Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-06 / 201. szám
4 N ó G R A D Hogyan tanulhatunk oroszul? A* MSxBT elnöke — egy tanár — és egy diák válaszol a kérdésre cÁ Jlúndúni kép-h&i Pénteken este ünnepi díszelőadás keretében mutatta be a budapesti Nemzeti Madách Imre drá mai költeményét: Az emb er tragédiáját. Az újszerű, különleges felfogásban ren dezett előadásból a Londo ni kép egyik jeleneiét mutatja. be felvételünk A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Nógrád megyei Intéző Bizottsága elnökével, Kmety Ferenccel beszélgetünk arról, mit kíván tenni a társaság annak az egyre növekvő társadalmi igénynek a kielégítésére, ami az orosz nyelv tanulása iránti érdeklődésben megnyilvánul. — Kulturális fejlődésünk velejárója az orosz nyelv tanulása — mondja az MSZBT elnöke. A múlt oktatási évben 240 felnőtt 14 tanfolyamon fejezte be tanulmányait. A megye 96 általános iskolájában pedig 14 000 gyermek tanulja a nyelvet, s a középiskolák fiataljai az iskolai tananyagon kívül az MSZBT nyelvtanfolyamain tovább gyarapítják szókincsüket, csiszolják beszéd- készségüket. Csak Balassagyarmaton 4 ilyen jellegű tanfolyam elégítette ki a diákok igényét tavaly. B1 kell mondjam azt is, manapság — tekintve, hogy nemcsak a szocialista országokban, hanem számos nyugati államban is teret hódít e világnyelv elsajátításának igénye, a felnőtt tanulók elsősorban olyan társalgási tanfolyamok iránt érdeklődnek, amelyen a beszédkészség sokoldalú fejlesztésére van lehetőség. Erre alapul a Suara—Szabó nyelvkönyv szolgál, amelyet az MSZBT különböző audiovizuális eszközei tesz még változatosabbá. Ezen kívül a nyelv- tanulás változatosságát, színesítését szolgálják a kezdő, haladó és társalgási fokon egyaránt megrendeA színház előtti téren Goethe és Schiller fél karral ölelkező, fél karral a közönség felé forduló bronz-szobra áll. A mögötte emelkedő fényesen kivilágított épületből ünneplőbe öltözött emberek lépnek ki. Közülük sokan az éppen ott várakazó autóbuszokba szállnak, hogy nyomban termelőszövetkezetükbe utazzanak, ahonnan csak a színházi előadás kedvéért jöttek el. Az 1779-ben épített Vígszínházban — amely 1791- től 1817-ig Goethe vezetése alatt állt — Schiller számos darabjának ősbemutatóját tartották. 1799 áprilisában a „Wallenstein”, a „Stuart Mária”, a „Messi- nai menyasszony” és „Az orleansi szűz”, 1804 márciusában a „Teli Vilmos” került bemutatásra. 1801 novemberében Lessing „Bölcs Náthán”-ja, 1802 májusában Goethe „Iphigenia Tauris”-ban című alkotása egyaránt nagy sikert arazendő nyelvi vetélkedők, klubestek is. Minden nyelv elsajátításában, tanulásában fontos a pedagógus szerepe. Hogy mennyire szívesen foglalkozik az ember az elsajátítandó ismeretanyaggal, nem kis mértékben azon is múlik, hogyan tanítja a pedagógus a nyelvet. Csordás Jánosné balassagyarmati nyelvtanár így foglalja ezt szavakba: — Két évvel ezelőtt indítottam haladók számára orosz nyelvű tanfolyamot. A hallgatók zöme a Szántó Kovács Gimnáziumnak azok a tanulói, akik többet szeretnének tudni, mint amire iskolai tanulmányaik során módjuk van. Heti egy alkalommal kétórás foglalkozásokat tartottunk. A nyelvkönyv anyagát beszélgetések során dolgoztuk fel. Igyekeztem a tanulókat minél többet beszéltetni, felhasználtam az órák színesítésére az MSZBT-től kapott filmeket, hanglemezeket is. A filmek megismertették a hallgatókat a Szovjetunióval, a szovjet tudomány eredményeivel, az Ermitázs kincseivel, az űrhajósok felkészítésével. Gyakran hallgattunk hanglemezeket is, hogy a hallás utáni megértést csiszoljuk. A rádióban hallott dalok szövegéből sok új kifejezést, beszédfordulatot sajátítottak el. Időnként önálló feladatat adtam, a Képes nyelvmester, a Ra- botnyica vagy az Aganyok egy-egy cikkét dolgozták fel, és utána arról beszámoltak. Nagy lendülettel, szíves kedvvel leveleznek ig is a német irodalom legnagyobb alkotásaként tartanak számon Zongoraversennyel kezdődött 1825-ben leégett a színház, de hamarosan újjáépítették. Liszt Ferenc és Dingelstedt vezetésével ismét a káprázatos drámai és zenei alkotások bemutatásának színhelye lett. Weimar, a kis székváros ekkor élte második virágkorát. Ügy kezdődött, hogy 1841-ben, az akkor 30 éves Liszt Ferenc zongoraestet adott Weimarban. Ragyogó művészetét elragadtatással fogadta a műértő közönség. És 1848-ban — nagy koncert-utazásainak befejeztével — karmesternek hívták meg, később pedig operavezetőként dolgozott. Lisztnek köszönhető, hogy Richard Wagner művei a weimari színházban bemutatásra kerültek. A „Lohengrin” nagysikerű ősbeszovjet fiatalokkal, életükkel, eredményeikkel, és a levelezés folyamán szinte észrevétlenül gazdagodik szókincsük, bővül ismeretük. És most halljuk egy diák véleményét, talán éppen innét, a Szántó Kovács J. Gimnáziumból. Felföldi László gimnáziumi tanuló így vélekedik erről: — Az orosz nyelvet az általános iskola ötödik osztályában kezdtem el tanulni. Eleinte idegenkedtem az új kifejezéseiktől, aztán évek után elmúlt a félelem, és megszerettem a nyelvet, melyben egyre kevesebb idegen fogalom maradt számomra. Az orosz nyelv tanulásához nagyon sok szorgalom, tanulás, gyakorlás szükséges. Gyakran bekapcsolom a Moszkvai Rádiót és próbálom megfejteni az adást. Ugyan- akikor így csiszolom ellenőrzőm az ismert szavak kiejtését. Nagyon sok ismerettel gazdagított a levelezés is, amit szovjet fiatalokkal folytatok. Sok, a ' mindennapi életben használt kifejezés, szókapcsolat gazdagította így nyelvi ismereteimet, a szovjet emberek is közelebb kerültek hozzám. Alig várom azt a pillanatot, hogy megtegyem első utamat a Szovjetunióba. Akkor mérhetem majd le igazán, hogyan tanultain meg a baráti ország nyelvét a sok hosszú esztendő alatt. Külön ösztönöz a nyelv elsajátítására az is, hogy egyre többen beszélik ezt a nyelvet szerte a világon, és más országban is megértethetem magam. Közelről és távolról egyaránt Liszt Ferenc köré sereglettek az igényes tanítványok. Európa valameny- nyi országból jöttek és a mester irányításával új művészi utakat kerestek. Lisztnek köszönhető, hogy Weimarban 1861-ben megalakulhatott az általános német zeneszövetség, amely új lendületet adott a német muzsikának. Alkotómunkáját Weimarban mégis meg kellett szakítania. Mivel Dingelstedt főinten- danssal ellentéte támadt, Liszt 1862-ben elhagyta Weimart és Rómába utazott. Csak 1867-ben tért vissza, akkor, amikor már Dingelstedt nem volt a színház vezetője. Liszt akkor már 56 éves volt. Időnként Budapestre és Rómába utazott, inkább csak a nyári hónapokat töltötte Weimarban. így volt ez mindaddig, amíg 1886-ban Bayreutban utói nem érte a halál. Látogatás a múzeumban A világhírű zeneszerző Kohout és Verne 1962 januárjában mutatták be először a prágai S. K. Neumann Színházban Verne Gyula „Utazás a világ körül” c. regényének színpadi változatát. Az átdolgozás Pavel Kohout 1867-től az udvari kertészet parkjának csendes lakásában töltötte napjait. Ez a lakás most emlékmű, a- mely bepillantást enged Liszt Ferenc életébe. A két földszinti terem múzeum. Értékes tárgyai — arcképek, levelek, okmányok, kéziratok és egyéb emlékek — nyomán felkeltik a látogatók érdeklődését. Arra serkentik őket, hogy elmerüljenek a nagy zeneszerző munkásságának tanulmányozásában. Liszt művészi tevékenysége megadta az alaphangot a modern zongorajáték fejlődéséhez és éppen ezért az új zeneiskola utolérhetetlen mestereként tartják számon. A zenei haladás nagybecsű művészének alkotásait, koncertjeit, szonátáit, prelúdiumait, ciklusait, rapszódiáit, etűdjeit, szinfoniáit és oratóriumait világszerte ismerik és játsszák. Az első emeleten a lakószobák vannak. A négy szobát olyan állapotban őrzik, mint amilyenek Liszt Ferenc életében voltak. Munka- és hálószobáját nehéz, vörös-zöld színű függönnyel osztotta két részre. Itt áll a nagy zongora, amelynek billentyűin a virtuóz hajlékony ujjai siklottak. A kis Ibach-zon- gora az ablaknál, az íróasztal a zöld malachitból készített levélmappával, az A-dur koncert kéziratai, valamint a „Szent ErzséCsehszlovák kulturális érdekességek cseh költő és drámaíró munkája. További húsz csehszlovák színház vette bet” kórusmű, az aranykeretes tükör, a kényelmes bútorok, — mind Liszt Ferenc tevékeny, gazdag életét idézik. Hálószobájában csak a legszükségesebb holmikat tűrte. Ebédlőjében az ablakok mellett sarokszekrény áll. A vitrinekben a berlini művészeti akadémia, valamint a pétervári filharmóniai társaság okmányai láthatók, amelyek szerint Liszt Ferenc mindkét intézménynek tagja volt. Az előszobában a mester fiatalkori mellszobra áll, — amelyek Barto- lini és Florenz 1838-ban készítettek — no és a kis néma zongora, amelyet Liszt utazásai során ujjgyakorlatokra használt. Berlioz, Schumann, Wagner és Smetana elismerő levelei megköszönik azt a segítséget, amelyet németországi szereplésük során Liszt Ferenctől kaptak. Liszt Ferenc támogatásával 1872-ben Kari Mül- lerhalung megalakította az első német zenei iskolát. Ez az iskola 1920-ban állami zenei iskola lett, 1930- ban pedig zenei főiskolává nyilvánították. 1956 október 22-én, a nagy szerző születésének 145. évfordulóján, a főiskola felvette „Liszt Ferenc” nevét. Ezzel is hangsúlyozni kívánták az iskolára váró jelentős zenei feladatokat. Következő folytatásunk: , Emlékezések Ettersbergen (Fordította: Milassin Béla) át és tűzte műsorra. Verne: Gyula világhírű regényének e színpadi vteéateteÉt. Az átdolgozás azáfea meghódította a külföldi színpadokat is — legelőször Berlint. Az idei nyár folyamán tv filmbélit sugározta a darabot a müncheni televízió. Majd vendégrende- zésre hívták meg as átdolgozás kezdeményezőjét és első rendezőjét Váctaw Lohniskyt Belgiumba. irodalom Prága 115 népkönyvtárá I ban 1 és fél mittió köteti áll a dolgozók rendetíkezé- sére (a városnak több méné 1,000 000 lakosa vonj. Be a könyv-mennyiség évemte kb 100 000 kötettel gyarapodik. Az idei évadban WfrtfM oCJ vasó vette rendszeresen! igénybe a könyvtárakat — ez csaknem 6000-rel több mint az elműit esztendőben. Az olvasók az1 első fél év folyamán kb 2 és fél millió könyvet kölcsönöztek ki, tehát 70 000-rel többet, mint am elmúlt évben ugyanennyi idő alatt. Slavoj Banse* keramikus Slavoj Bahset a csehszlovák kerámikus művészek élenjáró gárdájához tartozik. A művészi kerámia 22 j nemzetközi versenypályázatán — az idén az olaszországi Faenzában tartották — ,300 versenyző közül ő nyerte meg az I. díjat* ezenkívül aranyéremmel jutalmazták vázáit és dísztárgyait tott. És 1829 augusztus 29- én legelőször itt mutatták mutatóját is itt láthatta a be a Faust-ot, amelyet má- közönség 1850-ben. Carlheinz v. Brück Weimari III. Liszt Ferenc Weimarban
