Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-30 / 222. szám

I WÜL október 30. péntek. NOGBAD 5 Mély gyökereket eresztett a szocialista brigádmozgalom A szerkesztőség kérdéseire Wádasdi András, az SZMT vezető titkára válaszol lelenté^^ribesrő^ A gázbetörés előtti termelőkapacitás biztosításán dolgozunk Térhódítását senki sem vitathatja. Azonban a fej­lődés tempóját, az elért eredményeket illetően megoszlanak a vélemények. Vajon hogyan látja ezt a problémát megyénk szer­vezett munkásainak legfel­sőbb testületé, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa. A szocialista brigád, mű­hely, akna, üzem címért folyó versennyel kapcso­latos kérdéseinkre Nádas- di András, az SZMT veze­tő titkára válaszol. Az SZMT elnökségének álláspontját a szocialista brigádmozgalom fejlődésé­ről és jelenlegi helyzetéről a következőkben rögzíti: — Az elmúlt évek során a szocialista brigádmozga­lom fejlődése megyénkben is meggyorsult. Míg 1960- ban 330 brigád 3500 fővel küzdött a cím elnyerésé­ért, addig ez évben 468 brigád 7600 fővel jelentet­te be csatlakozását a moz­galomhoz. Közülük ma már 455. csaknem 6000 fő­vel tulajdonosa a megtisz­telő címnek, egyik-másik kétszer, esetleg háromszor is elnyerte a szocialista cí­met. Az elmúlt két évben szé­lesedett és gyökeret vert a mozgalom az állami he­lyi ipar, a mezőgazdasági üzemekben és a termelő- szövetkezetekben is. Az utóbbiakban jelenleg több mint 100 kollektíva verse­nyez a cím elnyeréséért. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a szocialista brigádok munkájukkal egyre nagyobb hatást gya­korolnak az üzemek arcu­latára, a termelésre. Gyak­ran előfordul, hogy az üzemek gazdasági és moz­galmi vezetőit megelőzve reagálnak egy-egy fontos párt, vagy kormányhatáro­zatra, felhívásra. Megvannak az elő­feltételek? A kezdetben, 1961 és 1962-ben olyan üzemek is beneveztek, ahol a feltéte­lek nem voltak meg, alig, vagy egyáltalán nem volt szocialista brigád- Ezt ta­pasztaltuk a kisterenyei bányaüzem PócSháza ak­nájában, az Öblösüveggyár fazekak kemencéjénél, a fi­nomcsiszolóban és még több helyen. A feltételek hiányában az előbb emlí­tett üzemek felajánlásai­kat nem tudták teljesíteni. A SZOT Elnökség irányel­veinek megjelenésével e mozgalom is reális alapok­ra helveződött. Azokban az üzemekben, ahol a fel­tételek nem voltak meg, leállítottuk, Illetve nem engedélyeztük a címért va­ló versenyzést. Jelenleg 39 műhely, üzem, illetve ak­na küzd 2400 fővel az előbb említett cím elnyeréséért. Hogyan értékeli a ■nozaalom tartalmi ejlődését. melyek a tátié tényezők, ame­'yek a mozo'lom egészséges ■feilndését akadályozzák? — E kérdésnél a legér­dekesebb, egyben a leg­fontosabb, hogy miként va­lósul meg a szocialista bri­gádok tanulása, művelődé­se, valamint a szocialista emberhez méltó életmód kialakítása. A szocialista brigádmoz­galomban résztvevők több­ségét a tanulni akarás jel­lemzi, s ez kiterjed az esz­mei, politikai kérdésre, a szakmai oktatásra, vala­mint az általános művelt­ség emelésére. Az Acéláru­gyárban az elmúlt oktatá­si évben több mint 2 ezer szocialista brigádtagból 163 kapcsolódott be az állami oktatás formáiba. Ezerkét- százan vettek részt párt- és szakszervezeti oktatás­ban, 1150-en képezték to­vább magukat a szakmai tanfolyamokon. A szénbá­nyászatban 3200 szocialista brigádtagból 224 állami, 650 szakmai és 1460 fő po­litikai oktatáson vett részt. A brigádtagok közül töb­ben beiratkoznak a könyv­tárba és vállalják a külön­böző témájú szépirodalmi könyvek elolvasását. Egyes helyeken író- és olvasó ta­lálkozókat rendeznek, vagy újságokból cikkeket olvas­nak fel és vitatnak meg reggeli, vagy ebédidő alatt. Mindezek ellenére a fej­lődés e tekintetben nem kielégítő. Nagy a bizonyta­lanság és a tájékozatlan­ság. Nagyon kevés az a se­gítség. amit a szocialista brigádok ilyen vonatkozás­ban az üzemek gazdasági és mozgalmi vezetőktől kapnak. Ebből következik: a kulturális jellegű elkép­zelések legtöbb helyen igen általánosak. A brigád­naplóban ilyeneket olvas­hatunk: „könyvek és sajtó olvasással bővítjük isme­reteinket.” „Szakmái és po­litikai oktatásban résztve- szünk”. „A brigád taglal mindent elkövetnek a mű­veltségük emelése érdeké­ben." De az is előfordul, hogy egyes brigádok még csak nem is tesznek ilyen irányú felajánlást. A meg­lévő mulasztásokért fele­lősség terheli a szakszerve­zeti bizottságokat, a szak- szervezeti szerveket is, mivel elhanyagolták az el­lenőrző, segítő munkát. És mi a helyzet a harmadik feltétel tel­jesítésénél? Már vannak kezdeti ered­mények. A Salgótarjáni Síküveggyár Angyal nevű brigádjának idősebb tag­jai vállalták, hogy szak­mai tapasztalataikat és fogásaikat átadják a fia­tal kezdő munkásoknak. Másutt az iszákos, hanyag, mulasztó emberek jó útra térítésén munkálkodnak. A Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat Béke nevű aszta­los brigádja több ilyen em­berrel foglalkozik eredmé­nyesen. Ugyancsak ennél a vállalatnál Bordás Ist­ván szállító szocialista cí­met elnyert brigádja négy analfabéta dolgozót tanított meg írni, olvasni, akik ez­után beiratkoztak az álta­lános iskolába. Az előb­bieken kívül tevéken-en részt vesznek a társadalmi munkában. Az acélárugyá­ri szocialista brigádok 1963- ban több mint 11 ezer óra társadalmi munkát végez­tek. Az öblösüveggyár dol­gozói csaknem 2 ezer tár­sadalmi munkaórát töltöt­tek a városi strand épí­tésén. Az Öblösüveggyár­ban Szíjgyártó Sándorné háromszoros női szocialis­ta brigád az üzemi mun­kán túl a háztartásban is segítséget nyújt az arra rászorulóknak. Egyre több az olyan brigád, amelyik kollektíván segít a lakás- építkezéseknél. Mondana ____néhány s zót az üzemek ve­zetőinek segítségéről is? — Azt tapasztaltuk, hogy az üzemek gazdasági és mozgalmi vezetőinek jóré­sze nem érti, hogy a szo­cialista brigádmozgalom minőségileg új verseny­mozgalom. Nem értik ép­pen ezért csak az úgyneve­zett termelési jellegű vál­lalások megtételét szorgal­mazzák. Ki kell mondani: napja­inkban a szocialista brigád­mozgalom, fejlődésének új szakaszába lépett, tömeg- mozgalommá lett. A részt­vevőkkel való foglalkozás, az irányítás, segítség vi­szont régi módon történik. A brigádok vállalásai zö­mében nem a brigád tagok egyéni vállalásaira épül­nek, hanem legtöbb eset­ben a brigádvezetők a kész vállalási sablont aláírják. De gyakori, hogy az üze­mek előtt álló célkitűzések, valamint a brigádok mun­kahelyének és feladatának megváltoztatásakor nem módosítják a brigádok vál­lalásait. Rendszertelenek az értékelések és nyilvántar­tások, a brigádnaplók sok esetben nem tükrözik a brigádtagok tevékenységét. A tennivalókkal kapcso­latban a következőket mondja. A Nógrád megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat­nak jelenleg 620 dolgozója van, 158-cal több, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Ez évben felvettek 417 munkást, közülük ed­dig 259 kilépett a válla­lattól. Miért? 0 Számos oka van ennek. A tény azonban minden­képpen elgondolkoztató, hiszen a vállalat jelenleg is munkaerőhiánnyal küzd. Igaz, az építőiparban ez országos probléma, külö­nösen a tanácsi vállala­toknál, megyénkben azon­ban ezt még egy súlyos gond is nehezíti évek óta. A kilépők többségét ugyan­is a jelenlegi mostoha kö­rülmények riasztották visz- sza. Mire gondoltunk? El­sőként említhetjük, hogy a vállalatnak nincs meg­felelő telephelye, s ami a dolgozók szempontjából ta­lán még lényegesebb, kor­szerű munkásszállása sincs. Emberhez méltóan Majd lesz. — Előreláthatóan 1966- ra. Kétszáz személyes szál­lót tervezünk Salgótarján peremén, a Kenyérgyárral szemben — mondja Schul- jer Gyula párttitkár. — Az egyik legfonto­sabb feladat, hogy minde­nütt szerezzünk érvényt az MT és a SZOT 1022-es együttes határozatának. Ez többek között azt jelenti, hogy szakszervezeti bizott­ságaink fokozzák a nevelő és felvilágosító munkát a mozgalmon ma még kívül álló brigádok körében is. Kezdeményezzék, hogy a nagy gyakorlattal rendel­kező brigádok segítsék az újonnan indulókat. A fel­ajánlásoknál kerüljék a sablont, vegyék figyelem­be az üzemek sajátossága­it, a vállalatok előtt átló célkitűzéseket, a brigádok összetételét, a tagok kép­zettségét és felkészültségét. Működjenek közre újabb műszaki és komplex bri­gádok létrehozásában Pat­ronál ássál csak az arra al­kalmasakat bízzák meg. Elsősorban a gyengébb bri­gádokat segítsék. A kul­turális, politikai, szakmai feladatokkal kapcsolatban az eddiginél nagyobb segít­séget kell adni a kultúr- ottlhonoknak az állami és szakszervezeti könyvtárak­nak. Megkülönböztetett fi­gyelemmel foglalkozzanak a vidékről bejáró szocialis­ta brigádtagok képzésével, nevelésével. Javítanunk kell munkakaocsolatunkat, együttműködésünket a kü­lönböző állami és társadal­mi szervekkel, ebben az irányban kell erősítenünk a falusi szakmaközi bizottsá­gok munkáiát. Az előbb emlí­tett gondok megoldásában kíván közreműködni a SZOT Elnöksége, amikor 1965 első negyedévében Ösz- szehívja a szocialista bri­gádvezetők országos ta­nácskozását — fejezte be nyilatkozatát Nádasdi And­rás. És addig? — A vállalat szobákat bérel magánlakásoknál. A felszerelést ugyancsak a vállalat adja, ágyakat, ta­karókat, lavórt, székeket. Idén matracokat is vet­tünk, négyszáz darabot. Sikerül-e? Hiszen kere­ken másfélszáz munkásról van szó, aki távol család­jától, otthonától a napi nehéz munka után megfe­lelő körülmények között akar pihenni, esetleg szó­rakozni, művelődni is. A megyében jelenleg körül­belül huszonöt helyen lak­nak a vállalat dolgozói. Salgótarjánban egy női és férfi szállást bérel a vál­lalat. Milyenek ezek a szállá­sok? Megyünk a Nagycsáté dűlő 5. szám alá. Ez a je­lenlegi telephelyhez legkö­zelebb eső pihenőhely, ki­lencen laknak benne. A dolgozók napi ötven fil­Tiribesen a nemrég gázbetörés sújtotta bá­nyában azon munkálkod­nak, hogy minél előbb biztosítani tudják a ko­rábbi kapacitást. Köztudomású, hogy a gázbetöréstől veszélyez­tetett bányarészt teljesen elzárták gátakkal és je­lenleg a keleti bányame­zőben folyik a termelés. A korábbi 42 vagonos bá­nya ma csak 22 vagon szenet ad naponta. A bá­nyában az a terv, hogy az úgynevezett kettes ereszkei részen a védő­pillért szedik vissza, ami­vel tudnak biztosítani. Az elővájásokat már novem­berben megkezdik na­gyobb ütemben, hogy a jövő év első negyedében már egy egyszárnyú fron­tot is kialakítsanak. 25 helyen lért fizetnek a szállásért, szállítómunkások, gépko­csivezetők, rakodómunká­sok. Mit kapnak érte? Ér­kezésünkkor nem találtuk otthon őket. A helyiség­ben rend és tisztaság fo­gadott. A vaságyakon a pokrócok szépen leterítve, az ágyak végén nedves törülközők. Néhány szék, egy lóca, egy konyhai tűz­hely képezi a berendezést. Meg néhány szekrény le­zárva. És milyen a salgótarjáni leányszálló? A női szállás a Damja­nich utca 32. szám alatti alagsori helyiségben van. Ide este megyünk. Négy leányt találunk otthon. A berendezés hasonló az előb­bihez. Csak valamivel ba­rátságosabb. A tűzhelyen vacsora fő, az asztalon szól a rádió. Amikor be­lépünk, lekapcsolják, hogy beszélgethessünk. Miről? A lakók panaszkodnak, hogy esetenként akadozik a tüzelőellátás. Olyankor a házigazda kölcsönöz. Különben megelégedettek. Segédmunkások, havi ke­resetük alig haladja meg A délkeleti siklói ré- szén is folynak az elő- vájási munkák. Itt üj frontfejtést készítenek elő ugyancsak a jövő év első negyedére. Tovább folytatják a 6-os ereszke kihajtási munkáit is, ami ugyan­csak azt a célt szolgálja, hogy a jövő év második negyedében már elérjék a gázbetörés előtti terme­lési szintet. Tiribes terme­lésének 50 százaléka je­lenleg még előváj ásók­ból kerül a felszínre, de ez az arány fokozatosan csök­ken a fejtések javára Tirjbes távlati tervé­ben napi 80 vagon szén termelése szerpel. Erre a felfutásra is készülnek már folyamatosan a jövő év elejétől. az ezret, s a szállás való­ban olcsó. Elmondják, hogy esténként idejük nagy részét itt töltik. Ol­vasnak, kézimunkáznak. Sulcz Gizella, Matikovszki Anna több éve lakója az állandó jellegű szállásnak. Az újabb lakók, Ivádi Er­zsébet, Oláh Boldizsámé és a többiek is otthonra találnak itt. Majd az új... Akad persze mostohább szállás is, különösen vidé­ken, ahol esténként petró­leumlámpával, vagy éppen gyertyával világítanak a dolgozók, s a helyiség nedves, barátságtalan. S még egy problémát említ­hetnénk, amelyet a válla­latvezetésig is lát. A szál­lások megyeszerbe szétszór­tan helyezkednek el, s a legnagyobb szállásokon is legfeljebb tízen laknak. Ez azt jelenti, hogy a dolgo­zók kulturális és szakmai műveltségének emelése, a közös rendezvények szer­vezése lehetetlen. Az új munkásszálló mindezeket a problémákat megoldja majd. A dolgo­zók remélik, mielőbb el­készül. Az illetékeseken a sor, hogy a hosszú éveken át húzódó probléma meg­oldódjon. T. E. I praktikusabb családi otthonért Nincs az országnak olyan tája, ahol a városok, vagy a falvak szélén ne sorakoznának új családi há­zak. Többnyire ízlésesek, bár itt-ott még kissé hival­kodó,. tornyos-cirádás épületekkel is találkozunk. Ezeknek a belsejéről ugyancsak hamar kiderül: nem praktikus, rossz elosztású, nem szolgálhatja eléggé lakója kényelmét. A falusi házak kialakításánál gondoltak arra is, hogy a későbbi közművesítéssel járó előnyöket na­gyobb átalakítás nélkül kihasználhassák. Ezért péU dául nagy mosdóhelyiséget terveztek, amelyből ké­sőbb közművesített fürdőszoba lehet. A kisvárosi épületekbe viszont már teljesen felszerelt fürdőszo­bát terveztek. A tornác sem hiányzik, de jellege más, mint a falusi épületeké, hiszen itt inkább csak pihe­nésül szolgál. A konyha és a kamra kisebb, de az egyik szobából fekhely nélküli nappalit lehet kiala­kítani, a padlás pedig főleg ruhaszárításra, esetleg gyümölcstárolásra szolgálhat. Természetesen a vá­rosi telkekre javasolták a sor- és társasházak, újabb tervekkel gazdagítják a sor- és társasházak tervgyűjteményét is. Munkásszállás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom