Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-30 / 222. szám
I WÜL október 30. péntek. NOGBAD 5 Mély gyökereket eresztett a szocialista brigádmozgalom A szerkesztőség kérdéseire Wádasdi András, az SZMT vezető titkára válaszol lelenté^^ribesrő^ A gázbetörés előtti termelőkapacitás biztosításán dolgozunk Térhódítását senki sem vitathatja. Azonban a fejlődés tempóját, az elért eredményeket illetően megoszlanak a vélemények. Vajon hogyan látja ezt a problémát megyénk szervezett munkásainak legfelsőbb testületé, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A szocialista brigád, műhely, akna, üzem címért folyó versennyel kapcsolatos kérdéseinkre Nádas- di András, az SZMT vezető titkára válaszol. Az SZMT elnökségének álláspontját a szocialista brigádmozgalom fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről a következőkben rögzíti: — Az elmúlt évek során a szocialista brigádmozgalom fejlődése megyénkben is meggyorsult. Míg 1960- ban 330 brigád 3500 fővel küzdött a cím elnyeréséért, addig ez évben 468 brigád 7600 fővel jelentette be csatlakozását a mozgalomhoz. Közülük ma már 455. csaknem 6000 fővel tulajdonosa a megtisztelő címnek, egyik-másik kétszer, esetleg háromszor is elnyerte a szocialista címet. Az elmúlt két évben szélesedett és gyökeret vert a mozgalom az állami helyi ipar, a mezőgazdasági üzemekben és a termelő- szövetkezetekben is. Az utóbbiakban jelenleg több mint 100 kollektíva versenyez a cím elnyeréséért. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szocialista brigádok munkájukkal egyre nagyobb hatást gyakorolnak az üzemek arculatára, a termelésre. Gyakran előfordul, hogy az üzemek gazdasági és mozgalmi vezetőit megelőzve reagálnak egy-egy fontos párt, vagy kormányhatározatra, felhívásra. Megvannak az előfeltételek? A kezdetben, 1961 és 1962-ben olyan üzemek is beneveztek, ahol a feltételek nem voltak meg, alig, vagy egyáltalán nem volt szocialista brigád- Ezt tapasztaltuk a kisterenyei bányaüzem PócSháza aknájában, az Öblösüveggyár fazekak kemencéjénél, a finomcsiszolóban és még több helyen. A feltételek hiányában az előbb említett üzemek felajánlásaikat nem tudták teljesíteni. A SZOT Elnökség irányelveinek megjelenésével e mozgalom is reális alapokra helveződött. Azokban az üzemekben, ahol a feltételek nem voltak meg, leállítottuk, Illetve nem engedélyeztük a címért való versenyzést. Jelenleg 39 műhely, üzem, illetve akna küzd 2400 fővel az előbb említett cím elnyeréséért. Hogyan értékeli a ■nozaalom tartalmi ejlődését. melyek a tátié tényezők, ame'yek a mozo'lom egészséges ■feilndését akadályozzák? — E kérdésnél a legérdekesebb, egyben a legfontosabb, hogy miként valósul meg a szocialista brigádok tanulása, művelődése, valamint a szocialista emberhez méltó életmód kialakítása. A szocialista brigádmozgalomban résztvevők többségét a tanulni akarás jellemzi, s ez kiterjed az eszmei, politikai kérdésre, a szakmai oktatásra, valamint az általános műveltség emelésére. Az Acélárugyárban az elmúlt oktatási évben több mint 2 ezer szocialista brigádtagból 163 kapcsolódott be az állami oktatás formáiba. Ezerkét- százan vettek részt párt- és szakszervezeti oktatásban, 1150-en képezték tovább magukat a szakmai tanfolyamokon. A szénbányászatban 3200 szocialista brigádtagból 224 állami, 650 szakmai és 1460 fő politikai oktatáson vett részt. A brigádtagok közül többen beiratkoznak a könyvtárba és vállalják a különböző témájú szépirodalmi könyvek elolvasását. Egyes helyeken író- és olvasó találkozókat rendeznek, vagy újságokból cikkeket olvasnak fel és vitatnak meg reggeli, vagy ebédidő alatt. Mindezek ellenére a fejlődés e tekintetben nem kielégítő. Nagy a bizonytalanság és a tájékozatlanság. Nagyon kevés az a segítség. amit a szocialista brigádok ilyen vonatkozásban az üzemek gazdasági és mozgalmi vezetőktől kapnak. Ebből következik: a kulturális jellegű elképzelések legtöbb helyen igen általánosak. A brigádnaplóban ilyeneket olvashatunk: „könyvek és sajtó olvasással bővítjük ismereteinket.” „Szakmái és politikai oktatásban résztve- szünk”. „A brigád taglal mindent elkövetnek a műveltségük emelése érdekében." De az is előfordul, hogy egyes brigádok még csak nem is tesznek ilyen irányú felajánlást. A meglévő mulasztásokért felelősség terheli a szakszervezeti bizottságokat, a szak- szervezeti szerveket is, mivel elhanyagolták az ellenőrző, segítő munkát. És mi a helyzet a harmadik feltétel teljesítésénél? Már vannak kezdeti eredmények. A Salgótarjáni Síküveggyár Angyal nevű brigádjának idősebb tagjai vállalták, hogy szakmai tapasztalataikat és fogásaikat átadják a fiatal kezdő munkásoknak. Másutt az iszákos, hanyag, mulasztó emberek jó útra térítésén munkálkodnak. A Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat Béke nevű asztalos brigádja több ilyen emberrel foglalkozik eredményesen. Ugyancsak ennél a vállalatnál Bordás István szállító szocialista címet elnyert brigádja négy analfabéta dolgozót tanított meg írni, olvasni, akik ezután beiratkoztak az általános iskolába. Az előbbieken kívül tevéken-en részt vesznek a társadalmi munkában. Az acélárugyári szocialista brigádok 1963- ban több mint 11 ezer óra társadalmi munkát végeztek. Az öblösüveggyár dolgozói csaknem 2 ezer társadalmi munkaórát töltöttek a városi strand építésén. Az Öblösüveggyárban Szíjgyártó Sándorné háromszoros női szocialista brigád az üzemi munkán túl a háztartásban is segítséget nyújt az arra rászorulóknak. Egyre több az olyan brigád, amelyik kollektíván segít a lakás- építkezéseknél. Mondana ____néhány s zót az üzemek vezetőinek segítségéről is? — Azt tapasztaltuk, hogy az üzemek gazdasági és mozgalmi vezetőinek jórésze nem érti, hogy a szocialista brigádmozgalom minőségileg új versenymozgalom. Nem értik éppen ezért csak az úgynevezett termelési jellegű vállalások megtételét szorgalmazzák. Ki kell mondani: napjainkban a szocialista brigádmozgalom, fejlődésének új szakaszába lépett, tömeg- mozgalommá lett. A résztvevőkkel való foglalkozás, az irányítás, segítség viszont régi módon történik. A brigádok vállalásai zömében nem a brigád tagok egyéni vállalásaira épülnek, hanem legtöbb esetben a brigádvezetők a kész vállalási sablont aláírják. De gyakori, hogy az üzemek előtt álló célkitűzések, valamint a brigádok munkahelyének és feladatának megváltoztatásakor nem módosítják a brigádok vállalásait. Rendszertelenek az értékelések és nyilvántartások, a brigádnaplók sok esetben nem tükrözik a brigádtagok tevékenységét. A tennivalókkal kapcsolatban a következőket mondja. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnak jelenleg 620 dolgozója van, 158-cal több, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez évben felvettek 417 munkást, közülük eddig 259 kilépett a vállalattól. Miért? 0 Számos oka van ennek. A tény azonban mindenképpen elgondolkoztató, hiszen a vállalat jelenleg is munkaerőhiánnyal küzd. Igaz, az építőiparban ez országos probléma, különösen a tanácsi vállalatoknál, megyénkben azonban ezt még egy súlyos gond is nehezíti évek óta. A kilépők többségét ugyanis a jelenlegi mostoha körülmények riasztották visz- sza. Mire gondoltunk? Elsőként említhetjük, hogy a vállalatnak nincs megfelelő telephelye, s ami a dolgozók szempontjából talán még lényegesebb, korszerű munkásszállása sincs. Emberhez méltóan Majd lesz. — Előreláthatóan 1966- ra. Kétszáz személyes szállót tervezünk Salgótarján peremén, a Kenyérgyárral szemben — mondja Schul- jer Gyula párttitkár. — Az egyik legfontosabb feladat, hogy mindenütt szerezzünk érvényt az MT és a SZOT 1022-es együttes határozatának. Ez többek között azt jelenti, hogy szakszervezeti bizottságaink fokozzák a nevelő és felvilágosító munkát a mozgalmon ma még kívül álló brigádok körében is. Kezdeményezzék, hogy a nagy gyakorlattal rendelkező brigádok segítsék az újonnan indulókat. A felajánlásoknál kerüljék a sablont, vegyék figyelembe az üzemek sajátosságait, a vállalatok előtt átló célkitűzéseket, a brigádok összetételét, a tagok képzettségét és felkészültségét. Működjenek közre újabb műszaki és komplex brigádok létrehozásában Patronál ássál csak az arra alkalmasakat bízzák meg. Elsősorban a gyengébb brigádokat segítsék. A kulturális, politikai, szakmai feladatokkal kapcsolatban az eddiginél nagyobb segítséget kell adni a kultúr- ottlhonoknak az állami és szakszervezeti könyvtáraknak. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzanak a vidékről bejáró szocialista brigádtagok képzésével, nevelésével. Javítanunk kell munkakaocsolatunkat, együttműködésünket a különböző állami és társadalmi szervekkel, ebben az irányban kell erősítenünk a falusi szakmaközi bizottságok munkáiát. Az előbb említett gondok megoldásában kíván közreműködni a SZOT Elnöksége, amikor 1965 első negyedévében Ösz- szehívja a szocialista brigádvezetők országos tanácskozását — fejezte be nyilatkozatát Nádasdi András. És addig? — A vállalat szobákat bérel magánlakásoknál. A felszerelést ugyancsak a vállalat adja, ágyakat, takarókat, lavórt, székeket. Idén matracokat is vettünk, négyszáz darabot. Sikerül-e? Hiszen kereken másfélszáz munkásról van szó, aki távol családjától, otthonától a napi nehéz munka után megfelelő körülmények között akar pihenni, esetleg szórakozni, művelődni is. A megyében jelenleg körülbelül huszonöt helyen laknak a vállalat dolgozói. Salgótarjánban egy női és férfi szállást bérel a vállalat. Milyenek ezek a szállások? Megyünk a Nagycsáté dűlő 5. szám alá. Ez a jelenlegi telephelyhez legközelebb eső pihenőhely, kilencen laknak benne. A dolgozók napi ötven filTiribesen a nemrég gázbetörés sújtotta bányában azon munkálkodnak, hogy minél előbb biztosítani tudják a korábbi kapacitást. Köztudomású, hogy a gázbetöréstől veszélyeztetett bányarészt teljesen elzárták gátakkal és jelenleg a keleti bányamezőben folyik a termelés. A korábbi 42 vagonos bánya ma csak 22 vagon szenet ad naponta. A bányában az a terv, hogy az úgynevezett kettes ereszkei részen a védőpillért szedik vissza, amivel tudnak biztosítani. Az elővájásokat már novemberben megkezdik nagyobb ütemben, hogy a jövő év első negyedében már egy egyszárnyú frontot is kialakítsanak. 25 helyen lért fizetnek a szállásért, szállítómunkások, gépkocsivezetők, rakodómunkások. Mit kapnak érte? Érkezésünkkor nem találtuk otthon őket. A helyiségben rend és tisztaság fogadott. A vaságyakon a pokrócok szépen leterítve, az ágyak végén nedves törülközők. Néhány szék, egy lóca, egy konyhai tűzhely képezi a berendezést. Meg néhány szekrény lezárva. És milyen a salgótarjáni leányszálló? A női szállás a Damjanich utca 32. szám alatti alagsori helyiségben van. Ide este megyünk. Négy leányt találunk otthon. A berendezés hasonló az előbbihez. Csak valamivel barátságosabb. A tűzhelyen vacsora fő, az asztalon szól a rádió. Amikor belépünk, lekapcsolják, hogy beszélgethessünk. Miről? A lakók panaszkodnak, hogy esetenként akadozik a tüzelőellátás. Olyankor a házigazda kölcsönöz. Különben megelégedettek. Segédmunkások, havi keresetük alig haladja meg A délkeleti siklói ré- szén is folynak az elő- vájási munkák. Itt üj frontfejtést készítenek elő ugyancsak a jövő év első negyedére. Tovább folytatják a 6-os ereszke kihajtási munkáit is, ami ugyancsak azt a célt szolgálja, hogy a jövő év második negyedében már elérjék a gázbetörés előtti termelési szintet. Tiribes termelésének 50 százaléka jelenleg még előváj ásókból kerül a felszínre, de ez az arány fokozatosan csökken a fejtések javára Tirjbes távlati tervében napi 80 vagon szén termelése szerpel. Erre a felfutásra is készülnek már folyamatosan a jövő év elejétől. az ezret, s a szállás valóban olcsó. Elmondják, hogy esténként idejük nagy részét itt töltik. Olvasnak, kézimunkáznak. Sulcz Gizella, Matikovszki Anna több éve lakója az állandó jellegű szállásnak. Az újabb lakók, Ivádi Erzsébet, Oláh Boldizsámé és a többiek is otthonra találnak itt. Majd az új... Akad persze mostohább szállás is, különösen vidéken, ahol esténként petróleumlámpával, vagy éppen gyertyával világítanak a dolgozók, s a helyiség nedves, barátságtalan. S még egy problémát említhetnénk, amelyet a vállalatvezetésig is lát. A szállások megyeszerbe szétszórtan helyezkednek el, s a legnagyobb szállásokon is legfeljebb tízen laknak. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók kulturális és szakmai műveltségének emelése, a közös rendezvények szervezése lehetetlen. Az új munkásszálló mindezeket a problémákat megoldja majd. A dolgozók remélik, mielőbb elkészül. Az illetékeseken a sor, hogy a hosszú éveken át húzódó probléma megoldódjon. T. E. I praktikusabb családi otthonért Nincs az országnak olyan tája, ahol a városok, vagy a falvak szélén ne sorakoznának új családi házak. Többnyire ízlésesek, bár itt-ott még kissé hivalkodó,. tornyos-cirádás épületekkel is találkozunk. Ezeknek a belsejéről ugyancsak hamar kiderül: nem praktikus, rossz elosztású, nem szolgálhatja eléggé lakója kényelmét. A falusi házak kialakításánál gondoltak arra is, hogy a későbbi közművesítéssel járó előnyöket nagyobb átalakítás nélkül kihasználhassák. Ezért péU dául nagy mosdóhelyiséget terveztek, amelyből később közművesített fürdőszoba lehet. A kisvárosi épületekbe viszont már teljesen felszerelt fürdőszobát terveztek. A tornác sem hiányzik, de jellege más, mint a falusi épületeké, hiszen itt inkább csak pihenésül szolgál. A konyha és a kamra kisebb, de az egyik szobából fekhely nélküli nappalit lehet kialakítani, a padlás pedig főleg ruhaszárításra, esetleg gyümölcstárolásra szolgálhat. Természetesen a városi telkekre javasolták a sor- és társasházak, újabb tervekkel gazdagítják a sor- és társasházak tervgyűjteményét is. Munkásszállás