Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-30 / 222. szám
2 fföGRÄD 1064. október 30 SZÉLJEGYZET 1 A brit külügyminiszter Washingtonban Az éj angol kormány úgy járt, mint az a bizonyos unokaöccs, aki a nagybácsi végrendeletét felbontva gazdag örökség helyett — adóslevelet talált a borítékban. A különbség talán annyi, hogy Harold Wilson és kabinettje már a választási kampány kezdetén tisztában volt ezzel a várható „meglepetéssel". A hatalomátvételt követően egy héttel a Downing Stre- eten megszületett a gazdasági étet rendbehozását célzó haditerv, amelynek körvonalait az új miniszterelnök hétfő este a nyilvánosság elé tárta. Ezt megelőzően érthető módon az új brit kabinet első külpolitikai lépései felé fordult a közfigyelem. Egyrészt azért, mert Gor- don-Walker külügyminiszter a Nyugat vezető hatalmának, az Egyesült Államoknak a fővárosába utazott tájékozódó és tájékoztató látogatásra, amelynek során Wilson máris beharangozott tvashingtorú útját készíti elő és Johnson elnökkel is tárgyal. Másrészt azért, mert a washingtoni tárgyalások alapján bizonyos képet kaphatunk arról, hogy a munkáspárti kormány mennyire veszi komolyan — a munkáspárti árnyék- kormány korábbi ígéreteit. Éppen ezeknek az ígéreteknek, köztük a most Washingtonban tárgyaló külügyminiszternek a tekintélyes amerikai külpolitikai folyóiratban, a Foro- ign Affairsben napvilágot látott elemzése alapján felvázolhatjuk • Gordon-Wal- ker tanácskozásainak napirendjét. A hírügynökségi jelentésekből is kiviláglik, hogy Washington és London között bizonyos részletkérdésekben nézetkülönbségek vannak. Ilyenek: a „multi", a közös NATO- atomflotta; az angol-amerikai nassaui egyezmény, a Kubával folytatott kereskedelem. De a hangsúly a tárgyalásokon is az angolszász és a NATO szolidaritáson van: a munkáspárti kabinet egyik első teendője. az volt, hogy biztosította az érdekelteket szövetségi hűségéről és elkötelezettségének csorbithatatlan folyamatosságáról. A brit külpolitika természetesen nem légüres térben mozog, kölcsönhatásban van a nyugati szövetségi rendszereken belüli fejleményekkel csakúgy, mint a nemzetközi helyzet alakulásával általában. Ebből a szempontból kedvező előjel lenne, — vélik sokan nyugaton a békebarátok — ha a munkáspárt külügyminisztere Washingtonban ellen tudna állni az amerikai kísértésnek és kitartana a bonni atométvágyat növelő sokoldalú NATO-atomerő elutasítása mellett. Ez részben új megvilágításban helyezné a most frissen felállított brit leszerelési minisztériumot, s egyértelműbbé tenné azokat a hivatalos angol megnyilatkozásokat, amelyek a kelet-nyugati kapcsolatok — továbbépítését sürgetik. (sp) Rendkívüli intézkedések Johnson biztonsága érdekében >' Az amerikai elnökválasztás hírei Növelni lehetne a barátok számát A szovjet-francia viszony a megemlékezések tükrében Los Angeles (MTI) Választási kampányának szerdai napját az új-mexikói Albuquergue- ben kezdte meg Johnson amerikai elnök. Nagy lelkesedéssel fogadott beszédében itt azt a témát pendítette meg, hogy a most folyó választási kampány fő problémája valóban a politikai szertelenség és a politikai felelősség kérdése. Uj- Mexikóból felesége társaságában Los Angelesbe repült a demokraták' elnökjelöltje. Űtjának ez az állomása azért keltett különösebb érdeklődést, mert ismeretes, hogy Kalifornia állam déli része erősem A munkásosztály és az ellenzéki pártok által támogatott bolíviai diák- mozgalom országos méretűvé terebélyesedett. A hírügynökségek az országnak szinte valameny- nyi nagyobb városából jelentettek megmozdulásokat. Szerdán este Oruróban, a hétfői véres incidensek színterén — az AP tájékoztatási szerint — újabb összecsapásra került sor a demokratikus szabadságjogok helyreállításáért tüntető diákság és a rendőrség között. Hivatalos kormányközlemény számol be arról, hogy az egyetemisták este megrohamozták a rádió épüleGoldwater-párti körzet, s a republikánusok elnökjelöltjének ebben az országrészben még több támogatója van, mint Eszak- Kaliforniában vagy akár szülőföldjén, Arizonában. Los Angelesben a rendőrség Jonson megérkezése előtt rendkívüli óvintézkedéseket tett. A belváros csaknem minden házának tetején e- gyenruhas, fegyveres rendőröket lehetett látni. Johnson konfettiesőben bevonuló kocsiját is számtalan rendőrautó kísérte. A hírügynökségek elmondják, hogy 150 ezer főnyi tömeg üdvözölte Johnson minden utcasartét és a városházát, s tűzharcban megöltek négy málieistát. A súlyos fejleményekre tekintettel Paz Es- tenssoro elnök szerdán tanácskozott a fegyveres erők parancsnokaival, miképpen lehetne megfékezni a tömegmegmozdulást. A Bolíviai Bányász Szakszervezet, tiltakozásul a kormány önkénye ellen, 34 órás általános sztrájkot hirdetett meg valamennyi állami kézben lévő bányában — jelenti az AFP hírügynökség. A tudósítás elmondja, hogy a sztrájk 25 000 munkást érint. kon megálló autókaravánját. A városháza előtti téren elhangzott beszédében Johnson a béke, a gazdasági virágzás, a fellendülés kérdésével, valamint a faji elkülönítés megszüntetésével foglalkozott. Goldwater, a Republikánus Párt elnök jelölt je időközben Iowa, Illinois és Wisconsin államában támadta hevesen a demokratákat, mert „elfogadják a baloldal támogatását”. Folytatja kor- teskörútját Miller republikánus alelnökjelölt és Humphrey szenátor, a demokraták alelnökjelölt- je is. Csütörtökön elutazott Moszkvából az a szíriai katonai küldöttség, amely Malinovszkij marsall meghívására két hetet töltött a Szovjetunióban. Saraf Rasidovnak, az SZKP Központi Bizottsága elnöksége póttagjának vezetésével csütörtökön szovjet párt- és kormányküldöttség utazott Algériába, az algériai forradalom kezdete 10. évfordulójának ünnepségeire. Humberto Castelo Branco, Brazila elnöke rendeletet adott ki annak a központi vizsgálóbizottságnak a feloszlatásáról, amely tisztogatásokat végzett az államhivatalokban és a fegyveres erőknél. Szerda este Rómában sikeres agyműtétet hajtottak végre Borisz Christoff bolgár operaénekesen. Franciaországnak a nyugati táboron belül, valamint a kelet és nyugat közötti kapcsolatokban elfoglalt helyzete fokozott jelentőséget kölcsönzött azoknak a szovjet megnyilatkozásoknak, amelyek a napokban a szovjet—francia diplomáciai viszony felvételének 40. évfordulójához kapcsolódtak. Moszkvában álltaiéban helyeslik a Franciaország nemzetközi politikai önállóságának megszilárdításéra tett lépéseket. Kedvező visszhangra talált a Délkelet Ázsia semlegesítésére tett francia javaslat, jóllehet rámutatnak hogy ezek mögött sajátos érdekek és célkitűzések állnak. Ugyancsak pozitív megnyilatkozásnak tartják, hogy Franciaország a másodi k világháború eredményeképpen kialakult európai határok megváltoztathatatlanságá- nak híve. A szovjet sajtó utalt arra, 'hogy a Szovjetunió fel Franciaország állásponttal bizonyos nemzetközi kérdésekben megegyezik ugyan, de ezek mögött merőben más indítékok Gázodnak meg. Sajnálatos dolog, bogjr Franciaország távokartje magáit a Leszerelési tárgyalásoktól, s hogy a Szovjetunióval szembenálló ma-1 gatartást tanúsít az atom-1 fegyvenkisér letek kérdésé-* ben. A Szovjetunió úgy véti,! hogy Franciaország ée «I Szovjetunió nemzeti érdekeinek történelmi közössége, az európai béke megszilárdításának, az együttműködés fokozásának szűk-' ségessége megköveteli ai kapcsolatok ésszerű fejlesztését Ez persze egyáltalán nem jelenti, hogy Francia- ország vagy a Szovjetuniót elhidegüijön barátaitól, sőt.l amint a Pravda írta, logi-! kus volna azt várni, hogy) ennek az együttműködés-i nek a fejlesztésével Fran-i ciaország növeli barátai-, nak számát keleten, a Szov-' jetunió pedig nyugaton. BUNDESWEHR GYAKORLATOK FRANCIAORSZÁGBAN — Amikor utóljára tot járt am, még ránk lőttek! (Szegő Gizi rajm) Újabb összecsapás Oruróban Országos méretűvé vált a bolíviai diákmozgalom Külföldi hírek Y • » .1 , . 11 szabadkereskedelmi SweLatin-Amerika u utakat keres TCtbe?; <AL^ j* r ) szag (150 millió lakos) toSzívesen, sokhelyütt túlságosan is lelkesen fogadták De Gaulle-t jenkiellenes beszédeiért, de a tábornok 26 napos utazása, amely alatt 32 ezer kilométert tett meg és 40 beszédet mondott, úgy látszik nem jelenti Dél-Ame- rika életében nagyobb változások kezdetét, mint sokan hitték. Kapcsolatait csak Chile, Uruguay és Columbia akarja szorosabbra fűzni Franciaországgal, a kontinens két legnagyobb állama, Argentína és Brazília kormánykörei nagyfokú tartózkodással hallgatták De Gaulle javaslatait. Túl kevésnek mutatkozott az az anyagi erő, amelyet Franciaország Latin-Ameri- ka rendelkezésére tud bocsátani az amerikai pénzzel szemben. Az eredeti terv ugyanis, hogy De Gaulle a Közös Piac hat országának képviselőjeként lépjen fel a dél-amerikai államokban, — meghiúsult a társországok tartózkodásán, s így az elnök csak a maga nevében és a maga zsebére beszélhetett. A tábornoknak meg kellett elégednie a szónoki sikerekkel, mert a dil-ameri- kai publikum mindig szívesen fogad valakit- aki nem ért egyet az Egyesült Államokkal. Dél-Amerika számára azonban De Gaulle sem tudott ugródeszka lenni, amelyen a kontinens országai a világpolitika előterébe kerülhetnek. Kennedy halála óta az USA és . Latin-Amerika kapcsolata tovább romlott, ami a Johnson-kormány önző gazdaságpolitikájának következménye. A legutóbbi időkben például 15 százalékkal csökkentettek a húsbehozatalt Argentínából és Uruguayból, de ennél is sokkal érzékenyebben érinti az eladósodott latin-amerikai állámo- kat, hogy az USA most a cukor- és kávébehozatalt akarja mérsékelni, ami a kontinens 14 országának kávé-exportját és 11 állam cukorkivitelét érinti. Ez mélyíti a krónikus gazdasági válságot és eladósodást, amelyből La- tin-Amerika országai évek óta képtelenek kilábalni. A normálisabb gazdasági viszonyok kialakulásához — szakértői felmérések szerint — nem kevesebb, mint 80 milliárd dollár beruházásra volna szükség ebben a térségben. Azt a tényt, hogy de Gaulle utazása mennyire nem hozhat figyelemre méltó fordulatot Latin-Amerika gazdasági életében, az bizonyítja, hogy Franciaország, jelenleg csak néhányszóz millió dollár erejéig képes elkötelezni magát ezen a földrészen. Ma már Latin-Ameriká- ban is látják: a külföldről származó hitelekkel és segélyekkel nem sokra mennek és a megoldást ott kell keresni, hogy egymással szorosabb gazdasági kapcsolatba lépnek. Az európai gazdasági integrációk nagy hatást gyakoroltak ezekre az országokra is. Eddig két társulás alakult: Közép-Amerikában az Isthmen-szoros öt állama (11 millió lakos) létrehozta a ..Közép-amerikai Közös Piacot”, délen pedig a „Latin-amerikai mörült. Az övezet belső kereskedelme igen csekély, mivel a tagállamok ma még nagyjából ugyanazokat a cikkeket termelik. Egyébként is az árucsere elsősorban nyersanyagokból és mezőgazdasági termékekből állt eddig, az iparcikkeket az Egyesült Államokból és Európából szerzik be. Így jutottak el Latin- Amerika országai a politikai unió gondolatához. Manapság egyre több szó esik az államok politikai egyesüléséről, a „Dél-Amerikai Egyesült Államok” megalakításáról. Ez egyrészt fellendítené a kontinens gazdasági életét és belső kereskedelmét, másrészt a szövetségre lépő államok egységesen, nagyobb erővel tudnának ellenállni az Egyesült Államok nyomásának, amely évtizedek óta arra irányul, hogy a nyersanyagok olcsó felvásárlásával, s a drága amerikai árucikkek kényszerű eladásával valósággal kifossza ezt a földrészt. A hírek szerint az integrációs megbeszélésekben ugyan még ott tartunk, mint N yugat-Európa 1948- ban, de az egyre romló1 gazdasági helyzet valószínűleg meggyorsítja a közeledést. Emellett szól, hogy Latin-Amerika lakossága 27 éven .belül meg fog két-1 szereződni, a jelenlegi 220 milliós lakosság azonban már 1975-re 300 millió főre emelkedik. Az mér bizonyosra vehető, hogy a délamerikaiak az amerikai befolyástól mindenképpen szabadulni igyekeznek és az sem vitás: a francia kisérletet sem fogadták úgy, amint Párizs gondolta. A jelenlegi gazdasági bajokból csak gyökeres reformokkal lehet szabadulni, amelyek minden országban felvetik a külföldi és a hazai tőke uralmának korlátozását. A következő években a tőkés világ hatalmi csoportjai között éles versengés indul meg a Latin-Amerika feletti gazdasági befolyás megszerzéséért, illetve megtartásáért. Pozsgai József
