Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-08 / 152. szám

2 N Ö G R A D 1964. augusztus 8. szombat. Az Észak- Vietnam elleni támadás előkészített provokáció volt A VDK minisztertanácsi ülése — Sajtóértekezlet Hanoiban Goldwater példaképe Mint a vietnami tájékoz- szét és a légierő hat táma- tató iroda jelenti, a Viet- dást intézett Észak-Viet­nami Demokratikus Köz- nam területe ellen. Július társaság minisztertanácsa 30-án éjszaka amerikai ha- csütörtökön Phan Van dihajók hatoltak be a VDK Pong elnökletével ülést felségvizeire Nghe An-tar­tartotf, s megtárgyalta az tomány partjainál. Augusz- ország területe ellen inté- tus 1-én T—28-as típusú, zett amerikai provokáció Laoszban állomásozó ame­ügyét. A minisztertanács meg­állapította, hogy az amerikai kormány előre megfontolt, sú­lyos háborús cselek­ménye az 1954-es Indo- kínára vonatkozó genfi egyezmények legdur­vább megsértése, rikai repülőgépek tűz alá vették Nam Kan vietnami határállomást. Augusztus 2-án bom­batámadást intéztek egy, a laoszi határtól 20 kilométerre fekvő vietnami község ellen. A Maddox nevű amerikai torpedóromboló július 31 amely tovább növelte az és augusztus 2 között több indokínai és délkelet-ázsiai esetben megsértette a VDK háború kiterjedésének ve- felségvizeit. Augusztus 3-án szélyét éjszaka két amerikai hadi­Csütörtökön este Hanoi- hajó, valamint négy kísé­ban a vietnami néphadse­reg főparancsnokának saj- tórétekezletén Ha Van Lau ezredes beszámolt az utóbbi hét eseményeiről. rőhajó sértette meg a VDK tengeri határait. Végül az utóbbi napokban végrehaj­tott legfelháborítóbb ag- ressziós cselekmény — az Július 30-a és augusztus amerikai légierő gépeinek 5-e között — mondotta — augusztus 5-i berepülése a az amerikai haditengeré- VDK területére. Amint már a sajtó kö­zölte, a VDK légelhárító erői által lelőtt egyik ame­rikai repülőgép pilótája, E. Alvarez — az ame­rikai légierő hadnagya — augusztus 5-én fog­ságba esett, miután ej­tőernyővel kiugrott gé­péből. Skyhawk típusú repülőgé­pe a 7. flotta Constellation nevű repülőgépany aha jó­ján állomásozott. A had­nagy katonakönyvének száma 641 124, az általa vezetett repülőgép a VA— 144-es repülőraj köteléké­be tartozott. Ha Van Lau ezredes a továbbiakban kijelentette, hogy az úgynevezett — „nem provokált táma­dás” a valóságban elő­készített provokáció volt. Ebben a kihívásban egyéb­ként nemcsak amerikai, hanem dél-vietnami hadi­tengerészeti erők is részt vettek. A Pravda a Tonkini-öbölben elkövetett agresszióról Georgij Ratiani írja a Pravdában: „Mindenki, akinek érde­kei fűződnek a béke meg­őrzéséhez, mélységesen tu­datában van: haladéktala- társasággal szemben. Ellen- nul meg kell, hogy szűn- kező esetben ezek az ag- jenek az Egyesült Államok resszív cselekedetek kiter- agresszív. cselekedetei a Vi- jedt katonai konfliktushoz etnami Demokratikus Köz­flz amerikai szenátus elhalasztotta a szavazást Johnson felhatalmazásáról Az amerikai szenátus csütörtökön este úgy határo­zott, hogy pénteken délig — magyar idő szerint 18 óráig — elhalasztja a sza­vazást arról a határozat- tervezetről, mely Johnson elnököt mind a két párt részéről támogatásáról biz­tosítaná a délkelet-ázsiai katonai döntéseiben. A szenátus pénteken — ma­gyar idő szerint 15 óráig összeül, s ilymódon Morse demokratapárti sze­nátornak is alkalma lesz felszólalni. Az oregoni sze­nátor, • mint ismeretes, éle­sen elítélte kormányának délkelet-ázsiai magatartá­sát. Ugyancsak péntekre várják ebben az ügyben a képviselőház akcióját is. Szovjet jegyzék mm Egyesült Államokhoz A szovjet kormány be­jelentette tiltakozását az amerikai légierők veszé­lyes és provokációs csele­kedetei ellen. Amerikai katonai repülőgépek meg­lönböző térségeiben. A jegyzék számos tényt sorol fel, amikor amerikai katonai repülőgépek és ha­dihajók tűrhetetlen maga­tartást tanúsítottak szov­engedhetetlen módon mély- jet hajókkal szemben a repüléseket hajtanak vég- Csendes-óceánon és az At- re szovjet utas és teher- lanti-óceánon, a Földközi­szállító hajók felett, nem- tengeren, és az Északi-ten- zetközi vizeken, a föld kü- geren és egyéb tengereken. Goldwater és Eisenhower megbeszélése A volt elnök kortesbeszédeket vállal Goldwater, az Amerikai -Köztársasági Párt elnök- . jelöltje és Miller alelnök- jelalt csütörtökön „tak­tikai megbeszélést” folyta­tott Eisenhowerrel és Ni- xonnal a volt elnök gety- tysburgi farmján. Goldwa­ter a kétórás megbeszé­lés után közölte, hogy Eisenhower „igen lelkesen, igen készségesen” hajlandó csatlakozni a republikánus elnökválasztási kampány­hoz. Eisenhower kész kor­tesbeszédeket mondani Illinoisban és Oklahomában — közölte Goldwater, Az elnökjelölt azt szeretné, ha Eisenhower a kulcs­fontosságú államokban is fellépne, s ez csak — mondja Goldwater — Ei­senhower egészségi állapo­tától függ. vezethetnek”. Ratiani hang­súlyozza, hogy az Egyesült Államok ürügyet keresett arra, hogy csapást mérhes­sen a VDK-ra. Köztudott, hogy az Egyesült Államok hivatalos köréiben már hó­napok óta nyilvánosan vi­tatkoznak „a hadművele­teknek Észak-Vietnamra való kiterjesztéséről”, más szavakkal a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elleni agresszióról. A cikk írója, hangsúlyoz­za: az Egyesült Államokra hárul a felelősség telies súlya az enélkül is fe­szült délkelet-ázsiai hely­zet további felizzásáért. A felelőtlen lépések és a pro­vokáció ebben a térségben a legsúlyosabb következ­ményekkel járhatnak. A San Francisco-i „Te- zelmes befejezéshez köze­lién palotában”, a Cow ledő küzdelmei pedig nem Palace-ban befejeződött a tették szükségessé az ame- republikánus párt elnök- rikai beavatkozást, jelölő kongresszusa. Barry így látta a helyzetet a Goldwater is szögre akasz­totta egyidőre cowboy ka­lapját és winchester pus­káját. A látványos, mondhatni Hearst-konszern Havanná­ba küldött munkatársa, Remington is. Éppen ezért Hearsték munkatársa februárban cirkuszi mutatványok után táviratban közölet New az elnökválasztási küzde- York-i szerkesztőjével: lem második, komoly része „Minden nyugodt — stop következik: a végleges — Háború nem lesz — program megszövegezése stop — Hazaindulok — és ideológiai megalapozó- stop — Remindton.!” sa. De New Yorkból rövide­Az arizonai elnök-jelölt sen megérkezett Havanná- maga is tisztában van az- ba a választávírat: „Ké- zal, hogy „a szabadság vé- rém, maradjon a helyén delmében a szélsőségesség — stop — ön csináljon nem bűn” tételt az ame- képet — stop — En csi- rikai történelemből meri- nálok háborút — Hearst!” tett érvekkel, az Egyesült Remingtonnak valóban Államok múltjából hívott tanukkal kell igazolni — amerikanizálni. A koronatanú: Roose­velt. Nem Franklin, ha­nem Theodore Roosevelt. Természetesen nem a „jó­szomszédság” elvét hirdető, hanem a „táguló határok” koncepcióját képviselő el­nök a arizonai példaképe. bőségesen akadt témája. Hamarosan megjelent az amerikai lapokban a Main nevű amerikai cirkáló ké­pe, amint befut a havan­nai kikötőbe, hogy „meg­segítse a szabadságáért har­coló Kubát.” Az örömteli hírt nemsokára szörnyű katasztrófáról szóló tudó­sítás követte: 1898. febru­És ez egyáltalán nem vé- ár 15-én a Main cirkáló a leden. Theodore Roosevelt politikai karreirje olyan időben — a századforduló idején — érte el csúcs­pontját, amikor a világ immár vezető imperialis­ta hatalma: az óriási ipa­rának külföldi piacot és nyersanyagbázist, tőkéjé­nek tengerentúli kiviteli szférát kutató Egyesült Ál­lamok brutalitását csak cinikus képmutatása múlta felül. Theodore Roosevelt ak­kor került a Fehér Házba, (1896) Mac Kinley mellé alelnöknek, amikor mind­kettő: a brutalitás és a képmutatás egyaránt szük­séges. Remek kis háború... A kubai gerilla hadse­reg nemzeti felszabadító háborúja (1895-1898) már az utolsó kegyelemdöfést készült megadni az agoni­záló spanyol impériumnak. Az Egyesült Államok demokratikus hagyomá­nyai, az angol gyarmatosí­tók elleni harc, a rabszol­gaság eltörléséért folytatott polgárháború elevenen élő tradíciói nem tették lehető­vé, a kubai gerillák győ­levegőbe repült, fedélzetén 262 amerikai tengerésszel. Néhány héttel az előké­szített háborús ok után, áp­rilis 11-én az amerikai kor­mány a hadüzenet indok­lásában már Kuba szabad­ságának helyreállításáról beszél. Az Egyesült Államok — a kubai gerillák hősi harca következtében — 3000 ame­rikai katona élete és igen tetemes hadikiadás árán megkezdte látható és lát­hatatlan gyarmatbirodal­mának megteremtését. Teo­dora Roosevelt méltán ne­vezhette a sikeres vállalko­zást splendid litte war-nak, azaz remek kis háború­nak . . . A furkósbot A kubai partraszállás, a sziget félgyarmati függősé­gét biztosító Platt-cikke­lyek elfogadtatása után az Egyesült Államokban tel­jes fölénybe kerültek a „táguló határok” koncep­ciójának képviselői. Külö­nösen azután, hogy 1901- ben a meggyilkolt Mac Kinley elnök helyére Gold­water példaképe: Theodore Roosevelt került. A partizánok újabb sikerei Az USA katonai segély nyújtásról tárgyal a kongói kormánnyal A Monroe doktrína „Amerika az amerikaiaké” tételét véglegesen az „Ame­rika az Egyesült Államoké jelszó váltottta fel. Th. Roosevelt 1903-as nyilatkozatában először megfogalmazta a „szabóság védelmében alkalmazott szélsőségesség” tételét: „Van egy régi mondásunk: „Beszélj csendesen, de le­gyen nálad egy furkósbot.” Ha az Egyesült Államok csendesen beszél, de ugyan­akkor kiépíti a legtökéle­tesebb kiképzésben része­sült haditengerészetét, ak­kor a Monroe elv mesz- szire jut.” A furkósbot, azaz a gyor­san épülő haditengerészet egységei ugyanebben az évben, 1903 november 3-án megjelentek Panamában — miután az előző napon az amerikai követ tudtával „a panamai hazafiak forra­dalmat robbantottak ki.” Erőszak? Negyvennyolc órával a Panamai Köztár­saság kikiáltása után a Ro­osevelt kormány máris el­ismerte az új állam függet­lenségét. Néhány nappal később pedig már ott volt' Panama képviselőjének aláírása a csatorna építésé­ről szóló szerződés alatt.'.. Alomvilág helyett — a realitás talaján Nem kétséges, Goldwa- tert csábítja a múlt, pél­daképének útja. A londo­ni rádió kommentátora okkal állapítja meg: Az arizonai elnök-jelölt el­gondolása a tegnap Ame­rikájának álomvilágából hajtott ki, agresszív kül­politikája pedig az atom­bombára épül. És ez olyan ellentmon­dás, amin az Egyesült Álla­mok józanabb szövetsége­sei is elgondolkoznak. Azok akik a realitások talaján állva felmérik, hogy a roosevelti „splen­did little war” korunkban lehetetlen Goldwater példaképének útját követ­ve — a szocialista orszá­gok és a gyarmati sorból függetlenné vált népek „erőszakos felszabadítá­sa” esetén „remek kis há­ború” helyett csakis re­ménytelen atomkatásztró- fát zúdíthat a világra. Ezért a nemzetözi köz­vélemény számára nem le­het közömbös: sikerül-e megfékezni az arizonait. Időben, mielőtt a San Franciscó-i komédia tra­gédiává válna. Salgó László A kongói partizánmozga­lom sikerei növekvő aggo­dalommal töltik el az Egye­sült Államok és Belgium kormányát. Az ÁP jelenté­se szerint a Csombe-kor- mányt fenyegető válság el­hárítása céljából Johnson elnök politikai tárgyalások­ra Brüsszelbe küldte Ave- rell Hariman külügymi­niszterhelyettest, legtapasztaltabb ügyesebb diplomatáját. Az erről szóló bejelen- adásra szólította fel a Stan- téssel egyidőben a washing- leyville körzetében harcoló toni külügyminisztérium azt is közölte, hogy az Egyesült Államok katonai segélynyújtásról tárgyal a Leopoldville-i vezetőkkel. Az AP úgy tudja, hogy Washington újabb katonai teherautókat és repülőgépe­ket szándékozik küldeni a az egyik Leopoldville-i kormány szo- és leg- rongatott helyzetben lévő fegyveres alakulatainak. Az amerikai külügymi­nisztérium Harriman útjá­nak előestéjén bejelentette, hogy a kongói ejlemények miatt eddig is állandó kap­csolatot tartott fenn a bel­ga kormánnyal. A külügy­miniszterhelyettes mostani útján kormánytisztvselő- kön kívül az üzleti élet képviselőivel is eszmecse­rét folytat. Leopoldville-i jelentések arról adnak hírt, hogy a kongói kormánycsapatok mind kedvezőtlenebb hely­zetbe kerülnek az állandó­an támadó felkelőkkel szemben. Gaston Foumia- lot — mint a REUTER közli — a Stenleyville-t birtokukban tartó partizán csapatok parancsnoka meg­kormánycsapa tokát. Egy másik jelentés sze­rint a partizánok feltar­tóztathatatlanul törnek elő­re Jadotville, az Union Mi­niere részvénytársaság bá­nyaüzemeinek egyik köz­pontja felé. — Helyzetünk tarthatat­lan, megkezdtük az üze­meli kiürítését — hangzott az egyik bányaüzem igaz­gatójának utolsó rádióüze­nete. Az UPI hírügynökség Leo- lodville-i helyzetjelentésé­ben elmondja, a különféle politikai irányzatok veze­tői egyre inkább attól tar­tanak, hogy Csőmbe kül­földi katonai egységek be­hívását fogja kérni tekin­tettel a szabadságharcosok sikeres katonai skcity'^ii Kambodzsa panasza A kambodzsai ENSZ: küldöttség szóvivője csü­törtökön levelet juttatott: el az ENSZ Biztonsági Tanácsához. A levélben a kambodzsai kormány újabb határsértéssel vá­dolja Dél-Vietnamot, és: azt állítja, hogy egyenru­hás amerikaiak kisérték azokat a dél-vietnami ka­tonákat, akik július 31-én megtámadták a kambod­zsai határőröket. Levelet intézett a Biz­tonsági Tanácshoz Phan Huy Quat, dél-vietnami külügyminiszter is, aki elutasította és rágalmazás­nak igyekezett beállítani Kambodzsának azt a állí­tását, hogy dél-vietnami repülőgépek „mérgező port” szórtak le határ­menti kambodzsai falvak­ra. A miniszeter helyszíni vizsgálatot kért a vád ügyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom