Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-15 / 183. szám

I954_ szeptember 115. kedd NŐCSÁD 5 Termelékenység és életszínvonal Napjaink egyik legége­tőbb feladata a termelé­kenység emelése. A terme­lékenység — ez a száraz közgazdasági fogalom — izgalmas és közérdekű té­mává lépett elő, hiszen alakulásától függ életviszo­nyaink javítása, a terve­zett új szociális intézkedé­sek megvalósítása. Bizonyos jelzések vala­mennyiünket figyelmeztet­nek, hogy a termelékeny­ség emelésében adósak va­gyunk még a szilárd és cél­tudatos elhatározással, és mindenek előtt sok konk­rét intézkedéssel. Íme a ri­deg tények: Megyénk szo­cialista ipara 1963 első fél évéhez viszonyítva terme­lési tervét 102,9, termelé­kenységét 100,1, létszámter­vét pedig 102,8 százalékra teljesítette. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt az első félévben elért 98,9 szá­zalékos termeléséhez 100,2 százalékos munkáslétszá­mot használt fel. Az ÉM. Pestvidéki Kőbánya az év első hat hónapjában 92,2 százalékos eredményét 94,4 százalékos munkáslétszám­mal oldotta meg. Hasonló a helyzet a Nógrád megyei Kézműipari Vállalatnál, a Nógrád megyei Vasipari és Javító Vállalatnál és még néhány helyen. Nem kell különösebb közgazdasági készség an­nak megállapításánoz, hogy évről-évre hasonló mértékű létszámemelkedes mellett a termelés és kö­vetkezésképpen a termelé­kenység növekedési üteme csökken. Minden rosszban van valami jó, a szóbanforgó ütemcsökkenésnek is van pozitív vonása. Ma sokkal inkább, mint bármikor azelőtt a tényleges szük­ségletekre termelünk. A termelékenység emelése feltételezi tehát a gyárt­mányfejlesztést, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodást. Ha a ter­melés a szükségletekhez igazodva nem növekszik évről évre, ez óhatatlanul kihat a termelékenyseg ala­kulására is. Az idei esztendő felada­ta, azért is bonyolult, mert nem elég csupán megfelelő rendelést szerezni. Szük­séges arról is gondoskodni, hogy a termelés ne az új munkások beállításával, hanem elsősorban a meg­levő erők ésszerű hasznosí­tásával növekedjék. Ezt követeli meg megyénk munkaerő helyzete is. Ke­vés a szakmunkás és a fér­fi segédmunkás. Mindez nem jelenti persze, hogy ma már a termelés növe­kedésének nincsenek meg­felelő , munkaerő forrásai. Ezeket azonban nem a gyá­ron kívül, hanem bent kell keresni. A termelékenyseg emelés egyik gazdagon buzgó for­rása — ahogy erről az or­szággyűlés legutóbbi ülés­szakán is szó esett — a belső szállítások és rako­dások gépesítése. A nehéz rakodó- és cipekedő mun­kára mind kevesebben vál­lalkoznak, ami önmagában is ráirányítja a figyelmet e viszonylag könnyen me- chanizálható területre. A Tűzhelygyárban kiszámítot­ták, hogy az utak karban­tartásával jelentős össze­geket takaríthatnak .meg * szállítási költségeknél. ugyanakkor gyorsítják a vonala is. Népgazdaságunk munkát is. Erre igen nagy éléskamrája nem terülj szükség van. Megyénk üze- asztalkám, elosztani és el­meiben a munkások jóré- fogyasztani is azt lehet, sze — van ahol 30 százaié- amit megtermeltünk. Nyil- ka — a rakodással, szállí- vánvaló, ha a „tartozik” tással foglalkozik, míg a oldalon, vagyis a termelés­fejlett tőkés országokban ben nem valósulnak meg a mindössze csak 6-7 száza­lék. Nyilvánvalóan e te­tervek, ez módosítja a „kö­vetel” oldal életszínvona­kintetben is nagyok a le- lat emelő elképzeléseit is. hetőségek. . . . , , Az anyagi erdekeltseg A szakmunkás gondok révén minden dolgozó enyhítésére tulajdonképpen annyit kap a társadalom- még külön beruházásra tói, amennyit ő munkájá- sincs szükség, ha felszá- val a közösségnek nyújtott.' móljuk, vagy legalább is Ez a mélyen humánus elv csökkentjük az üzemen azonban nem érvényesül belüli igen nagy, mintegy mindenütt maradéktalanul. 25-30 százalékos veszteség- Gyakran érdemtelenül ke- ídőket. El kell ismerni resethez jut a lógós, a he- azonban, hogy az üzemen nyélő is, fizetést, prémiu- belüli munkanélküliség, mot és jutalmat kapnak ácsorgás és lógás, elsősor­ban és nagyobbrészt nem rendszerint a műszaki fej­lesztést, a rhunkaszerve­a munkások, hanem a ve- Nzéfit elhanyagoló vezetők zetők gondatlanságából és is s ha netán fellépnek az fegyelmezetlenségéből adó- ilyen fegyelemsértő munká- dik. Ezért a munkafegye- és vezetőkkel szem­lem megszilárdítása, a szer- ^en, előfordul, hogy a szak- vezettség fokának a veze- szervezetek, egyeztető bi- tés színvonalának emelését zbttságok, vagy más szer­sürgeti. vek társadalmunk huma­Altalános igazság, ahogy nizmusára hivatkozva vé- növekszik a termelékeny- delmükbe veszik őket. Hol- ség, úgy gyarapszik az or- ott az ilyen emberek mil- szág és emelkedik dolgozó liók jólétének emelését ve- népünk jóléte és életszín- szélyeztetik. ! ____________________________________________ í gy lesz biztos a jövő évi kenyér Ötszáz vagon burgonya a megye éléskamrájában Mint minden évben a azt bizonyítják, hogy a ter- MÉK az idén is gondosko- melőszövetkezetek igyek- dik a megye lakosságának szenek betartani a szabály­téli burgonya ellátásáról, zatot, az érett, válogatott A megnövekedett igénye- burgonyát a meghatározott két figyelembevéve, a ta- időre készítik elő szállítás- valyi 417 vagonos mennyi- ra- Ezzel nemcsak a MEK ség helyett az idén már munkáját könnyítik msg, 500 vagon burgonyát tárol- hanem saját jövedelmüket nak a MÉK dejtari es « növelik, hiszen a hibat- pásztói telepén. Az idén a lan- válogatott burgonya­burgonya két héttel koráb- ^ magasabb arat fizet a Kemény Erzsébet ban érett, s ez lehetővé tette, hogy a felvásárlást már szeptember elején megkezdjék Eddig több mint 50 vagonnal érkezett meg a tárolóhelyekre. A felvásárlás zöme még hátra van. A tervezett 500 vagon burgonyát októ­ber elejéig csak akkor tud­ja felvásárolni a MEK, ha napona 25-30 vagonnal szállítanak a tárolóhelyek­re. A folyamatos munka érdekében a tavalyinál jobban megszervezték a felvásárolt burgonya szál­lítását is. Ezek szerint éj­szaka nem szállítanak bur­gonyát, a nappali szállítás meggyorsítása érdekében pedig az értékesítő köz­pont, a gépkocsik 90 szá­zalékát a burgonya szállí­tására használja fel. Gon­doskodtak arról is, hogy a burgonyát termelő közös gazdaságok időben meg­kapják a szállításhoz szük­séges göngyölegeket is. A MÉK a tárolást egy új gép, a burgonya osz­tályzó munkábaállításával igyekszik meggyorsítani. Az* osztályozógép nagyság szerint kiválogatja az árut, s a szalagon átfutó szemek közül a munkában segéd­kező asszonyok még eltá­volítják a sérült gumókat. A gép üzembeállításával a MÉK célja az, hogy egész­séges, egyforma nagyságú burgonya kerüljön a priz­mákba és a romlás veszé­lye a lehető legkisebbre csökkenjen. Az eddigi tapasztalatok Traktorok zúgása veri fel még éjszaka is az őr­halmi határt. ■ A kilenc traktor közül kettő már váltott műszakban dolgo­zik. Több mint 400 hold árpának, rozsnak és búzá­nak készítették elő a ta­lajt a szövetkezet szorgal­mas traktorosai. A Fertodi bizonyított Azt mondja Bállá Ist­ván, a termelőszövetkezet elnöke, míg ezeket a szor­gos őszi napokat megelőz­ve összehívták a szövetke­zet traktorosait és megbe­szélték velük, kinek mi lesz a feladata. Sikerült elémiök azt is, hogy ez a szerteágazó, bonyolult őszi munka a traktorosok anya­gi érdekeltségével párosul­jon. A járásban, örhalom- ban is nagy gondot fordí­tanak az idén a munka minőségére. A járási ta­nács mezőgazdasági osztá­lya meghatározta, hogy egyes búzafajtákból meny­nyit, s milyen minőségben kell vetni a megfelelő nö­vényállomány. a gazdag termés érdekében. Ezt va­lamennyi gépcsoport veze­tőkhöz, traktoroshoz eljut­tatják. .A termelőszövetke­zet meg úgy serkenti jobb munkára a gépek „gaz­dáit”, hogy a talajelőbészí- tésben és a vetésben részt­vevő traktorosok két forint prémiumot kapnak hol­danként. A megye 7400 holdas rozs vetési tervének több mint a felét, 4100 holdat, a balassagyarmati járás homokjain vetik. Az őr­halmi gazdaság azonban nem tartozik a hagyomá­nyos rozstermelő szövetker zetek sorába. Itt búzát ter­melnek, s nem is akármi­lyen eredménnyel- Az idén is több mint 300 holdon vetnek, s ahogy a szövet­kezet elnöke mondja, egyetlen fajtát, a Fertődi 293-at. — Tavaly kísérletképpen vetettünk csak, s az ered­mény 18,5 mázsa volt hol­danként — bizonyítja Bal­ia István. Nem ismétlőiét a tavalyi szervezetlenség A nyárom azonban nem mindenütt takarítottak be olyan gazdag gabonater­mést, mint örhalomban. Lotharidesz Ferenc, a já­rási mezőgazdasági osztály főagronómusa öt-hat ter­melőszövetkezetet is sorol, ahol a vártnál alacsonyabb 3—4—5 mázsa volt a hol­danként! búzatermés. Most szakemberekből álló bi­zottság keresi fel a járás­ban ezeket a termelőszö­vetkezeteket, , és a helyi ve­zetőkkel közösen állapítják meg, mivel magyarázható a gyenge terméseredmény és együtt dolgozzák ki az eredményesebb búzater­mesztés agrotechnikáját. Bizottság keresi fel a szügyi Partkongresszus Termelőszövetkezetet is. A Fertődi búza, amely örha­lomban több mint 18 má­zsás átlagtermést adott, náluk mindössze 3 mázsá­val fizetett holdankint. — Nem is várhattunk többet, hiszen készületle­nül ért az ősz. szervezetle­nül ment tavaly a munka — vallja be Cservenák Sámuel, a termelőszövet­kezet elnöke. A legfonto­sabb agrotechnikai szabá­lyokat szinte kivétel nél­kül figyelmen kívül hagy­ták Szügyben. Akkor ősz­szel elkéstek a maghere betakarításával, mert nem kaptak elegendő gépet. Amikör aztán befejezték az aprómagbetakarítást, kiderült, hogy elkéstek a búzával. Gyorsan megszán­tották a földet, szórták a magot, hogy mielőbb vé­gezzenek. Frenyó József, a szövet­kezet fiatal mezőgazdásza, aki néhány hónapja dolgo­zik Szügyben, az idén már bizottság nélkül is vigyáz arra, hogy a tavalyi eset ne ismétlődjék meg. Az idén már megfelelően elő­készített talajba vetik a gabonát. Hogy milyen so­kat jelent a talajelőkészí­tésnél és a vetésnél az ag­rotechnikai módszerek be­tartása, arra a gazdaságon belül is van példa. Szügy­ben 3 mázsát hozott a Fertődi búza, de a rozsból 9 mázsás termést takarítot­tak be, csaknem 1 mázsá­Öl műveletei végez egymás után a Lengyelországból érkezett alkatrészgyártó gép a Balassagyarmati Por­celángyár szerszámkészítő műhelyében. Kezelésével Barna Jolán KISZ fiatalt bízták tneg, aki kifogásta­lanul végzi munkáját. Fotó: Koppány György vaj többet a tervezettnél. S ezt a szövetkezet veze­tői sem csupán azzal ma­gyarázzák, hogy Szügy a hagyományos rozstermelő község. A talaj téperejét istállótrágyával, műtrágyá­val fokozták. Időben szán­tottak, vetettek, s áz ered­mény nem is maradt el. Etönyősehh helyzetből indulnak Az időben végzett, jó minőségű munkát tartják fontosnak a járási tanács mezőgazdasági osztályán is. Gajdos János, a patvarci Lenin Termelőszövetkezet elnöke is azt tartja, hogy az intézkedési tervben megszabott határidők tel­jesíthetők. Nem kényszerí­tik a szövetekzetek veze­tőit arra, hogy rosszul elő­készített talajban szórják a gépek a magot. A nag'7- hozamú Bezosztája az idén Patvarcon mindössze 5,5 mázsát hozott holdankint. Igaz, a határ jobbára ho­moktalajai sem kedveznek a búzának, de azt sem le­het elhallgatni, hogy a ta­valyi sok esetben öncél'i vetési verseny, a kapkodás rendkívül rossz hatással volt a mun-ka rpinőségére. Most lényegesen előnyö­sebb helyzetből indulnak Patvarcon is, mint tavaly. Igaz. teljes egészében még nem tudják elkerülni, hogy a kalászos egy részét kalá­szos után vessék. A 400 hold őszi vetés jelentős ré­sze azonban pillangó® elő- vetemény után kerül. Azo­kon a területeken pedig, amelyeken az idén kalá­szos. vagy kapás díszlett szuperfoszfáttal, nitrogén­nal növelik a talaj tápere­jét. — Tavaly mindössze egy hét hiányzott ahhoz, hogy vetéseink jó előkészített talajba kerüljenek és ez holdankint 2 mázsányi ter­méskiesést jelentett a szö­vetkezetnek — mondta Csesztnák Pál mezőgaz­dász. Most úgy szervezik a munkát, hogy a kapásokat a háztáji földből is időben letakarítsák a tagok, leg­alább is arról a területről, ahová még rozsot, vagy búzát vetnek az ősszel. Az agrotechnikai szabá­lyok betartásával alapoz­zák meg a balassagyarmati járás legtöbb termelőszö­vetkezetében, — Patvarcon is, — a jövő évi termést. Akit a „Pacsirta“ elkísér Nógrád megyéből érkezeit n Mezőgazdasági Kiállításra az ötszázezredik látogató Igencsak meglepődött Végh János, a ludányha- lászi Ipolyvölgye Termelő- szövekezet állatgondozója, amikor az Országos Mező- gazdasági Kiállítás kapujá­ban egyszerre csak megál­lították. Idegenek vették körül, megszorították a kezét és szerencsét kíván­tak. Akkor derült ki, miről is van szó, mikor Takács Sándor, az Országos Mező­gazdasági Kiállítás osz­tályvezetője üdvözölte és közölte vele, hogy ő a kiállítás félmilliomodik látogatója. Ezután lépett hozzá Erős Rezső, az Ál­lami Biztosító osztály igaz­gatója és szerencse Idvána- tok közben átadta neki az ötszázezredik látogatót megillető ajándékot. Végh János zavartan vette át a legmodernebb világvevő rádiót, a Pacsir­tát. Zavara azonban nem sokáig tartott, s néhány perc múlva kedélyesen elbeszélgetett a Falurádió riporterével, az újságírók­kal. Senki sem gondolta vol­na, hogy éppen nógrádi lá­togatót ér ez a szerencse. Végh János meg a legke­vésbé számított erre. örö­mében csak egy gondja volt: hogyan is vigye ha­za a nagy készüléket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom