Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-15 / 183. szám
N Ö G R A D 1964. szépben*« IS. kedd Egyholdas* tágas tér veszi majd körül... Papticsos gyermekek — A Csordás család lakást kapott Sok napfény és virág a rétsági áj iskolában BAR EGY kicsit beljebb esik a főúttól az iskola, aki csak megfordul Rútságon, örömmel könyveli el, hogy megint egy szép új létesítménnyel gazdagodott a járási székhely. Mert valóban szép ez a modern, napfényes emeletes iskola, amelyet csaknem egymillió forintból építettek, s melyhez a lakosság és a honvédség jelentős társadalmi munkával járult hozzá.' — Eredetileg az volt a terv — magyarázza Porub- szki István igazgatóhelyettes —, hogy öt tantermünk lesz, meg egy napközis és úttörőszobánk. De mi úgy láttuk, hogy ezen módosítani kell. Jobb, ha a két napközi egy helyen lesz, a regi iskolában^ van ott hely az úttörő foglalkozásokra is, viszont egy ilyen ragyogó szép tanteremben eggyel több osztály tanulhatna. És így is lett, hat tantermük van. Ide jár az első osztály és a felsőtagozat. így elértük, Rétság történetében először, hogy csak egymusza- kos tanítás van. Tanteremről tanteremre megyünk. Az első mindjárt szemben a bejárattal. A kis elsőoszlalyosok éppen lábbelit cserélnek. Ugyanis már az első tanítási naptól bevezették, ^ogy az aranysárga parkettre utcai cipővel lépni lilos. A rendszer tetszik a gyerekeknek. A szülők is helyeselték. A tanterem így valóban tiszta marad. Négy nagy ablak engedi be a napfényt, amelyet a ínásik iskolában annyira nélkülöztek a gyerekek. És hat — osztályonként hat — erős fényt sugárzó égő teremt világosságot majd a szürke téli reggeleken, s a borús sötét napokban is. Az ablakban már virágok pompáznak, minden tanteremben kaktusz, nyíló virág, vagy valamiféle más üdezöld. Nap mint nap hoznak az iskola iránti szereiből virágot a gyerekek is. A nyolcadikosok például a legszebb tanterem címet pályázták meg és állandóan díszítik, csinosítják második otuiouu- kat. A TANÁRIBAN dr. Zsámbéki Sándorné tanítónő két nagyobbacska kislánnyal a könyvtárat rendezgeti. A pedagógusok kézikönyvtárában a néhány leggyakrabban forgatott könyv és folyóirat Szikora Erzsi és Csorba Éva ügyes keze nyomán megfelelően kartonozva kerül helyére. Kalauzom, az új iskolát máris szenvedélyesen magáénak valló igazgatóhelyettes, büszkén vezet az udvarra. Hát ezt most még csak jóindulattal nevezhetjük udvarnak, mert sűrűn telepszik rajta a gyom. De ő már parkosított, sportpályával kiegészített tágas udvart képzel ide. A földmérési munkálatok éppen most történnek. Egyhol- das, tágas tér veszi majd körül az iskolát. A mérés és tervezés Kralicsek Istvánná községi tanácselnök és Varga József tanácstitkár személyes irányításával történik. Kralicsekné mutatja is: Megvesszük azt a romos házat amott a sarkon, meg azt a másik kicsit is. Lebontjuk, és helyükön megkezdjük a bekötő út létesítését. Mert ma még sajnos kitaposott útja sincs ennek a 300 gyermeknek. Itt lesz majd a gyakorlókért — int kezével egy kissé délre. — Amott a sportpálya, amelynek építéséhez a honvédség is segítséget- ígért, öt évre köti le a községfejlesztésünket ez a sokféle, az iskolával kapcsolatos kiadás. De a lakosság nagyon örül. Télen kellemes meleget biztosítanak a tantermekben a cserépkályhák, amit bizony nem a legkönnyebb volt beszereznünk. Most tudom meg. hogy az iskolában egy pedagógus házaspár is helyet kapott, a Csordás család. Megnézzük ezt a lakást is. Itt is sok-sok napfény, fürdőszoba és minden mellékhelyiség biztosítja a tanító család kényelmét. Csordásék egy évig a szükséglakásként nekik adott régi tanteremben húzták meg magukat. Ezzel már — mondja a tanácselnök asszony — négy pedagógus lakása van Rétsógnak. AZTÄN RÄNKSZÖL az egyik földmérő, hogy álljunk odébb félméterrel. Megkezdődik a pontos bemérés, alakulóban a kerítéssel körülölelt udvar. A gyermekek addig a széles földszinti és emeleti „zsibongóban” töltik a frissítő tízperceket. Már nem sokáig. U. M. ÚJ KÖNW TÖRÖK SÁNDOR: Bankett a kék szarvasban Ismeretlen város, ismeretlen környék. Peringord név olvasható az állomás tábláján, idegen csengésű nevűek a regény hősei, s mégis közeli ismerősök: a magyar kisváros örökérvényű típusai. Egy állomásfőnök jubileumára sereglenek össze ezek a panoptikum-figurák, hogy megmutassák kisszerűségüket, reménytelenségüket, élhetetlenségüket. Az ünnepelt végigcsinál- BARCS SÁNDOR: ja a kötelező szertartásokat, majd váratlanul feléje int a nagy esély: kiszabadulni a reménytelen szürkeségből, nagy és bátor tettet végrehajtani a jövő érdekében! Ez a kisértés olyan nagy, hogy a dilemmába a főhős, a jubiláns hivatalnok belepusztul. A regény minden álcázó szándék ellenére is világosan megmutatja a hajdani magyar vidéki értelmiség igazi arculatát. Á modern olimpiák regénye A közeledő tokiói olimpia teszi rendkívül időszerűvé ennek a műnek a megjelentetését: színes, érdekes számvetés ez az ed-' digi olimpiák annak idején oly lélegzetelállítóan izgalmas eseményeiről, magyar sikeréről, kudarcairól, teljesült és beváltatlan reményeiről. A könyv írója nagyrészt személyesen is végigizgulta a dramaian idegfeszitő küzdelmeket, tanúja volt sok világraszóló magyar sikernek és főként ezekről tud számot adni igen érdekesen, vonzó közvetlenséggel. A könyvet a jelentősebb eseményekről készült fény- képfelvételek százai gazdagítják. PAFF KABOLYNÉ? Hallgatódzók A tragikus végű, nagy tehetségű író özvegye előbbi művében figyelemreméltó emlékezéseket tett közzé férjéről. E kötetében már mint eredeti íróegyéniség mutatkozik be: látszatra különálló történetekben vázolja fel egy család regényét a századfordulótól napjainkig. Két emberöltőn át váltakoznak főként asszonysorsok, kitéve a mostoha viszonyok nyomásának, munkaadók könyörtelenségének. A hajdani kispolgári élet minden sivárságát, reménytelenségét felvillantják ezek az írások, de végül is átvezetnek a múlt káprázatai- nak reális, mai megítélésében. Asszonyos látásmód, bensőséges lírai hangvétel teszi vonzóvá és rokonszenvessé az írásokat. (Magvetői Ifjúsági hangversenysorozat a megye két nagy községében A zenekultúra iránti fokozódó igény kielégítésére az Országos Filharmónia és a Nógrád megyei Tanács a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar, valamint a megyei zeneiskolák bevonásával az 1964—65. évre ifjúsági hangversenysorozatot rendez Szécsényben és Pásztón. A bérleti sorozat keretében három színvonalas programra kerül sor. November 25-én és 26-án Magyar évszázadok címmel Jancsó Adrienne és Béres Ferenc ad zenés irodalmi műsort Szalay József cimbalomművész közreműködésével. Az új év februárjában a Salgótarjáni Állami Zeneiskola zenekarának hangversenyét hallhatják a pásztói és szécsé- nyi ifjú zenebarátok. A sorozat utolsó estje Pásztón, illetve Szécsényben március 3-án és 4-án lesz, amikor a Magyar Fúvósötös mutatkozik be a fiataloknak. / Sziits István: A vörös agyai Dokamentumregény .r is fogadta. Kiüzent, nincs ideje szót váltani a mérnökkel. Különben is, holnap Londonba utazik. Balás aznap nagyon későn éjjel ment csak haza. Lábujjhegyen járva, óvatosan nyitotta ki az előszoba ajtaját. A konyhába sorba nézte az edényeket, „365 Í921. min. az egyikben tarhonyát és egy kis húst talált. Meg sem melegítette, a lábasból kanalazta ki. A gyerekek már aludtak, felesége is. Felhúzta az ablak redőnyét, íróasztalához ment. A tolltartó alá papírszelet volt becsúsztatva. 8. Harmadnap elhatározta, felkeresi Chorin B’erencet, Magyarország egyik leggazdagabb emberét, a Salgótarjáni Kőszén RT teljhatalmú vezérigazgatóját. A titkár nem akarta beereszteni. míg nem mondta, mi járatban van. — Azt csak a vezérigazgató úrnak mondom meg — válaszolt Balás. — Akkor nem engedem be! — Közölje Chorin úrral, hogy olyan kincset tartok a kezemben, amitől még ő is clszédül. A titkár befúrta magát a párnázott ajtóba. Néhány perc múlva visszatért. — Chorin úr várja! Balás elmondta aprólékosan, miért jött, mit hozott. Chorin összecsucsorí- tott ajakkal hümmögött. — Bauxit? Érdekes, de mit kezdjek vele? — Ki kell aiknázni! Millió es millió torma fekszik a föld alatt. Nem kell még a mélybe sem menni érte. Tizenöt-húsz métert kell csak letermelni és már ott van. Kincs. Timföldgyárat is kellene építeni, hogy feldolgozhassuk. Az iparnak nélkülözhetetlen alapanyaga! Minden ország örülne, ha ilyen kincs lenne a kezében! — Nézze, Balás úr! Nekem annyi bányám van már... De csináljon talán róla egy expozét. Bár mondom, van szén, villamosmű, tégla, nekem már nem kell bauxit... Egyáltalán, van ebben üzlet? .. . Nem lehet látni a befektetés eredményét. Balás nyelt egyet. Mintha már hallotta volna az elutasításnak ezt a formáját valahol. De annyi helyen jár, eredmény nélkül. Megígérte hát, hogy elkészíti az expozét és elbúcsúzott. Eszterházy herceg nem Nagyságos Balás Jenő banyammernök urnák, Budapest. Értesítem, hogy zártku tatmanyí joga, amelyeket a Vértes hegységbeni területre, Gánt környékére kért, a napokban lejár. Amennyiben elmulasztja a zártkutatmányi jogért esedékes 5000. azaz ötezer korom dijat befizetni, úgy kutatmányi jogát felfüggesztem. Ismételten késedelmes befizetés esetén a zártkutatmányi jogától megfosztom. Budapest, 1921. Kétszer is elolvasta az írást, majd kis darabokra tépte a papírt. VII. AZ ELSŐ KAPAVÁGÁS A rakparton élénk forgalom volt. A lehorgonyzóit, füstölgő kéményű uszályba deszkaládákat hordtak a munkások. A kormányos a hídon állva, fehér karikákat fújt pipájából, a Duna barnás vize Rosevitz Jakab min. oszt. tanácsos sk.” fölé. Néha lekiabált a padlón lépegetőkre: — Mozogjon, mérnök úr, mozogon! — szólt rá Ba- lásra is .. . és . .. úgy látszik — különös kedvvel. Ez a nagy darab ember olyan sután fogja a ládát, mint egy gyerek. Annyi mostanában ez a nadrágos fajta, reggel húszán is álltak a bódé előtt. Balás este Abzingernél vacsorázott. Panaszkodott, hogy egy kincset, melynek kiaknázása annyi lehetőséget rejt magában, mindenütt visszadobnak. A franciák a tuniszi foszfátért, az angolok az olajért, az amerikaiak az alaszkai aranyért háborúkat vívtak ... A magyar bauxit pedig itt hever, csak le kéne hajolni érte. És ő, a felfedező, ládákat cipel. — Szerezz valami inas tőzsdésfélét — tanácsolta barátja. — Különben: én ismerek egyet. Az illetőnek volt egy aranybánya-érdekeltsége Erdélyben és azt hiszem, ma is szívesen foglalkozik ásványi kincsekkel. Meg kell próbálni. Balás megfogadta barátja tanácsát. Az öreg tőzs- dés gondosan áttanulmányozta az expozét és lassan morzsolgatta ujjai között a vörös agyagot. , — Idefigyeljen barátom! Ön már sorbajárta a bankokat eredmény nélkül, de ajánlhatok magának egy ügyvédet, aki egyszer nagy segítségemre volt. Nem a Joskay Club tagja, de ügyes, rámenős ember a dr. Tetétleni Ármin. Balás még aznap megjelent az ügyvéd Fürdő utcai irodájában. A porosodó akták, fényes bőrfotelok között dr. Tetétleni izgatottan hallgatta az ismeretlent. (folytatjuk) Trónfosztás „Híresebb vagyok, mint az Eiffel-torony, nevezetesebb, mint a Niagara-zuha- tag. A párizsi lányok — és rajtuk kívül még sokan a világban — engem utánoznak.” Néhány évvel ezelőtt tette ezt az — enyhén szólva — öntudatos nyilatkozatot a nagy „B. B.” azaz Brigitte Bardot. De a legutóbbi időkben új női bálvány tűnt fel Franciaországban. Az új bálvány karcsú, szőke ap- ród-frizurát visel és húsz éves. Sylvie Vartan-nak hívják. Az ifjú Sylvie eleinte — 18 éves korában — szintén Barot-t utánozta Ám aztán — igen élelmes bátyja, Eddie segítségével’ rájött, hogy Franciaország-5 nak elege volt a sok mega- tonnájú sex-bombák robbanásaiból. Elhatározta hát, hogy — romantikus lesz. Egyszerű ruhácskákat csináltatott, megkonstruálta| az apród-frizurát és arról nyilatkozott, hogy nincs szebb, mint kéz a kézben ; csónakázni egy hattyús tavon, a hold alatt... A párizsi lányok és | fiúk rövidesen „megtették”, amit Syilvie Vartan kínált. A holdas romantikát, a keresett egyszerűséget. És bár Syilvie hangja saját, bevallása szerint sem valami képzett, néhány hónap alatt egymillió lemezt hoztak forgalomba egyenesen számára írt, egyszerű dalocskákból. Az egymillió-' második lemez után Eddis Vartan megalapította a „Sylvie Vartan Lemez- gyár”-at, Syilviet felkérték, legyen Jean Marias női partnere a „Patato” című filmben, a párizsi leányiskolákban „Syilvie Vartan Clubok” alakultak és jelentkezett a vőlegény is. A vőlegény pedig nem más, mint Johanny Hallyday, aki kicsit már hanyatló népszerűségét kívánta visz- szahódítani Sylvie segítségével. A fotósok megkezdték Sylvie és Johnny közös — cukrosán szerelmes — képeinek gyártását és ma már Sylvie túl van a kétmilliómásodik lemezen. Brigitte Bardot pedig sóhajtozhat: „Sie transit glória mundi”, — így múlik el a világ és a tegnapi világsztár dicsősége.
