Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-16 / 210. szám

1964i_^tóber-J«iii_pénteki NOGRAU 5 cA k&zailáqtiás űréi (Koppány György felvétele) Próbatermelés a korszerűsített DEMAG henger tógépen Közős erővel A szövetkezeti egyesülések tapasztalatai a salgótarjáni járásban Az új csepeli hideghen­germű a próbatermeléssel járó üzemzavarok miatt jelentős lemaradással küz­dött az első félévben, s a második félév kezdetekor a csepeliek lemaradásából háromezer tonnát maguk­ra vállaltak a tarjáni hen­gerészek. Így a második féléves tervük csaknem hu­szonötezer tonnára nőtt, s ennek is felét exportra kell szállítaniok A vállalkozás annál is inkább figyelemre méltó, mivel a salgótarjáni hideg- hengermű egész éves ter­melése negyvenötezer ton­na lehet, a korszerű hen­gersorokat három évvel ezelőtt szállító nyugatné­met gépgyár szakvélemé­nye szerint is. A tarjáni hideghengerészek azonban már az első félévben túl­szárnyalják a hengersorok áteresztőképességére ala­Ez a Petőfi brigád. Ti­zenkét tagja van. Ebben a műszakban — délelőtt — heten dolgoznak. Nagy1 Gyuláné, Csonka Gyuláne, Kis Lidia. Balázs Valérné, Hmbina Lászlóné, Botos Gyula és Csőri Sándor. A brigád mit tud Petőfi­ről? — 1823-ban született. Nagy költő volt. O írta a Nemzeti dalt, A jó öreg kocsmárost és a Szeptem­ber végént. Még több ver­sét is tudjuk, csak a cí­mükre nem emlékszünk. Botos Gyula bizonyít. Mondja a verset: Falu vé­gén kurta kocsma, Oda rúg ki a Szamosra, Meg is látná magát benne... — Jobb, ha hallgatsz azzal a kocsmával — szól közbe Csőri. Nevetnek. Csőri is meg­issza azt a vasárnapi pár deci bort. Mit tud névrokonáról, Csoóri Sándorról? — Mai magyar költő. Nemrég járt Kubában. A Népszabadságban olvas­tam már cikkét. pozott terveiket. Ugyan­akkor a második félévet az évenként szokásos nagy­javítás után július 28-án kezdték, s a csaknem egy­hónapos kiesés tovább fo­kozta a csepeliektől átvett háromezer tonnás plusz termelés vállalásának fon­tosságát. A háromezer tonnával megemelt terv teljesítése érdekében több műszaki intézkedés történt a hen­gersorok áteresztőképessé­gének növelésére, az egyes hengerlés! műveletek eddi­ginél tökéletesebb ütemzá- sére. Többi között hozzá­láttak egy régi, már el­avult DEMAG hengerlő- gép átalakításához, korsze­rűsítéséhez. A régi hengerlőgép a na­pokban elkészült, s pár napos üzemi próba után hétfőn megkezdődött a próbatermelés is. brigád Ez kályhaszerelő brigád. A brigádvezető nincs itt. Szabadságon van. Antal Józsefnek hívják. Milyen ember? — Erős, magas férfi — mondják az asszonyok. — Barna színű siltes sapkát visel. Komoly ember. Sze­reti a fegyelmet. Néha lekapja a sapká­ját. Mikor? — Ha nincs anyag, ak­kor és megvakarja a fejét. E műveletet rendszerint ügyes intézkedés követi. És anyag! A ZIM salgótarjáni gyáregységének igazgató irodájában a szocialista brigádok munkája után érdeklődünk. Azt tanácsol­ják, a Petőfi brigádot lá­togassuk meg. A dicsére­tet megérdemlik. Gazsó Ferenc üzemveze- lő így tájékoztat: — önmeózó brigád. A Egy kincsesbányát fölvert a gaz A pásztói Béke Tsz az ötvenes évek végén ezer- férös baromfinevelőt épít­tetett. Az egészséges kör­nyezetben — méregdrá­gán — elkészített létesít­ményből eddig egyetlen egy csirke sem került senkinek a fazekába. Az ok, amiért a tsz nem üzemelteti a nevelőt, egyszerű. Minden, abban előállított kilogramm baromfihúsra tíz forintot fizet rá a termelőszövetke­zet. A létesítmény nyolc kilométerre fekszik a falu­tól, ahonnan nemcsak a takarmányt, de — közeleb­bi víznyerő hely hiányában — az itatáshoz, tisztogatás­hoz szükséges vizet is szál­lítani kellene. Külön prob­léma. hogy ilyen távoli munkahelyre nem akar ki­járni senki. Fenntartás hí­ján az épület pusztul, kör­nyékét felverte a gaz. A szomorú helyzetről a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke beszélge­tett a napokban a szövet­kezeti vezetőkkel. A hely­beliek röstellik a dolgot, s nem is szívesen szólnak ar­ról, hogy a régi vezetők mekkora gondatlanságot tanúsítottak a baromfine­velő helyének kijelölése­kor. (Persze, nem lett vol­na oktalan dolog erről ko­rábban szót ejteni. A vezetőség most azt! számitgatja, kifizető len­ne-e az elárvult építmény­ben a pulykanevelés. A friss telepítésű lucernás közelsége kétségtelenül emellett szól. Másfelől: vál­tozatlanul probléma a gon­dozók munkahelyre- és hazaszállítása. A baráti beszélgetés so­rán dr. László István NEB- elnök azt javasolta, hogy amennyiben a pulykaneve­lés lehetőségére vonatkozó számítások kedvezőtlenek lennének, telepítsék a fa­luhoz közelebb a baromfi­nevetőt. Igaz, a bontás, a szállítás, az építés újra pénzbe kerülne, de végső soron mégis megtakarítást eredményezne a különben ( pusztulásra Ítélt létesít­mény megmentésével. szocialista címet tavaly nyerték el. A brigádveze­tő most szabadságon van, de a többiek majd el­mondják, milyen ember. Kályhaszerelők. A napi normájuk 180 kályha, de műszakonként rendsze­rint 200 kályha szerelését végzik el. Antal külön­ben nyugodt, megfontolt ember, a sodrából nemi­gen lehet kihozni. A gyár­ban egyedül az anyaghiány izgatja fel. Olyankor le­kapja siltes sapkáját és rendszerint kitalál valami megoldást. De ezt úgyis elmondják a többiek. Egyébként van köztük né­hány nyelves asszony, ne lepődjön meg. De kitűnő munkások valamennyien és szorgalmasak. Ha azt mondják, hogy szipi, az szipirtyót jelent. Ez persze csak egy tréfás becézés a sok közül. Van ezenkívül még Kutya és Gyík elne­vezés is. A Kutyával nem ajánlatos tréfálni, hamar „harap”, azaz visszamon­dogat, a Gyíkot majd meg­ismeri. Lehet, hogy nem is hall ezekről semmit, dehát maguk közt így be­Az év elején megyénk csaknem valamennyi járá­sában alkalmaztak terme­lőszövetkezeti összevonáso­kat, hogy ezzel a nagyüze­mi gazdálkodás kialakítá­sának további feltételeit biztosítsák. Az egyesítéseik kivétel nélkül a tsz-tagok javaslatára és egyetértésé­vel jöttek létre, természe­tesen a természeti és köz- gazdasági viszonyok, a táv­lati elképzelések figyelem­bevételével. A legtöbb szö­vetkezetét, összesen tizen­hármat. a salgótarjáni já­rásban egyesítették: a ti­zenhárom kisebb szövetke­zetből öt nagyobb gazda­ságot hoztak létre, ceredi. Somoskőújfalui, matra- mmdszenti. luefalvi és nagybatonyi központtal. Az egyesítések várható eredményei elé mind a szakigazgatási szervek ve­zetői, mind a tsz-tagok nagy várakozással tekin­tettek. A múlt hónapban már, amint arról hírt is adtunk, más járások szak­emberei is tanulmányoz­ták a salgótarjáni járásban végrehajtott egyesítések tapasztalatait. Kevesebb alkalma­zott, több mező­gazdász Előre elárulhatjuk: a ta­pasztalatok jók, azt mu­tatják, hogy az alaposan megfontolt egyesítések elő­nyösen hatnak a nagyüze­mi gazdaságok fejlesztésé­re ,a tsz-tagok jövedelmé­re és a minden újjal járó átmeneti hibák, hiányos­ságok eltörpülnek az egye­sítés előnyei mellett. A gyakorlat mindenben az egyesülést megelőző elkép­zeléseket igazolta: lehető­ség nyílt a nagyüzemi táb­lák kialakítására, a gépek jobb kihasználására, a sza­kosításra. a jobb munka­erőgazdái kodásra. az im­produktív létszám csök­kentésére. Az egyesítés közgyűlési jóváhagyása után első szélnek egymással. Az An­tal nemigen tréfál, de a tagok annál inkább. Antal brigádvezető Csórival együtt jár be a gyárba vi­dékről. Néha a közeli csár­dában munka után meg­isznak egy-egy deci bort. Azt ne higgye, hogy ezek a kályhaszerelők csak a kályháról beszélnek. Antal és Csóri közt például sok­szor szó esik a mezőgaz­daságról is, asszonyaik a termelőszövetkezetben dolgoznak. A brigád egyébként a társadalmi munkából is kiveszi a ré­szét Munkahelyük tiszta. Csak a közös rendezvé­nyeken nem tudnak részt- venni, sok köztük a vidék­ről bejáró. —Na. ha ezeket úgyis tudja már,, akkor miért kérdezi? — fogadnak. — Bizonyara van meg más is, amit elmondhat­nak. — Van-e? Itt a munka a lényeg. problémaként a megfelelő munkaszervezet kialakítá­sa jelentkezett. Az egye­sült tsz-ek kijelölték a központi székhelyeket, el­nököt, főagronómust, fő­könyvelőt, sőt egyes he­lyeken főállattenyésztőt is választottak. A megnöve­kedett szövetkezeteket üzemegységekre tagolták Nagyobbára sikerült a jö­vedelemelosztási és premi­zálási módszert is egysége­síteni, az egyesült tsz-ek töbhsége a nádudvari mód­szert alkalmazza, egyedül a Somoskőújfalui Salgó— Hegyvidék Tsz-ben vezet­ték be a készpénzfizetéses rendszert. Az egyesítés előtt az em­lített tizenhárom tsz-ben nyolcvan függetlenített ve­zető irányította a munkát, az egyesülés után tizen­néggyel csökkent ez a lét­szám. az egyesült szövet­kezetekben mégis néggyel több mezőgazdász dolgo­zik. mint azelőtt, minthogy több üzemegység élére képzett mezőgazdász ke­rült. Már az első gazdasági év is arról tanúskodik, hogy a szövetkezetek jól meg­fontolt egyesítésére szük­ség volt,, előnyei megmu­tatkoznak mind az állat­tenyésztés. mind a nö­vénytermelés területén. Speciális hozamnöveléssel Az állattenyésztésben le­hetőség nyílt az állatte­nyésztés szakosításának megvalósítására. Így pél­dául a több üzemegység­ből álló tsz-ekben csak egy-egy üzemegység foglal­kozik szarvasmarha- vagy sertéshizlalással. Egy hely­re vonták össze a juhokat és egy helyre a tehénállo­mányt, és így tovább. A special izálás előnyei már­is megmutatkoznak a ne­gyedével megnövekedett tejhozamban, a hízott mar­hák minőségében (Mátra- mindszentről és Ceredről nagyobbára exportra ke­Szabályos, fegyelmezett mozdulatokkal dolgoz­nak. A futószalagon ke­zük nyomán katonás rend­ben sorakoznak a kályhák. A kályhaszerelők munká­ja nagy figyelmet, kon­centráltságot igényel. Fi- g> elem őket, munkaköpe­nyüket meglebbenti néha a huzat, amely végig-vé- gig söpör a futószalagok és az emberek közt. Mun­ka után. Amikor felszáll- nak a buszra, s ha van hely leülni, egy pillanatra ölükbe ejtik a kezüket Mire gondolnak? — Munka után mivel foglalkoznak? — kérdem. — A második műszak vár bennünket. Család, gyerekek. Ezt Kiss Lídia mondja, a brigád egyetlen lánytag­ja. Nevetés a válasz. Vala­ki azt mondja: — Jobb, ha hallgatsz. Megtudod nemsokára te is. Kiss Lídia ugyanis meny­asszony. Vőlegénye most katona. Ha leszerel, esküvő várható. Azon részt vesz az egész brigád. Tóth Elemér rültek?) és a fwhoknál a gyapjú nyírási átlagának növekedésében. Megoldották azt is, hogy a növénytermelésben ne gátolja a sokféle növény a gazdaságos hozamemelést. Most már egy-egy üzem­egység kevesebb növényié­iért. termeszt és nagyobb területen. A nagybatonyi Búzavirág Tsz-ben pél­dául a kertészet a nagyba­tonyi, a cukorrépa pedig a maconkai üzemegységben került elhelyezésre. A kor­szerű gazdálkodási mód­szerek alkalmazásában is előreléptek az egyesült szö­vetkezetek: nagyobb terü­leten termeltek krumplit kézi kapa nélkül és meg­növelték a Hungazinnal. vegyszerrel gyomtalanítoé kukorica területét is. Anyagi nehézségük nincs A beruházási kereteket és hiteleket is célszerűb­ben használják fel. Az egyesítés alkalmat ad ar­ra, hogy valóban korszerű, nagy és időtálló istállók épüljenek, tgy nyílt lehe­tőség speciális gépek vá­sárlására és alkalmazására is: a mátramindszenti, ce­redi, nagybátonyi, Somos­kőújfalui és ceredi tsz nö­vényvédő gépet, a nagy­bátonyi egyesült szövetke­zet palántaültető gépet vá­sárolt. Azonkívül megoldó­dik az egyesült tsz-ek tel­jes. önálló gépesítése is. Az egyesült tsz-ek anya­gilag is biztosabb alapo­kon nyugszanak: anyagi nehézségük nincs és az elő­legfizetés is rendszeressé vált. Külön említést érdemel) hogy az egyesült szövetke­zetekben a munkafegyelem is szembetűnően javult. Jő példa erre a zagyvaróna) üzemegység, ahol az egye­sítés előtt még sokszor okozott gondot a kézierőt igénylő munkák elvégzése, az idén pedig már más szövetkezeteknek is segí­tettek a zagyvarónai asz- szony-munkacsapatok, így többi között értékes segít­séget nyújtottak az etes) tsz-nek. A tarjáni járás nyomdokain Termeszeteken az egyesí­tés nem múlhatott el min­den zökkenő nélkül és szá­mos problémát vet fel az egyesült szövetkezetek közigazgatási és párt irá­nyítása. A közelmúltban pártunk megyei végrehajtó bizottsága foglalkozott a megoldásra váró kérdések­kel és több fontos hatá­rozatot hozott megoldá­sukra, azonkívül határoza­ti javaslataival segíti az egyesült tsz-eket, hogy to­vább fejlesszék megerősö­dött, nagyobb gazdaságu­kat. A salgótarjáni szövetke­zeti egyesítések tapasztala­tai nyomán már eddig is több újabb szövetkezet je­lentette be azt a szándé­kát, hogy a jövő évet már a szomszédos szövetkezet­tel egyesülve kívánja meg­kezdem Lakos György A Petőfi

Next

/
Oldalképek
Tartalom