Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-22 / 215. szám
4 tVTJOR A n rvm. mxryrm.- a» atmaim. fl megye székhelyéhez méltó szellemi életet Forrjon az érc a nemesért Hozzászólás A kapitalizmus magyar- országi általánosan kibontakozó fejlődésének talaján — a múltszázad második felében — indult meg Salgótarján azon az úton, hogy megyénk gazdasági központjává váljon. A fejlődés nagy méreteket századunkban ötlött. S (századunk második felébe őtlépve e gazdasági fejlettség a szellemi élet területén is éreztetni kezdte hatását Előtte a megye székhelye és a megye szellem» életének központja Balassagyarmat volt. A gazdasági vezetést Salgótarján már régen elhódította, és a megye gazdasági életének fő bázisává, iparának, bányászatának központjává, s végül a megye székhelyévé lett. Szükséges tehát a következő lépés: Salgótarján legyen a kultúra központja is. Másfél évtizede ennek. És most kezdünk foglalkozni a kérdéssel, hogy ha nem is épp most, de most jutottunk el odáig, hogy gondolatainkat. elképzeléseinket publikáljuk: teremtsünk a megye székhelyéhez méltó szellemi életet! Az ma már mindenki előtt világos, hogy Salgótarján szellemi életének fellendítésére irányuló törekvéseink nem ütköznek Balassagyarmat és a megye többi településének szellemi fejlesztésével. Téves az a nézet, amely a város és a falu műveltségbeli különbségének eltűnését úgy értelmezi, hogy csak a falut kell fejleszteni. Mikor a megyeszékhelyhez méltó szellemi életet jelszó alatt Salgótarján fejlesztését hangoztatjuk, az egész megye szellemi nívóját akarjuk emelni, Salgótarjánon keresztül megyénket akarjuk bekapcsolni az országos kulturális áramkörbe. Vegyünk néhány példát: felsőfokú intézmények létrehozásán fáradozunk. Vajon ez csak a salgótarjániakat érinti? Nyilvánvalóan nem. Működésüknek hatásköre egész megyénkre, sőt határainkon túl is kiterjedne. Vagy az épülő megyei művelődési ház — ahol végre olyan színház- termünk lesz, ahová budapesti színházakat is hívhatunk, nemcsak alkalom- szerű vendégszereplésekre, hanem programszerűen hozhatnak darabokat — vajon csak a salgótarjániak igényeit elégíti ki? Nem! Színházi autóbuszokat szervezünk, s a falvak lakói is megtekinthetik, sőt bérletet is válthatnak ezen előadásokra. Ha egy város egy terület gazdasági központjává válik, előbb vagy utóbb a szellemi életet is központosítja magában. Ez a fejlődés objektív törvénye. De az ember felismerve a törvényszerűséget, meggyorsíthatja annak érvényesülését. Nem elég kinyitni a szánkat és várni, hogy berepüljön a sültgalamb. Nem kell megvárnunk, hogy a törvény spontánul érvényesüljön. Cselekvőén vegyünk részt megyénk kultúrális centrumának kialakításában. Az úton elindultunk, s hogy milyen sebesseggel haladunk, immáron rajtunk múlik. Az idő nem vár, meglehetősen későn indultunk. „Ha forr az érc, a rossz salak kihull, De a nemes b része tisztán megmarad.” Szellemi életet akarunk teremteni. Jó, hozzunk Pestről, Miskolcról, darabokat. Ezzel is egy lépést tettünk kultúránk, színházi életünk fejlődéséhez. De ami megvan, ami a városunk keblén nőtt fel, sajátosan színesíti kultúrális életünket, nem dobjuk el. Gondoljunk hagyományos munkásszínjátszásunkra. Ne vessünk el mindent, ami régi. Tiszteljük haladó hagyományainkat. Nemcsak a színjátszást említhetjük. Ez csak az egyik példa. Más értékeink is vannak. Legyenek ezek ama nemesb részek, melyek a forrás közben is tisztán megmaradnak. Minden területen nem támaszkodhatunk hagyományokra. Teremtsünk újakat is, hogy akik tőlünk átveszik a stafétabotot, már ezekkel is számoljanak. Legyen irodalmi színpadunk, amelyet saját erőnkből működtetünk. A kultúrális javak ne csak importálás útján jussanak be városunkba. Adjuk meg a lehetőségét, munkálkodjunk rajta részesei legyünk e forrásnak. De forrjon az érc, a nemesb rész is csak így tud tisztán megmaradni! Kovács Ferenc 13. Fekete János kicsit elmosolyodott az anyám kétségbeesésén. Látszott, hogy feleslegeinek véli a nagy kiabálást. Nyugodt, megértő hangon mondta: — Tessék csak hagyni... Péter igazi bányászgyerek. .. nehéz neki... de ő is belátja, hogy ilyen lábbal nem mehet vissza. És különben is szép nagy feladatot kap. Ha nem történt volna semmi, akkor is örülni kellene. — Péter — mondta szemrehányóan, de kedvesen Vera. — Igen... hát nagyon köszönöm — mondta megzavarodva, holott már egyszer megköszöntem azt, amit később nem fogadtam el. — Na jól van — tette rá nyugtatóan a kezét Fekete János a vállamra. Bizonyára úgy vélte, hogy a hirtelen jött öröm zavarta össze a fejemet. — Na jól van, nem kell semmit köszönni. Amint kiengednek, azonnal elfoglalhatod a helyedet. Ameddig nem erősödsz meg, kocsit küldünk érted minden reggel, ezt is megbeszéltük. Azután eltelt a látogatás két órája. Vera maradt utoljára. Megcsókolt és azt mondta: — Nem értelek kedves... miért nem örülsz úgy... én már tudtam mindent... Csak meglepetésnek tartottam. .. Ö is elment. Életemben akkor éreztem először, milyen csúnyán egyedül marad az ember. És ezen nemigen lehet seDe ahhoz, hogy megértse, ami bennem van, ahhoz ugyanazt kellene átélnie, amit én átéltem. És akkor olyan gondolatom támadt, amelytől szinte megrettentem, vágy szégyelltem? Magam se tudom pontosan. Erzsi jutott eszembe, egykori ózdi táncpartnerem. Nem tudom megmagyarázni, hogy jött elő, de rá kellett gondolnom. Eszembe jutott, mennyire megtetszettem annak a lánynak. Én pedig szabályosan megszöktem előle. Most pedig gíteni. Kire haragudtam volna? Kire? Verára? Ö kitart mellettem. Csak éppen azt nem érti, miért nem örülök úgy, mint ő. úgy éreztem, hogy ő talán megértene engem. . . ö értene meg igazán. Azután gyorsan elhessegettem a gondolatot. Ezt azért nem szabad, Vera ellen... Huszka-operett Nógrádban Az Állami Déryné Színház október 24-től Huszita Jenő híres nagyoperettjét, a Lili bárónőt játssza a megye színpadain. A darabot Dejtáron, Somoskőújfaluban, Karancsságon, Mihálygergén, Hugyagon, Mátranovákon, Litkén, Érsekvadkerten Csécsén, Bag- lyasalján, Nádújfalun, Karancskesziben, Szuhán, Zagyvarónán és Drégelypalánkon játssza az együttes. Képünkön a Lili bárónő nagyjelenetét mutatja Megnyílt 13. ülésszaka íz UNESCO Párizsban megnyílt az UNESCO közgyűlésének 13. ülésszaka. A világszervezet két évenként tartja teljes ülését a tagállamok küldöttségeinek részvételével. Az UNESCO-nak ez- idő szerint 115 ország a tagja és a mostani a közgyűlés egy hónapig tart, teljes ülésén és a szak- bizottságokban kidolgozzák a szervezet munkatér- vét. René Maheu, az UNESCO főigazgatója megnyitó beszédében kiemelte, a világszervezet tevékenységében a fejlődő országoknak nyújtott tudományos támogatás ma már ugyanolyan fontos szerepet tölt Helyette elgondoltam, hogy osztályvezető vagyok. Sok beosztottam van és rengeteg munka. Munkásellátás, ha jól tudom, odatartozik a védőétel, ruha, még talán a bölcsőde, óvoda is. Kérések, panaszok, viták. A nehéz esetekben dönteni fogok. Kínomban — és mert a magam ügyében szükségem is volt rá — végigolvastam a Munka Törvénykönyvét. Fekete elvtárs elmenőben azt is pedzegette, hogy ezután jobban számítanak majd rám a pártmunkában is. Alapszervezeti titkárnak vagy pártvébé tagnak is megválaszthatnak... Nagyon jelentőségteljesen nézett rám... A hosszú júliusi napnak is vége lett — besötétedett. A sötétben szertefoszlott a magamra erőltetett nyugalmam. Nem tudtam úgy látni az egészet, mint nappal. Most jutott eszembe, hogy Miklós délután köszönés nélkül tűnt el. Fáradt voltam, de még csak nem is kerülgetett az álom. Kusza, zavaros gondolatokon hányódtam. Másnap délelőtt levetették a lábamról a gipszet. A tanár úr elismerően bólogatott, összesúgott a többi orvossal és gratulált nekem. — Most aztán először néhány lépést mankóval, be, mint az eddig elsődleges feladatnak tekintett nevelés. Az UNESCO azonban nem kíván egyszerű segélyszervvé válni, a nevelés és a tudomány eszközeivel, a nemzetközi együttműködéssel erkölcsi hivatását akarja teljesíteni, elő akarja segíteni napjaink nagy problémáinak megoldását. Az UNESCO közgyűlésén Magyarországot jelentős küldöttség képviseli, a delegációt Rosta Endre vezeti, helyettes vezetője Jóboru Magda, a Magyar UNESCO-bizottság elnöke. utápa el a mankót és csak bátran... Azután gépbe tették a lábam, mert szabadon még nem maradhatott. Ebéd után — teljesen váratlanul — berontott az öcsém. Fogalmam sincs, hogyan játszotta ki a portást és a nővéreket. Se szó se beszéd, odaszaladt az ágyamhoz, —r Tudd meg, hogy ma otthagytam a daraboló műhelyt, holnap már megyek le a bányába... Visszavettek. .. tudták, hogy nem én akartam... — mondta lihegve. — Csak azért jöttem hozzád. . . Belőlem nem csinálnak pojácát. A nővér lépett a terembe. — Mi ez kérem? — csodálkozott Miklósra, aki grimaszt vágott a kövér nővérkére és kiosont. — Bolondok vagytok ti azért — fordult hozzám a szomszédom, Józsa Sándor — ez is itt ugrál — ezt Miklósra értette. Kihajolt az ágyából, hogy halkabbra foghassa, mert nem akart a többiek előtt megsérteni. — Te pedig megjátszod magad — rögtön mókázni kezdett. Kényes, nyávogó kisasszonyt mímelt: — Neem... neem... hagyjanak... nem akarok osztályvezető lenni... Na igazán ne izéljenelc... nem \ szeretem az osztályvezetős- dit... (folytatjuk) Új könyvek KOHL— LARSEN—JANRA: Szimbót Hallgatom Egy német etnográfus egy afrikai dombocskán üldögélve hallgatta és jegyezte esténként egy isz- szanszu-néger munkásember vallomásait önmagáról, életéről, családjáról, törzsének szokásairól, örömeiről, bánatairól. A bantunéger Szimbo és az európai tudós találkozásából született meg ez a könyv, Móricz Zsigmond Boldog em-> beré-nek önkéntelen hason-j mása — egzotikus afrikai' viszonylatban. Az afrikai1 falvak írástudatlan, félvad embereinek világát idézik elénk Szimbo őszinte vallomásai s örömmel vegyes megdöbbenéssel vesszük tudomásul, hogy ezeknek a félbarbár embereknek majdnem ugyanolyanok az érzései, gondolatai, a szülőnek gyermekeihez fűződő kapcsolata,i mint bármely metropolis! művelt embereinek a leg-' meggyőzőbb érvet szolgál-! tátják ezek a keresetiem vallomások a feketék| egyenjogúsítása mellett, del mint mélyen emberi meg-' nyilatkozások, lenyűgözik' az olvasó irodalmi érdeklődését is. (Gondolat.) Alfred Döblin: HAMLET, AVAGY A HOSSZÚ ÉJSZAKA VÉGE (Európa) Egy modern Hamlet, a második világháború roncsolt testű áldozata a hőse Döblin lélektani regényének. Összetört tagokkal, testben-lélekben összezúzva hozzák haza otthonába Edward Gordont. A szülői házban keresi gyötrődve, saját magát és másokat emésztve az okot, mely őt s világát tönkretette. Szinte mániákusan kutatja, ki a felelős a kataklizmáért, élő kísérteiként imbolyog a valamikor derűs családi otthonban, ahol szüleit is a halálba kergeti életük megzavart egyensúlya. Megismerjük a világháború utáni nyugati életforma erkölcsi csőddel fenyegető, összekuszált problémavilágát, melyből oly nehéz a menekvés a jobb, tisztultabb élet felé. Végül a háború Hamletje mégis magára ébred a hosszú éjszakából s elindul az új élet keresésére. Vszevolod Ivanov: EGY FAKIR KALANDJAI (Európa) Távoli, ismeretlen, földrész, a' cári korszak Szibériájának világát idézi fel „A 14—69-es páncélvonat” ismert írójának önéletrajzi regénye. Itt cseperedett fel a kis Vszevolod, egy földhöztapadt kisváros kietlenségében, durva emberek, kíméletlenül számító kupecek vad erkölcsű, öntörvényű világában, ahol az önbíráskodás és bosszúállás kegyetlen erkölcseit semmi sem fékezheti Megismerjük küzdelmes gyermekkorát, vonzódását a mutatványo bódék, kóklerek, artisták tarkán kavargó világához, ahol ő is szerencsit próbál a fakírság hókuszpókuszaival. Egyetlen ész- mény vezeti: kiszakadni ebből a körből s megismerni a csodálatos, a távoli India káprázatos tájait.
