Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-21 / 214. szám

1964. október 21. szerda NÓGRAD 5 Elveszett ezresek Amin a nógrádsápiak keseregnek Őszi szél muzsikál a nóg- rádsápi határban egy más­fél kilométer hosszú ma­gasfeszültségű villanyveze­téken. Ugyanezen a drága hangszeren zenélt a tava­szi, a téli is. Esztendeje, hogy ott feszül a huzal, ahol — talán — egyszer tojóház épül, de ahol még egy fia tégla sem piroslik. A gazdák szerint jobb is, hogy nem ... Az alig megközelíthető, északi szél járta völgyben Iebírhatat- lan nehézségekkel kellene megküzdeniük a gondo­zóknak. A nógrádsápi Vörös Csil­lag Tsz gazdáinak külön­ben sincs sok szerencséjük a baromfiakkal, — de a be­ruházási irodával sem. Az utóbbitól a közös gazdaság még június 23-án értesítést kapott, hogy a tízezer fé- rős csibenevelő július tize­diké és tizenötödike között üzemeltethető lesz. Nem lett Ekkor a szövetkezeti­ek a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság segít­ségét kérték. A NEB elnöke tájékozó­dás végett ellátogatott a tsz-be, ahol igen furcsa dolgokat tudott meg. Elő­ször azt, hogy gyakorlati­lag képtelenség megállapí­tani, rnikoris kezdődött a balszerencsés építkezés. Igaz, határidömódosítás akadt egy sereg, de — saj­nos — azok egyikében sem lehet baromfit nevelni. Nyár derekán a budapesti Agroker Vállalat feladott a tsz címére egy, ötezer csirke etetésére alkalmas berendezést, ami meg is érkezett a faluba. A be­rendezést augusztus köze­pén már lehetett volna hasznláni, ha az Agroker Vállalat — a címzés téves voltára hivatkozva — el nem szállíttatja. A gazdák persze ebből előre mitsem sejthettek, s így nyugodtan eltervezték, hogy az új létesítményből még ebben az évben húsz­ezer szárnyast juttatnak a népgazdaság asztalára. A keresett cikk értékesítésé­ből kereken negyedmillió forintos bruttobevételre számítottak, — természete­sen szintén hiába. ■nenn a faluban, köz- & vétlenül a hegy alatt lakik Vizslás legöre­gebb népviseletes baba- öltöztetője Kakuk Sándor- né Berta Maris. Szép ba­báit ünnepi alkalmakra szánt ajándékként nemcsak hazánk városaiban és fal­vaiban, de más országok­ban is ismerik. A közel­múltban Szlovákiába és Németországba is vittek tőle. Hetvenegy éves kora el­lenére ugyancsak fiatalo­san, fürgén tűnik el a szobába, hogy aztán egy csodálatos szépségű nagy babával térjen vissza. A baba fején gyöngyszem­mel díszített vizslást nép­viseletes főkötö, hátulján tarka hímzett pántlikával. Selyemrojtos kandö a nya­kán. Derekán négy alsó "zoknya, legfelül a ham­vas fehér „sejtes." — Ilyen volt a meny­asszonyi ruhám — mereng a múlton Maris néni — Sorozáson Földművesszövetkezeteink számvetése Ax őszi tagértekezletek és helyi közgyűlések idején — Százhetvenegy méter, hatvanhárom logramm, — hangzik s már írja is a kartonra a fiatalabb orvos. Az idő­sebb orvos egy húszéves erős fiatalember szemét te­szi próbára. E, A, D, O, C, — olvassa gyorsan a betű­ket. Míg tart az orvosi vizsgálat a teremben elhe­lyezkedő sorozóbizottság elé Licskó János lép. Ele­gáns, orkánkabát, szépen megkötött nyakkendő. A sorozást vezető alezredes megkérdezi: — Olvas-e újságot? — Igen. Igaz, segítenie kell, mi­kor a forradalom és ellen- forradalom közötti különb­ség kerül szóba, de kivág­ja magát. — Hová szeretne kerülni, Licskó elvtárs? — A flotillához — hang­zik halkan, kérőn a felelet. — Sajnos oda nem mehet, kapja a választ. Néhány perces beszélge­tés, majd Licskó János be- leegyezően bólint. Ősztől a rádiósoknál teljesít majd katonai szolgálatot. Megyeszerte befejezéshez közelednek a sorozások. A szécsényi kultúrotthonban a napokban Endrefalva, Ludányhalászi és Nógrád- szakal 49 fiatalja került a sorozóbizottság elé. Közben hasznosan te­lik az idő, filmve­títés, szellemi vetél­kedő, politikai kérdésekről való beszélgetés teszi szí­nessé a sorozás hivatalos részét. A sorozóbizottság alapos, mindenre kiterjedő munkát végez. Először szo­ciális bizottság vizsgálta meg a bevonulok anyagi körülményeit, majd az or­vosi vizsgálat igazolta az alkalmasságot. Végül a so­Hogy mennyire érdemes volt egész évben szorgal­masan, szinte egy akarat­tal dolgozni a Romhányi Termelőszövetkezet ker­tészeti szocialista brigád­jának, azt az utóbbi na­pok eseménye igazolta csak igazán. A brigádot alkotó 28 asszony vállalt tervét 400 százalékra teljesítette. A Volt a cifra alsó kendő is, meg a sejtes ingváll is. Ma már nem nagyon kapni ezeket a kellékeket. Ügy gyűjtöm össze a régi öregektől. Csak csizmára nem jutott már — forgat­ja meg a fekete félcipőbe bújtatott babát. — Milyen volt a régi csizma? — kérdem, Ka- kukné lánya Boris pattant fel, és hozza máris a bor­dó ruhába csavart fekete boksz csizmát. — Már nem igen hor­dom. Csak néha nagy ün­nepen. Sajnálom, valahogy. A múltkor belgiumi ven­dégek jártak a falubem. Kérték, mutassuk be az eredeti viseletét. Hát ilyen­kor még előkerül a szek­rényből. Egyébként már rozóbizottság dönt. A testi felépítéssel nincs is baj. Fejlett, erős ez a korosz­tály. Viszont akad olyan fiatal is, mint például N. József. Két elemit végzett. — Szinte érthetetlen — mondja az alezredes. — Miért nem járt több osztályt? — Nem akartam iskolá­ba járni — feleli N. József és fülig vörösödik. Nem dicsőség ez manap­ság. Erre csak a fejet lehet lesütni, mint ahogy ő te­szi. Bár orvosilag alkalmas, nem nyer fegyvernemi be­osztást. Kevés a két elemi. Baranyi Ervin felé más kérdés hangzik. Nagy meg­lepetéssel fogadja. — Nincs semmi baja, Ba­ranyi elvtárs? Nem Beteg? Mosolyog. — Nekem? Semmi. — Mondja, miért nem hord szemüveget? — El tudok lenni szem­üveg nélkül is. — Az igaz, most még el lehet, de később mi lesz, ha majd teljesen elromilk a szeme? — szól az alezre­des és Baranyi Ervin ti­zenkét hónap halasztást kap. Az utolsó fiatal is sor­ra kerül. Mákos Mihály a gépkocsizókhoz nyer be­osztást. Befejeződik a mai nap. Az udvaron hármas sorban feláll a negyvenkilenc fia­tal. No, még nem egyene­sek a sorok, de azért igye­keznek. Elhangzik az első eligazítás arról, mit kell tenni a bevonulásig. Két középiskolás kislány lép/ elő. Kicsit félszegen, de mosolyogva tűzik fel a ka­bátokra a nemzetiszínű sza­lagokat. Szokács László magas százalékos teljesítés természetesen summás prémiumhoz juttatta az asszonyokat. Volt aki 4000 forintot vitt haza. Nagy is lelkesedésük, és jogosan büszkék a szép eredmény­re. A brigád tagjai a vál­lalt kertészeti munka mel­lett segítettek a termelő- szövetkezet más kapásnő- vényeinek ápolásában is. csak emlék, legtöbbünk­nek. — A menyasszonyi ru­hám volt — simítja még- egyszer végig a babát Ka­kuk néni. És szívesen em­lékezik a régi soknapos esküvőkre. A legszegé­nyebb is megadta a mód­ját. Már a világ miatt is. Mégha hetekig utána kop­lalnia kellett is. Maris né­ni esküvője csütörtöktől hétfő estig tartott. — Csak annyi időre hagytuk abba a táncot, amíg lenyeltünk néhány falatot. Még most is ér­zem annak a finom mar­hahúslevesnek, leveská­posztának az ízét. — Meg az öregkásáét — szólal meg hallgatagon ül­dögélő 78 éves Kakuk bá­csi is. A földművesszövetkezeti mozgalomban a tagérte­kezletek és közgyűlések mindig jelentős szerepet töltöttek be. Ez az idő­szak az, amikor a földmü- vesszövetkezet függetlení­tett vezetői beszámolnak a közel 50 ezer főnyi tagság­nak a félévben végzett gazdasági és politikai mun­kájukról. A beszámolók ez alka­lommal mélyrehatóan elemzik mindazokat a fel­vetéseket, melyet a tagság a félév során, az ellenőr­zések alkalmával észrevé­telezett. Az elmúlt időkben mind a tömegpolitikai, mind a kereskedelmi, m:nd a be­ruházási es nem utolsósor­ban a vagyonvédelmi mun­kában történtek észrevéte­lezések tagságunk és vá­lasztottszervi tagjaink ré­széről. A most tartandó tagér­tekezletek és helyi köz­gyűlések elveikben meg­egyeznek a korábbiakkal, azonban tartalmukban lé­nyeges változás van. A politikai és gazdasági kérdéseken túlmenően oly nagy jelentőségű esemény­ről és mozgalomról is szó esik mint az MSZMP Po­litikai Bizottságának 1964. június 2-én a kereskedelemről ho­zott határozatáról, a hazánk felszabadulása 20. évfordulójának megünnepléséről. • A tagértekezleti és köz­gyűlési beszámolok fontos­ságának megfelelően kel) hogy foglalkozzanak az MSZMP Politikai Bizott­ság 1964. június 2-ai hatá­rozatával. Párhuzamot kell vonni a helyi ellátást ille­tően a munkában, az irá­nyításban és ezt a tagság előtt őszintén fel kell tár­ni. Szükséges szóvátenni. hogy a kereskedelem terü­letén mennyire növekedett a rugalmasság, kulturált­ság, az áttekinthetőség, hogyan alakult a piaci helyzet, a készletek ösz- szetétele, a nagyobb vá- lasztékosság és az új ke-r reskedelmi egységek létre­hozása. Nagy szerepet kell biztosítam — Mostanában nem igen főznek ilyesmit. Ez is ki­ment a divatból. — Unoka? — Az van — melege­dig át a hangja. — Hét unokám van. Meg három dédunoka. — Akkor biztosított a babakészítő utánpótlás? Az idős nénike leint: — Családon belül nem. A faluban egy-két asszony foglalkozik még vele, de inkább csak úgy, a gye­rekeinek. Drága dolog ez, ha igazán szépet, a vise­lethez hűét akar csinálni az ember. Egyszer — me­séli — autóval jöttek ér­tem, bementünk tarján­ba kiválogatni a kelléke­ket. Hétszáz forintért vá­sároltunk. A bíbelődő munkát már nem is szá­mítottam. bele. ° viszi vissza a sifón­ba a szép nagy vizslási menyasszony ba­bát. Talán fiatal emlékeit is együtt zárja vele. U. M. a szocialista munka­versenynek, a kiváló boltegységért és a szo­cialista brigádok cí­mért küzdő kollektí­váknak. A közelmúltban megtar­tott szocialista brigádérte­kezlet igen nagy fejlődés­ről számölt be az fmsz- mozgalom területén, mely nem csupán gazdasági eredményekben, hanem a mindennapi életben, mun­kában és a szakképesítés­ben, kulturáltságban is megmutatkozott. Bátran fel kell vetni az olyan hibákat is, ami a ki­szolgálás területén jelent­kezik egyik-másik keres­kedelmi eladónál, dolgozó­nál. Akár a vásárlókkal kapcsolatos udvariasság­ban, vagy csomagolás oan és kulturáltságban ielent- kező fogyatékossá gokrcl legyen is szó. Tegyenek hathatós intézkedéseket az egészségügyi követelmé­nyek betartására. Kérjék a segítségét e területen ta­pasztalt rendellenességek, hiányosságok megszűnteté­sében. A mozgalom célkitűzé­sei : csinosítsák boltegysé­geiket, teljesítsék túl a terveket és konkrét felaján­lásokat tegyenek a tagszer­vezés, a részjegynövelés­ben és a társadalmi mun­kában. A MÉSZÖV Igaz­gatósága, munkabizottsága, az fmsz-ek igazgatóságai a tagság hozzájárulásával vállalta, hogy a földmü- vesszövetkezeti mozgal- munkaban a kereskedelmi terveket túlteljesítik egy­két százalékkal, a tagszer­vezési terveket, mely 3200 személyre terjed, a rész­jegyalap tervet, mely 640 ezer forint, a társadalmi munka tervüket, mely 180 ezer forint. A tervek teljesítése, il­Emlékezetünkben él még a Hőnigsbergi Acélművek fúvószenekarának hangver­senye. Az együttes a Sal­gótarjáni Acélárugyár Mű­velődési Házának meghívá­sára volt ez év nyarán Salgótarjánban. Megláto­gatta fővárosunkat, s ha­zánk több más nevezetes­ségét. A vendégek itt tartóz­kodásuk alatt eleven kap­csolatot építettek ki az Acélárugyár fúvós zeneka­rával és hazatérve viszont- látogatásra hívták meg a gyárunk komoly múlttal rendelkező fúvósait. Nagy út előtt állnak te­hát az acélárugyári fúvós zenekar tagjai. Felkerestük próbatermükben a lelkes együttest, hogy érdeklőd­jünk terveikről, a hangver­seny programjáról. Krajcsi Lajos „szocialis­ta kultúráért” jelvénnyel kitüntetett karmester diri­gálta a zenekart. Bizony sok-sok öreg „bútordarab” van itt: Jancsik Johan, Vi- szovszky Jancsi bácsi, Mol­nár János, a művelődési ház könyvtárosa: Hecken- berger Gyula bácsi is. Van olyan tagja a zenekarnak, I aki Kistereayér,Ql. iár ide letve túlteljesítése érdeké­ben szükséges valamennyi földművesszövekezeti veze­tőnek, választott szervi tagnak és fmsz-i tagnak a mozgósítása, bekapcsoló­dása. Nem öncélú feladatról van szó. Társadalmi üggyé kell tenni a mozgalmat. A falun a bérből és fize­tésből élők mindegyikénél, a tsz-tagok körében, akik­kel szoros kapcsolatban va­gyunk a felvásárlás, érté­kesítés, a termeltetés 'és fogyasztás területén. A földművesszövetkezeti tagság aktivitása mindig nagy eredményeket hozott a mozgalmunk területén. Ezért most ismét hozzájuk kell fordulni és támasz­kodnunk kell aktivitásuk­ra. Emberi közelségbe kell hogy kerüljünk tagságunk­kal, mert nem közömbös, hogy a földművesszövetkezeti mozgalomban lévő fel­adatokat a tagsággal együtt, vagy nélküle , oldjuk meg. Ismertessük a tagságunk­kal a földművesszövetke­zetünk területén előirány­zott terveinket, kérjük ki bátran a véleményüket a jövőévi hálózatfejlesztésre, a boltok csinosítására. A tagértekezletek és a helyi közgyűlések legyenek mozgósítói az előttünk ál­ló nagy feladatok megvaló­sításának. A földművesszö­vetkezetek igazgatóságai igen sokat várnak a tagér­tekezlettől és a helyi köz­gyűlésektől és számítanak valamennyi földművesszö­vetkezeti tag hozzájárulásá­ra, segítségére. Nándori Ferenc MÉSZÖV főosztályvezető riai hangversenyen Erkel: Bánk-Bán című operájából egyveleget mutatnak be, Kodály: Háry Jánosából az intermezzót adják elő. Sze­repel még Bartók: Este a székelyeknél, és Farkas Ferenc: Régi magyar tán­cok című műve. — Több indulóval, s egyéb számokkal is ked­veskedünk majd az oszt­rák dolgozóknak — mond­ja a karnagy. így műso­runkban a Bécsi egyvele­get is napirendre tűztük. A zenekar tagjai szivvel- lélekkel készülnek az út­ra. Ösztönzést ad felkészü­lésükhöz az a levél is, amelyet a hőnigsbergi ze­nekar vezetőjétől Hertber- től kaptak: „Ez az utazá­sunk volt a legszebb sza­badságidő, amit valaha is eltölthettünk — írta töb­bek között. — Meghatott bennünket a magyar ven­dégszeretet és nagyon sok csodálatos embert ismer­tünk meg.”............Én azt hiszem, nincs szebb dolog, mint a népek közötti jóba­rátság” — fejezi be leve­lét a hőnigsbergi zenekar vezetője. Damnnn László centi- ki­ASSZONY-BRA VUR Falusi arcképek c^t lmlxaaUJiztet& Ausztriába készülnek az acélárugyári fúvósok hosszú évek óta. Az auszt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom