Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-14 / 157. szám
4 vógrad Í96Í. sefusrtos M. Lesz-e bányamúzeum? Nyilatkoznak az illetékesek A rendszeres bányaművelés a salgótarjáni szén- medjemcében száz évvel ezelőtt kezdődött Az egyes széntelepek azonban már 1861 előtt ismertek voltak. Tudjuk például, hogy Mo- osbrugger Jeromos bécsi vállalkozó megbízásából Wéber Alajos mérnök már 1848-ban eredményes kutatásokat végzett Salgótarján környékén s Inászópuszta közelében a Mária-táróval hamarosan meg is kezdték a széntelep feltárását, ahol még ez évben 7 850 tonna szenet termeltek. Az ősi bányászkodás nyomai ma már csak régi térképekről ismeretesek, ezekből, s néhány Írásos feljegyzésből tudjuk azt i6, hogy az első bányák kis tőkés vállalkozások voltak, melyeket a helyi szükség- ségletek kielégítésére hoztak létre. Tanulságos számunkra a műszaki fejlődés történetének tanulmányozása is. Kiderül, hogy a szintes szállítóvágatokban például az 1900-as évek elejéig általános volt a lószállítás még akkor is, amikor a gőzgép már megjelent a bányászatban. S a múlt század végén, a XX. század elején például a robbanóanyagok kezelésében korántsem voltak olyan szigorú előírások, mát ma. A dinamitot fagyott állapotban is kiadták használatra. Ilyenkor a munkás a csizma szárába, vagy éppen a hóna alá dugva melegítette azt fel. A vájár szerszámai közé csak az első világháború után került a villamos fúrógép. A múlt században 50-60 éven át kéthegyű csákányt, csigafúrót, vaséiket. gyámrudat, bunkót, fűrészt, fejszét, drótikosarat. stb, használtak, s csákánnyal végezték a legnehezebb fizikai munkát, a réselést is. Az 1900- as években ezt a csákányt Angliából szerezték be. A munkahelyi világítást 1910- ig recpeolajjal töltött bányamécs szolgáltatta, amely mellett csak vakos- kodni lehetett. A bányákat a medencében csupán a milleniumi évek után kezdték gépesíteni. Az 1900-as években történtek az első kísérletek a jövesztés gépesítésére. Ekkor próbáltak ki az etesi Amália-aknában egy angol gyártmányú Gar- forth-féle Diamand rendszerű tárcsás réselőgépet. Jelenleg a salgótarjáni medence szénvagyona mű- velésileg öt körzetre osztható fel, ahol a legkorszerűbb gépek állnak az ember szolgálatában. Az elmondottakat ma már mindössze régi térképekből, különböző feljegyzésekből, idős bányászok emlékezéseiből. s természetesen a megmaradt tárgyi emlékekből tudjuk. Ezek az emlékek az idők folyamán természetesen kallódnak s felkutatásuk az évek során mind nehezebb, körülményesebb lesz. Éppen ezért volt figyelemreméltó múlt év októberében a Nógrádi Szénbányászati Tröszt kezdeményezése, miszerint a megyeszékhelyen, Salgótarjánban bá- nyamúzeumot hoznak létre. Annál is inkább indokolt volt ez, hisz a megyébe látogató idegenek, illetve a különböző turista- csoportok kívánságai közt gyakran szerepel az, hogy megismerkedjenek a bányával, illetve a bányászat történetével. A napokban felkerestük a Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki osztályának vezetőjét, Lassan Józsefet, aiki érdeklődésünkre — lesz-e bányamúzeurh? — a következőket mondotta: — A bányamúzeum létrehozásának terve napirendünkön szerepel. Az eddigi elgondolások szerint Salgótarjánban a jelenlegi megyei kórház melletti József lejtős aknában rendeznénk be. Ennek egy részében most a mentőállomás részlege székel, illetve végzi gyakorlatait. A közelmúltban, éppen a múzeum létesítésével kapcsolatosan az aknát új vágatokkal bővítettük. — Milyen elgondolások vannak a múzeum berendezésére? — A vállalat megbízásából előreláthatóan a jövő hónapban ellátogatunk Sopronba, az Országos Bányászati Múzeumba, ahol dr. Faller Jenő professzorral, a földalatti térségek szerelmesével, a magyarországi bányászat történetének egyik legalaposabb ismerőjével beszéljük meg a múzeum kialakításával, illetve berendezésével kapcsolatos konkrét tennivalókat. Ez annál inkább szükséges, mivel az országban jelenleg még nem működik hasonló, valóban a föld felszíne alatt berendezett bányászati múzeum, s az új létesítmény nyilván országosan is érdeklődést vált ki. Aztán még az ősz, illetve a tél folyamán kidolgozzuk a múzeum részletes tervét, s megkezdjük az anyag begyűjtését is. A külszíni tereprendezést, illetve a belső munkálatok tavasszal kezdődnek meg. — Mikorra tervezik a múzeum megnyitását? — A múzeum előreláthatóan jövő év őszén nyithatja meg kapuit. Hozzávetőlegesen mintegy másfél millió forintba kerül. Hogyan vélekedik a Nóg- rád megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője. Szilágyi Endre a nógrádi bányászati múzeumról. — A múzeum létrehozása, amint azt Lassan József is említette mindenekelőtt idegenforgalmi szempontból jelentős. Nógrád megye idegenforgalmilag mindeddig még egyáltalán nem kihasznált vonzereje a bányászat. Az Országos Bányászati Múzeumon kívül néhány helyen megtekinthető ugyan kisebb-nagyobb gyűjtemény a bányászat történetéből, de hasonló környezetben tudomásunk szerint ez lesz az első bányászati múzeum az országban. A múzeum létrehozását lehetőségeink szerint természetesen mi szintén támogatjuk. Tóth Elemér Napirenden A Madách centenárium előkészületei A Balassagyarmati Járási Tanács VB üléséről ÜLÉST TARTOTT a Balassagyarmati Járási Tanács végrehajtó bizottsága s megtárgyalta többek között a Madách centenáriummal kapcsolatos eddigi előkészületeket s a további teendőket. Mint a beszámolóból is kiderült, a járási tanács és a csesztvei községi tanács már hosszabb ideje tervszerűen folytatta a felkészülést az író halálának százéves fordulójára. 1961- ben művelődési otthon építését kezdte meg s ennek munkálata az elmúlt esztendőben befejezéshez érkezett. Később 1962-ben korszerű óvodát létesítettek a községben s már szintén akkor megkezdték a Madách kúria részleges tatarozását, ami most érkezett teljes befejezéshez. Mindez jelentősen szolgálta Csesztve kulturális színvonalának emelkedését s egyben a centenárium méltó előkészítését is. Községi tanácsi intézkedés született a lakosság által elvégzendő község- rendezésre is, mint például a házak kicsinosítása, kerítések rendbehozatala, különböző egészségügyi rendszabályok megvalósítása, így a csesztveiek szintén aktív részesei az ünnepi előkészületeknek. A tapasztalat azonban az, hogy a feladatokat eddig csak a község lakóinak egy része végezte el, s most már szükséges a munka meggyorsítása. SÜRGŐSEN meg kell kezdeni a művelődési otthon körüli park kialakítását, az utak és a híd rend- behozatalát is. A községbe vezető utat a tervnek megfelelő ütemben készítik, így remélhető, hogy az határidőre elkészül. Műszaki alakulat segítségével rendbehozták a kastélyhoz vezető utat, a park sétányait, ez nagyban meggyorsítja a park tavábbi rendezésének ütemét. A megfelfelő földmunka után az Útfenntartó Vállalat biztosítja a kastélyhoz felvezető út lekövezését, a sétányok kialakításában, tisztításában pedig részt vettek a salgótarjáni, balassagyarmati KISZ fiatalok, diákok. A Madách kastély rend- behozatala során az eredeti terv szerint két családot kellett volna kiköltöztetni, de ez a probléma mind a mai napig nem oldódott meg. A szükséges tatarozást ettől függetlenül sikerült időben befejezni, A BESZÁMOLÓ megállapítja, hogy a centenáriumi ünnepségekkel kapcsolatos feladatok végzésé általában olyan ütemben halad, hogy biztosítva látszik azok maradéktalan megvalósítása. A járási tanács végrehajtó bizottsága utasította a községi tanács vb-elnökét, szerezzen érvényt a lakóházak, utcák; kertek rendbehozataláról szóló korábbi határozatnak, felkérte a járási-vb a község termelőszövetkezetét a Madách kúria melletti gazdasági épület tartozására, a járási művelődési állandó bizottságot pedig arra, hogy a még hátralévő időben adjon meg minden segítséget a munka szervezésére és irányítására. (U^clIxIx pesti szhhfúlt Tovább szépül, csinosodik az ország fővárosa A Lánchidat a Népköz- ledik. A napokban véget társaság útjával összekötő értek a földalatti munkák, József Attila utca átépí- búcsút mondtak a kör- tése a befejezéshez köze- nyéknek a csatornázok, Mikes György: E U Szatirikus kisregény t. Zimányi Ottó, a Kémiai Kutató Intézet vezetője, a neves kutató-vegyész, győztes hadvezérként tért visz- sza a minisztériumból. A szivében harsonák szóltak, de amikor az intézet főbejárata előtt kiszállt kocsijából, egy kis csalódást érzett: senki sem várta a csatából hazatérő harcost. A kutató hatvan esztendős volt. Hosszú, sovány alakján még a legjobb szabóknál készített ruhák is lötyögtek. A feje, testéhez képest, aránytalanul nagynak tűnt: magas homlok, bozontos összenőtt szemöldök, előrenyúló, hatalmas orr, előreugró áll. A haja már erősen ritkult, de még alig őszült. A vele egyidős kollégák azt mondták: nem akar megöregedni. Valóban nem látszott hatvan esztendősnek, és ha ezt megmondták neki, szemérmesen, kisfiúsán mosolygott. Megérkezésének hírére pillanatok alatt összefutottak szobájában az intézet vezető munkatársai, és szoros gyűrűbe fogták az izgatottan toporgó vegyészt aki idestova tizenöt esztendeje állott az intézet élén. — Örömmel jelentem önöknek — mondotta ünnepélyes hangon —, megvan a százmillió! — Éljen! — kiáll tották kórusban a munkatársak. — A minisztérium megszavazta a póthitelt. Mit jelent ez, kedves kollégák? Ez azt jelenti, hogy a felettes hatóságaink elégedettek a munkánkkal. De csak ezt jelenti? Nem. Ez azt is jelenti, hogy újult erővel kell folytatnunk a munkánkat, amelyhez államunk, mint ez a százmillió is bizonyítja, minden segítséget megad... Beszéd közben körülhordozta tekintetét a megjelenteken. Mintha keresett volna valakit. — A dolog természetesen, nem ment könnyen. Százmillió, az mégiscsak százmillió!.. . Harcolnom kellett érte. . . Nagy csatát vívtam a miniszterrel, a helyettesével, a pénzügyiekkel. .. Újra körülnézett a szobában, és végre megtalálta azt, akit keresett. Egy fiatal nő állt a sarokban, félig elbújva a többiek háta mögé. Hédiké, a titkárnője. Húsz éves, karcsú, zöldszemű lány. Arca testetlen. Vöröses árnyalatú barna haja teljesen sima és az arcához lapul. Hosz- szú, ívelt nyakán vékony aranylánc, amely eltűnik a fehér köpeny mély kivágásában. A köpeny bő, nincs rajta öv, de a melle mégis kirajzolódik rajta. Midőn Hédiké észrevette, hogy a főnöke figyeli, mosolyra húzta a száját és kacsintott egyet. A vegyész zavarba jött és dadogott: — Mo... mo... mondtam a miniszter elvtársnak.. . A lány élvezte a hatalmát a nála negyven évvel idősebb, tekintélyes tudós felett, és amikor az ismét feléje nézett, kiöltötte a nyelvét. — Mé... még... csa... csa... csak annyit... Hédiké ártatlan arcot vágott, s közben arra gondolt; ha a főnöke elválik a feleségétől, és belőle Zi- mányiné lesz, akkor megcsinálta a szerencséjét. Igaz, hogy a férfi nem egy Marcello Mustreianni, és némi korkülönbség is van köztük, de mit számít mindez, ha szeretik egymást. Szeretik egymást? A lány biztos volt főnöke érzéseiben, és remélte, hogy idővel majd ő is beleszeret a férfiba. Ha ez mégsem sikerül, az se nagy baj. Attól még boldogan élhetnek együtt... Zimányi már szerette volna befejezni a beszédet, de belegabalyodott egy körmondatba, és az istennek se tudott kikeveredni belőle, pedig már egészen kiszáradt a szája és a szeme kidülledt az erőlkötés- től. Kisvártatva ijedten vette észre, hogy Hédiké szamárfület mutat neki. „Megőrült ez a lány?” — kérdezte önmagától, aztán egy mondat közepén megállt és így szólt: — A többit majd később. Most térjenek vissza a munkájukhoz... Az intézetben többirányú munka folyt. Zimányi Ottó az eneloid vegyüle- tekkel foglalkozott, pontosabban az eneloid vegyü- letek különböző alakzatainak reagálásával tropikus éghajlat alatt, figyelembe véve a vegyületek organikus asszociációját. (folytatjuk) telefonszerelők, a mélység más dolgozói, hogy átadják helyüket a felsőbb szinten munkálkodóknak. Folyik már az úttest betonozása, burkolása, méghozzá gőzerővel, hogy a ma még kacskaringós tere- lőutakra szorított járművek minél előbb elfoglalhassák megszokott útjukat. Lényegében újjászületik a József Attila utca augusztus végére, amikor a tervek szerint újból megnyitják. A Bajcsy Zsilinszky útnál eltűnik a „halálkanyar”, a József Attila utca rövid „huszárvágással” közvetlen összeköttetést kapott a Népköztársaság útjával. S egyúttal ki is szélesedett. Az egykori keskeny Fürdő utca most válik igazán a korszerű közlekedésnek megfelelő négysávos József Attila utcává. Nemcsak a járművek. hanem a gyalogosok is „jól járhatnak” majd az árkádsor alatt, miként ez képünkön látható. Az újabb pesti színfoltot, ezt a hangulatában egy kicsit valamennyiünk múltját, a falu levegőjét, húsét szép árkádsort örömmel üdvözöljük. (MTI Fotó, Bojár Sándor felvétele)
