Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-01 / 171. szám

1964. szeptember 1. kedd. nögiAd 5 Balesetek-mulasztás miatt Javult a termelés biztonsága szénbányáinkban A munka nem állhat meg Szerelők között a Kisterenyei Gépállomáson A Nógrádi Szénbányásza­ti Tröszt üzemeiben az év eltelt részében, ha tapasz­talható is némi javulás egyes baleseti mutatók alakulásában az nincs össz­hangban a megtett intéz­kedésekkel. Nagyobb vál­tozás csak a Zagyvái Bá­nyaüzemnél tapasztalható, kisebb Mizserfán. Romlás volt viszont Mátranovákon, Nagybátonyban és különö­sen Kisterenyén, ahol egy­általán nem indokolt. Á statisztika tükrében Az alsó félévben elott»- dult balesetek 29,3 száza­lékát a szállításnál. 12,2 százaléka kőzethullásból, 3,3 százaléka homlok és ol­dal kidőlés következtében fordult elő. A szállítási balesetek száma egyáltalán nem csökkent, holott a szállító útvonalak állapota állandó­an javul. A főok a nemtö­rődömség, .a felületes mun­kavégzés. A baleseti jegy­zőkönyvek tanúsága szerint a balesetek 59,3 százaléka a sérültek mulasztása mi­att következett be, 32,5 százaléka meg nem állapít­ható okokból és csak 4 százaléka a műszaki veze­tés mulasztása, 4,2 száza­léka pedig a sérült társá­nak mulasztása miatt kö­vetkezett be. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy igen sok még a sérültek mulasztása, a gondatlan, felületes mun­ka annak ellenére, hogy állandóan napirenden van ez a kérdés. A balesetel­hárítási oktatáson hallot­takról elfeledkeznek. A műszakiak mulasztá­sából bekövetkezett balese­tek száma aránylag nem sok, de még így sincs ok megnyugvásra. Ezért szi­gorította legutóbb rendel­kezésekkel a Kerületi Bá­nyaműszaki Felügyelőség, a munkahelyi ellenőrzést. Az elmúlt félévben Löbb üzemnél tartottak úgyne­vezett komplex szemléket. Ezeket a vizsgálatokat a szigorúság jellemezte. Több esetben fordult elő a hiá­nyosságok miatt prémium­elvonás, fegyelmi tárgyalás és kártérítés is. íj berendezések Széleskörű vizsgálatot tartottak a sújtólégve^sé- lyes bányáknál és intéz­kedés történt. A tröszt bá­nyái az idén mintegy 20 millió forint értékű sújtó­légbiztos villamos és gé­pi berendezést kapnak. En­nek fele már megérkezett. Jövőre hasonló mennyisé­gű ilyen berndezés beszer­zését tervezik. Jelentős biztonsági tö­rekvés az is, hogy a kézi omlasztásról teljesen áttér­nek a gépi omlasztásra. Az első félév végén a gépi munka aránya már 83 szá­zalék volt. Tsz-tanáceadó; Oszt takarmánykeverékek vetése Az idei nem kielégítő takarmánytermések szük­ségszerűen megkövetelik, hogy az őszi takarmány- keverékek vetésével javít­suk a takarmányellátást. A tavaszi takarmányozási gondok enyhítésére ves­sünk a szokottnál nagyobb területen keveréktakarmá­nyokat. Már most gondolni kell az állatállományunk újig történő zöldtakar- mányellátásának biztosítá­sára. A jó minőségű zöld­takarmányról való gondos­kodással a tavaszi takar­mányozási időszak utolsó két-három hetének legne­hezebb napjait könnyítjük meg, ugyanakkor javítjuk a talajt és hozzájárulunk a kettőstermesztés ered­ményességéhez, mivel eze­ket a területeket a keve­réktakarmányok betakarí­tása után silókukoricával vethetjük be. Az őszi keveréktakar­mányok közül legismertebb a szöszösbükköny, melynek támasznövénye a rozs. A mészben teljesen szegény és a hideg kötött agyag­talajok kivételével sovány homokon, sziken, lápon egyaránt eredményesen termeszthető. Az istálló­trágyát nagyon meghálál­ja. Holdonként 90-100 kilo­grammot vethetünk belőle, amiből 35-40 kilogramm a bükköny. Ha a talaj táperő- ellátottsága jó, az éghajlat a bükköny termesztésére kedvező, akkor kevesebb bükkönyt és több rozsot vessünk. Ellenkező eset­ben bükkönyből legyen Löbb és a rozsból keve­sebb. Vetésé szeptember hóna». Etetése már május első napjaiban megkezd­hető. A másik igen ismert ke­veréktakarmány a pannon­bükköny. A szöszösnél ér­tékesebb takarmányt ad, a talajjal szemben is igénye­sebb. Mindenütt eredmé­nyesen termeszthető, ahol a búza megterem. A pannonbükköny a - telet jól birja. Támasznövény a rozs, az őszi árpa és a búza egyaránt lehet. Te­kintettel arra, hogy a szöszösbükköny nél „vala­mivel későbbi fejlődésü. ezért inkább őszi árpával, vagy búzával vessük. Vető­magszükséglete egy hold­ra 100-110 kilogramm, eb­ből 35-40 kilogramm bük­köny. Vetési ideje a sze­rint változik, hogy milyen támasznövénnyel vetjük, őszi árpával keverve szep­tember hónapban, őszi bú­zával keverve október első felében. Etetése május kö­zepe táján megkezdhető. Az említetteken kívül még sok olyan őszi keve­réktakarmány vethető, amely viszonylag korán és jó minőségű takarmányt ad. Ilyenek többek között a rozsos bíborherés keve­rék és a repcésrozs. Az utóbbinak a juhok téli ta­karmány ellátásának javí­tásában van igen nagy sze­repe. A repcésrozs vetési ideje augusztus vége, szep­tember első fele. A repcés­rozs keverék vetésénél rozsból 50 kilogramm, rep­céből pedig 10 kilogramm vetőmagot ajánlatos fel­használni. Először a rozst., utána pedig keresztbe a repcét vessük, mindkettőt gabonasor távolságra Barlai Gábor A nyitvatartott bánya­vágatok állapota is so.kat javult. Fejlődés tapasztal­ható kivétel nélkül vala­mennyi bányaüzemnél. A tervezettnél több vágatot bizosítottak korszerűen és fenntartásra is több mű­szakot fordítottak. Hosszan lehetne sorolni azokat az intézkedéseket amelyek már megvalósul­tak és fokozott biztonsá­got jelentenek azonban a dolgozók felelőségérzetén változtatni kellene. Első­sorban az oktató, nevelő munkát célszerű fokozni, de kirivó esetekben termé­szetesen helyes a bírságo­lás is. Nem a pénz... Az elműt félévben ösz- szesen 246 esetben kellett átmeneti időre munkahe­lyeket leállítani amíg a mulasztást pótolták. Nem törvényszerű ez és igen jelentős termeléskiesést is okoz azonkívül, hogy bal­eset is előfordul. A kiri­vó esetekben mint neve­lő eszközt, a bírságolást is alkalmazták. Félév alal^ több mint negyvennyolc ezer forint bírságot szab­tak ki a mulasztókra. Nem cél ez és a népgazdaságnak nincs is szüksége ilyen pénzre —, első a bizton­ság. A tröszt párt végréhaj- tóbizottsága legutóbb ele­mezte a bányák munkás- védelmi helyzetét és hatá­rozatot hozott a hibák meg­szüntetésére. A kommunis­ták, felelősségérzetére, pél­damutatására számítanak elsősorban, hogy csökken­jen a balesetek száma és súlyossága. Sajnos már eb­ben az évben több halálos baleset volt amelyeknek nem egy esetben a felü­letes munkavégzés volt az oka. Közös összefogással, a biztonsági előírások betar­tásával és betartatásával jelentősen csökkenteni le­het a baleseteket. B. J. NAGY a sürgés-forgás a Kisterenyei Gépállomáson. Darabos József, a gépállo­más művezetője csak egy félórára ült le tárgyalni Szabó Tibor főagronómus- sal, de amikor az udvarra lépett, már négyen is köz­refogták. Kós Sándor kör­zeti brigádvezető kombájnt kért az aprómag cséplés- hez, Kalmár Sándor vil­lanyszerelő azután érdek­lődött, mi legyen a Nád­újfaluban dolgozó géppel, mert jelentették, hogy el­romlott az elektromos be­rendezése. Ofinovics János traktoros ékszíjat kért a Zetorjához. Bertalan Gyu­la traktoros azért nyugta­lankodott, mert Krakó- pusztán már várták, de még nem volt csapágy a gépéhez. Aztán jöttek a szerelők, megmutatták a művezetőnek, hogy az újonnan érkezett csap­ágyon repedés van, tehát használhatatlan. Darabos nyugodtan meg­hallgatta az egyiket is, a másikat is: — Nyugalom édes fiaim, csak sorjában! Kós Sanyi, keddig két kombájnt át­alakítunk. Elég lesz? — Elég. Akkor is vég­zünk időre. — Kalmár fiam, fejezzé­tek be a Zetor javításét és indulj Nádújfaluba! Máris a szerelőkhöz for­dult, kivette kezükből a csapágyat vizsgálgatta, csó­válta fejét: — Tegyétek félre, fiaim és vegyetek a raktárból egy másikat! Ne álljon egy gép sem! A szerelők, traktorosok szétugrottak. Ki-ki indult a munkájára. Nincsen szünet a mun­kában. Alig fejezték be az aratást és a cséplést, máris teljes ütemben megindult a munka az őszi feladatok teljesítéséért. Egyik mű­helyben a gépállomás gé­peit javítják, a másikban a termelőszövetkezetét. A műhelykocsi pedig a gép­állomás körzetében por- tyázik, hogy hívásra a ne­hézkesebben mozgó lánc­talpasokat a helyszínen javítsa ki. SZABÓ Tibor, a gépállo­más főagronómusa azt mondja, hogy nyugodtan tekint az őszi munkák elé, mert a gépjavító gárda nagyon lelkiismeretesen végzi a munkáját A nyolcvan erőgépből jelen­leg csupán négy áll. Eze­ket berendelték szemlére, amely két-három napig tart, azután indulhatnak is. A többi gép dolgozik. Amikor a berendelt gépe­ken elvégzik a szemlét, újabb hármat vesznek sor­ra és így a munkában csak jelentéktelen a kiesés. — Kiváló szerelőink van­nak: Bakos József, Jónás István, B’ekete Sándor, Maksó István, hogy csak egy néhány nevet említ­sek, mert szinte felsorol­hatnám valamennyit. A parancsnokuk Darabos Jó­zsef, tőle pontosságot, lel- kismeretességet tanulhat­nak. Már a téli gépjavítást úgy végzik el, hogy a ta­vaszi, nyári és őszi mun­kák idején megállás nél­kül dolgozhasanak a gé­pek. Nem fejezhette be mon­danivalóját, mert telefon­hoz hívták. Mikor vissza­tért, csendesen megjegyez­te: „Most jelentették, hogy nyolc hold rozsot már el­vetettek ..Most azonban Kós Sándor, a körzeti bri­gádvezető szakította félbe és sorolta, hogy körzetében is jó ütemben halad a munka. — Ezt nézze meg, kérem és ezt írja meg: Vanák László traktorosunk a ter­vét kétszeresénél többre teljesítette. — Mutatja a füzetét, amelyet szabályo­san vezet. A feltüntetett terv: 350 normálhold. Utá­na számoszlop és összesí­tés ezzel a megjegyzéssel: teljesítve 720 normáihold. A brigádvezető valami gyanakvást vehetett észre, mert felpattant: — Ebben nincs semmi susmus! JÖTT Darabos, jöttek a szerelek, mind bizonyítót ták, ez így van Vonák László az ország legjobb traktorosai közé tartozik. Tavasszal felül a gépre és mikor leesik az első hó, akkor száll le. Valaki tré­i 100 megawattos erőmű Bánhidán, a régi 50 me­gawattos hőerőmű mellett új 100 megawattos erőmű épül. A 750 millió forintos beruházás — amelyen mintegy 600 ember dolgo­zik — a megvalósulás döntő szakaszába érkezett. Az új erőmű magvát jelentő üzemi főépületcso­port munkái előrehaladott állapotban vannak. A gép­ház, a kazánház, továbbá a pernyeleválasztó mű és a 120 méter magas kémény építése még az idén befe­jeződik. Jó ütemben folynak az erőmű lakótelepének mun­kálatai is. Az év végéig újabb 26 lakást adnak át rendeltetésének. Egy új épülettömb alapozását is megkezdik az ősz beálta előtt. Képünk a pernyelevá­lasztó mű és a nagyké­mény építésének felvonu­lási területeit ábrázolja. fásán megjegyzi: „Azért hajt ennyire, mert javíta­ni vitte az autóját és az sokba kerül...” Jót ne­vetnek a tréfának szánt megjegyzésen, amelyből ki­cseng a szerelők és trak­toros összetartozása is. És ők maguk sorolják a ki­váló teljesítményeket, hogy Búzás Ferenc is a 150 nor­málholdas tervét 250-re, Rózsa Sándor pedig a 350 normálholdas tervét 420-ra teljesítette. Pintér Sándor, aki munka közben megbe­tegedett, felgyógyulása után ráhúzott és a 330 normál­holdas nyári tervét 30 nap alatt „letudta” Szabó Tibor, a föagro- nómus halkan megjegyez­te' — Jó gép nélkül nincs jó traktoros. A Kisterenyei Gépállo körzetében pontosan kidolgozott tervvel indul­nak. Jelenleg az apróma­got csépelik és silóznak. A főagronómus és a műveze­tő pontos kimutatáson ve­zetik, merre dolgoznak. Zabar. Kazár, Mátranovák, Karancslapujtő körzetében jelzi a kimutatás, silókom­bájnok működnek. A gépe­ken a legjobb traktoristák. Nagy feladat az altalaj ja- vitás is. A hirtelen dom­bok próbára teszik a gé-, pékét, gépkezelőket, de a munka szervezőit, irányí­tóit, a főagronómust és a művezetőt is. D4K trakto­rokra akasztott késekkel hasítják „rétegvonalban” a dombokat, hogy megfogják a hűtlenül elszaladó vizet. De ezek az óriás gépek is lefulladtak a kapaszkodó­kon. Igazgató, főagronó­mus. művezető napokig törték a fejüket, mit csi­náljanak, mert a munká­nak menni kell, a föl­det termésre kell kénysze­ríteni. És kisütötték. Há­rom hasító kés helyett egyet kapcsolni a gépre. Csakhogy ez haladatlan. És akkor egy újabb kísérlet. Két kés és két gép: a par­tok, dombok ennek már nem tudtak ellentállni. — Csak anyag volna — rázza előttünk Darabos a rózsaszín megrendelő la­pot. ötvenkilenc anyagfé­leséget rendeltek, de a lap íele van karikázva, ami azt jelenti, hogy a kariká­val megjegyzett alkatrész nem kapható. — Én ebbe őszülök bele — mondja és megsimítja fehéredé haját. NINCS anyag. De ha ez­zel megakadna tudomá­nyuk, talán soha nem vé­geznék el a feladatukat. De a szükség már megta­nította őket a leleményes­ségre. A múltkor persely­hiányuk volt, de egy da­rabot sem kaptak. Hozzá­láttak és maguk készítet­ték el. De ha így sem megy, végigtelefonálják a fél országot. Ezek a gép­állomások a nagy szükség­ben már megtanulták, mit jelent egymás segítése. Hányszor érkezik hozzájuk is futár egy-egy fontosabb csavarért, vagy valami­lyen más alkatrészért! A gépeknek' dolgozni kell. — Darabos elvtárs! Da­rabos elvtárs! Telefonhoz! A MŰVEZETŐ márts szalad. Mikor visszatér, szólítja az egyik, szerelőt: , — Édes fiam, indulj Za­barba, leállt az egyik SZ— 100-as traktor. Nincs megállás. Bobéi Gvnäa

Next

/
Oldalképek
Tartalom