Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-16 / 210. szám

2 N O G ft A D 1964. október 16. péntek MteggyoztfM* lépések szükségesek Johnson beszéde külpolitikai kérdésekről Johnson, az Egyesült Ál­lamok elnöke New York­ban a Waldorf Astoria szállóban rendezett ebéden beszédet mondott az Egye­sült Államok külpoltikai kérdéseiről. Johnson elnök biztosítot­ta hallgatóságát, hogy meg­választása esetén az Egye­sült Államok külpolitikai lenlegi külpolitikáját; lé­péseket tesz az „atlanti együttműködés'’ erősítésé­re és kiszélesíti „szövetsé­gi kötelezettségeit” Ázsiá­ban. Aláhúzta, hogy a külpo­litikai kérdésekben, a szo­cialista államokkal és a fejlődő országokkal való kapcsolatokban nagyobb rugalmasságra van szük­ség. Hozzáfűzte: lépéseket kíván tenni — természete­sen a szövetségesek véle­ményének folytonos figye­lembevételével — a nem­zetközi helyzet orvoslásá­ra. Brazília nem köti le magát Ue Gaulle Sao Paulobai, San Paulo (AFP, Reuter, AP): Latin-amerikai útjának utolsó előtti napján, szer­dán De Gaulle francia köz- társasági elnök a brazíliai Sao Paulo városába uta­zott. Előzőleg a francia elnök n elbeszélést folytatott Cajtelo Branco brazil el­nökkel és kifejtette ismert nézeteit, amelyek szerint a béke nem függhet csupán „a szovjet-amerikai pár- viadaltól”,hanem van egy harmadik erőre. AFP értesülése szerűn i_as- telo Branco azt válaszolta, hogy a brazil kormány meg van győződve a francia álláspont megalapozottsá­gáról, azonban Brazília számára alapvetően fontos a nyugati és a pán-ameri- kai rendszerhez való tar­tozás is. fl Nobei-békedíj—mozgalmi célokra A norvég parlament Mar- lenleg kivizsgálás céljából tin Luther King amerikai kórházban fekszik, sajtó­néger lelkésznek, a nége- értekezletet tartott, s ezen rek egyenjogúságáért foly- kijelentette, hogy a béke- tatott harc kiemelkedő ve- díjjal járó 273 000 svéd zetőjének Ítélte az 1964. koronát a polgári jogok évi Nobel-békedíjat. Mar- kivívásáért folyó mozgalom tin Luther King, aki je- céljaira fordít ja. Dorticos elnök Moszkvában Osvaldó Dorticos, a Ku­bai Köztársaság elnöke és a kíséretéhez tartozó sze­mélyiségek csütörtökön lá­togatási tettek a moszkvai városi lanácsná' 'A kubai elnök ezután lá­togatást tett a moszkvai Lúmumba-egyetemen, ahol tolmácsolta a hallgatóknak a kubai diákok és az egész kubai nép üdvözletét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány a nagy Kreml palotában villásreg­gelit adott Dorticos kubai elnök tiszteletére.. /V nemzetközi munkásmozgalom egységéért Róma, (MTI): Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága háromnapos szünet után folytatta plénumát. Enrico Berlinguer, a párt vezető­ségének és titkárságának tagja a nemzetközi kom­munista mozgalom prob­lémáiról tartott beszámo­lót. Berlinguer közölte: a párt vezetősége úgy dön­tött, hogy elfogadja az SZKP Központi Bizottsá­gának meghívását és el­küldi képviselőit Moszkvá­ba a 26 tagú szerkesztőbi­zottság december 15-én kezdődő értekezletére, Berlinguer beszámolójá­ban hangsúlyozta, hogy az olasz kommunistáik három megfontolást tartanak szem előtt: 1. A nemzetközi kommunista mozgatóm egy­sége az imperializmus sál szemben. 2. Harc a kí­nai nézetekkél szemben olyan módszerekkel, ame­lyek lehetővér teszik haté­kony és fokozatos eredmé­nyek elérését. 3. A kínai álláspont bírálata és kom­munista mozgalom előtt álló problémák kidolgoz­nak összekapcsolása. Less-e új Panama csatorna? Amióta rövid hírügy­nökségi jelentés adta tud­tuk hogy az amerikai kongresszus jóváhagyta és aláírás végett Johnson el­nök elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amélj - nek értelmében 17,5 mil­lió dollárt fordít az Egye­sült Államok az Atlanti és a Csendes Óceánt ösz- szekötő új csatorna épí­tési lehetőségeinek tanul­mányozására, egyre in­kább realitássá válik a második mesterséges kö­zép-amerikai víziút elké­szítése Tervek a páncélszekrényben A terv nem mai erede­tű. Már második világhá­borút követő években szó­ba került egy szintkü­lönbség nélküli csatorna építése — a költséges zsi- liprenszer helyett. Az el­készült tervek azonban a munkálatok magas költsé­gei mitatt évekre páncél- szekrénybe kerültek. Mindazonáltal mégsem le­het figyelmen kívül hagy­ni, hogy a csatornarend­szer elavult, fenntartása rendkívül költséges, a ha­jók áthaladása korlátozott, és hosszú ideig tart, s az állandóan fokozódó forga­lom miatt (1953-ban még csak 7400. 1963-ban pedig már 11 ezer hajó haladt át) az igazgatóság becslése szerint, már a hetvenes évek végén olyan torlódás keletkezik a csatorna mindkét bejáratánál, hogy napokig kellene az egyes hajóknak az áthaladásra várakozniok. A technikai gondoknál nagyobb súllyal estek lat­ba a politikai komplikáci­ók. Az év elején tünteté­sek zajlottak le Panama ál­lam területén: széles nem­zeti front követelte a rab­ló csatornaegyezmény fe­lülvizsgálatát. Ha diplo­máciai úton sikerült is le­csendesíteni a vihart, az Egyesült Államok vezető politikusainak be kellett látniok, hogy panamai pozícióik meginogtak és fel kellett mérniök azt is, ha nem is azonnal, de számolniok kell Panama elveszítésével. A „felmelegített” ter­vek közül öt változat lát­szott a legmegfelelőbbnek. ivolumbia vagy Panama ? Az egyik lehetőség a Tehuantepec-szoroson át vezető út. Dél-Mexikóban. Januárban Mansfield szfe- nátor azt javasolta, hogy az Egyesült Államok és Mexikó fogjon össze más tengeri hatalmakkal a csa­torna megépítésére. Mexi­kó hűvösen fogadta a ter­vet. Ezenkívül a terveze­tek közül a Tehuantepec- csatorna volt a leghosz- szabb és a legköltségesebb (875 nukleáris robbantás, 2,3 milliárd dollár). A Ni- caragua-Costa Rica útvo­nal olcsóbb lenne (1,9 mil­liárd dollár), be számtalan politikai problémát vet fel, mert két országot szelne át. Egy harmadik útvonal az Atrato és Tru- ando folyók medrén át. Északnyugat-Kolumbiát átszelve — 610 nukleáris robbantással 1,2 milliárd dollárba kerülne. A két legjobb út azonban ismét Panamán keresztül vezet­ne. A San Bias öbölnél a földnyelv alig 40 mérföld széles, ez a legrövidebb út. 185 nukleáris robban­tás elegendő lenne, s a költségek is csupán 520 millió dollárt tennének ki. A baj azonban, hogy ez az útvonal túlságosan kö­zel esik lakott területek­hez, s így a nukleáris robbanóanyag felhaszná­lása veszélyes. A másik panamai útvonalnál, a délpanamai dzsungele­ken átvivő, 60 mérföldes Sasardi-Morti vonalnál a sugárzási veszély nem je­lentene problémát. Itt 325 nuklerális robbantásra volna szükség, s a költsé­gek 600 millió dollárt ten­MEXICO GUATEMALA . ★ 1 Guatemala* City! BR. JSéSÜ«] HONDURAS (San Salvador SALVADOR HONDURAS Tegucigalpa^ [Managuaf ** NICARAGUA PANAMA. torna-csatorna |51 mérf WÉIB |Ponama| [Sasardi—Mor|i! »60 mérf.lfiS^ iTruandó] nének ki, 4500 munkás foglalkoztatásával négy esztendő alatt elkészülne. Mint már utaltunk rá> Mexikó nem mutat túlsá­gosan nagy kedvet az USA-val közös business- hez. Az sem valószínű, COSTA RiCA 95 mérf.J Atrato COLOMBIA j hogy az Egyesült Államok éppen ezt a legköltsége­sebb változatot választaná. Ahogy a Nicaragua-Coas- ta-Riciai változatnak sinns különösebb esélye. Az USA nyilvánvalóan valamelyik Panamán áthúzódó csator­na építést venné a legszí­vesebben, viszont attól tart, hogy — mint a már meg­levő Panama csatorna ese­tében is — pblitikai nehéz­ségekkel 1 kell számolnia. Nem fenyegetés, csak revoiyerezés Éppen ezért — látszólag — komoly tárgyalásokat folytatnak Kolumbia kor­mányával. Ezekről az alku­dozásokról az amerikai saj­tó — nyilvánvalóan a pa­namaiak revolverezése cél­jából — már úgy beszél, mintha már döntő stádi­umba jutottak volna. Ko­lumbiával kapcsolatban érdemes egyébként megje­gyezni, hogy ma az Egye­sült Államok éppen annak az országnak a kormányá­val tárgyal, amelyből még a század elején, 1903-ban egy mesterségesen kirob­bantott felkelés útján ki­szakította Panamát. A pillanatnyi politikai helyzet, s a szükség diktál­ta körülmény ex Ruveikez- tében jelenleg tehát reális lehetőséggé vált a két óce­ánt összekötő új csatorna megépítése. Ó. Gy. A feltételek és a bátorsác «K ' A szovjet sajté az űrhajóról ésazűrhajósokról Moszkva (TASZSZ): . Andrej Lebegyinszkij;, a Szovjet Orvostudományi Akadémia tagja a Pravdá­ban elemzi az emberi szer­vezet életfunkcióit a koz­mikus repülés viszonyai között. A tudós idézi Ivan Pavlovot, a híres fizioló-; gust, aki szerint az emberi élettevékenység mondhat-! nánk „három emeleten”' zajlik le. Az első a sejtekj és a sejtszövetek élettevé­kenysége, a második 'azt életműködést biztosító1 rendszerek zavartalan mun­kája, végül pedig a harma­dik emeleten a legfelsőbb idegrenszeri tevékenységet tekinthetjük. Lebegyinszkij, akadémikus megjegyzi,, hogy a repülés közben már az első emelet zavartalan munkája is veszélyeknek van kitéve, éspedig a nap sugártevékenysége miatt. Az asztrofizikusok ku­tatásai lehetővé tették, hogy a legkevésbé sugár­zás-veszélyes útvonalakat válasszák az űrhajósok számára és az űrrepülést a minimális naptevékenység időpontjára tűzzék ki. Le­begyinszkij szerint sike­rült kiküszöbölni a máso­dik emeletet fenyegető* ve­szélyt, a nagy túlterhelést. Ebben mérnökök és orvo­sok egyaránt közreműköd­tek. Ami pedig az úgyne­vezett harmadik emeletet, vagyis a legfelső idegtevé- kenységet illeti, etéren a sugárzás és a túlterhelés egyaránt veszélyes. . ;■ f A Krasznaja Zvezdábari Kaplunov professzor, a he­ves rádióelektronikai szak­ember megállapítja, hogy a Voszhod űrhajó repülése közben mintegy kétszere­sére növelték a televíziós' vételi távolságot. Ennek! érdekében csaknem félszáz méter átmérőjű antenná­kat építettek, amelyek pon­tosan kísérték az űrhajót.. Minden egyes antennát áramvonalas burkolattal vettek körül, minthogy még a szokásos erejű szél is hatással lehet a vétel pontosságára. Egy-egy ilyen kupola alatt egész cirkuszt el lehetne helyezni. A Komszomolszkaja Prav­dában Vaszilij Jurov ír Konsztantyin Feoktyisztov űrhajósról. Jurov a hábo­rú idején Voronyezs védel­mében vett részt és a fel­derítő szolgálat vezetője1 volt. Cikkében elmondja, hogy Konsztantyin Feok­tyisztov, az akkor 16 esz­tendős ifjú komszomolista nagyon megbízható és ta­lálékony felderítő volt és igen nehéz feladatokat is sikerrel hajtott végre. Feoktyisztovot egyszer felderítés közben elfogták a németek. Csodával hatá­ros módon élte túl a ki­végzést. Sebe nem volt halálos és az éj leple alatt sikerült eljutnia a folyó partján állomásozó parti­zánokhoz. Feoktyisztovot a félde­rítés közben tanúsított hő­siességéért vörös csillag érdemrenddel tüntették ki. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom