Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-02 / 172. szám

1364. szeptember 2, szerda SOGSAU í cíz auzáii luu'fiin eé{e Látogatás Budafokon — Miért éppen Budátok? — A pincék miatt. Már a középkorban is. innen bá­nyászták a követ Buda és Pest falaihoz, a legutóbbi száz évig Budafok, a régi Promontor volt a két fő­város kőbányája. Az Or­szágházat is budafoki mész­kőből építették, és a múlt század közepére már ak­kora barlangrendszert váj­tak a domboldalakba, hogy kocsival el lehetett tévedni bennük. Az 1860-as évek­ben aztán — mivel a pin­cék megvoltak — elkezd­ték itt a borászatot, — Kiss László mezőgazdasági mér­nökkel, az Állami Pince- gazdaság osztályvezetőjével járjuk az üzemet. Valóban Ü2em. Hetszaz dolgozóval, 23 kilometer hosszú pincerendszerrel, háromezer hordóval, 50- 60 fajta, összesen 42,6 ezer hektoliter borral az ország minden részéből — a leg­nagyobb és leghíresebb pincéje Magyarországnak. A megszentelt bor A borszag szinte része­gítő a boltívek alatt. Hor­dó hordó után, egész utcák fahordók és betonhordók, kerekek és oválisak, ki­sebbek és nagyobban. A pince végében álló ha­talmas, háznagyságú ászok- hordó 535 hektós, az or­szág második legnagyobb hordója, öt vagon bor fér bele. Az oldalán vallásos dombormű, annak emléké- •e, hogy 1938-ban maga Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa áldotta meg a benne lévő nedűt. — A megszentelés az ak­kori tulajdonosoknak való­ban áldást jelentett: ami­kor 60-80 fillér volt a bor literje, a híres hordó hí­res borából egy pengőért adtak — egy decit. Számít­sa ki, mennyi hasznot ho­zott az áldás ötszáz hektó­nál. — meséli a bormér­nök. De ha már a megszen­telésnél tartunk: mi a helyzet a „kereszteléssdl”? A rossz nyelvek Budafok­nak sokszor rossz hírét köl­tik. — A pincegazdaság ko­moly élelmiszeripari üzem, megszabott technológiával, pontos munkamenettel, itt bármiféle machináció szin­te elképzelhetetlen. Külön­ben nézze meg! — S a szakember további bizonyí­tások helyett megmutatja, milyen munkafolyamtokon megy át bor, amíg a pa­lackba töltik. Naponta százezer palack Tanúsítom, hogy nem láttam keresztelést, igazo­lom, hogy nincs „csinált'' bor, s semmiféle borelle­nes merénylet Budafokon, Az ide szállított tokajit, badacsonyit, villányit, eger- gyöngyösvidékit egalizál­ják, pasztőrözik, derítik, hűtik, szűrik, de kereszte­lésről szó sincs. A palackozóban éppen gyöngyösvisontait töltenek. — S valóban Gyöngyösön termett? — Csakis, Ugyanis csak annyi gyöngyösit adhatunk ki, amennyit Gyöngyös vi­dékéről kaptunk. Itt nem téliét visszaélés. Óránként egy gép 2200 palackot, két műszakban az üzem százezer üveget tölt. Hosszú sorban vonul­nak az üvegek a szalagon. ELSŐSÖK Először simogat ébresz­tőén a rózsásra pirult ar­cocskán — e szokatlan reggeli időben — édesanya keze. Először hangoskodik vidám-komolyán a kiságy mellett édesapa: — Jő reggelt kisdiák! Fel­kelni szaporán, indulunk az iskolába! Vajon hármuk közij.1 ki a'' meghatottabb, ki az iz- gatottabb, ki illetődöttebb a nagy esemény előtt? Mert bizony igaz: diák lesz a gyermekből. A szülők közösen buz- gólkodnak körülötte. Mos­datja, fésüli, vadonatúj táskacsatton babrál apa keze. Még egy símogatás a sötétkék ruhán, még egy puha ölelése a szülői ka­roknak — felnyílik az ajtó. s fényes tekintetű szülői szempár kíséri útjára az iskolást. Szobasarokban a mackó, bábu, a villanyvasút. Mostantól ritkábban fog azokkal játszani, füzetet, írószert szorongató apró újjaiban a kis ember. A szobasarokból tante­remmé tágult a tér. A kép­zelt tulajdonságokkal fel­ruházott játékok helyett megannyi kispajtás eleven egyénisége, vonzó-taszító indulatok ösztökéló-tiltó hatások forgatagába csöp­pent a gyermek. Önfeledt arcocskája figyelővé fürké- szövé alakul. Játszi tekintetébe új be­nyomások rögződnek. Szokatlan kifejezéseket használ. Elvont egyedi vé­leménye a közösség szi­lárdságában ismerkedik a munka, a kötelesség, a megrovás, a jutalmazás fogalmával. Megkísérti az igazság, a hamisság, ellenérzés, jóba­rátság. Versenyre kel ben­ne a lazaság, a szorgalom, a tudásvágy, vagy a meg­alkuvó kényelem. Elindul a gyermek... Diákká, ifjúvá, emberré formálja a visszatarthalat- lan idő. Ki tudja kit, ki tudja, mit hordoz ez az indulás? Tudóst, hőst, írót kiváló munkást, átlagembert rejt magában a zsibongó bol­dog csapat? Mit bontogat, mit formál ki belőlük esz­tendők múlása — az most még hétpecsétes titok. Mindanyiunk reménysé­ge, szülők szemefénye a mai nap ünnepelt je: kis elsősök! Mindannyiunk szereteté- vel köszöntünk, jó mun­kát kívánunk, most, ami­kor először lépitek át éle­tetek első határállomását — az iskola küszöbét. Solt Petemé fotocellás számláló jegyzi a mennyiséget. — Huszonnyolc millió palack bort szállítunk évente az ország minden részébe. A pezsgőn kívül. Igen, a magyar pezsgő hazája is Budafok. Itt érik hasonló pincékben a Hun­gária, a Törley, a Talys- man meg a többi, külföldön belföldön jól ismert nemes ital. Végigjártuk a pezsgő útját is. Magyar pezsgő kill I ölőön — Speciális, külön ki­választott borból készítjük, olyanból, amit nem szíve­sen innánk meg, mert ide olyan kell. amiben legke­vésbé érződik a fajta és tajjelleg. Ezt az alapbort aztán cukorral, élesztővel erjesztjük, s érni hagyjuk —. mutatja a nagy pincét Vén Mihály, a pezsgők mérnöke. Hűvös, mély pincékben ezres gúlákban állnak a le­dugaszolt üvegek, a pezsgő a palackban erjed. Időn­ként megforgatják, megráz­zák a pókhálós, homályos palackokat, aztán megint nyugodni hagyják — két évig érik a pezsgő, nyártól, nyárig. Az utolsó héten a dugó körül lerakodott a seprőt mínusz 20 fokos gli­cerinben megfagyasztják, aztán megnyitják a paiac kot, amelyből az erjedés­kor keletkezett szénsav ki­lövi a jégdugót. — A szénsavat nem en­gedjük kifutni — mutatja Ludvig Györgyné, aki ezt a műveletet végzi. Neki nem jelent ünnepet a pezs­ipukkanás: naponta sok- c-zerszer hallja, — Az idén egymilió pa­lack pezsgőt készítünk, ebből körülbelül 300 ezer megy külföldre. Eózsa Gyula M kor szives „Hogy vagy?" kérdésemre első ízben válaszolt e két röpke szóval: „Kösz, élek" —, elállt a szavam a cso- dá'kozástól. Félreértés ne essék, nem a Közlés lepett meg Gyula részéről, miszerint ő élet­ben van. Amint pirosbar­nára lesülve, ragyogó ele­gánsan és ruganyos léptek­kel szembe jött velem a Rákóczi úton, létezésével kapcsolatban különösebb kétely voltaképpen nem is támadt bennem. Először is a hangsúly volt meglepő, amellyel fennállásáról tudósított. A mi ékes magyar nyel­vünk olyan hajlékony, hogy a hangsúlytól függően, bár­mely szó eredeti értelmé­nek visszájára is fordul­hat. Gyula szájában is majdnem ez történt az élni igével. Tengődést is jelen­tett ez alkalommal, s egy­ben fásult beletörődést a sívár, cél és értelem nél­kül való vegetálásba. Gyá­szos reménytelenség csen­dült ki tompán a kurta „élek ' szócskából. Az em­Határidő és valóság A NEB vizsgálnia a pásztói A KÖZELMÚLTBAN ülést tartott a pásztói já­rási Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Az ülésen több fontos kérdést megvitat­tak a NEB tagjai, vala­mint a meghívott szervek képviselői. Koós Károly, a Járási Népi Ellenőrzési Bizott­ság Elnökének megnyitó­ja után a KTSZ-ek, vala­mint a tsz építőbrigádok építési tevékenységét, az általuk szerződésileg vál­lalt beruházások helyzetét beszélték meg a résztve­vők. A vizsgálat során az 1963. és 1964. I. félévi helyzetet ellenőrizték a megbízott népi ellenőrök. A vizsgálat kiterjedt a palotási „Május 1 Tsz”, a bujáki „Zöldmező Tsz” építőbrigádjára, valamint a Jobbágyi és Kállói Ve­gyesipari KTSZ munkájá­ra. A két termelöszövetke­A mártír I § vso i^i leső líssn vsn wr bér szinte hallani vélte a folytatását is: „ ... csak tudnám, hogy miért?” Meghökkentő volt továb- 1 á a két kis szócskában határozol' í kilejezésre jutó azon törekvés, hogy ezt a lémát zárjuk le, ne firtassuk, akasztott ember házában kötélről . . . stb slb. Mire felocsúdtam. Gyula már messze járt Nem maradt más hátra, minthogy közös ismerő­seink útján szerezzek nem' magyarázatot e jobb sors­ra érdemes férfiú letargiá­jának okairól. Nyomozásom meglepő eredményhez vezetett Gyulával — főként az utób­bi két-harom évben soro zatosan — nem történ' semmi. Pontosabban: sem­mi rossz. Makkegészséges, változatlanul fő-fő valahol, családi éle'e zavartalan gyerekei szépek és okosak. Rózsadombi villalakásaban zeti építöbrigaddal kap­csolatban megállapították, hogy nem elég körülte­kintők az építési szerző­déskötések, sokszor ere­jüket meghaladóan vállal­nak munkákat rövid ha­táridőre — ez egyébként elmondható a jobbágyi KTSZ-re is. Ilyen eset fordult elő például a pásztói tsz dohánypajtájá- nak építésénél is, amikor már a szerződéskötés ide­jén látni lehetett, hogy a vállalt határidőre le­hetetlen elkészíteni. Igen sok gondot okoz az anyaghiány, illetve a szakszerűtlenül végzett anyagbeszerzés. Ezért for­dulhatott elő, hogy a vanyarci tsz-ben rossz méretű oszlopokat vettek át, amelyeket nem lehe­tett beépíteni. Mivel a tsz-eknek kell beszerezni az anyagot, emiatt más fontos tennivalóktól is a társbérlő nem otthon gyakorló dzsesszdobos. An­nál kevésbé, mint hogy nincs is társbérlőjük. Igaz, hivatalos ügyben gyakran kell külföldre utaznia, de ez az időtö'tésnek elvisel­hető módja, és kifejezett anyagi hátránnyal sem jár. Itt tehát valami titok lap pang! zért aztán a legköze­lebbi alkalommal, amikor vadonatúj sportkocsija vo­lánja mögül ismét búsko­mor hangsúllyal felelte ér­deklődő szavaimra: „Kösz, élek” —, nem hagytam annyiban a dolgot. — Fejtsd ki ezt bőveb­ben — kérleltem. — Miért mondod mindig, hogy „köszélsz”? — Mi egyebet mondhat­nék? — mért végig inge­rülten. — Ebben minden benne van. Élek és kész. Talán ennyi nem is elég tőlem manapság? ÍV:hogyis nem! — csitítottám. — De­hogyis nem elég! Szánté több, mint amit az ember tőled elvárna ... Kürti András /áráéban elvonják az erőket, s rá­adásul sokszor határidő eltolódás is bekövetkezik. Sok bajt okoz az épí­tőbrigádok, ktsz-ek mun­kájának szervezetlensége is, gyakori a határidő el­tolódás az építkezések be­fejezésénél. Ez abból is adódik, hogy egyszerre több munkába is belefog­nak a kivitelezők. Előfor­dult az is — ami ugyan­csak hátráltatja a mun­kát —. hogy az építő munkásokat nem szállít­ják ki időben, illetve ha­za a munkahelyről. Leg­rosszabb a helyzet •te­kintetben a buiáki tsz építőbrigádjánál. A szer­vezetlenségből fakad az is, hogy a brigádvezetők nem ellenőrzik körülte­kintően az elvégzett mun­kát. s emiatt hiányosan adnak át egv-egy új lé­tesítményt. Ilyen fordult elő többek között Héhal- lomban is a 300 férőhe­lyes sertéshizlalda építé­sénél, ahol több ezer fo­rint a hiánypótlás, és a garanciális hibákból ere­dő munkák értéke A VIZSGÁLT két kész­nél hasonló hiányosságok fordultak elő, de kisebb mértékben. A ktsz-eknél — nagyon helyesen — azt is megteszik, hopv szigorúan felelősségrevon- ják a hibák elkövetőit A NEB ezzel kapcsola­tos vizsgálata megállapí­totta azt is, hogy ' az egyes beruházások átadá­si határidejének elhúzó­dása sokszor súlyos kö­vetkezményekkel lár a tszekre. a járási WEB javasolja az illetékes szer­veknek. hogy vizsgálják meg egy termelőszövetke­zeti társuláson alapuló építőbrigád létrehozásá- nak lehetőségét, mert en­nek keretében iebban meg tehet szervezni a munkákat. Ezután a pásztói járás egészségügyi helyzetével kapcsolatos vizsgálati anyagot tárgyalták meg az ülés résztvevői. A já­rás négy körzetében — Palotás. Ecseg, Hasznos, Szirák — valamint a já­rási kórház és a rendelő- intézetben folytatott vizs­gálat megállapítja, hogy az utóbbi évek jelentős fejlődése ellenére sincs még minden rendben So­kat javult a Járási Egész­ségügyi Szolgálat tevé­kenysége, azonban még bőven akad tennivaló Jobb közlekedési lehető­ségeket kellene biztosíta­ni a járási székhelyről vidékre utazó szakorvo­soknak és az igényeket kielégítő községi rende­lőkhöz, mert ennek hiá­nya nagyon hátráltatja a' jobb munkát. A szakor­vosi ellátással kapcsolat­ban viszont találjanak ar­ra is módot az illetéke­sek, hogy a gyermekgyó­gyász szakorvosi ellátás is rendszeres legyen. AZ t)LÉS résztvevői végül meghallgatták t, mezőgazdasági szakcso­port jelentését a termelő-’ szövetkezetekben talált el fekvő vetőmagvak felmé réséről, majd megbeszél­ték a következő vizsgála­tok programját. A járási NEB ülése Koos Károly elnök zárszavával ért vé­gett. F. A. Rejnicsek Paine, a Balassagyarmati Fémtömegcikk- ipari Vállalat egyik szociaíista brigádjában dolgo­zik. A termelőszövetkezetek villamosításához szüksé­ges elosztó szekrények sze relcsét végzi

Next

/
Oldalképek
Tartalom