Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-14 / 157. szám

1964. augusztus 14. péntek. NÖGEÄD 5 A bor forgalmáról és az adózási kötelezettségről A Megyei Pénzügyőri Parancsnokságot sokan ke­resik fel a bor forgalmá­val, adózásával kapcsola­tos kérdésekkel, ebben a cikkben ezért a legfonto­sabb közérdekű kérdések­re adunk választ. A bort vásárlók figyel­mébe elsősorban azt lehet ajánlani, hogy a vásárlás­sal egyidőben minden esetben be kell fizetni a borforgalmi adót is. Ez literenként 5 forint. Meg kell jegyezni, hogy 15 liter alatti szállítás esetén nin­csen igazolási kötelezett­ség, az a személy azonban, aki bár kis tételekben, 15 liternél nagyobb mennyi­ségű bort tart lakásában, már köteles a bor adózott voltát igazolni. Elfogadható igazolást Különösen lel kell- hívni a figyelmet arra, hogy a termelő által — csak mon­dott, de legtöbbször nem igazolt — az az állítás, hogy a bor adózott, nem fogadható el. Az igazolás­nak, ha az nem postai szelvény, akkor az illeté­kes pénzügyőri szakasztól kell származnia. Nem jó az olyan szelvény sem, mely régi keletű. Az ilyen csak akkor igazolja az ital (bor) adózott voltát, ha a szelvényt az illetékes pénzügyőri szakasz érvé­nyesíti. Meg kell említenem, hogy Gyöngyös vidékéről — esetleg más borvidékről is — bortermelők hoznak bort és azt elhelyezik va­lakinél eladás céljából. Az átvevő részéről az ilyen tevékenység a Büntető Törvénykönyv 236. §-a sze­rint üzérkedésnek is mi­nősülhet! A termelő saját termé­keit — ha a jogszabályo­kat betartja — az ország területén árusíthatja. A bornál a legfontosabb ki­tétel, hogy az értékesítés 25 liter, vagy annál na­gyobb tételekben történ­jen. Ennél kisebb tételű értékesítés már szabályta­lan, ebben az esetben az adó literenként nem 5, ha­nem 8 forint. Nemcsak a termelik A másik fontos tudni­való a bejelentési kötele­zettség és az adózási köte­lezettség. Mindenki köteles bortermését, vagy ha a szőlőcefrét kádon erjeszti, a cefrét bejelenteni a pré­seléstől, illetve kádban történt elhelyezéstől szá­mított 6 napon belül. Ugyanez vonatkozik az úgynevezett gyümölcsbor­ra, tehát bármilyen gyü­mölcsből készült szeszes­italra is. Hangsúlyozni kell, hogy a bejelentési kötelezettség nemcsak a termelőket terheli, hanem azt is, aki munka fejében szőlőt kap és abból mus­tot, bort készít, vagy vá­sárolt szőlőből készíti az italt. Ami előnyös A termelők részére na­gyon előnyös az ellenőrzés jelenlegi formája. Ennek az a lényege, hogy a járó adót a pénzügjőr — a ter­melő kérésére — a készlet felmérésekor kiszámítja. Helyes, ha ezt a termelő azonnal be is fizeti. Külö­nösen akkor, ha eladó bo­ra nem lesz és csupán kedvezményes tételű bora van. Ebben az esetben, ha tehát a bortermelő a kész­letfelméréskor azonnal, vagy később is felhívás, tehát elszámolás nélkül fi­zeti borforgalmi adóját, elkerüli a további elszá­molást, mivel ott a pénz­ügyőr járőr csak a követ­kező évi készletfelmérés­kor jelenik meg. Azok a termelők, akik hátralékban vannak — egyetemleges fizetésre kö­telezhetők hozzátartozói uk- kal együtt — számolhat­nak a gyakori ellenőrzés­sel és azzal, hogy hátralé­kuk után a törvényben meghatározott adópótlékot is kötelesek megfizetni. I Százezres fűzkár Augusztus 12-én éjjel kigyulladt a varsányi Dó­zsa Termelőszövetkezet Darázsdó-pusztán lévő hi­lu­Közös erővel épül a község Minden évben építenek lehetőség. A társadalmi valami újat Szécsényben. segítségnek szép példáját Kapnak is erre pénzt az államtól, de szépen gyara­podnak a lakosság által befizetett községfejlesztési hozzájárulásokból is, Amikor megjelent a me­gyei tanács 11/1963-as ren­deleté — a tanácsi munka társadalmasításáról — Szé­csényben is haladéktala- lanul hozzáláttak a meg­valósításhoz. Megpróbál­tak minél több embert közügyekkel megbízni, ki­terjeszteni a feladatok megvalósítását a nagyobb tömegekre. S az emberek­ben általában nem csalat­koztak a szécsényi községi tanácsvezetők. Nagyszerű példa az ösz- szefogásra a járdaépítés. A községfejlesztési alap­ból erre 150-200 ezer fo­rintot fordíthatnak évente. A tervek szerint 2000 adta Bolgár János építész- technikus, aki társadalmi munkában készítette el a tervrajzokat. Szépen ha­lad a pöstényi művelődési otthon építése is. A köz­ségfejlesztési alapból elké­szítették az idén Szécsény csatornázási terveinek egy részét is. deglevegő szárításos cernakazla. A tűzeset következtében elégett csaknem 1000 má­zsa takarmány, valamint a kazalba beépített szárító­állvány. melynek összér­téke 109 450 forint. A tűz­eset keletkezési oka ön­gyulladás, melyet az a körülmény is bizonyít, hogy már a kazal rakása során észlelték a takar­mány melegedését, s intéz­kedtek a kazal több he­lyen történő bevágása iránt. A kazal szétraká- sát azonban nem végez­ték el, így a bevágás nem akadályozta meg, hanem csak időben késleltette a tűzesetet. Gyártmány-szakosítás és felelősség Néhány megjegyzés gépiparunk nemzetközi kötelezettségeiről 0sak éppen jel kell Munkásarcok emelnie a fejét, ■ ■■■ ■ ■ ---­A gépipar a nemzetközi munkamegosztás egyik leg­fontosabb területe; ennek az iparágnak ma már mint­egy 30—40 gyártási ágaza­ta van. Ezért a teljességre való törekvés különösen a kisebb országokban a gép­ipari termelés káros elap- rózását okozza. A gyártott gépfajták amúgy is állan­dóan tökéletesednek, a választék folyamatosan bő­vül s így eleve reményte­len — és nem kifizetődő — a gépiparban önellátásra berendezkedni. A fejlődést jelzi, hogy — a nemzetkö­zi munkamegosztás fokozó­dása következtében — a rendkívül fejlett gépipar­ral rendelkező Nyugat-Né- metország exportálja a leg­több szerszámgépet a tőkés államok közül, s ugyanak­kor az elsők között van a szerszámgép behozatalá­ban is. Kétszáz féle termék A fíGST-országok gép­iparának termelése a leg­utóbbi évtized alatt vala­mennyi országban 4—5— 6-szorosára növekedett s a gépipar mind az összipari termelésben, mind pedig a kivitelben az első helyre került. A KGST-országok kivitelében e termék — országonként változóan — 20—40 százalékot képvi­selnek. Az iparág gyors fejlődési üteme, a gépke­reskedelem jelentős ará­nya lehetővé és egyidejű­leg szükségessé tette, hogy a további fejlődést a gép­ipari termékek gyártásá­nak szakosításával is elő­segítsék. A KGST végrehajtó bi­zottsága eddig több mint ezer termék — gép, beren­dezés, műszer — szakosí­tott gyártására hozott ha­tározatot. A szakosítási ajánlások több mint 200 termékfajtánál számolnak a magyar gépipar közre­működésével. Az eddigi gyártásszako­sítás a magyar gépipar sok termelési ágazatát — álta­lános gépipar, vegyigép-, nehézgép-, szerszámgép­| előtte a vasúti séma: Ba­lassagyarmat — Aszód, vá- [ ci vonal, meg az ipolytar- i náci, a Diósjenö — Rom- | hány, s a Galgamácsa — Vác elágazása, lejjebb kül- ’ ső szemlélő számára bo- , nyolult grafikonok. Az asz- > talon könyv, amelybe ép­A MENETIRÁNYÍTÓ _____ ______ pen egyik állomás jelen­négyzetméter járda épül az)4®^ jegyzi. Közben csen- idén. Ennek már felét el-í“®s, szinte társalgási han- készítették.________________19on néhány megjegyzés, A lakók maguk építik a l utasítás hangzik el. Az em- járdát a házuk előtt, a ta- jj bér önkéntelenül körülnéz nács csak anyagot és szak-szobában: kihez beszél? mai segítséget ad. Mintegy t De a balassagyarmati százezer forintot fordíta­nak az idén a bitumenes járdák felújítására is. Igen jól halad a Hunyadi üt építése, amely összeköti majd Pőstényt és Ben- czúrfalvát Szécsénnyel. Erre a portalanított útra a helyi megindítása lesz szükség. Utakra és járdákra majdnem négy- százezer forintot fordíta­nak az idén Szécsényben. Az idén felújítják a ré­gi bölcsödét is. Az intéz­ményben majdnem 70 csomópont menetirányító szobájában — rajta kívül nincs senki, ellenben az asztal mindkét oldalán mikrofon, jobbra vevőké­szülék. Ragács József me­netirányító főintéző, a disz­pécser berendezés előtt ül- autóbuszjárat í ve beszélget Nyugatnógrád érdekében \ vasútvonalainak minden ál­lomásával. Középkorú, ke'lemes mo­dorú férfi. Jó idegrendsze­re lehet. — Pedig szinte percen­ként jelentkeznek az állo­mások valamilyen problé­gyermek elhelyezésére lesz ' mával, jelzéssel, s az em­ber sosem mondhatja, hogy „nem tudom”, ha ta­nácsot, utasítást kérnek. És fecsegésre sincs idő. Arra törekszem, hogy az utai- tást röviden, szabatosan adjam. — Nagy a felelősség? — Igen. Tévedni nem szabad. Ez vasút. Ember­életek, milliós rakományok biztonsága forog kockán. — Dehát, tévedni emberi dolog — kockáztatom meg az ellenvetést. Elmosolyodik. — Kilencizázötvenkettő óta menetirányító vagyok. Így aztán, ha probléma van egy szerelvénnyel, már nemcsak azt tudom, milyen gép van előtte, mit lehet belőle kihozni, de azt is, milyen jelleme, képessége, ilyen, vagy olyan tulajdon­ságai vannak a mozdony- vezetőnek, fűtőnek. — Fárasztó a szolgálat? — Igen, a nyugalom, a csend itt látszólagos. A tizenkétórás szolgálat vé­gére bizony elfárad az cm- ember. Vannak „rumlis" napok is. — Melyikre emlékszik vissza ? — A tavalyi isaszegi áradás napjára. Akkor a miskolci közlekedést is er­re terelték. Szerencsétlen­ségünkre, éppen azon a na­pon nálunk is vglt néhány pályaszakadás. Egész nap másodpercenként jelentkez­tek az állomások. Folyt ró­lam a veríték... Tizenkét esztendeje ilyen felelősségteljes munkát vé­gez. Hivatásszeretet nélkül itt dolgozni lehetetlen. Mégis van-e valami, amit kellemetlennek tart ebben a foglalkozásban? — Egyedül vagyok a szobában. Néha kimondha­tatlanul hiányzik, hogy be­szélgethessek valakivel. Er­ről, arról... Amíg ez a párbeszéd le­zajlik, legalát b tucatszor szakítjuk félbe, s a menet­gyártás, műszeripar, erős­áramú ipar — érinti, hisz’ a ránk szakosított gyárt­mányok között különféle szerszámgépek, híradás- technikai és vákuumtech­nikai termelő berendezé­sek, kábelipari gépek, kon­zerv- és húsipari komplett technológiai vonalak, ipa­ri varrógépek, mezőgazda- sági gépek, vegyipari gé­pek és komplett berende­zések, valamint műszerek találhatók. A több mint 200 gépipari termék közül mintegy 150-et rajtunk kí­vül más szocialista ország­ban is gyártanak; a KGST- államok szükségletét e gyártmányokból közösen fedezzük. Nyilvánvaló, hogy eezknél a termékek­nél is magas színvonalú gyártásra, folyamatos mű­szaki fejlesztésre van szükség, mert mindenne­mű fennakadás kihat a szocialista országok beru­házási és termelő tevé­kenységére. Még nagyobb a felelőssége a magyar gépiparnak — s elsősorban az érdekelt üzemeknek — azoknak a termékeknek az előállításában, amelyeket a KGST kizárólag hazánk­ra szakosított. Ilyen meg­bízásunk mintegy félszáz gépipari gyártmányra van. Vizsgáljuk meg, miképp áll helyt gépiparunk e gyártmányok előállításá­ban, fejlesztésében? Prototípus és sorosat A félszáz gyártmánynak több mint a fele ma még a fejlesztés, a műszaki dokumentáció-készítés és a prototípus előállítás álla­potánál tart s még csak 20-at gyárt gépiparunk rendszeresen, sorozatban; köztük több igen fejlett, korszerű gyártmány van. Ez a minősítés vonatkozik például a vasbetonalj- gyártó berendezésre, a fél­automatikus vákuumfor- mázóra. A korszerű szako­sított gyártmányok közé sorolható a csávázógép, a szuper centrifuga, vala­mint több vegyipari gép. A szakosított gyártmá­irányító a mikrofon felé fordul, állomásfőnökök, forgalmisták kérdeznek. Ragács József válaszol. Be­szélget. Csakhát, ez más­fajta beszélgetés. Mert Dejtárra huszonnyolc va­gon mésziszapot zúdítot­tak Selypről, a rakodótér egyszerre csupán négy va­gon kirakására alkalmas, a kocsikat meg sürgetik. És neki meg kell mondani mit tegyenek Dejtáron, és eköz­ben nincs idő, megkérdez­ni mit szólsz, megint győ­zött a Fradi, tetszett-e Fel­lini filmje... fjfúcsúzom. A menet- ^ irányító éppen, hogy kezet fog, máris felvillan a vevőkészülék jelző lám-j pája. Hívás. Még az ajtó­ból hallani: „Hány kocsi?..■ Most a kettesen van...? Aztán bezárul az ajtó, ki­rekesztve a külső világ za- i ját, hogy a menetirányító bebocsáthassa szobájába sorban, egymás után sok t tucatnyi állomás dolgozói- ] nak hangját, s beszélget­hessen Váctól, Aszódtól, \ Diósjenőtől, Ipolytarnócig i sok vasutassal. Csizmadia Géza nyok egy részénél az ér­dekelt üzemek még adó­sak a műszaki korszerű­séggel. A szakosításból eredő kötelezettségek tel­jesítése szempontjából a legnagyobb a lemaradás a szerszámgépiparban, ahol a gyártmány-fejlesztés 1960 után lelassult s ez a sza­kosított géptípusok kiala­kításánál is megmutatko­zott. (A magyar iparra sza­kosított szerszámgépek mintegy felét most fejlesz­tik s ezek közül kettőnek a prototípusát — a koor­dináta fúrógépről és a menetköszörűről van szó — az idén készítik el.) Teljes felelősséggel E rövid áttekintésből is kitűnik. hogy gépipari üzemeink — tisztelet a ki­vételnek — még nem ér­zik át kellően a gyárt­mányszakosítással járó fe­lelősséget. Igaz, hogy a termelés szakosításának megkezdésekor csak az ez­zel együttjáró gazdasági előnyöket hangsúlyoztuk s az érem másik oldaláról, a felelősségről alig-alig esett szó. A szakosításnak ugyanis nemcsak az a cél­ja, hogy valamennyi KGST-országban elősegít­se az illető termékek gaz­daságosabb termelését. Az előbbitől elválaszthatatlan feladata az is, hogy nyis­son szabad utat a termé­kek műszaki fejlődésének, korszerűségük világszínvo­nalon tartásának. E kettős funkció szerves egységet alkot, mert a gyártássza­kosítás gazdasági előnyei nem érvényesülhetnek a műszaki színvonal emelése nélkül. Korszerűtlen ter­méket nem szívesen vásá­rol senki, ha pedig kevés a megrendelés, nem lehet szó nagy sorozatú gyár­tásról. A gyártásszakosítás ered­ményessége tehát az üze­mekben dől el. Ott alkot­ják meg és állítják elő a korszerű termékeket, ame­lyek alkalmasak arra, hogy a KGST-országok ipará­nak műszaki színvonalát gyarapítsák. Ez az általá­nos feladat a már szako­sított gyártmányoknál olyan kötelesség, amelyért a gépipar üzemed felelő­sek nemcsak a magyar népgazdasággal, hanem a KGST-országokkal szem­ben is, amelyek számíta­nak a ránk szakosított, fejlett gyártmányokra s amelyek velünk szemben hasonló kötelezettségeket vállaltak. Garamvölgyi István Emelkedik a tejhozam a rétsági járás termeld­Növekszik az állati ter­mékek értékesítéséből származó bevétel a rétsá­gi járás közös gazdasága­iban. Különösen a tejho­zam emelkedése számotte­vő. Május végéig a járás termelőszövetkezetei 6773 hektoliter tejet értékesí­tettek, amely több mint kétszerese annak a tej- mennyiségnek, amelyet ta­valy az év első öt hónap­jában értékesítettek a rét­sági járás termelőszövet­kezetei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom