Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-21 / 214. szám
6 NÖG aA D 19S4 okóőber 21. saarda VITAFÓRUM A termelékenység és a gépesítés A Nógrádi szénterület geológiai adottságai nem mondhatók kedvezőnek a gépesítés szempontjából. A decentralizált, aránylag vékony települések, nagyteljesítményű, korszerű, automatizált berendezések alkalmazását nem teszik lehetővé. Nincs megfelelő munkaterület, leművelhető nagytömegű szénvagyon, így a külföldi bányászatban használatos jövefeztő- és rakodógépek nagyrésze a mi medencénkben nem alkalmazható. Éppen ezért a hazai viszonyoknak megfelelően készültek olyan gépek, amelyek több munkafolyamatot egyidejűleg végeznek el. Ezek elősegítik a termelékenység fokozását, a bányászok munkájának megkönnyítését. Alkatrészhiány A Hidasi rakodógépek közül három már csaknem egy éve vesztegel kúpfogas- tengely hiánya miatt. A rabolóvitlák a termelékenység elősegítése mellett biztonsági célt is szolgálnak, mégis tartlék-alkatrészhiány miatt jó részük nem alkalmazható. Kóta-gépe- inkhez, AK—300-as átrakó berendezéseinkhez a tavaly megrendelt alkatrészeket jórészt jövő évre és 1966- ra igazolták vissza A termelés kiesés mellett csupán a 3 Hidasi gép miatt eddig kb 100 000 forint amortizációt hiába fizettünk ki, holott a szükséges alkatrészek értéke alig pár ezer forint. Egyre több műszak megtakarítást A mostoha körülmények ellenére teszünk erőfeszítéseket a földalatti gépesítés fokozására. Kétségtelen, hogy a külföldi szénbányáikban elért 70—95 százalékos gépesítést jó ideig nem érjük el. Egyetlen gyalunkat a mizserfai vékony II-es telepben üzemeltetjük azért, hogy a legnehezebb fizikai munkát gépesítsük, másrészt, hogy minél nagyobb III. telep legyen lefejthető. A fejlesztés további lehetősége, a kányási, mátra- nováki, tiribesi frontfejtések gépesítése gyaluval, vagy maróhengerrel. Ennek azonban határt szab a frontfejtések telepíthetősége. Üj utat, a rövidhomlo- kú frontfejtések gépesítését kell megoldani. A gépi rakodás fejlődésében a munka megköny- nyítésén kívül az idő megtakarítás tel jgsí tménynö velő hatása érzékelhető a legjobban. 1961-ben 24 600, 1962-ben 33 200, tavaly 34 700 műszak megtakarítás volt. Elsősorban a könnyen kezelhető kis fel- rakókat és átrakókat kívánjuk elterjeszteni. Ilyenek a Kóta, AK—300 típusú gépek, melyeket a bányászok szívesen használnak. Itt is kell még az új utakat keresni, AK—300 átrakóval megteremteni a gyorsvágathajtás és a rá- robbantás lehetőségeit. Egy ilyen átalakított berendezés már készül a nagybá- tonyi műhelyben és azt novemberben kipróbáljuk Székvölgyön. A fejlődést gátolja, hogy ezek a gépek sujtóléges bányákban nem alkalmazhatók. Ésszerűbb teljesítést A jövő fejlődését, a tipizáláson és munkahelyi koncentráción kívül a ésszerű telepítésben, a gépek kímélésében, a javítás és karbantartás gyorsításában és jobb minőségében, a hiányos berendezések teljessé tételében látjuk. A földalatti gépesítés mellett fontos a külszíni kisegítő berendezések tel- jesítménynövelő hatása. Geológiai adottságaink megszabják a külszín arculatát is. A hosszú útvonalakon történő szállítás, a több kis- és korszerűtlen osztályozó berendezés, műhely, bizonyítják ezt. Bányáink teljesítményét sok esetben akadályozza ezek korszerűtlensége. A külszíni gépesítés trösztünk területén az elmúlt években sajnos nem fejlődött oly mértékben, hogy bányáink termelését zavarmentesen ki tudná szolgálni. Annak ellenére, hogy javult a külszíni szállítás, a személy- szállítás megszüntetésével, a Petőfibányáról átvett mozdonyok üzembehelyezésével, de még mindig sok elavult mozdonyunk van, amelyek már nem felelnek meg a mai követelményeknek, Osztályozóink közül korszerűtlen és kihasználatlan a vízválasztói, a zagyvarakodói, a kistérén vei Folyamatban van a novaki osztályozó korszerúsitese Kevés a bunker ozembetűnő, hogy kevés szóntároló bunkerral találkozunk, s így a bányák termelésének elszállítása csak akkor biztosított, ha a szállítás, az osztályozás és vagonbarakás feltételei egyidejűleg maximálisan kielégítettek. Emiatt a kisebb üzemzavar rövid időn belül a bányák termelésében is érződik, Éppen ezért szorgalmaznunk kell a gyulai 100 vagonos bunker mielőbbi üzembehelyezését, a zagyvái- és a vízválasztói osztályozok koncentrálását, kihasználását. A termelékenységet növelő hatása van trösztünk területén a meddő ürítés gépesítésének is, amelyre a Zagyvái Bányaüzemnél van értékes kezdeményezés. Adorján Henrik ^uram a (Kin ka László felvétele) Rémtörténet A Kórház folyosón ülök, nem messze tólem egy másik páciens. Ö nem zavar engem, én nem zavarom öt. Szemben ajtó nyílik. Fehér köpenyben, az orvosok és pékek nemzetközi sapkájában erős férfi jön ki. — Mit óhajtanak? — fordul hozzánk. Szomszédom nálam szemfülesebb, vele kezd beszélgetni a jövevény. — Mi a panasza — kér- ,dezi a pácienst. — Nem tudnám egycsa- pásra megmondani. Több panaszom! van — No mit érez, mit fájlal? — Hossz a közérzetem, — így a páciens. Valami nyomja a gyomrom. Sót, gyomoridegességet is tapasztaltam. S ez utóbbi, szóval a gyomoridegesség különösen tegnap óta gyötör. Mióta elolvastam az újságból ezt a kémtörténetet. — Üjságot terít ki. — Ezt ni „A pókháló és a 74-es hajó". Nagyon felháborított a cselekmény, de a gyomrom főként attól jött mozgásba, hogy megírták... Ön is olvasta? — Nem, nem olvastam! Tegnap zsúfolt napunk volt. Három műtétet csináltunk. De meséljen.. Az el is mesélte, es a fehérköpenyeshez fordult: —Hát lehet ilyen ügyetlen kémtörténetet írni? Pocsék uram! Pocsék! Ha gyenge kifejezést akarok használni. Éppen olyan, mint amikor Mark Twain mezőgazdasági szaklapot szerkesztett és azt írta: hasznos, ha a farmer augusztus helyett már júliusban elveti a kukoricaszárat és kiülteti a hajdinakását! — Igen! — bólogatott a féhérköppenyes. — Na, lám. ez idezte elő a betegséget. Különben nemcsak a gyomrom, hanem a szivem is, az is nyavajás. — No, mondja csak! — Mondom! Úgy érzem, hogy a szívem és a gyomrom fájdalmainak kapcsolata van. Mert... ha fáj a gyomrom, akkor gyorsabban ver a szívem, s ha lasabban ver a szivem, jobban fáj a gyomrom. — Érdekes! — Valószínű nemcsak a gyomrom és a szívem között van kapcsolat, hanem a szememmel együtt láncolatot képez. Ma reggel jöttem rá. Fájt a szívem, éget a gyomrom, és enyhén könnyeztem. Ha pedig könnyezek, akkor nem fáj a szívem, csak a gyomrom remeg. De az annyira, hogy a kezem is átveszi a rezonanciát és a nevemet sem tudom leírni. — Ez valóban bonyolult — Állapította meg a fehérköpenyes. — Tehát, ha a gyomra fáj, akkor fáj a szíve... — Nem! Akkor gyorsabban ver! — Igen! És, ha lasabban ver a szive, akkor nem fáj a gyo... — Nem! Akkor jobban fáj a gyomrom. — Igen! Namost, ha fáj a szive, akkor könnyezik, s ha jobban fáj, akkor valósággal sír, igaz?! Trégre kibogozták a * szem, szív és a gyomor összegubancolt láncát. S ekkor kinyílt az ajtó, ahonnan az imént a fehérköpenyes jött. A műtőst hívták: — Bocsánat mennem kell! — mondta a fehérköpenyes és felállt. — Nem ön az orvos? — kérdezte a faképnél hagyott. — Műtős vagyok kérem —' felelte a fehérköpenyes. És kellő önérzettel hozzátette: — De én is irok kemtörteneteket. V. Gy. Vérátömlesztés v. önként és ingyen A kórházak vérszekrényeinek készlete megnyugtatóan biztosítja a súlyos betegek életben maradását és gyógyulását. Ehhez továbbra is vér és véradók kellenek. Az orvosok a jövőben a nagy követelményeknek csak akkor tudnak eleget tenni, ha a véradók tábora növekszik, ha minél több önkéntes véradó lesz. Tulajdonképpen ez a tudat már el is jutott társadalmunk minden rétegébe. Bizonyítja ezt az is, hogy a véradók száma évről-évre növekszik. A legjobbak újabb és újabb embertársukkal értetik meg, hogy vért adni a legszebb emberi kötelességek közé tartozik. A kórházak és klinikák gyógyulást váró betegei meggyógyulnak az önzetlen emberek 2—3 deciként összegyűjtött életmentő vérétől. Nem egy van közöttük, aki tízszer, hússzor, vagy még ennél is többször tartotta oda a karját véradásra, hogy a kis palack reményt, gyógyulást vigyen valakinek, akit nem ismer, talán soha nem is látott. A véradók nem különös . emberek, csak egyszerűen emberek, önkéntes véradók, s a me'""'őződés, jótékonyság, hála indítékai vezérlik őket. Itt nem lehet határ, nem lehet vallás, más világnézet, beosztás, származás, rang, nő avagy férfi. A cél vert adni, életet mentem. A véradók is egyszerű munkásai a dolgos hétköznapoknak, mégis tudjuk, hogy ök azok, kik termelő munkájuk mellett még adnak valamit a társadalomnak, életet mentő emberi vért, amit semmilyen mo- r dem gyárban nem lehet előállítani, de a gyógyulni vágyók ezreinek van rá szüksége. Csak a bányában. a gyárban, meg talán otthon tudják, hogy véradók is. Sem a műhelyekben, sem a gyáron kívül nem kívánnak ők megkülönböztetést. Adtak és adnak, mert tudják, hogy embertársaikon segítenek vele, segítik az orvost, szenvedéseket enyhítenek, betegségeket győznek le az ő áldozatkész cselekedetük révén. Hosszú az út a vér titkának megfejtésétől a mai korszerű, tudományosan megalapozott vérátömlesztésig. Ezen a szép és nagy úton óriási terhet vállalnak a gyógyító orvosokon kívül a véradók is. A cél az, hogy ezt a nagy ügyet minél többen szolgáljuk, minél több véradó legyen, minél jobban elégítsük ki a tudomány által támasztott igényeket, gyógyulni vágyó betegeink felépüljenek. és velünk együtt alkothassanak, örülhessenek. Dr, Pirkner Ferenc Huszonhárom iiit@nd@ A második világháború idején 1941-ben kapcsolódott be a vöröskeresztes mozgalomba König Klo- tild. Azóta szünet nélkül aktívája a mások egészségét védő nemes mozgalomnak. Most, hatvannyolcévesen is mozgékony titkára a balassagyarmati városi vöröskeresztnek. Balassagyarmaton 1 290- as taglétszámmal hat alapszervezet tevékenykedik. Sajátosan mások a feladatok a terményforgalminál, a városi kórházban, az épületszerelőnél a nehézkonfekciónál, vagy bárhol a városban. Abban azonban minden szervezet megegyezik: az emberek egészségesebbek legyenek tiszták, az utcák korszerűek, az üzletek. Nyolc egészségügyi állomást létesített a vöröskereszt, a város nyolc pontján kéznél a segítség bármikor, bármi történjék. Közülük a legszebb, legjobban felszerelt az állomáson lévő kis egység. Nem kis munkát lát el csupán társadalmi tevékenységként König Klotild. Hogy melyik inkább a szívügye, mi áll legközelebb hozzá, erre nem tudott felelni. Büszkeséggel újságolja viszont, hogy ötezer asszonynak küldtek meghívót a rákszűrés előtt, s hogy egészségügyi tan folyamot szervezett a vörös- kereszt a város iskoláiban is. És ezzel nyolcszáz kisiskolás sajátította el a legnélkülőzhetetlenebb egészségügyi ismereteket Aztán a város tisztaságáért oly sokat fáradozó mozgalom eredményeit sorolja. Százharminc aktivista járja rendszeresen az utcákat, vizsgálja, ellenőrzi a város kétezerötszáz házát. Rendszeresen törődik az alkohol rabjainak áldozataival, figyelemmel kiséri az ilyen családok éj étét és azonnal segít a gyerekeken, vagy a házastársakon. Ünnepeken a kórházban fekvő betegeket látogatják meg, anyák napján, gyermeknapon kedves örömként egy-egy szál virágot, visznek az ágybanfekvő- nek. Az önzetlen segítség szép példáit adták azok a véradók is — hatszázat tartanak nyilván — akik az életmentésben nélkülözhetetlen vérrel sietnek embertársaik segítségére. A városi vöröskereszt vezetőinek figyelme mindenre kiterjed. S hozzá kell tennünk, hogy mindeme tevékenységét nem a nyugdíjasoknak kijáró pihenőidőben, hanem munka mel- lell — orvosirnok az egészségházban — látja el ez a faradhatatlan szfefi, idős titkár.
