos termékeket gyártó vállalatok igazgatót, műszaki vezetői, szocialista brigádvezetők a helyszínen JE pozitív tények ellenére azt is meg kell állapítani, hogy pártszervezeteink, az alapszervezetek vezetői nem mindig és nem mindenhol használják fel megfelelően a taggyűléseket a párttagok aktivizálására, a feladatok jobb végrehajtása érdekében. Ennek több oka van, sőt e tekintetben nagyobb igénnyel lehet fellépni járási, városi pártbizottságainkkal szemben. A taggyűlés úgy színvonalas, ha megfelelő körültekintéssel készítjük elő. Ez fontos követelmény mind szervezeti, mind tartalmi szempontból. Több helyen ennek a hiánya ad magyarázatot arra, hogy a párttagok gyéren látogatják a taggyűléseket. Egyes vezetőségi tagok úgy magyarázzák ezt, hogy párttagjaink kényelmesek, csökkent az érdeklődés a szervezeti élet iránt Igaz vannak ilyen párttagok is, de az alapvető ok nem ez. Ott kell inkább keresni a hibát, hogy több helyen a párttagok nem tudnak időben a taggyűlés időpontjáról. Másutt a bizalmiak ki vannak rekesztve ebből a fontos politikai feladatból, így nincs politikai kapcsolatuk a párttagsággal. E- helyett falun a hangosbemondóval akarják elvégeztetni a szervezést üzemben előfordult, hogy a művezetőre, vagy az aknászra van bízva a taggyűléseknek ez a fontos mozzanata. Ezzel párosul az is, hogy több alapszervezetné! a párttagok a taggyűlésen értesülnekhogy mihez kérik 5 tanulmányozzák a fejlettebb munkamódszereket. Ennek a munkának meggyorsításét tette lehetőve az üzemek összevonása. Itt a lehetőség, élni kell vele. Ehhez még csak any- nyit: a tapasztalatcsere résztvevőit helyes arra kötelezni hogy a látottakat alkalmazzák, később pedig másokkal is megismertessék. E téren viszonylag lassan haladunk előre. Egyes helyeken a tapasztalatszerzés ürügy egy tervbe nem vett kirándulásra, — állami költségen. Márpedig a tapasztalatcserék értékét, hasznosságát az dönti el, hogy utána a vizsgált munkaterületen mennyivel növekszik a termelés üteme, tökéletesedik a munkaszervezés, csökken a gyártmányok előállítási költsége, növekszik azok minősége. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha konkrét és megvalósítható célt tűzünk a tapasztalatcsere résztvevői elé. Ehhez a munkához megfelelő segítséget kell adni az üzemi pártszervezeteknek is. ösztönözzék a kommunistákat és a pár- tonkívüliek sokaságát a tapasztalatcseréken szerzett új munkamódszerek széleskörű alkalmazására, elterjesztésére. Amikor ezt teszik a köz érdekében cselekszenek. segítségüket Nem egy helyen a vezetőség úgy veti fel, hogy a párttagok pasz- szívak, nem jó a vitakészségük, de azt nem vizsgálják, vajon hogyan készítették fel a párttagokat a taggyűlésein-e, adtak-e lehetőséget, időt, hogy gondolkozzék a napirenden, javaslattal éljen az előterjesztéshez. Ez jelenleg egyik alapvető hiba a taggyűlések szervezeti és tartalmi gyengeségénél. Ez a vezetés színvonalát, felelősségét veti fel elsősorban, amin javítani kell és lehet is. XT agyon fontos a párt1 ' alapszervezetek munkájában a párttagok aktivitásának növelése érdekében, hogy a vezetőség felismerje azt a tényt: a taggyűlés illetékes a leglényegesebb, „legkényesebb” ügyek megvitatására és eldöntésére. E fontos tényező felismerésében is van javítani való pártvezetőségeinknél. Néhol megkerülik a taggyűlést ilyen kérdéseken, s ezt azzal magyarázzák, hogy gyorsan kell dönteni. Elhangzik olyan vélemény is, hogy a tagság úgy sem ért hozzá, nem tud javaslatot adni. Az iljyen megjegyzések mögött a tagság lebecsülése húzódik meg. Van olyan eset. hogy a két taggyűlés között egyes kérdésekben dönteni kell a vezetőségnek. Ez helyes, mert a tagság megbízásából adódóan joga van erre és van sürgős munka is. De az már hiba. ha a vezetőség elfelejti tájékoztatni a taggyűlést a tett intézkedésekről Azért súlyos Neheztelnek a diosjenői termelőszövetkezetben, mert július vége felé azt írtuk, 'hogy a szomszédos tolmácsiak előbb befejezték az aratást, mint ők. A közlemény után Pauch Ferenc a diosjenői agronómus motorkerékpárra pattant és fényképező géppel a nyakában átkerekezett Tolmácsra. Lefényképezte őket cséplés közben. A képekkel Igazolta, hogy a tolmácsiak cséplésben nem előzték meg a diósjenőie- ket. Igaz, hogy a tolmácsiak azzal vágtak vissza, az már nem cséplés volt, csak a töreket engedték át a gépen, hogy egy szemgabona sem menjen kárba. Mndenesetre a gép zúgott, Diósjenőn pedig hallgatott. A diósjenőiek nagyon érzékenyek arra, hogyan Ítélik meg munkájukat. Volt idő, amikor a szemrehányások áradata zúdult rájuk a sorozatos lemaradásért. Végül megunták, elkezdtek gondolkodni, hogyan kellene kilábalni a hullámvölgyből. Addig keresték az utat, amíg végül rátaláltak. Mintha megismétlődött volna a termelőszövetkezet szervezése. A vezetőség elment esténként a házakhoz, munkaszünetekben a tagsággal csoportba verődve beszélgettek. A szemük már piros volt az álmatlanságtól, szédelegtek a fáradtságtól, de nem tágítothiba ez, mert a tagság becsapottnak érezheti magái és nem értesül mindenről. A pártvezetőságnek vigyáznia kell arra, hogy bármilyen jellegű témát visz is a taggyűlés elé, azt úgy adja elő, hogy a párttagokból a vitában nyílt, kendőzetlen, őszinte véleménynyilvánítást váltson ki. Ezt úgy tudjuk elérni, ha megfelelő elvi szintű a beszámoló s a tagság látja abból, hogy az alapszervi életüket, tevékenységüket őszintéin tárja fel, akár dicséretről vagy rossz munkáról kell is beszélni. A beszámoló ne szakadjon el az élettől, a párttagság mindennapos munkáját tükrözze és így szabja meg a feladatokat is. Nem lehet a vezetésnek ma már olyan beszámolóval kiállni a taggyűlés elé, amiben a titkári értekezleten hallottakat sablonosán mondják el. ti ogy egy bizonyos százaléka a párttagságnak pem jár el a taggyűlésekre és passzivitás tapasztalható náluk, annak okát abban is keresni kell, nem vált-e egyes helyeken formálissá a taggyűlés. Tartalmát nézve nem süly- lyed-e le általános elbeszélgetésre, • mellőzve az üzem termelőszövetkezet helyi konkrét problémáit. Ahol így történik, ott nem születik határozat, nincs, ami a tagokat a konkrét munkára, a feladatok elvégzésére mozgósítsa. Találkozunk olyan esettel is, hogy a vezetőség nem tér vissza taggyűlésen arra, hogyan hajtottak vegtak, amíg a tagság minden fájó pontját nem ismerték. Pedig semmi egyébről nem volt szó, mint arról, hogy ha már dolgoznak, keresni is akarnak. így jutottak aztán oda, hogy bevezették a részes művelést. Egyszerre olyan kedvre kapott a tagság, hogy nem tudtak munkát, amelyet ne végeztek volna el. Azt mondják: még az útkeresés idejét élték, amikor egy család Berkenyéről átjött lakni Diósjenőre. A tsz-hez szegődtek állattenyésztőnek. Hetenként visszajártak siránkozni, hogy a biztos berkenyéit a bizonytalan diósjenőivel váltották fel. Mikor aztán rendbejöttek a diosjenői viszonyok, a volt berkenyéi családfő is 1700-1800 forintot keres havonta, átjárnak ugyan Berkenyére, de panasz helyett elismeréssel beszélnek a diós jenéi életűkről. Igaza volt Raj Lászlónak a termelő- szövetkezet elnökének, amikor arra a kérdésre, hogy milyen érvekkel győzték meg az embereket azt válaszolja: — Nincs jobb érv, a biztos jövedelemnél! Amikor a termelőszövetkezetben kibontakozóban voltak az eredmények, egymásután jelentkeztek munkára, addig a fővárosban dolgozó emberek is. Az állattenyésztő brigád tagjai mind más munkahelyről hazatért emberek. — A véleményt azért nem szabad elhamarkodni — re a hozott határozatokat, tehát nem értékelik a párttagok munkáját. Nagyobb gondot kell fordítani pártszervezeteinknek arra, hogy a párttagok elméleti, politikai tudásuk fejlesztése érdekében időszerű,- a párthatározatok végrehajtását segítő kérdéseket is tűzzenek a taggyűlés napirendjére. Hogy milyen jellegűt, azt mindig a helyi vezetésnek kell megválasztania. Van alapszervezet, ahol szövetségi politikánk egy vagy több kérdésében vannak tisztázni valók, máshol a párt eszmei, politikai egységének meg nem értése okoz problémát. Van ahol az osztályharc mai formája nem tisztázott, nem értik tartalmában, módszerében sem. Ezekhez alapszervezeteinknek bátrabban kell hozzányúlni még úgy is, hogy a felsőbb pártszervezettől kérnek segítséget. Járási, városi pártbizottságoknak is nagyobb gondot kell fordítaniok a taggyűlésekre. mert a párthatározatok sorsa ott dől el. Többet kell segíteni már a vezetőségi ülésen, a taggyűlés szervezeti és tartalmi előkészítésénél, hogy ne a taggyűlésen regisztráljunk. Meg kell vizsgálni, nem sok-e esetenként a központi napirend és ezzel a helyi jellegű probléma eltolódig. elhanyagolják. I» ülönösen időszerű ez a téma most, amikor a pártvezetőségek újjá- választására készülünk és a vezetőség szárny ad az alapszervezetek kétéves tevékenységéről a párttagságnak. mondja Pauch Ferenc, ez az energiával tele fiatal ember. A kertészetük 110 hold. Paradicsom, paprika, diny- nye vagon számra került innen piacra. Ök a jó tanácsot nagyon komolyan vették. 1962-ben 170 holdon termeltek kukoricát, ebben az évben pedig 400 holdon. És most amikor karvastagságnyi csövek ülnek a szárakon és számolnak, ismerik fel igazán, hogy annak a szovjet küldöttségnek milyen igaza volt. Van hatvanezer csibéjük, ezer libájuk, 60 anyasertés amelynek a szaporulata 600, kétszázhetven hízó. Már nem okpz gondot az állatok takarmányozása. Érdemes a szarvasmarha állományukról is néhány szót ejteni. Valamikor hetven darab volt. Gyenge horpadt tehenek, évente 1400 liter tejet, ha adtak. Ma az állományuk 100, az évi tej hozam pedig 1000 literrel nőtt tehenenként. Tessék kiszámolni mit jelent ez literenként három forintjával. Nagyon szép á hízottmarha állományuk. Az idén már ötvenet értékesítettek. A kenyérgabona termésükről csupán annyit, hogy 3,5 mázsával többet termett holdanként, mint ahogyan várták és öt vagonnal emelték meg az államnak eladott mennyiséget. Dolgoznak szorgalmasan. Már Tolmácson a gépállomáson is jelezték, hogy a diósjenőiek az őszi munkával is „megugrottak”. Megint az agronómus számol be, de így pattogósán: — Bíborhere terv 25, tény 25, kész. őszi takarmánykeverék: terv 30, Az Élelmezésügyi Minisztérium a negyedik évnegyed megkezdése előtt elkészítette a korábbi fel- vásárlási időszak számadását. Az országos összesítő kimutatás szerint Nógrád megye a főbb felvásárlási feladatok teljesítésében a harmadik helyet foglalja el. Ez azt jelenti, hogy megyénk a kenyérgabona-, hízottsertés-, vágóbaromfi-, tojás- és tejfelvásárlásban az átlagon felüli eredményt mutatott fel. A hizottsertés felvásárlási terv teljesítésében Nógrád megye a legjobb az országban. A vágómarha felvásárlást a tehénállomány növelésével egyidejűleg előállott alapanyag- hiány hátrányosan befolyásolta, így megyénk a hízottmarha közfogyasztás- tásra történő értékesítésben a 12. helyre szorult. Kimagaslóan jó helyet foglal el megyénk a tojás- fél. vasarlasban, 190 szazatéey 39, isse. Book t*r*j 50, tény 50, kész. őszi ár» pa: terv 50, tény 50, kész,! Intenzív búza: terv 300* tény 300, kész. Hazai búzás terv 300, tény 130. Várjunk: csak — számolgat a ujja®. — A hét végére ez is kész. Hallgat mindenki, az arcokon nincs elbizakodottság, inkább a homlokokon ráncok, mint akik azon1 gondolkodnak, hdgy mi is az, amit még tenni kell. Mert egy ilyen nagy gazdaságban mint az övék, és olyan holnapot javító elszántságban. mint milyenben ma élnek, nincs megállás. Már három felé jár azi óramutató, de a négy vezető közül bármelyiket megkérdezi''’! tűk volr>, tru volt az ebéd, azt válaszolja még csak most tudja meg. Azt mondják, hogy az agronómus Pauch Ferenc, ez a fáradhatatlan fiatalember nemcsak agrono- mus, hanem újítója is a termelőszövetkezetnek Trá- gyaszórót fabrikált. Szidták érte, hogy minek bíbelődik ilyesmivel, mi^or trágyaszóró a gépállomáson is van. — Szidtak, de megérté, ez a gép niás, mint a gépállomási. jobb. és az utolsó szemig kiszórja a műtrágyát. A szomszédos termelőszövetkezetek is ezt használják. És ami a legfontosabb, nem kell rá várni Persze azért elégedetlen ember most is akad a szövetkezetben. Kint a szőlőben találkoztunk egy öreg csősszel. Dohogott, hogy nem művelték meg rendesen a tőkék alját. A burgonyaszedésnél meg azért veszekedtek, hogy a szállítás akadozik. Ezeknek az elégedetlen hangoknak milyen más csengése van már., mint a néhány evvel ezelőtti közönyösségnek. Ez az igazi fokmérője, hogy Diósjenőn rendezték a sorokat, és megindult az általános támadás, a szép és jó életet adó termelőszövetkezetért. Rajtuk múlik a siker. lékos teljesítménnyel első helyen állunk: öt milliós tervünkké] szemben 9,5 millió tojást vásároltak fel eddig a felvásárló szervek, elsősorban a földművesszövetkezetek. Vágóbaromfi és tejfelvásárlásban megyénk a harmadik helyre került, de százalékos teljesítménye csak tizedekkel maradt el az első és második helyezésű megyékétől. Megyénk előkelő harmadik helye a felvásárlást szervek megfontolt, gondos munkáját dicséri. Méltán számíthatunk arra, hogy a felvásárlás egyik nehéz időszakában, a hátralévő, utolsó negyedévben Is jól megállják helyüket és munkájukban, a Lakosság jobb ellátását szent előtt tartiia. biztosítani tud; ják az eddig kiérdemel* id helyezést, az elsremixtatd eredményeket. v. K. Bobál Gyula Helyünk az országban A felvásárlás három negyedévi eredményei
