Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-06 / 176. szám

1964 »September 6. vasárnap N Ö G R A D 5 A gép ajtajaban szakái-, las bácsi tűnik fel és a tö- landoznaic a gondolatok, megen végighullámzik egy Govpak elvtárs az egykori név: Govpak, Govpak elv- partizántábornok az uk- társ. Bajtársaival együtt r®n SZSZK Legfelsőbb la­jött. A várócsarnokba in- nacsa Elnökségének^ elnök- dulnak. aztán többen kér- ~ jük, hogy jöjjön ki a nap­ra, mert szeretnénk meg­örökíteni fényképezőgé­peinkkel. Kérésünknek szí­vesen tesz eleget. helyettese megállítja a be­szélgetést és a hegy felé int, ahonnan a második IL 18-as is leszálláshoz ké­szül. Nyikita Hruscsov, majd most is hímzett ukrán in­get visel, divatos sötét za­kója alatt Ö volt az, aki közvetlenül irányította azt a segítséget, amelyet a Hruscsov és Novotny elv társak, valamint a két kül­döttség tagjai megérkeztek a szliácsi repülőtérre. Besztercebányára. Idézni a ütközik és tőle jobbra is, A húsz évvel ezelőtti Antonin, Novotny és a két ukrán _ partizánparancsnok J^da°ttgS|pgbőíagjai SZaUnak Az események gyorsan peregnek. Egy óra múlva már szovjet partizánok adtak Nyemetszka felé robognak a felkelt szlovák, magyar, az autók a szovjet küldött- cseh, lengyel, szerb, bol- séggel, hogy a magasba gár partizán testvéreknek, nyúló Obeliszk talpazatára _ . _ .... helyezzék koszorúikat, Sz. A. Govpak irányi- méltóan adózva a kivég- tasaval 1944 augusztusa- ze^ partizánok emlékének, ban Ukrajnából es Len­gyelországból szovjet par- . tizán csoportok érkeztek Kelet-Szlovákiába. A ta- A Tátra erd5s vidéken pasztáit szovjet partizánok van kis fal Kaliste. alapvetően járulták hozza Ezt a községet mindenki a felkeles elosegitesehez jsrneri. Neve összeforrott a fLükk^l SÄ kinds' Partizánok tevékenységé- seguKKel iejioaott ki es ve| a felkeléssel. A parti­nőtt naggya itt a partizán- zánok ebb6, a községböl mozgatom amely hős. indították támadásaikat a küzdelemben állt hely. a ndmet fasiszták ellen, szovjet hadsereg megerke- sikerek és kuclarcok vál- zeseig, a felszabad utasig. tották egymást. A Marty­Szovjet repülőgépek se- nov 5rnagy vezette Par" fasiszták. A körülzárt ma­roknyi partizáncsoport azonban rést hasított a né­met gyűrűn. Aztán új erő­re kelve ismét a partizá­nok vették birtokukba Kalistét. 1945 koratavadá­tól olyan volt ez a falu mint egy erőd. Innen szer­vezték a felkelők akciói­kat a németek ellen. Hónapok voltak csak ezek. De milyen hosszú hónapok. Minden nap da­colni kellett a halállal, a kínvallatással. S mennyi vér folyt ad­dig, amíg a szovjet csapa­tok ideérkeztek. Addigra a falu romhalmaz lett. Csak néhány elégetett te­tem maradt. A lakoifcik is csak puszta életüket (nent- hették meg; A nagy harcok színhe­lyén Obeliszk emelkedik. A fehér oszlop, olyan mint egy vakító lángnyelv, amely emlékeztet a harcokra és figyelmeztet is: húsz évvel ezelőtt e helyen, az akko­ri mészégetőben égették el a kivégzett partizánokat. Most az évfordulón és máskor is zarándokhely ez. Az emlékmű talapza­tán soha sem hervadnak el a virágok. Kép és szöveg: Vincze György múltat, emlékezni. Hosz- balra is a tíz emeletes to- gítségével biztosították az tizánosztag a legelkesere­szan kutat az emlékek kö- ronyházakba, amelyek a ezerhétszáz főnél naevobb d<rttebb barcok , i.dei®P ,s zott. Beszél. A németeket felkelt nép szabadsága óta *f ,, 8y° _ ltt maradt a kornyékén, emlegeti, és Tisó kollabo- emelkedtek ki a földből, a második csehszlovák ejtő- A falubeli lakosok látták ráns fasiszta kormányát, viskók helyén. ernyős dandár átdobását el okét eleiemmel es nv­Aztán a partizánháború A város ünnepre készül, is a felkelés területére, ^t^utLyektti7^1fn részleteit idézi. A hazakon zászlók és üd- ahová ötszáz tonna fegy- nem november kozepen Amíg beszélgetünk a se- vdzlö mondatok. Fehér Vert és lőszert is küldtek... besfolyású Vág partján, zubbonyos rendőrök, a to­előttünk a Sugár úton fia­talok vonulnak zászlókkal, transzparensekkel. Üdék. jó kedvűek. Hangjuk be­tölti a környéket, ök is ünnepelnek. Apáik büszke örömében járnak, léptei­ket a kor dalaira szapo- rázzák. Az öreg partizán — akit felesége Jan-nak szólít — a fiatalok felé int. — Űk akkor születtek, meg később. És milyen szé­pek. .. Éppen olyan vala­mennyi, mint a szabadság... És elmondja azt is, ho­gyan bujkáltak húsz évvel ezelőtt a Tátrában. ho­gyan len partizán, hogyan ..fűtöttek be” a németek­nek. Mindketten közel van­nak már a hetvenhez. Ha­juk megritkult cs kifehé- redett. Jár. bácsi megsimiíja a homlokát: — Húsz éve bizony még kevesebb volt a ránc. Az idő mdük... Rajta is, feleségén is mégis ífiiledezek egy a20­nem november egy napon a piszokszínű ködréteg leple alatt lotá- mérdek autót irányítják. Húsz év távlatában ka- lis támadást indítottak a Govpak .elvtárs az egykori harcostársak között Obeliszk őrzi a nagy csaták emlékét. c4 partizánok ifötdjén A várost körül ölelő he­gyek egyikén a rádióadó tornya emelkedik. Ennek az adónak egykori elődje röpítette világgá a hírt húsz évvel ezelőtt: Európa közepén a Tátra aljában fegyvert fogtak a szlovák nép legjobbjai: megkezdő­dött a Szlovák Nemzeti Felkelés. Banska Bystricá- ban (Besztercebánya) — amelynek már csak az idő­sebb épületei emlékeznek az azóta történelemmé vált napokra — hősi küzdelem indult. — Húsz éve már? — mondja merengve egy öreg partizán. Feleségével jött a 'háromnapos ünnepségre, nos vonást: az erőt. Mozgé­konyak mindketten. Vala­mi különös vitalitás ez. Olyan, amelyet a harc ed­zett meg. Amelyet nem fárasztott el a küzdelem, hanem ellenkezőleg: acé­lossá tett. Hiszen sokfé­le küzdelem van. S ami­ért ők küzdöttek, az betel­jesedett. Csak akkor borul el az arcuk, amikor elveszett harcostársaikat idézik. — Nem volt áldozat nél­kül. Mert semmi sem szü­letik áldozat nélkül... Elbúcsúzunk Jan bá­csitól és feleségétől. Te­kintetük újra a beszterce­bányai rádióadó tornyába Óramű pontossággal kell mindennek történnie, hiszen a vendégek két IL—18-as repülőgépe már útban van Prága felől. A szliácsi repülőtér be­tonját locsolókocsi öntözi. Délután négy óra, és napon 37 fokot mutat a hőmérő. A szocialista- és nyugati országokból jött filmesek, fotóriporterek már ..tüzelő­állást” foglaltak a forgalmi épület erkélyén. Felvonul a díszszázad is. Pár perc és délnyugat irányból feltűnik egy ha­talmas gép, pillanatok alatt landol, aztán begurul a fő­épület elé. Az egykori harcostársak jöttek. „Olyan szépek, mint a szabadság”

Next

/
Oldalképek
Tartalom