Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-16 / 210. szám

I NÖGRÄD »64, október W. péntek. Szabadtéri múzeum az Arany-hegyen Vándor restauráló műhely — Gorsiumi tervek Új múzeumok épülnek A több száz helytörténeti tarjánban és Dimaújváros- gyűjtemény, falu- és iskola- ban is. Különösen a pen- múzeumon kívül 122 mű- telei rómaikori temetőben zeum van az országban, talált világszerte feltűnést Ezek fejlesztése s ahol keltő leletek bemutatása Városaink közül Szom­batihely területén végzik a legkiterjedtebb ásatásokat. A három éven belül el­költöző művelődési ház he­szükséges, új múzeumok végett figyelemre méltó: a lyén megnyíló kiállítási tér­létesítése — fontos kultúr­politikai feladat. A következő években megoldódik a régóta ter­vezett műszaki, illetve val­lástörténeti múzeum prob­lémája. A műszaki em­lékvédelmi törvény végre­hajtása során rendkívül sok értékes anyag gyűlt össze, amelynek megtekin­tése a hazai ipar több száz — éves fejlődését érzékelteti: ez lesz az alapja a budai Vár restaurálása után meg­nyíló új múzeumnak. Az Aquincum melletti Arany-hegyen húszéves terv alapján épülő új ki­állítási terület igyekszik megőrizni a paraszti múlt (tájjellegű parasztházak, • csűrök, istállók, malmok stb.) emlékeit. Az anyag gyűjtése országszerte meg­kezdődött, sí megalakult az a bizottság is, amely az idegenforgalmi érdekesség­nek számító szabadtéri mu­seum kialakítását irányít­ja. Néhány városunk számá­ra égetően sürgős új mú­zeum építése. Miskolc áll az első he­lyen: egyrészt igen gaz­dag régészeti, népművé­szeti és ipari műkincsei­nek zsúfoltsága miatt, más­részt ,mert hazánk máso­dik legnagyobb városának gazdasági és kulturális fej­lődése ezt szükségessé te­szi. Hasonló a helyzet Salgó­következő ötéves tervben új múzeummal gazdagodik Dunaújváros, két társával együtt. A táci ásatási területen feltárt ókori Gorsium rom­jain — 15 éves terv sze­rint — kőtár, raktárhelyi­ségek, majd kiállítási ter­mek épülnek mekben és az Iseum mú­zeumi épületben állítják majd ki az egyedülálló le­leteket. Íme néhány adat, meny­nyi új múzeummal gazda­godik hazánk az elkövet­kező években Veszprémi Miklós Klub-iskola a Pécskő utcában Otthon as öreg épület falai között A mikor bontani kezd- jönnie a városnegyed la- Hétfőn este, ha nem ti ** ték a Pécskő utcai kóinak esti időtöltésére, is- valamennyiem, de nagyobb sort, „hazátlanul” marad­tak. Elbontották a klubot is, amely eddig esténként tanulási, szórakozási lehe­tőséget kínált nekik. Több, mint egy esztendőbe telt, mesebb szórakozásra, is- felében muzsikaszó mel- mereteket gyűjteni. S nagy- lett gyűltek egybe a klub­nagy szükségük van erre. Az öreg bolthelyiséget az utóbbi hetekben átala­kították. Közfalat bontot­amíg ideiglenes megoldást tak, teremmé terebélyesít- sikerült találni helyiség- ve a helyiséget, vetítőfül­gondjaink közepette. ke épült, friss festést, szép Salgótarján cigánylakos- mintázatot kaptak a falak, ságának József Attila Mű- könyvszekrényt, folyóírat- velődési Klubja végre tető polcot, bútorzatot a klub alá húzódhatott. A Pécskő s most ragyog, tisztaságot utca egyik bolthelyiségét áraszt minden, kapta meg a klub s, ha a falon munkaprogram nem is fényes külsőségek olvasható a hét minden között, de van hol össze- napjára: Hétfő: háziasz­BARÁTNŐK (Kinka László felvétele) helyiségben azok, akik •> tudásszerzés lehetőségével valóban komolyan akarnak élni, A z ünnepélyes tané»-1 M nyitón feszült figye­lemmel követték Csanádi Miklós, a dolgozók önálló általános iskolája igazga­tójának minden szavát* amely múltjuk jogos büsz­keségére apellált. — Cigánylakossá gunkl történelmében — mondottal — vannak Cinka Pannák, vannak Bihari Jánosok. szonyok klubja. Kedd: fStSÖTe£VizióSZaS'- BiharTnakrr^agy^ ver- toglalKozas, televízió.^ fazer bunkos zene megteremtő­da: gyermekfoglalkozás, szabadfoglalkozás, televí­zió. Csütörtök: ifjúsági vi­tadélután, televízió. Péntek: könyvkölcsönzés, ismeret­ig esztő film és előadás. ombat: szabadfoglalko­is, televízió, táncest. Va­sárnap: gyermekfoglalko­zás, szabad foglalkozás, te­levízió. Eezk töltik ki az este­ket, a klub életét, minden­napjait, s ennek az üte­mes életnek a városi nő­tanács a mozgató motor­ja. A nőtanács szervezte meg a klub foglalkozá­sait, hív előadókat, akik érdekes és hasznos dolgok­ról szólnak, beszélgetnek a mindig széjv számmal sereglő látogatókkal. A műveltség fogyatékos­ságának hátrányát cigány lakosságunk is mind in­kább érzi. Ennek tudható be, hogy a nőtanács első felhívására mintegy hat- vanan jelentették most be igényüket tanulásra, alap­fokú ismeretek elsajátítá­sára. általános iskolai fokú továbbképzésre. Vállat vont és töltött. Én is vele ittam. — Na, ne butáskodj, mi van? Mi jól voltunk egymás­— Te is odaleszel..' Melegem lett. Szóval en­gem eltemettek. Nehéz napok következ­tek. Keveset aludtam. Úgy hazaengedtek. Két nap Vera egyre jobban sür- mondta dühösen és az aj múlva már hoztak is visz- gette az esküvőt. Szeretett nézte, azt sza, mert a még nyitott engem, annyi biztos, de — Micsoda? kis sál. Ö egy évvel fiatalabb, zakatolt az agyam, mint Sohasem teketóriáztunk, egy túlfűtött mozdony. Jött mindig megmondtuk egy- a borbély a kórterembe, másnak, amit kellett. Nem is kérdezte, hogy bo­— A múlt héten ott- rotváljon-e, mert már meg­hagytam a ' bányát — szokta. De én azt mond­Másnap a főorvos mondta: nagyon jól tét- sebek gennyesedni kezd- volt azért ebben egy kis — Igen... igen, a mama tem, hogy nem engedtem tek. Újabb csontszilánkokat asszonyi taktika is: „Hadd acjciig sírt, míg otthagy­levágni a lábamat. Majd­nem biztosan sikerül meg­menteni. És attól a naptól kezdve elindultam a kálváriámon, amelyet már második éve és széndarabokat találtak. Vera műszak után sza­ladt be hozzám a kórház­ba és este hétig az ágya­mon ült. lássa ez a szegény Géza, tam hogy mennyire kell ne- _ Miért? kém”. — Nehogy én is úgy jár­Ha néha megkérdeztem: jak. nem bánta-e meg, hogy nekem miért nem Beszélgettünk a jövőről, továbbra is a menyasszo szóltak? nyom maradt — szónélkül Tudták, hogy mellém faképnél hagyott és csak állsz, sokára jött vissza. Láttam, hogy őszintén megsértem az ilyen kérdésekkel. Miklós öcsémmel elég különösen alakult a hely­zet. Amikor bejött hozzám — volt úgy, hogy heten­ként kétszer — csak hall­gattunk. Ö sűrűn az ágy alá nyúlt a demizsonért. tam: — Köszönöm, nem kell, hadd nőjön... csak nőjön a szakállam. Másnap bejött Vera és addig erősködött, hogy vé­gül kitűztük az esküvő napját. Este újból kértem a borbélyt, hogy borotvál­jon meg. Két hét volt még hátra az esküvőig. Visszavágyom azt az időt. Tervezgettem és csak jó dolgok jutottak eszembe. Minden egyszerü- A Kohászati Művek- nek és könnyűnek látszott. Darabolögépen nya- Sokat olvastam, jó étvágy- gyal ettem, őt vártam. Jött is és akkor a jövendő éle­tünkről beszéltünk. Közben a fiúk nagyon szervezkedtek. Először is kikunyerálták a tanár úr­tól, hogy elengedjen. Azután a mentő főnökétől mentő­jének most ünnepeljük születése 200. évfordulóját Az ő muzsikájára olyan nagy zenészeink is felfi­gyeltek, mint Erkel, Liszt, Bartók. Volt egy Dankó Pistánk, akinek emlékét ma is ápolják Szegeden.'; Nemrég halt meg Rácai Aladár, a világ egyik leg­nagyobb cimbalomművé-í sze s Banda Edéről, a Ze-1 neművészeti Főiskola vi-j lághírű brácsaművészéről! sokan tudják azt, hogy nagy muzsikus, hazánk! büszkesége. Mert az ai probléma, amely eredetük­höz tapad, megszűnik, has beállnak a tanuló, műve­lődő emberek sorába. Ai Rácz Aladárok, Banda Edék egyben nagyművelt-1 ségű emberek s csak eá lehet a mérce. Lelkes hangulatban ért! véget a tanévnyitó, amely után már a héten meg-: kezdődik a rendszeres ta­nítás, három tagozatban. A rülünk ennek a tény-j nek is, de mégin-* kább annak majd, ha ai tanulni vágyók eredmé­nyes vizsgákról számolhat-! nak be. Rengeteg segít­ségre lesz ehhez szükség,: de úgy hisszük, nem ha-i szontalan tanácsi és tár­sadalmi szerveink megmoz­dulása, ha megfelelő szem-, léltető eszközökkel, tan­felszerelésekkel járulnak hozzá a József Attila klub­iskola sikeres munkájáho*. B. *, — Hová mentél? Ingerülten húzta fel vállát, ege­be. valygok. Kezdtem érteni az szét. — Szóval én vagyok az oka? — Ne marháskodj... A napnál világosabb volt. Arra pontosan emlékszem, hogy mindig úgy tervez- tizenhat darabra gettük, mintha nekem ku- Akkor begipszelve tyabajom se lenne... járok. Először kitisztították a lábamat, amely térdtől lefelé tört. _ ___________ hogy nem én tehettem ró­I nkább egyedül itta meg la- Mégse tudtunk egymás- kocsit szereztek. Ami pe mert nekem aal mit kezdeni. dig a legfontosabo, az al­— Miért haevtad magad? orvossal megbeszélték, Igaz is, ő is már húszon- hogy az esküvő előtti na­három éves. Csak azért, pon kitisztítják a sebemet, mert otthon lakik? — Ugyan... tudod jól... a mama ha valamit akar... sír. Most is azt mondta: — meghal... mert biztos én is odaleszek... (folytatjuk) amit hozott, azt mondta a tanár úr, hogy az alkohol akadályoz­za a csontképződést. Néha az volt az érzésem, hogy haragszik rám. Egy­szer meg is kérdeztem: — Mondd, Miklós, bajod? mert megint gennyese, dett — átkötöznek és egy új, könnyű, „elegáns” gip­szet kapok. mi Borsodi népművelők látogatása Nógrádban Borsod megyei népmü» velők mintegy 30 tagú cső portja érkezett vendégkén! október 15-én Salgótarján­ba. A kétnapos látogatás célja megyénk népművelé­si munkájának tanulmá-* nyozása lesz. Ennek meg­felelően behatóan foglap koznak a nógrádi Népmű-* velési Tanácsadó s a mű* velődési otthonok igazgatá-* si problémáival s a klub-* élet módszereivel. A tapasztalatcsere-érte* kezletet követően a borso­diak ismerkedtek Salgótar­ján életével; látogatást tet­tek az Acélárugyár műve­lődési házában, a Somos­kőújfalui művelődési ott­honban, ellátogattak Ka- rancsságra, Szécsénybe, Ba­lassagyarmatra és Cseszt- vére is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom