Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-25 / 192. szám

á ffőOIÁD Salgótarján hangversenyprogramjában is helyet kapott a Madách-centenárium Salgótarján hangver­senyévadjának jelenleg még igen fontos meghatá­rozója a teremadottság. A József Attila művelődési otthon a téli időszakban kifűthetetlen, így a prog­ram az őszi-tavaszi hóna­pokra oszlik meg. Az idei eseménysorozat első estjére, október 12-én Madách halálának 100. éves fordulóján az emlé­kezés jegyében kerül sor. A műsort Pécsi István vezénylésével a Budapesti MÁV Szimfonikus Zene­kar adja Kocsis Albert hegedűművész valamint Básti Lajos és Zolnai Zsuzsa színművészek köz­reműködésével. Az esten Erkel: Ünnepi nyitánya, Weiner: fisz moll hegedű- versenye és Kodály: Páva­variációk című műve hang­zik el. A műsort Virág László ismerteti. November 20-án lesz a hangversenysorozat máso­dik estje. Ekkor Mező László gordonka-, Ham- balkó Edit zongora-és Sepsey József hegedűmű­vész színvonalas műsorára számíthatunk. A Salgótarjáni Állami Zeneiskola zenekara az évad során két alkalommal is közönség elé lép. J' Szüís István: V A vörös agyag Dokumentumregény jT 15. A terem tombolt. A kép­viselők felugráltak helyeik­ről. A jobboldal Rajnisst éltette. Imrédy külön gra­tulált, Jaross Andor meg egyenesen az interpelláló nyakába ugrott. Az „As­toria” egyik szobájában pedig Brueke Gestapo- összekötő szorított kezet a képviselővel. — Jól csinálta, Rajniss. Ezret egy ellen, hogy az ajánlat holnap itt lesz. S valóban, milyen cso­dája a sorsnak, Rajniss Ferenc két héten belül szegényes bútorzaté laká­sából a Kossuth Lajos ut­cai palotába költözött, egy ötszöbós, pazarul berende­zett, főúri lakásba. Ez a lakás azelőtt az általa tá­madott Bauxit Tröszt tu­lajdonát képezi e ... A lakásavátó estélyen elegáns luxusautók gör­dültek az avatóra. Rajniss a ház kapujában fogadta Imrédy Bélát, Jaross An­dort, Rátz Jenőt, Nagy Lászlót, Darányi Bélát. Hunyady Ferenc grófot, Hardi-Drehert, Andrássy Mihályt. Itt volt Fritz Opel gépkocsigyáros is, a német követség munkatár­saival együtt. S egy kicsit késve eljött — Chorin Fe­renc is. Az Országházban pedig eljött az újabb ülés napja és a jegyző felszólította Rajniss Ferenc képviselő urat az interpelláció foly­tatására. Ám amikor a te­kintetek a képviselő he­lyére meredtek, azt üresen találták. A jegyző felhívá­sára már nem jelentkezett senki. A harapófogó egyik szá­ra már becsukódott. XIV. EGYMILLIÓ MÁRKA Balás éppen befejezte a bútorok tologatását a Bu­dafoki úti félemeleti la­kásban. — így ni! — nyúlt a széken levő kalapács után. Ajkai közé szöget vett és beütött egyet a falba. — Ide tesszük Zsuzsa, oda Éva fényképét. Szebb lesz. mint egy festmény. Az asszony öklével tá­masztotta az asztalt. Mé- lyenülő, karikás szemgöd­réből könnycsepp gördült le. Aprókat bólintott. A háromszobás Pasaréti úti lakásból ide kellett jön­niük, ebbe, ha nem is lyuk­ba, de olyan kis lakásba. A bútorokat jórészt elad­ták. A kis Évát nagynénje vette, gondozásba. Zsuzsát Érdre vitték. — Nem hívunk vendége­ket — mondta Balás — és nem kell íróasztal sem. Fütyörészni kezdett s tettetett vidámsággal lépe­getett a szobában. Alice könnyeivel küszködött. 1Ä84. SBSpíaswheir 2S. péntek Á felszabadulás 20. évfordulója jegyében Elkészült a Lovász Jőzsej Kulturális Szemle megyei programja | A KISZ Nógrad megyei Bizottságán az elmúlt napokban foglalkoztak a Lovász József Kulturális Szemle elmúlt évi tapasz­talataival, s elkészítették az 1964-65. éri programot is. A korábbi évek tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy fiataljaink igen nagy érdeklődést taiúsí.anak a kulturális szemle iránt, s csupán 19d3-br.ii több iriir.t 33.600 fiatal fejtett ki kulturális tevékenysé­get. A szemle magába fog­lalja a gyermek, ifjúsági és felnőtt csoportok mű­kedvelő tevékenységét, kul­turális, eszmei nevelő mun­kát végez. Az 1964-65. évre elkészí­tett megyei program is gazdag. Olyan célkitűzése­ket foglal magába, amelyek biztosítják az ifjúság kul­turális nevelését, fejlődé­sét. Az öt pontban felso­roltak közül érdemes né­hányat megemlíteni. Az esti és levelező oktatás, az ismeretterjesztés lerén egyik legfontosabb feladat, hogy a kulturális szemle keretében tovább csőit ken­jen az analfabéták száma. A KISZ fiatalok patronál­ják a ma még írástudatla­nokat, s a program szerint 50 analfabétát készítenek fel vizsgákra. Az ál) alános iskola esti és levelező ok­tatás segítése érdekében a szervező munka rnellett elsősorban a 5«morzsolódás megakadályozását határoz­ták eJ. Segítséget adnak a gyengén tanuló fiatalok tanulmányi eredményeinek fokozása érdekében is úgy hogy egy-egy *01 tanuló fiatal végez patronáló te­vékenységet. Különös fi­gyelmet fordítanak a me­zőgazdaság: szál-munkás képzésre, ahová legalább 200 fiatalt küldenek. Az ifjúsági akadémiák szer­vezése mel ett a program jelentős helyzetet biztosit Évek óta mindig csak re­ménykedett, hogy jobb lesz, de mindig rosszabb lett. Férje pedig ahelyett, hogy állást vállalna, álmo­kat kerget. Öh ... ebbe be­le kell pusztulni. Balás érezte az asszony keserűségét és legszíveseb­ben maga is búnak eresz­tette volna a fejét. De ak­kor mi lesz velük? ... — Fel a fejjel, nem sza­bad elkeseredni — magya­rázta feleségének. Arról, hogy a németek óriási ösz- szegű, csaknem egymillió márkás ajánlatot tettek, nem is mert szólni. Alice megértőbb, mint Ilonka volt, de azt talán ő sem értené meg, hogy miért nem fogadhatta el a pénzt. Nem. Semmiképpen sem volt jogában a nemzet kin­csét eltékozolni. Persze ab­ból a pénzből utazhattak volna külföldre, Párizsba, Kairóba, vehetett volna akár márvány villát Alléé­nak, de.. . ilyen júdás- pénzt nem tehetett zsebre. Talán még segít maga az állam és akkor jóra fordul a helyzetük. A dolgok azonban más­képpen fordultak. Balásék költözködésének napján Bárcziházi Bárczy István, az ismereti?.v; «ívó5 e'Oadá- sok szerv.zósj.- •, ahol a fiatalok erkölcsének for­málásában, általános és szakmai műveltségük gya­rapításában nyújtana* nagy segítséget. Ide tartozik a filmszemináriumok szerve­zése is. Tavaly már Tar­tottak ilyen előadásokat, az új program szerint le­galább húsz helyen s2fr- veznek filmszemináriurno- kat. A filmszínház, hang­verseny látogatásokon túl lehetőséget nyújtanak a megye fiataljainak a mú­zeumok időszakos és ál­landó kiállításainak megte­kintésére, szakavatott ki­sérő társaságában. Ilyen lesz Salgótarjánban a fel- szabadulási emlékkiállítás, a Munkásmozgalmi Múze­um új anyagának megte­kintése, Balassag,y aramat felszabadulásának doku­mentálása, Rimóc népvise­letének bemutatása. |a KULTURÁLIS szemle megyei programja hasmos tanácsokat ad a szellemi vetélkedők, az olvasómoz­galom és a klubélet kiala­kítására. Azt javasolja, hogy az alapszervezetek a klubok keretéi belül ren­dezzenek szellemi vetélke­dőket. Rendezzenek író­olvasó találkozókat, olvasó ankétokat .rendező és hall­gató találkozókat. A klub­délutánokon a táncos ösz- szejövetelek mellett hasz­nosak a könyvankétok, a közös játékok, szavaló es­tek, társas-táncos vetélke­dők szervezése. Különös gondot fordítanak az iro­dalmi színpadok, szavalok, ének és tánczenekarok fel­készülésére, szerepléséi. A program külön foglal­kozik a középiskolások kul­turális tevékenységével. Legfontosabbnak azt tart­ják, hogy a jövő évi Sá­rospataki Diáki tápokon középiskolásaink méltókép­pen képviseljék Nógrád kulturális életét, fej1 adásét. Érdekessége lesz a Lo­vász József Kulturális Szemlének, hogy a helyi és körzeti, valamint a já­rási vetélkedőiket — éppen a színvonal növelése cél­jából szakosítva rendezik meg. A februárban és már­ciusban megrendezésre ke­rülő bemutatókon kórusok, kamarakórusok, zenekarok, hangszerszólisták, duók; tánccsoportok, népdaléne­kesek, népizenekarok; iro­dalmi színpadok, szavalók, monológok, jelenetek; tánc- dalénekesek és tánczene­karok csoportosításában szerepelnek a vetélkedők. A megyei bemutatón ha­sonló csoportosításban sze­repelnek a helyi, körzeti és járási versenyék leg­jobbjai. Az új program nagy gondot fordít arra, hogy a műsorok tükrözzék a fel- szabadulás óta eltelt idő­szak megváltozott, boldog életét. |a PROGRAM tehát kész. Végrehajtása a KlSZ-saer- vezeteken kívül azonban feladata kell legyen vala­mennyi társadalmi és tö­megszervezetnek — egész ifjúságunk nevelése érde­kében. So A Madách-centenárium hírei Az ember tragédiája a megyében A Madách centenárium gat a Budapesti Irodalmi keretében Nógrád megye Színpad, hogy a teretfile- számos községében ellátó- hetőségeknek megíelel<f------------------------------------------rpódiumelőadásban bemu­a mindig „hochelegáns” miniszterelnökségi állam­titkár kart karba öltve sé­tált a parkban, Twardov- szki német attaséval. Már jó másfél órája beszélget­tek, s az államtitkár nem győzte hajtogatni: — Mondom, biztosan tu­dom, hogy a lehető legszí­vesebben segít Darányi ke­gyelmes úr! Továbbítom hozzá a kérést. Tulajdon­képpen amikor ő a mi­niszteri székbe került, már jóvátette a régi jogtalan­ságot az élet. A kegyelmes úr kiváló tehetsége, szé­leskörű felkészültsége ... Az attasé megállt, ki­vonta karját az államtit­káréból. — Éppen ezért. Ezt a kis felhőt viszonyunk egé­ről el kell kergetnünk. Berlinben nagy súlyt he­lyeznek arra, hogy az ügy most már pár héten belül véglegesen az összes for­máknak megfelelően ren­deződjön. — Azt hiszem, Bornem­issza kegyelmes úr sem gördít majd akadályt az elé, hogy bizonyos időre felfügesszük a törvényt. Bányajogi törvényeink amúgy is elavultak. (folytatjuk) tassa a költő hajhatatlan remekét, Az ember tragé­diáját. Az irodalmi Színpad megyei első előadasara ok­tóber 3-án délután ifjú­sági, este felnőtt közön­ség előtt Balassagyarma­ton kerül sor. A drámai költemény főszereplői Be­ssenyei Ferenc kétszeres Kossuth- díjas, érdemes művész, Lukács Margit érdemes művész és Ung­vári László Kossuth-díjas, érdemes művész lesznek s a mű többi alakját is olyan kiváló művészek ele­venítik meg, mint Kama­rás Gyula, Bodor Tibor, Képessy József, Gombos Katalin, Kéri Edit, Vámos Ica, Sándor Géza és Ver­des Tamás. Az előadás rendezője Szendrő Ferenc, a zenét Farkas Ferenc Kossuth-dijas művének felhasználásával Gát György Sándor szerkesztet­te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom