Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-24 / 217. szám

1964. Október 24. szomoat NÓGRA D 5 Tax tanácsadó \ vetőburgonya fémzárolása TERMELÖSZÖVETKEZE- nedvesen TEINK a kedvező őszeleji burgonya időjárást jól kihasználva legszik, s időben betakarították a to- nak indul. zsákba került könnyen beme- hamar romlás­AZ IDEGEN FAJTA gu­mót szintén ki kell válo­gatni, mert az elszállítás­Ha a zsákok ra váró vetőburgonyának vábbszaporításra alkalmas fémzárolás előtt megáztak, fajtatisztának kell lennie. vetőburgonyát és megkezd­ték az előkészületeket a fémzárolásra. Termelőszövetkezeteink többsége már szedéskor a burgonyatáblán különválo­a burgonyát ki kell önteni s megszárítani. Vetőburgonyáinknál ez- idén is fellépett a burgo- nyában nyavész, a nedves-bűzös meg. rothadás és az úgynevezett Idegen szennyező anyag, szalma, föld, szemét jelen­léte a kiválogatott burgo- nem engedhető burgonyaszabvány gáttá a vetőburgonyának fuzáriumos száraz rotha- hosszúkás és gömbölyű faj­alkalmas gumókat nagy- dás. A betegségben szén- tákat különztet meg. Az ság, illetve az előírt mére- védő gumókat különösen előbbiekhez tartoznak a tek szerint, s ugyanekkor szigorúan kell kiválogatni, korai rózsa, a gülbaba és a kiválogatta növényegész- Ritkábban, de jó pár év kisvárdai rózsa. Ezeknél a ségügyi szempontból is a vetőburgonyának nem al­kalmas gumókat, s így tá- betegségét magukon viselő nál 2,5—6 centiméterig; a rolták prizmákba a burgo- gumók is. A betegség arról hosszátmérő 5—10 centimé­óta már találhatók az úgy- keresztátmérő 2,5—5 cen- nevezett atkás varasodás timéterig: kisvárdai rózsá­nyát. A betakarítás gyors ismerhető fel, hogy a gu­terig terjedhet. Az utóbbiak­nál, amelyekhez az Arany­üteme miatt azonban ez a mó héja csillagalakú, bere- válogatás még nem lehetett pedezett, s alatta a gumó alma, Pierwiosnek és Am- tökéletes, s az azóta eltelt húsa morzsalékossá válik, sei burgonyák sorolandók a ■ ■ Az ilyen gumók is szigo- '-------4~í~4—“ —"tl~ r úan eltávolítandók a válo­idő alatt a burgonya to yábbi romlásnak volt ki­téve, és — ezért a fémzáro- gatás alkalmával. lásra való előkészítésnél helyes újból tüzetesen ki keresztátmérő 4—6 centi­méterig terjedhet, de a hosszátmérő itt sem halad­hatja meg a 10 centimé­tert. A méretek betartásá­távolítsák el a méreten fe­lüli és méreten aluli gumó­kat, valamint a vágott, rá- nak héjukon, ezek a him- gott, sérült és esetlegesen beteg gumókat is, elejét vegyék a fertőzésnek, Fordítsanak gondot arra, hogy a prizmákból nedve­sen, sárosán ne kerüljön foltok zsákba vetőburgonya. A Az úgynevezett ikernőtt és fias gumók keményítő- válőgatni a vetőburgonyát, ben szegények s vetőgumó- nál, a válogatásnál nagyon Az átválogatás alkalmával nak rossz csírázásuk miatt kell ügyelni, mert ezért az alkalmatlanok. Egyes gu- utóbbi években sok kifogás mók fekete foltokat mutat- merült fel. A NAGY TERMÉSEK el­legesen ,ő k gombás betegségben érésének eSyik legfontosabb hogy ° ’ g oetegsegoen előfeltétele a burgonyánál ’ szenvedők, s elültetve rósz- is a jói válogatott egészsé­szul hajtanak, tehát ezek is ges vetőgumó, egészséges eltávolítandók, ha a himlős növényállományt csak ez­zel érthetünk el. Mátraizőlősi tanulság Könnyelműen bántak a prémiummal elterjednek a gu­món. Zboray Tibor, az ÁVF vezetője Sót gondot okoz az esőzés Bujákon is Bujákon is nagy nehéz- Ez az eredmény jelentős, ségeket okoz a betakarítás- mert az idén sikerült elő- ban, vetésben a tartós eső- ?z?r ílyen terjj}'y 2'1 zes. A termeioszovetkezeü nem négyévj szelVßs)rÄ^a tagok napokon Íjereszül mennyiséget szórtak ki a csak órákat, vagy egyálta- bujákiak a földedre. Szé- lán nem tudnak dolgozni f>en előrehaladtak az őszi a földeken. Pedig tenniva­mélyszánlás teljesítésével Tíajziwi ,, , , is. Az 1020 hold őszi mély­lo ucscgesen akad. A ve- szántásból már csak ?00 lésnek egy részét még nem hold hiányzik. Ennek a te­tudták elvégezni, s a 200 rületnek a gyors és jómi- holdnyi kukoricából is ke-.j veset törtek le. A termelászövetkezetí Életének 1945 utáni sza­munkacsapatai már az esős!ífszát * pá* s“lgálftáT ............. . 5 ban töltötte el. Mit jelent id ő beköszöntése előtt be- 3 számára ez? fejezték a burgonya és aj _ Az életemet — cukorrépa felszedését. Si-í mondja, került befejezni 180 hol-* A Zománcipari Művek dón az istállótrágyázést ig.ísalgótarjáni gyáregysége * üzemi partirodajaban be- ------------------------- jszélgetünk Farkas István­énál. Alacsony, zömök em- - bér, harminc éve dolgo- [zója a gyárnak. Harminc li' *év csaknem egy fél élet. ineqőld/u aiHogyan telt el? » I» llÍ Az üzemmel tizenkét niíUUUbUtakkX éves korában került kap- jcsolatba. Gyerekként kós- Hatszázezer forinttá ke-Jtolt bele a nehéz munká- rül az a modulbarakk épü-Jba, sokan voltak testve­iét, amelyet a salgótarjáni! rek, kellett a kenyér. Felszabadulás téren a Nóg- J Azokra az időkre emlé- rád megyei Iparcikk Kiske-! kezve elmondja, hogy a keskedelmi Vállalat néhány * városban nem örvendett boltja számára ideiglene-Jnagy tekintélynek ez a sen létesítsenek. Itt kap he-* gyár, voltak rangosabbak, lyet a Rákóczi úti cipő- I nagyobbak. mint például bolt, a papírüzlet és a ház-*az Acél. tartási bolt, addig, amíg azt a gyár szezonjelleggel egyes számú üzlethá;: meg*működött, ősz végén rend­nem épül. Az ideiglenes!szerint hat hónapra el­„szupermarkett’ csinosító-*küldték a munkások nagy sa céljából a homlokzatot J részét. Olyankor már he­csillogó alumínium burko * teken át rettegve várták, lattal látják el. J hogy a fizetést, a bért . , , , , , * tartalmazó boríték osztás­A modul barakk ame-*kor mjk0r mondja a tiszt­lyet terv szerint egy évi viselő: maradhat otthon, múlva elbontanak — nagyjniajd egy-két. hónao múl- előnye, hogy szükség ese-*va jelentkezzen Miből él ., , ' , • , I addig, kerul-e kenyer az en másutt ugyancsak fel-J asztalra, nem a gyár ak­használható. * kori urainak gondja volt. nőségű jnegszártását, az esőzés akadályozza. A bujákiak is nagyon várják már a hosszú eső­zés megszüntj'.ését. mert a legégetőbb munkákat — lassan két hete — nem tudják folytatni. Már az sem segít, hogy az esőzés­be szünetek következnek, mert a mélyen felázott ta­lajon a gépek nem tudnak dolgozni. Még az esős idők beállta előtt történt, hogy a mátra- szőlősi domboldalon mun­kában találtam az asszony­munkacsapatokat: törték a kukoricát, vágták a szárat. Szekerek vonultak mellet­tük a dűlőúton és az asz- szonyok odakiáltottak a ko- csisoknak­— Küldjétek kocsit — Jön az eső és megázik a drága kukorica. Nyugtalan és túlfűtött volt a hang. — Errefele ilyen dühös asszonyok élnek? kérdez­tem tréfásan. Szálkái Györgyné, az egyik munkacsapatvezető adta meg a választ. — Minden okunk megvan rá! Elsikkad a lényeg A többi asszonyok pedig helyeseltek és hangos szó­val mondták el véleményü­ket a - tsz vezetőségéről. Ugyanezt a felbolydult han­gulatot találtam Koczka Gézáné és még jónéhány csapatvezető munkacsapa­tában is. Kiderült, hogy nem a késedelmesen érkező foga­tok miatt haragszanak. Ilyen rossz már a kedvük a krumpliszedés megkezdé­se óta. Az történt ugyan­is, hogy a kiszedett és be­szállított burgonyát a bri­gádvezetők és a raktárosok nem voltak hajlandók le­mérlegelni, pedig a burgo­nya a közgyűlés határozata alapján családi művelésre volt kiadva. A határozat értelmében a megtermett burgonya mennyisége után kellene kiadni tagonként, illetve családonként a pré­miumot, sőt a vezetőség a munkaegységet is a ter­méseredményektől, a hoza­moktól függően írja jóvá. Tehát a nádudvari mód­szerből éppen a lényeget Ő lakatos szakmát tanult, ez bizonyos fokig nagyobb biztonságot jelentett szá­mára. Jó szakember lett. Szakmája szépségeiről ma is szeretettel beszél Farkas István. Jelenleg az öntödében melegüzemi MEO csoportvezető. A párttal — mint mondotta — akkor került kapcso­latba, amikor eljött a fel­szabadulás. Abban az idő­ben 30—40 kommunista al­kotta a pártot az üzem­ben. 1945 májusában in­nen vonultak ki az első szabad május ünneplésé­re. — A gyáros és megbí­zottjai azokban az idők­ben úgy ólálkodtak az üzem körül nap, mint nap, mint az ordasok. Az or­dasokat el kellett űzni, ez volt mindennek előfeltéy tele. Nem volt könnyű munkánk egyébként sem. A használható gépek nagy részét elhurcolták, vagy megrongálódtak. Energiá­val sem rendelkeztünk. Ma már szinte hihetetlen: úgy működött a gyár, hogy a gépeket kézzel hajtot­hagyták el: a differenciált, a végzett munkától függő premizálást. Azt mondták a háborgó asszonyoknak: — Megkapjátok a tíz szá­zalékot a krumpliból, csak éppen egy kalap alá vesz- szük az egészet... Az egyenlősdinek azon­ban alig akadt híve. — Hogyan kaphat egy­forma díjazást az, akinek hetven zsák krumplija ter­mett, meg akinek tizenhat? — kérdezték. Jogtalan eljárás Aznap este ugyanezt a kérdést tettem fel Vájsz Jánosnak, a tsz-elnökének, és Bóta Jánosnak, az ag- ronómusnak. Mindketten arra hivatkoztak, hogy né­hány asszony meg akarta dézsmálni a közös krump­lit, rajtakapták őket, már­pedig a kö2ös vagyon meg­károsítása prémium elvo­nással jár. Nyilván ezért lázadoznak. Csakhogy — amint ez rövidesen kide­rült — a panaszkodó asz- szonyokhoz a gyanú árnyé­ka sem fér: éppen a szor­galmasabbak, a becsülete­sebbek háborognak a jog­talan eljárás miatt. Előkerestetem a premi­zálási feltételeket. A bur­gonyára vonatkozóan a kö­vetkező olvasható: „Kh- ként a burgonya kézi veté­se esetén 25 m. e., gépi ül­tetés esetén 20 m. e. és a termés 10 százaléka illeti meg. A burgonya porozást a tsz végezteti el, amennyi­ben a terület olyan, hogy a növényvédelmet nem tudja elvégeztetni géppel, úgy a növényvédelmi munka el­végzéséért külön m. e.-t ír jóvá a tsz. A burgonya egy­szeri kapálását, valamint annak töltögetését, kiszedé­sét, a tsz vezetősége által megállapított oszályonkénti felszedését, a tároldbcjyrd való szállítást köteles a tag a jóváírt munkaegysé­gért, valamint a prémiu­mért elvégezni.” Ezt a ja­vaslatot az 1964 április 29- én, a mátraszőlősi műve­lődési otthon nagytermében megtartott közgyűlés hagy­ta jóvá. — Igen ám — veti elles* a tsz-elnök az agronómus- sal egyetértésben — csak­hogy időközben új határo­zat született. — Ki hozta a határoza­tot? — A közgyűlés zik a válasz. hang­Rözffyűlés nélkül tűk. Nem volt szíj. Ha (ezekre emlékszünk, csak akkor tudjuk felmérni azt az óriási változást, ahol ma tartunk. Farkas István az üzem legjobb pártmunkásai kö­zé tartozik. Jelenleg veze­tőségi tag. egy éve az ön­tödei alapszervezet okta­tási felelőse. Ma miben látja a pártmunka felada­tát? — Frázisként hangzik, pedig nem az, hogy a párt politikája a munkapadok mellett realizálódik — mondja. — Ma a párt­munkában az emberek kö­zött végzett felvilágosító munka az egyik legfőbb feladat. Korántsem köny- nyű munka ez. Okos tü­relemre, kitartó szívósság­ra van szükség. És ez is harc. — Természetesen — erő­síti meg Farkas István. Ha pedig harc, akikor megvannak a maga törvé­nyei. Melyek ezek a tör­vények? — Nekünk nem beszél­nünk kell, hanem bizonyí­tani. ez a legfontosabb. Mivel bizonyítunk? Nem­csak a megváltozott élet­tel, a jövő perspektívájá­val is. Azon kell mun­kálkodnunk, hogy a jelen mellett a jövő is minden­ki előtt láthatóvá váljon. Farkas István feladata az öntödében most a párt­oktatás megszervezése. Idén minden eddiginél többen vesznek részt a pártoktatás különböző for­máiban, mint a korábbi esztendőkben. Milyen fel­adatok adódnak még? — A mindennapok aoró- cseorő gondjai foglalkoz­tatják az embereket. Ki- sebb-nagyobb személyes, vagy éppen családi prob­lémáikkal is hozzánk for­dulnak. Segítséget, taná­csot kémek. S nekünk ad­ni kell. E ■ feladatok nem kevésbé fontosak az előb­bieknél, hiszen e segítség- kérésekben az emberek nek a párthoz való bizal­ma nyilvánul meg, s ez a bizalom nagy kincsünk. Olyan kincs, amelyet meg kell becsülnünk. S ő intézkedik, segít. Szerény, egyszerű munká­sa a pártnak, amelytől mindent kapott. Igen, min­dent, hiszen a célt, amiért dolgozik, amiért él, tőle kapta, ö az életét adta ezért. Megérte-e? Feltétle­nül. Ezt bizonyítja Farkas István példája. T. E. B.l Keressük a közgyűlési jegyzőkönyvekben, de ilyen határozatot nem találunk. Közben jut a tsz-vezetók eszébe: alighanem a mun­kacsapatvezetők jöttek elő olyan javaslattal, hogy vál­toztassanak a prémium- feltételeken, mert nagyon eltérőek a Talajviszonyok, azonkívül burgonyafajtán­ként is más-más hozam várható. A közgyűlés ál­tal jóváhagyott prémium- feltételek megváltoztatásá­ról azonban semmin <e írá­sos feljegyzés nem készült,, s amint láttuk, arról a ta­gok sem tudnak. Egyetlen nyomra bukkanunk. É sze­rint az 1964. május 12-én megtartott vezetőségi ülés fokozatos, 8—10—12 száza­lékos premizálást javasolt a burgonyánál. Közgyűlés elé azonban nem került a javaslat, pedig közgyűlési határozatot csak a közgyű­lés másíthat meg. Á bizalom... Nemrégiben ismét össze­ült a mátraszőllősi II. Rá­kóczi Tsz közgyűlése, hogy megvitassa az őszi mun­kákkal kapcsolatos kérdé- '^seket. Itt jelentős helyet ♦ kapott a burgonyapremi- fzálásnál elkövetett sok hiá­♦ nyosság. A tagok nyíltan Jmegmondták: a premizálás ♦ ilyen könnyelmű kezelése "azzal járhat, hogy a cu­korrépa szedésénél fenn­akadás lőhet. A tagok ugyanis már nem bíznak iabban, hogy megkapják a közgyűlés által jóváha­gyott prémiumot. Végül is a közgyűlés a Í . burgonya-ügyben a követ­kező határozatot hozta és ^fogadta el: ..Utasítja a küz- ‘‘'gyűlés a vezetőséget, hogy a burgonya szedésnél elkö­vetett hiányosságot számol­ja fel azáltal, hogy köte­ti ezze a brigád vezetőt; ♦ munkacsapatonként szemé­lyesen állapítsa meg a ki­szedett burg-nya zsákszá- £mát és azt a brigidels/ri- molónak egyenként és név szerint adja le a m. e. el- Iszámolása céljából”. Nem szükséges magyará­zat ahhoz, hogy az ilyen ^utólagos gyógykezelés má­iké vésbé segít a betegen, kmintha ideje-en megtették * volna a szükséges intézke- Tdéseket. ♦ Nagy tanul*ig azonban, ♦ hogy az ösztönző iövede- ílemelosztási módszerekké'1 Inem szabad könnyelműen Jbánni és a közgyűlés év- releji haté-ozatát sérthetet­lennek kell tekintem. Aki ivét ez ellen, az megérdem­li! a felelősségrevonást. Lakos György

Next

/
Oldalképek
Tartalom