Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-06 / 201. szám

ML & tea* SÖ6SÍB Tél előtt a MÉK-nél ffietos szőlő, »jam, kar­fiol ás káposzta kínálja magáit a MÉK 5.-ös számú boltjában a salgótarjáni piacon. Burgonya, zöldség­félék, egy-két féle gyü­mölcs van elegendő Salgó­tarjánban, Balassagyarma­ton s a MÉK vidéki bolt­jaiban is. Az árak is elfo­gadhatóak. Burgonyát 1.80- 2.80, paprikát 2 forintért, káposztát 1,60 forintért vá­sárolhat a háziasszony. Á mennyiség nem minden Tagadhatatlan, Salgótar­ján, Nagybátony, Balassa­gyarmat, de általában az egész megye zöldség- és gyümölcsellátása, különö­sen az alapvetően fontos cikkekből sokat javait az utóbbi években. Mind ke­vesebb azoknak a házi­asszonyoknak a száma, akik keresetlen szavakkal illetnék a termelőszövet­kezeteket az állami, a szövetkezeti kereskedelmet, miközben a piacon a ma­szek standokban drágáb­ban kénytelenek vásárol­ni a burgonyát, a papri­kát, vagy egyéb zöldség­félét. A mennyiség azon­ban nem minden. Az árak minőségére pedig még ma is sok a jogos panasz. Balassagyarmaton a MEK-telep melletti zöld­ségboltban fiatal, barna asszony vásárol. Mögötte még négyen, öten lehetnek, várják, hogy sorra kerül­jenek. S még a kiszolgáló az asszonyka kosarába ön­ti a paprikát, az félrehú­zott szájjal figyeli, hogyan tűnik el az egészségesekkel együtt a szokásosnál több hibás, beteg zöldpaprika a kosár mélyén. S a kép saj­nos nem egyedülálló. Több zöldségboltban a pultra öntött, vagy ládákban, zsá­kokban várakozó paprika­tömegben sok a beteg, romlásnak indult paprika. Bizony, amelyik háziasz- szony nem gondoskodott savanyúságról a decembe­ri, januári disznótorhoz, az ilyen paprikából aligha lölt meg egyetlen üveget (s. Erősen kifogásolható a forgalomba hozott paradi- rsom minősége is. Igaz, a paprika, paradi­csom szeptember végén, »któber elején már a „le­futott” cikkek számát nö­veli, de a minőséggel sok esetben azoknál az áruk­nál is baj ban, amelyek még benne vannak a sze­zonba, vagy tömeges érté­kesítésük csak most kö­vetkezik. te, hogy megfelelő intéz­kedésekkel. gondos, előre­látó piackutatással elejét vegyék mindenféle ellátási zavarnak. Ez a gondos elő­relátás azonban most még több esetben elmaradt Nagyon találó példa er­ne egy nem éppen alapve­tő, de keresett cikk, a szil­va. Jó közepes termés van belőle a megyében, és a boltokban mégis csak el­vétve találkoznak vele a vásárlók. Nem is szervez­ték túlságosan a felvásár­lását mert ha már romlik, a boltosok nem szívesen tartják, s úgy gondolják, nagyobb mennyiség van a termelőknél, az úgyis pi­acra kerül. De hát hol ma­radt a MÉK tervszerű el­látási, árszabályozó tevé­kenysége? Mit eszünk a télen ? Ezekben a napokban a MÉK-nél vezetők, felvá­sárlók egész sora dolgozik azon, hogy zavartalan le­gyen Salgótarján s egész Nógrád lakosságának téli zöldség- és gyümölcsellá­tása. A tervek szerint mintegy 660 vagon árut, többek között 500 vagon burgonyát, 40 vagon ká­posztát, 55 vagon almát, 20 vagon vöröshagymát, ezenkívül sárgarépát, gyö­keret és egyéb zöldségfé­léket tárolnak a megye „éléskamráiban* a dejtan és a hasznosi telepeken, valamint a salgótarjáni raktárakban. Több mint 25 vagon árut, főképpen burgonyát, vöröshagymát és almát óvnak a romlás­tól a megye földmüvesszö- vetkezetei is. A lék ©Äata« megszer­vezése nem ins feladatot jelent. Hiszen a megye rendkívül jó étvágyú. Csak egyetlen nap alatt négy és fél vagon burgonyát, pap­rikát, paradicsomot vörös­hagymát és egyéb zöldség­félét fogyasztanak a megye lakói. Burgonyából 100-130 vagonnyit kell megmozgat- niok a felvásárlást és a szállítást végző munkások­nak egy napi ellátásukhoz. Ez a mennyiség azonban ezekben ae őszi napokban tovább növekszik, hiszen a gondos háziasszonyok jórészt most szerzik be a család téli burgonya, vö­röshagyma, káposzta és zöldség szükséglétét. Ezen­kívül tárolási gondok is ne­hezítik munkájukat. A korszerű salgótarjáni rak­tár építése még mindig késik, s így csak a város­ban 24 helyen tárolják a téli ellátásunkhoz szüksé­ges áruféleségeket. A tárolás tulajdonkép­pen már megkezdődött. A telepekre mintegy 350 va­gon burgonya érkezett ed­dig, s a dejtári telepen szorgos asszony- as tesnyias­zek válogatják külön a beteg, sérült burgonyától az egészséges gumókat. Ezen a telepen már meg­kezdték a burgonya priz- mázását is. Október hó­napban pedig hozzálátnák a káposzta, sárgarépa, gyö­kér tartós í fásához. A savanyító üzemekben ugyancsak teljes ütemben dolgoznak. Harmincöt va­gon káposztát és vegyes savanyúságot tartósítanak a téli hónapokra. Lesz te­hát mit ennünk a télen. A legfontosabb cikkekből az ellátás zavartalannak ígér­kezik, s az elmúlt évek­hez viszonyítva különösen a burgonyánál javult a tartósított áruk minősége is. Ez néstóen annak kö­szönhető, hogy nagyobb gonddal készítik elő a burgonyát a azáHrtásza a termelőszövetkezetek, hi­szen a gondosan váloga­tott, megfelelő minőségű burgonyáért többet fizet a MÉK, De képzettebbek, hozzáértőbbek a minősítők is. Most már csak ritkán fordul elő, hogy rosszul minősítik a felvásárolt árut. Lényegesen jobbak tehát a kilátásaink a télre, mint a korábbi években voltak. Szervezeti s takarékossági intézkedések egész sorát te­szik a MÉK vezetői ezek­ben a napokban, hogy azokból a cikkekből is za­vartalan, folyamatos le­gyen az ellátás, amelyből a kedvezőtlen idő miatt itt a megyében kevesebb termett, mint amennyire szükségünk van. Üj központi telephelyet kap a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Salgótarjánban a Nagy- csáté dűlőben van a Taná­csi Építőipari Vállalat köz­pontja. Igen mostoha kö­rülmények között végzik munkájukat ott évek óta a fizikai és az adminisztra­tív dolgozók egyaránt. A műhelyek és az irodák túl­zsúfoltak. A megnövekedetl követelményeknek, a szo­ciális és kulturális igények­nek sem tud eleget tenni már a vállalat. A telepen az építési anyagok elhelyezése, táro­lása is nehézséget okoz. Egyszóval a vállalat „kinőtte* a jelenlegi központi te­lephelyét, sürgető a mostani állapot megszüntetése, megváltoz­tatása. Megfelelő, korszerű, jól felszerelt új központi telephelyre van szükség. A vállalat már évek óta szorgalmazza ezt. Most a városi tanács területtel, a többi szervek pedig a munkájuknak megfelelő szakismerettel segítik az építőipari vállalatot. Az új központi telephely a Patyolat Vállalattól északra, a Rákóczi út, Bag- lyasi út és a Tarján-patak által határolt területen nyer elhelyezést, A ter­vek szerint irodaház, étkezde, für­dő, kulturális helyisé­gek és 200 fős munkás- szállás épül. Különféle korszerű műhe­lyek építését is tervezik. A leendő telephelyek ki­jelölési eljárása szeptem­ber 23-án megtörtént, az építendő irodaház, munkás- szállás és műhelyek beru­házási programjának bírá­latára pedig október 2-án kerül sor. Ez alapján in­dult meg a kivitelezési terv készítése, melynek költsége előreláthatólag eléri az 500 ezer fo­rintot. A mintegy 15 millió fo­rintos költséggel létesíten­dő új központi telep — megfelelő összegű hitelfe­dezet biztosítása mellett — építési munkái az előzetes tervek szerint 1966-ban kezdődnek. k. r. Fiatal bniiimimlftts lendülettel Egy besaélgeéés mm-gótóam A minap a Matrwrtdéte Hőerőmű zagyvarónái te­lepe ifjúsági szervezetének titkárával, ifjú Torjók Ist­vánnal beszélgettünk. Ügy vélem, hogy az akkor ál­tala, illetve a KISZ veze­tőségi tagok, Tóth László, Pál István és Gajdár Já­nos által felsorolt gondok nem csupán az erőmű alápszervezeéének good .at más üzemek ifjúsági szer­vezetei életében is felbuk­kannak, vagy felbukkan­hatnak. Nem érdektele« tehát, ha szólunk róluk. Csak érdektelenség Szép emberi tulajdonság: ha tehetséges ember kalló- dását látva, igyekszünk se­gíteni neki. Ám ennek ve­szélye nemosaik az egyes emberi, egy szervezetet is fenyegethet. Az erőmű ifjúsági szer­vezete néhány éve még a legjobbak közé tartozott Salgótarjánban. A színes, tartalmas szervezeti élet megteremtésében nemegy­szer más üzemek fiataljai­nak is példát mutattak. Művészeti csoportok mű­ködtek, eleven sportköri élet folyt, klubdélutánokat szerveztek. Mindezekről sajnos most nem beszélhe­tünk. Miért? A titkár, ültetve a ve­zetőség szerint a legna­gyobb baj a fiatalok pas*- szivitása, az érdektelenség. Valamelyikük ki is fakadt: „Ezeket semmi sem érdek­li.” Vagy: „Tehetünk bar­mát, az érdektelenséget nem tudjuk áttörni, olyan, mint a fal.” De vajon benyteg így i'an-e? Vajon mmdent megbesz-e a KISZ vezető­sége, hogy ledöntse ezt a falat? Magyarán: ad-e va­lamit, és mit ad a KISZ a fiataloknak? Mert ez az elsődleges kérdés. A sok panaszt hallgatva felme­rül még egy kérdés is: va­jon a fáradékonyság, a dolgoknak esetenként egy kicsit kívülről való szem­lélése alól kivetel-e a ve­zetőség? Ügy érzem, nemi mindig az. Belenyugvás helyett Igaz. a lehetőségek való­ban mostohábbak, mint az előző években. Az üzem átszervezése, sok fiatalt bi­zonytalanná tett: meg1 vagy asaaradP A gyíta vetődés otifaas» te a szűnt Az aáwpftswgvw—J jelenleg 26 tagja tan. zétek négy nő (hésom iadarusai Rajuk nem mtthas a KISH. A többsége «Kfeteől jár be dolgozni, műszak «an ők sem szívesen maradnak m üzemben, marosak az autó­busz kotiseg miatt sem. at a közös programok saerveaeset. Az „elörege­dés” veszélye szinten fenn­áll, (az átlagéletkor 24 és-). Sok a családos KlSZ-tag, kévés a húsz éven aluli fiatal, az iparibanulók az MTH iskola szervezetéhez tartamaik, S valóban sú­lyos gond, hogy nincs he­Országúti akadály... Gondosabb Ezek közé tartozik az al­ma is. Az idén rendkívül sok a férges, beteg gyü­mölcs és nincs is mindig elegendő belőle a boltok­ban. Igaz az almatermés nem a legjobb a megyé­ben, — Heves és Szabolcs megyéktől vásárolnak tél­re is, — »ez nyilvánvaló, hogy bizonyos mértékben -ezteti hatását a folyam tos ellátásban. Bér a fel­vásárló, kereskedelmi szer­veknek éppen az a felada­Mzbeaa neakaaáocták mi-nd- eaek után a KISZ-etet? A termelésben, a társadalmi munkában a fiatalok meg­állják a helyüket, azt mű­szakon belül, amint mon-, dották .„két fújás közt” végtik. Műszak utáni élet, szervezeti étet viszont nincs. Az üzemi pártszer­vezet is csak szemléli a kialakult helyzetet. S a baj bálán éppen az. hogy rrwnd a partszervezet, mind a KISZ vezetösege eseten­ként csak „szemléli”. Ahe­lyett. bogy a kényelmesebb megoldás, a nehézségekoe való belenyugvás helyett a kiutat keresne, amint­hogy erre már történtek te próbálkozások. Mire gondolunk?? A legnagyobb gond as Ifjúság a szocializmusért mozgalomban is a kultu­rális követelmény teljesíté­se. Valóban, nincs helyi­ség, művészeti csoport ala­kítása ezért lehetetlen. Am, ha nem táncol, nem tanul színdarabot a KISZ-tag. nem adhatunk-e a kezébe jó könyvet. Adhatunk. Ez is kulturális tevékenység, nem is akármilyen. A fia- tatokat érdekli az írott szó. Jelenleg hatan vesz­nek részt állami oktatás­ban. A sportban sem „re­ménytelen” a helyzet. A fiatalok asztaiitemszezneik, íutbaloznak, csak eppen nem az üzemben, mert. hiányos a sportfelszerelé­sük. Ennek biztosításában az üzem vezetősége t* töb­bet segíthetne. Keressék a kmtat A moet zajló veaetóség- vßlaszto gyűlések, az azo­kat megelőző, illetve kö­vető beszélgetések kitűnő alkalmsát aswa. hogy ezek­ről, s a továbbjutás más iehetóségeirői 1« szói ejt­sünk. Az üaem veaetóeéi^s. a partszerveaet rintes te­gye magáéwa e gondokat, hiszen példák bizonyítják, sokat segíthet, A KISZ szervezet, iltetee ao*ak. vezetősége pedig ne csu­pán „kivuteói' várja a se­gítséget hanem a tehető­ségeket mérlegelve «ásó- sorban maga keresse a ki­utat. S ezt ne a fáradé­konyság érzésévé! tegye hanem fiatalos, igazi ifjú kornmorúslsa lessdöeűtaí­fKoepanj felvétett

Next

/
Oldalképek
Tartalom